Nem lehet feladni az etnikai politizálást, mert az az önfeladást jelentené – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, a KDNP politikusa vasárnap Pozsonyban, ahol beszédet mondott a Felvidékről kitelepített magyarok emlékére tartott megemlékezésen.
A miniszterelnöki főtanácsadó, aki már a korábbi években is részt vett a megemlékezésen, a pozsonypüspöki magyar alapiskola kertjében tartott rendezvényen felidézte a kitelepítések embertelenségét, majd a benesi dekrétumok máig ható következményeiről, az etnikai alapú politizálás megtartásának szükségességéről, valamint a jövő évben esedékes európai parlamenti választások összefüggésében a nemzeti kisebbségben élők helyzetéről és annak javítási lehetőségeiről is beszélt.
Elmondta:
a történelem árnyékában emlékezni kell a benesi dekrétumokra, mert a felvidéki magyarokat sújtó rendeletek árnyéka máig nyúlik, hiszen ezekre való hivatkozással vesznek el ingatlanokat a magyar közösség tagjaitól.
Hangsúlyozta: ez a közel húsz éve az Európai Unióhoz tartozó Magyarország és Szlovákia esetében tarthatatlan.
Szili Katalin kitért a múlt hétvégén tartott szlovákiai parlamenti választásra, amelyen a felvidéki magyar párt, a Szövetség nem jutott be a pozsonyi törvényhozásba, hangsúlyozva: a felvidéki magyarságnak parlamenti képviselet nélkül is tovább kell folytatnia azokat a politikai küzdelmeit, amelyekkel meg lehet változtatni azt, hogy történelmileg meghaladott jogszabályok alapján hátrányok érjék a felvidéki magyarokat.
Nem lehet feladni az etnikai politizálást, mert az az önfeladást jelentené
– szögezte le Szili Katalin.
A miniszterelnöki főtanácsadó szólt az Európai Uniónak a nemzeti kisebbségek kérdéseihez való hozzáállásáról is, rámutatva: ez tartalmában és intézményrendszerében is hiányos, s ezért is fontos, hogy a jövő évi európai parlamenti választásokon a felvidéki magyarság is szerezzen saját képviseletet az EP-ben. Emlékeztetett: a napokban Emmanuel Macron francia államfő kijelentette, hogy megkezdik a korzikai autonómia megteremtésének folyamatát, s ez a lépés elgondolkodtathatja a EU vezetését és a nemzeti kisebbségi közösségeket is arról, hogy igenis van létjogosultsága az autonómiatörekvéseknek. „Mindenkinek jól kell értenie, hogy nem vagyunk ellene senkinek, jószomszédi kapcsolatokban akarunk élni. Amikor ezekről a dolgokról szólunk, csak annyit akarunk, amennyi minden európai polgárnak kijár” – tette hozzá Szili Katalin.
