A leplezett veszélyek jelentik a legnagyobb kihívást – jelentette ki Simicskó István honvédelmi miniszter, a KDNP alelnöke hétfőn Budapesten, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) ünnepi állománygyűlésén.
Simicskó István honvédelmi miniszter, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke beszédet mond a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat fennállásának 100. évfordulóján, a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban tartott ünnepségen (Fotó: Dévényi Veronika/honvedelem.hu)
Simicskó István szerint ezek leleplezése, felismerése, időben jelzése, s a döntéshozók felkészítése kiemelt fontosságú feladat. A titkosszolgálatok tevékenységének történelemformáló szerepe van – vélekedett a miniszter, hozzátéve: a jó titkosszolgálati munka segíti döntéshozókat a helyes intézkedések meghozásában.
A független magyar katonai nemzetbiztonság megalakulásának századik évfordulója alkalmából tartott ünnepi rendezvényen a honvédelmi miniszter a KNBSZ állományának is köszöntet mondott azért, hogy napjainkban Magyarország az egyik legbiztonságosabb ország. A világ és Európa több országában terrorcselekmények sokaságát követik el, mindeközben Magyarországon az emberek biztonságban élhetik mindennapjaikat – fejtette ki a miniszter, aki szerint ez katonai és rendvédelmi szervek, a katonai és polgári titkosszolgálatok hatékony munkájának eredménye.
Simicskó István kiemelte: a trójai faló óta ismert mit jelent a "rosszul értelmezett" veszély, s megjegyezte: sokszor az ilyen jelenségek mögött a "jóhiszeműség kihasználása" áll.
A honvédelmi miniszter arról is beszélt, hogy az Európai Unió vezetői között megindult egy "értelmezhetetlen verseny", hogy ki fogad be több bevándorlót. Magyarország és több más ország viszont úgy véli ez rossz irány. Magyarország – szövetségeseivel együtt – az európai, a schengeni határok megvédésének versenyében vesz részt, mert – ahogy a miniszter fogalmazott – "ez megmaradásunk záloga".
Simicskó István honvédelmi miniszter, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke beszédet mond a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat fennállásának 100. évfordulóján, a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban tartott ünnepségen (Fotó: Dévényi Veronika/honvedelem.hu)
Simicskó István napjaink legnagyobb biztonsági kihívásai közül a tömeges illegális migrációt, a terrorizmust, az embercsempész bandák tevékenységét, továbbá a kibertérben történő támadásokat emelte ki. Utóbbi kapcsán elmondta: döntöttek arról, hogy a honvédségen belül létrehoznak egy kibervédelmi parancsnokságot. Ennek előkészületi munkái már megkezdődtek – tette hozzá.
Ezzel együtt a védelemtechnológiai kutatóintézetet is továbbfejlesztik. A katonadiplomácia erősítése érdekében pedig több országban újranyitják a véderő attaséhivatalokat – fejtette ki Simicskó István.
A miniszter elmondta: napjainkban hagyományos katonai, modern, hibrid hadviselési kihívások egyaránt vannak. A virtuális, kibertérben naponta többszázezer támadás érhet egy országot. Ennek nyomán a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program a magyar hadiipar újjáépítését, s a korszerű technológiai fejlesztéseket is tartalmazza.
Simicskó István azt mondta: a honvédségben szeretnék növelni a tényleges katonai állomány létszámát. Céljuk, hogy 2026-ra egy 30 ezer fős aktív állománnyal rendelkezzen a honvédség.
A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: ütőképes Magyar Honvédséget szeretnének felépíteni. A Magyar Honvédség történetében most megkezdődött a fejlődés időszaka – emelte ki a miniszter.
A magyar katonai nemzetbiztonság megalakulásának századik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a honvédelmi miniszter és Benkő Tibor, a Honvéd Vezérkar Főnöke emléktárgyakat adtak át Kovács Józsefnek, a KNBSZ főigazgatójának.
A rendezvényen mások mellett a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség szervezeteinek képviselői, továbbá a polgári szolgálatok – az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – főigazgatói is részt vettek.
Mint a KNBSZ honlapján kifejtették: a független nemzeti katonai hírszerzés és elhárítás a Habsburg Monarchia felbomlása óta létezik. 1918-tól a katonai hírszerzést és elhárítást folytató szervezetek számos strukturális változáson mentek keresztül. A II. világháború után a HM csoportfőnökségek keretében működött a hírszerzés és elhárítás.
A politikai rendszerváltás során a korábbi állambiztonsági rendszert új nemzetbiztonsági struktúra váltotta fel, 1990-ben megalakult a Honvéd Vezérkar Katonai Felderítő Hivatal (KFH) és a Magyar Honvédség Katonai Biztonsági Hivatal (KBH). Majd egy 1995 végén elfogadott törvény alapján megalakult a Magyar Köztársaság Katonai Felderítő Hivatala, és a Magyar Köztársaság Katonai Biztonsági Hivatala.
2011 végén megkezdődött a két katonai nemzetbiztonsági szolgálat – a KFH és a KBH – integrációjának előkészítése. A KFH és KBH összevonásával 2012. január elsején megalakult a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat. A KNBSZ-ben megszűntek a párhuzamosságok, felgyorsult az információáramlás, a korábban elkülönülten működő két szervezet képességei egymásra épülnek – olvasható a KNBSZ oldalán.
