Az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918. december elsejei Gyulafehérvári Nyilatkozat centenáriumán a magyaroknak és a románoknak meg kell tanulniuk megérteni egymást, ha nem is értenek egyet. Ezt Surján László, az Európai Parlament volt alelnöke, a KDNP tiszteletbeli elnöke mondta Aradon, az általa alapított Charta XXI nevű civil mozgalom Közös múlt, európai jövő című konferenciáját megnyitó sajtótájékoztatón.
Surján László, az Európai Parlament volt alelnöke, a Kereszténydemokrata Néppárt tiszteletbeli elnöke
A Charta XXI nem véletlenül választotta Aradot helyszínként, hiszen 2015-ben Megbékélési és Együttműködési Díjjal tüntette ki a várost, tavaly februárban pedig Gheorghe Falcă nemzeti liberális párti polgármesternek adományozta a Jean Monet-emlékérmet, a nemzeti kisebbségek iránti tolerancia, a román–magyar együttműködés érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként.
„Arad különleges helyet foglal el, és nyugodtan nevezhetjük a megbékélés városának, és erre most, a nagy egyesülés előtt egy évvel különösen szükség van” – mondta Surján László, aki aggodalmát fejezte ki a centenárium közeledtével kapcsolatos hírek miatt.
A kereszténydemokrata politikus szerint félő, hogy az itt élők „a közös jövő testvéri felépítése helyett egymás marcangolására pazarolják erőiket”. Márpedig sem az európai Uniónak, sem a román, sem a magyar nemzetnek nem ez az érdeke – tette hozzá. Surján László kijelentette: „ne bízzuk a megbékélést a politikusokra, hanem a magánemberekre. A párbeszédre pedig azért van szükség, hogy ne harag, hanem – ha egyetértés nem is, de – megértés legyen a két nép között.”
A konferencián részt vevő Gabriel Andreescu politológus, bukaresti emberjogi aktivista arról beszélt, hogy 2017 elején számos jele volt annak, hogy a centenárium előkészületei magyarellenes kampánnyá válnak – és ebbe a sodorba még a Román Tudományos Akadémia is beállt –, de szerencsére nem teljesedett ki.
„Így is a 2018-as esztendő veszélyes év lesz, mert egyesekben a beteljesedés érzése helyett az ellenségeskedés fog felülkerekedni, nyilván a magyarok ellen” – mondta. Szerinte nemcsak román–magyar, hanem román–román megbékélésre is szükség van, mert az 1918-as események, illetve annak századik évfordulójának a megünneplése a románok között is megosztottságot teremtett.
Surján László látszólag „lehetetlen küldetésnek” nevezte a román–magyar megbékélést, de szerinte az aradi konferenciának az az üzenete Bukarest és Budapest felé, hogy bebizonyítsák, erre a lehetetlen feladatra is van megoldás. „Az európai eszme a tolerancia, és ha nem ez érvényesül, akkor a kicsiből is nagy baj lesz. El kell fogadnunk, hogy ami az egyiknek öröm, a másiknak bánat, és meg kell tanulnunk kölcsönösen elviselni egymás örömét és bánatát” – fogalmazott.
Gheorghe Falcă aradi polgármester garanciát vállalt arra, hogy a város (amelynek a Román–magyar megbékélési parkjában mind a Szabadság-szobor, mind az 1848-as román hősök diadalíve megtalálható) ennek az üzenetnek a szellemében viszonyul a 2018-as centenáriumhoz, illetve „a következő száz évben is a magyarok és a románok közös európai jövőjéért” fog dolgozni, mert „ez a jövő stabilitásának és biztonságának a záloga ebben a régióban”. Az elöljáró úgy fogalmazott: „Szeretnék osztozni a szomszédaim és barátaim ünnepén, és szeretném, hogy ők is eljöjjenek az én ünnepemre, de nem fogom ünnepeltetni magam.”
A délután tartott Közös múlt, európai jövő című konferencia programjában román és magyar értelmiségiek előadásai szerepeltek a román–magyar viszonyról. Többek között Smaranda Enache emberjogi aktivista, a Pro Európa Liga elnöke is beszédet mondott.
