A Közép-Európa történelmét meghatározó keresztény, zsidó és muszlim egyházak „trialógusa” erősítheti a társadalmi kohéziót, a kormány ezért új lendületet kíván adni a vallások közötti kapcsolatok fejlődésének – mondta Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára Gödöllőn. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a magyar EU-elnökség keretében szervezett rendezvény megnyitóján elmondott beszédében hangsúlyozta: az állam és az egyház szétválasztása nem jelentheti az egyház és a társadalom szétválasztását, hiszen az emberek egyszerre tagjai felekezetüknek és a társadalomnak, ezért az államnak harmonikusan kell együtt élnie az egyházzal. Az államnak fel kell ismernie, hogy nem avatkozhat be a teológiai ügyekbe, nem illetékes vallási kérdések eldöntésében; fontos feladata, hogy tiszteletben tartsa az emberek jogát a szabad értékválasztáshoz, garantálja a vallásszabadságot és segítse a vallások párbeszédét.
Semjén Zsolt kifejtette: szimbolikus a jelentősége annak, hogy a tanácskozást Magyarországon rendezik, ugyanis az ország „megszenvedte az ateista kommunizmus minden keservét”. Nem csupán a vallási életet próbálták ellehetetleníteni, hanem a vallási hagyományokat is meghamisították, Karácsony helyett például a Télapót, az államalapító Szent István helyett pedig a kommunista alkotmányt ünnepeltették – mondta a KDNP elnöke.
Vallásellenes tendenciák a nyugati világban is jelentkeztek, és jelenleg is érvényesülnek – mutatott rá, hozzátéve: „Ilyen, amikor a szekularista felfogásból ideológiát csinálnak, és állami eszközökkel támogatják ezt a szekularista ideológiát. Ennek a műszava az állam világnézeti semlegessége”
A világnézeti semlegességnek van egy pozitív, és van egy negatív értelmezése. „Pozitív és helyes, amikor az állam nem avatkozik be teológiai kérdésekbe, és tudatában van annak, hogy nem illetékes vallási, transzcendentális kérdések eldöntésében” – jelentette ki. Helytelen viszont, amikor a társadalmat és az egyházakat egymástól elválasztó „semleges világnézetet próbálnak propagáltatni az államok által”.
Az állam tehát nem avatkozhat be vallási ügyekbe, ugyanakkor nem is lehet közömbös a vallási kérdések iránt, hiszen az a feladata, hogy tiszteletben tartsa a polgárok értékválasztását, és minél inkább lehetővé tegye az egyházak szabadságát. E felfogás jegyében „a magyar kormány természetesen tiszteletben tartja az egyház és az állam elválasztását, ugyanakkor nem fogadja el az egyházak és a társadalom szétválasztását” – modnta a miniszterelnök-helyettes.
A Keresztény–zsidó–iszlám párbeszéd című konferencia szünetében Szászfalvi László elmondta: Európa minden olyan régiójában, ahol több felekezet tagjai élnek együtt, fontos szerepe van a vallásközi párbeszédnek. A közép-európai térségben a három meghatározó vallás – a keresztény, a zsidó és a muzulmán – „trialógusára” van szükség, nemcsak az ünnepeken, hanem a mindennapokban is.
„Egyfajta kovásza” lehet ez a társadalmi fejlődésnek. A cél nem csupán a tolerancia, vagyis egymás elfogadásának és tiszteletének az erősítése. „Ez a minimumkövetelmény, aminél sokkal több kell. A szeretet kultúráját kell meghonosítani” – mondta Szászfalvi László.
Hozzátette: ennek szellemében rendezték a kétnapos gödöllői nemzetközi konferenciát. A tanácskozás egy folyamatba illeszkedik, amely a magyar uniós elnökség révén „új dimenziókkal gazdagodik, új lendületet vesz”, és a legmagasabb szinten is folytatódik – mondta az államtitkár. A következő fontos állomás októberben lesz, Assisiben, ahol XVI. Benedek pápa találkozik a világ vallási vezetőivel – tette hozzá.
A következő, lengyel uniós elnökség is továbbviszi a vallásközi párbeszéd és a szeretet kultúrájának ügyét, amelyet a kormányzat leginkább azzal tud segíteni, hogy rendezett viszonyokat alakít ki az állam is az egyházak között – mondta a KIM államtitkára.
