Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szentmisét mutatott be a Szovjetunióba elhurcoltakért vasárnap, az emléknap alkalmából Budapesten, a Magyarok Nagyasszonya-templomban. Soltész Miklós államtitkár, a KDNP alelnöke a megemlékezésen elmondta: közel 800 ezer magyar embert hurcoltak el a Szovjetunióba, és az, hogy nem pusztultak valamennyien ott, annak is köszönhető, hogy megtartotta őket a hitük, a családjuk és a hazájuk iránt érzett szeretetük.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szentmisét mutat be a Szovjetunióba elhurcoltakért az emléknap alkalmából Budapesten, a VIII. kerületi Magyarok Nagyasszonya-templomban 2017. november 26-án. (MTI Fotó: Mohai Balázs)
Erdő Péter kiemelte: a Gulágra elhurcoltak szenvedéseiről „még a személyes beszámolók alapján is alig tudunk képet alkotni", Jézus azonban mindent tud az emberről, és együtt szenvedett azokkal, akik fogságba kerültek, akiket igazságtalanul elítéltek, és akiket ártatlanul elhurcoltak.
A bíboros azért imádkozott, hogy Isten fogadja be országába azokat, akik életüket vesztették, és adjon megbékélést a még élő hozzátartozóknak.
Végül a Mindenható segítségét kérte, hogy „tanuljunk a történelem tragédiáiból, és időben felismerjük a gonosz hazugságait és uszítását, amely ezekhez a szörnyűségekhez vezet".
Résztvevők Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szentmiséjén, amelyet a Szovjetunióba elhurcoltakért mutatott be az emléknap alkalmából Budapesten, a VIII. kerületi Magyarok Nagyasszonya-templomban 2017. november 26-án. (MTI Fotó: Mohai Balázs)
Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, a KDNP alelnöke a szentmise után tartott megemlékezésen elmondta: a Kárpát-medencéből közel 800 ezer magyar embert hurcoltak el a Szovjetunióba, és az, hogy nem pusztultak valamennyien ott, annak is köszönhető, hogy megtartotta őket a hitük, a családjuk és a hazájuk iránt érzett szeretetük.
Az államtitkár felidézte: a II. világháború végén az emberek azt hitték, hogy végre vége lesz a pusztításnak, „az ember felébred, a nagyhatalmak észreveszik, mekkora bajt, mennyi szörnyűséget és szenvedést zúdítottak az emberekre". Mégsem ez történt, hiába tagadták sokáig, „jól tudjuk, mit éltek át a magyar emberek" – mondta.
Hozzátette: az emléknapon nem csak az áldozatokra emlékezünk, hiszen szenvedtek azok is, akik végül hazatértek, és azok is, akik évekig várták haza szeretteiket semmit sem tudva róluk.
Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, a KDNP alelnöke megkoszorúzza a Gulág-emléktáblát a Szovjetunióba elhurcoltakért tartott szentmise után Budapesten, a VIII. kerületi Magyarok Nagyasszonya-templom falánál 2017. november 26-án. Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává. (MTI Fotó: Mohai Balázs)
Az ünnepség végén a résztvevők elhelyezték a megemlékezés koszorúit, mécseseit a templom falán lévő Gulág-emléktáblánál.
Magyarországról 1944 őszétől csaknem 800 ezer embert hurcoltak el hadifogolyként vagy internáltként többéves kényszermunkára a Szovjetunióba. A túlélők első csoportja csaknem egy évtizeddel később, 1953. november 25-én térhetett haza a táborokból.
Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává.
