- A 2010-es kormányváltást követően új közigazgatási struktúrát alakított ki a kormányzat, létrejöttek a kormányhivatalok. Ön 2011 óta irányítja a Pest Vármegyei Kormányhivatal munkáját előbb kormánymegbízottként, 2023 óta immár főispánként, így elmondhatjuk, hogy az egyik legrégebben hivatalban lévő közigazgatási vezető.

- A 2022-es választásokat követően immár negyedik alkalommal nevezett ki miniszterelnök úr a Pest Vármegyei Kormányhivatal élére. Azt tudni kell, hogy a főispánok - korábban kormánymegbízottak - megbízatása az adott kormányzati ciklus végén lejár, az újbóli kinevezésünk tehát nem automatikus. Hálás vagyok azért, hogy miniszterelnök úr a személyemen keresztül újra elismerte az általunk végzett munkát.

Az ország harmadik legnagyobb területű vármegyéje vagyunk, a mintegy másfélmillió itt élő polgárral - Budapestet külön tekintve - pedig messze az elsők az ügyfelek számát illetően. Hivatalunkban húsz főosztályon, tizennyolc járásban munkatársaink száma meghaladja a háromezer fős létszámot. Több mint kétezer ügytípussal foglalkozunk, ebből közel százhetven ügytípus esetében rendelkezünk országos hatáskörrel. Nyugodtan mondhatom, hogy ez is egyedülálló.

- Az idei évtől új keretek között folytatják a munkát. Mit jelent ez pontosan?

- A legfontosabb változás, hogy a kormányhivatali struktúra a Miniszterelnökség szakmai irányításától átkerült a január 1-jén újonnan létrejött Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumhoz. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy vissza a gyökerekhez, hiszen Navracsics Tibor miniszter úr volt a megálmodója a 2010 után felálló új közigazgatási rendszernek, a struktúra az ő vezetésével épült ki komoly nemzetközi és korábbi hazai tapasztalatok alapján. Ki merem jelenteni, hogy politikai támadást kivéve komoly szakmai kritika nem érte ezt a rendszert, mindez tehát jól működött ebben a bő egy évtizedben. Az elmúlt hat évben Gulyás Gergely miniszter úr felügyelte a szakterületet, akivel kiváló szakmai kapcsolatban működtünk. Gulyás miniszter úr úgy fogalmazott: Navracsics Tibornál a legjobb helyen lesz a közigazgatás. Ezt magam is alátámaszthatom, és jóleső izgalommal tekintek az újraindult közös munkánkra. Navracsics miniszter úr az év végi közös értekezletünkön már előre is vetítette, hogy a jól kialakított ügyfélközpontúság mellett nagyobb hangsúlyt fog kapni a területi közigazgatás, a kormányhivatalok és az önkormányzatok szorosabb együttműködése. Ez egy remek lehetőség, amelyben számos potenciált látok.

- Hogyan tudnak az ügyfélközpontúság kihívásának folyamatosan megfelelni?

- Mi soha nem szerettük volna megmondani, hogy ki hogyan, milyen formában intézze az ügyeit. Magyarország kormánya az új közigazgatási struktúra, illetve a kormányablak-rendszer felállítása óta arra törekedett, hogy az ügyfeleknek többféle lehetőséget is biztosítson az ügyintézésre.

A kormányablakokban a legszélesebb ügykörrel várjuk a hozzánk fordulókat. Akik kistelepülésen élnek és nincs a közvetlen közelükben kormányablak, ott a helybe érkező kormányablakbuszok, illetve az ügysegédek könnyítik meg az ott lakók életét.

Telefonon keresztül az állandóan és ingyenesen hívható 1818-as számon lehet információt kérni, illetve ügyeket elindítani. Emellett hatalmas lépést tettünk az elektronikus ügyintézés mind teljesebb körű kialakításának irányába. A Miniszterelnökség által életre hívott E-Ügyintézési Hálózat célja, hogy a Nemzeti Digitális Állampolgárság Program révén minél inkább az elektronikus térben valósuljon meg a hivatali adminisztráció. 2022 februárjában indítottuk el az e-bejelentő rendszert, amelynek hivatalunk az országos üzemeltetője. A szolgáltatásra a kezdetek óta már több mint százezren regisztráltak, amelynek segítségével online, egyetlen oldalon keresztül intézhetjük a közműszolgáltatók felé személyes adataink változásának bejelentését és közműveink átíratását.

Megfigyelhető, hogy ügyfeleink mindezek hatására a személyes ügyintézés mellett egyre inkább a világhálón keresztül is igénybe veszik a különböző szolgáltatásokat.

- Az idő mindannyiunk életében sarkalatos tényező. Ha valaki személyesen intézi az ügyét, mennyi várakozással kell számolnia?    

- Átlagosan valamivel több mint tíz percet kell várakoznia egy ügyfélnek, hogy sorra kerüljön, de mindenkit arra biztatok, hogy éljen az időpontfoglalás lehetőségével. Amikor létrehozták a kormányablakokat, játszósarkokat és pelenkázót is kialakítottak bennük. Emellett mi

Pest vármegyében kuriózumként vezettük be, hogy a kisgyermekkel érkező ügyfél soronkívüliséget élvez,

ami az ügyintézés hatékonyságára és az ügyféltérben esetlegesen kialakuló kellemetlen helyzetek ellen is bevált.  

- Kormánymegbízottból főispán, megyéből vármegye. Többen fogadták értetlenkedve az elnevezéseket, hogy miért is volt rájuk szükség, pedig nem új keletűek.

- Magam is kaptam gúnyos megjegyzéseket a főispáni titulus miatt. A szocialista rendszer ötven évre kitörölte a köztudatból, pedig ezek a Szent István-i államszervezetből származnak. Amikor ezeket használjuk, mintegy 950 éves gyakorlatot örökítünk tovább, amelyre igenis büszkének kell lennünk. Ha megnézzük: lengyel vagy horvát barátaink is bátran használják a saját történelmi elnevezéseiket a közigazgatásban, nagyon helyesen. A szocializmus ideológiai pusztítása sajnos mély nyomokat hagyott, ezért is tartom fontosnak, hogy kultúránkat és történelmi, keresztény hagyományainkat minden téren megerősítsük.  

- Mekkora felelőssége van ebben a ma emberének?

- Decemberben egykori alma materemben, a budapesti Piarista Gimnáziumban szervezték meg a Szerzetesrendi Iskolák Diákjainak Társasága, a SZITA centenáriumi ünnepségét. A Szijjártó Péter miniszter úr által életre hívott szervezet rendezvényén a közéletben szerepet vállaló bencés, ciszterci és piarista öregdiákokként vehettünk részt egy igazán jó hangulatú találkozón. A személyes beszélgetések újra megerősítették bennem, hogy mekkora jelentősége is van a keresztény alapokon nyugvó nevelésnek, hiszen a magas szintű tudás mellett olyan értékrendet kaptunk meg szerzetes tanárainktól, amelyek örök érvényűek és mindig az égi felé mutatnak. Ezért feleségemmel nem is volt kérdés számunkra, hogy mind az öt gyermekünket egyházi iskolába íratjuk.

Mára a kereszténység vált a legüldözöttebb vallássá a világon és ebben az Európai Unió jelenlegi vezetőit is súlyos felelősség terheli.

Kulcskérdés, hogy júniusban jól döntsünk az uniós és az önkormányzati választásokon. Ha csak azt nézzük, hogy mit okozott a teljesen elhibázott bevándorlás-politika Nyugat-Európa nagyvárosaiban szilveszterkor, jól láthatjuk, hogy hova is vezet valójában a mindennapokban a hitét és hagyományait megtagadó uniós vezetés totális kudarca. De a kereszténygyűlöletre sajnos most mi is láttunk példát hazánkban, hiszen hallhattunk a megrongált betlehemekről, illetve Dunavecsén már másodszor gyalázták meg Szűz Mária szobrát közvetlenül a felszentelése előtt. Sok jó szándékú ember mellett a KDNP parlamenti frakciója és a Barankovics Alapítvány is támogatta a szobor felállítását. A kuratórium tagjaként és magánemberként is mélyen elítélem ezt a barbár cselekedetet. Felekezeteken túlmutatóan közös felelősségünk, hogy minden ilyen tett ellen szót emeljünk és közösségeink összekapaszkodva mutassák meg szelíd, de határozott erejüket.