Rendkívüli időket élünk, ez pedig rendkívüli felelősséget is kíván tőlünk, hogyan lesz és milyen lesz az életünk a következő negyedszázadban

– fogalmazott Szili Katalin. Hangsúlyozta: március 15. különleges jelentőségű, mert ez egy olyan ünnepe a nemzetnek, amikor a magyarság bátorsága és elszántsága és rendíthetetlen hite előtt tisztelgünk.

„Mi másra lenne ma is szükségünk, mint erre a bátorságra, elszántságra és rendíthetetlen hitre?” A magyar történelem ezen időszaka a szabadságot és az összetartozást jelképezi, és a nemzeti identitás és önazonosság elidegeníthetetlen részévé vált – jelentette ki a KDNP-s politikus.

Emlékeztetett: a pandémia és a migrációs válság után új dologgal kell szembenézniük a magyaroknak, most a háború árnyékában kell Európában élni. Az ünnep azonban nem a félelemről és a kiábrándultságról, hanem elszántságról és egységbe forrt akaratról szól.

Ezen a napon nem csak egy történelmi dátumot, hanem a szabadság eszméjét idézzük fel, amely több mint másfél évszázada ott dobog a magyarság szívében

– mondta a miniszterelnöki főtanácsadó. Hozzáfűzte, a pesti ifjak nem fegyverrel, hanem szóval, hittel és bátorsággal indultak neki a forradalomnak és megmutatták, hogy a történelem nagy fordulatai gyakran egy tollvonással, egy verssel vagy egy kimondott igazsággal kezdődnek. Ezek akkor egy nemzet ébredésének pillanatai voltak, a félelem helyét átvette a bátorság, a hallgatást pedig felváltotta a kimondott szó.

A szabadság üzenete akkor eljutott minden magyar szívhez, de ez ma is aktuális kérdés; azt jelenti, hogy megőrizzük nyelvünket, kultúránkat, hagyományainkat, felvállaljuk a békét, az akaratunkat, a szuverenitásunkat és befolyás nélkül döntünk sorsunkról. Az ünnep nemcsak emlékezés, hanem egyben ígéret, hogy tovább visszük mindazt, amit elődeink ránk hagytak – mondta Szili Katalin. Kiemelte:

1848-49 mutatja a legjobb példát arról, hogy vannak olyan történelmi éles helyzetek, amikor ki kell állni az igazságunk védelmében, jogainkért és a szuverenitásunkért is.

A 12 pont kezdő mondatára utalva közölte: ma a magyarok azt kívánják, hogy legyen béke, szuverenitás és egyetértés, kívánják a békét a világnak és Európának, kívánják, hogy maguk dönthessenek saját sorsukról és biztonságukról.

„Kívánjuk, hogy a nemzeti összetartozásunk 1848 óta legfontosabb és leggazdagabb érzelmi, erkölcsi és szellemi erőforrásunk korparancs maradjon a magyarság számára mindenkor, hiszen bárkié is a dicsőség, a hazáé a haszon” – hangoztatta a miniszterelnöki főtanácsadó.

Az eseményen köszöntőt mondott Szécsi Szabolcs, a település Fidesz-KDNP-s polgármestere és Baracsi Endre, a vármegyei közgyűlés fideszes alelnöke is, a beszédeket ünnepi műsor követte.