Balog Zoltán szerint ebben a pozitív folyamatban szerepe van annak is, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek megvallhatják kettős identitásukat is. Azt hangoztatta: a nemzetiségek kultúrájának ápolása, emberi jogaik tiszteletben tartása nem azért fontos, mert erre nemzetközi kötelezettségeink vannak, hanem azért, mert ez a rövid-, közép- és hosszútávú nemzeti érdek.

Magyarország érdeke, hogy közösségeiket erősítő intézményhálózata legyen a nemzetiségeknek; ez bővülő óvodákat, iskolákat, kulturális intézményeket, médiát jelent. Emlékeztetett, 2010 óta csaknem háromszorosára emelkedett a nemzetiségekre fordított támogatások összege.

Jelezte ugyanakkor, "nem lehet hátra dőlni", még számos tennivaló van. Szerinte a szemléletváltásnak az elnevezésekben is tükröződnie kell, azzal, hogy "úgy nevezzük el a dolgokat, ahogyan gondolkodunk azokról". Ezért változtatták vissza a kisebbségek kifejezést nemzetiségekre - fűzte hozzá.

Arról beszélt, az országban 13, hivatalosan elismert nemzetiség él; kultúrájuk gazdagsága, sokszínűsége, történelmi gyökereik és hagyományaik pedig szerves részét képezik a magyar kultúrának.

Emlékeztetett arra is, hogy az együttélés nem volt mindig konfliktusmentes, voltak tragédiák, és felemelő pillanatok is, és egyikről sem szabad megfeledkezni. A magyarországi nemzetiségek kultúráját félszigetekhez hasonlította, mert azok külön állnak ugyan, mégis mindig kapcsolatban is maradnak a szárazfölddel.

Balog Zoltán a diplomáciai testület több tagja, köztük nagykövetek előtt arról beszélt, Magyarország szeretne példát is mutatni azoknak az országoknak, ahol a nemzetiségek helyzete nem olyan stabil és növekedő, mint nálunk. Példaként Ukrajnát említette, ahol a magyar nyelven való tanulás veszélyben van.

"Mi nem szeretnénk sohasem megtiltani, hogy a szlovákok, a románok, a szerbek, a horvátok a saját himnuszukat énekeljék, használhassák a nemzeti jelképeiket. Azt szeretnénk, ha minél több oktatási intézményük lenne" - mondta.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Soltész Miklós, egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, a KDNP alelnöke, illetve Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár (b-j) Nemzetiségekért díjak átadóünnepségén a Pesti Vigadóban 2017. december 18-án. (MTI Fotó: Balogh Zoltán)

Soltész Miklós, egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, a KDNP alelnöke is azt hangoztatta, hogy a nemzetiségek nem gyengítik, hanem erősítik Magyarországot. Fontosnak mondta, hogy megőrződjön a nemzetiségek színes világa, nyelve, kultúrája és hitvilága.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon az elmúlt négy év alatt "megsokszorozódott", azaz 12-ről 82-re nőtt a nemzetiségek által fenntartott intézmények száma.

Emlékeztetett arra is, hogy az Országgyűlés néhány napja döntött arról, hogy 10-ről 15 százalékra emeli az iskolákban a nemzetiségi nyelvpótlék összegét. Ez a növekedés mintegy 15 ezer diák nevelését szolgálja - fűzte hozzá.

A Nemzetiségekért díjak az elismerés átadóünnepségén a Pesti Vigadóban 2017. december 18-án. (MTI Fotó: Balogh Zoltán)

Nemzetiségekért díjat kapott Andó György a békési és a hazai szlovák népi építészet megőrzéséért, Diószegi György Antal a kárpát-medencei görögök kultúrtörténetének kutatásáért, Gmoser Györgyné a kiskőrösi és a Bács-Kiskun megyei szlovákok népi hagyományainak megőrzéséért, Kaszás Sándor a német nemzetiségi zene megismertetésért végzett pedagógiai munkássága elismeréséért, Kreszta Traján a battonyai és a magyarországi románok kulturális és vallási életének, oktatásának, sajtójának és intézményrendszerének létrehozásáért, Nagy Gusztáv pedagógiai és szépirodalmi munkásságáért, valamint a magyar irodalmi művek romani nyelvre történő lefordításával a romák kulturális felzárkóztatásáért tett erőfeszítéseiért, Rézműves Gyula a romák hétköznapjainak bemutatásáért és társadalmi helyzetének művészeti ábrázolásáért, Roszica Bolgár Gyermek Néptáncegyüttes a bolgár nemzetiségi tánc és zenei kultúra átadásáért, Johann Schuth a német nemzetiségi sajtóban végzett munkájáért, Sutarski Konrad a magyarországi lengyelség kulturális és tudományos intézményeinek megszervezésében végzett munkájáért, Szili Istvánné az ercsi horvátok nemzetiségi közösségében betöltött szerepéért, Szőke Péter a társadalmi felzárkózásért, valamint az idegengyűlölet és rasszizmus visszaszorításáért végzett munkásságáért, a Tököli Délszláv Nemzetiségi Együttes a délszláv nemzetiségi kultúra megőrzése terén végzett munkájáért.