Az új törvény sokkal szigorúbb feltételekhez köti majd az egyházi bejegyzést, ami valószínűleg jelentősen csökkenti majd a jelenlegi 300 körüli számukat – jelentette ki Szászfalvi László az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár. A kereszténydemokrata politikus beszélt az adófelajánlási rendszer átalakításáról, valamint az állam által támogatott programokról. A tervezett szigorítás részleteiről Szászfalvi László elmondta: a történelmi egyházaknál legalább 100, a többi esetén 20 éves honosságot írnak elő. A magasabb létszám is feltétel lesz – ez a történelmieknél akár 25 ezer fő is lehet, de a többieknél is minimálisan ezer fő.
Az 1990. évi IV. törvény formális feltételek betartásához kötötte az egyházak bírósági bejegyzését. Az adó egy százalékának igényelhetősége, valamint az egyházi közfeladatot ellátó intézmények államival egyenlő mértékű finanszírozása együttesen ahhoz vezettek, hogy tényleges hitéleti tartalom nélkül, „üzleti alapon” és destruktív célra is jöttek létre „egyházak” – vázolta fel a helyzetet az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a Fidesz honlapjának adott interjúban.
A tervezett szigorítás részleteiről Szászfalvi László elmondta: a történelmi egyházaknál legalább 100, a többi esetén 20 éves honosságot írnak elő. A magasabb létszám is feltétel lesz – ez a történelmieknél akár 25 ezer fő is lehet, de a többieknél is minimálisan ezer fő. Az államtitkár arról is beszélt, egyházak csak primer hitéleti tevékenységre jöhetnek létre, és bejegyzésükhöz hitvallásukat is csatolniuk kell. A bírósági bejegyzési eljárás során szakvéleményt kell majd beszerezni arra vonatkozóan, hogy ténylegesen megállapítható-e a vallási tevékenység. Ennek eldöntésére szakértők segítségét is igénybe veszik majd, így teológusokat, egyházjogászokat, egyháztörténészeket is bevonnak. A történelmi minősítéshez várhatóan szükség lesz a magyar történelemben, kultúrában játszott tartós, meghatározó szerepre is
Az államtitkár beszélt az egyházak cigánypasztorációs szerepéről is. Mint Szászfalvi László fogalmazott, ez irányú tevékenységüket próbálják segíteni, „mert a kormány úgy gondolja, az egyházak nélkül nem lehet ezen a területen eredményeket elérni. Évek óta jól működő oktatási-nevelési programok, tanodák működnek, délutáni foglalkozásokat tartanak hátrányos helyzetű, többnyire cigány gyerekek számára”. A Testi és lelki kenyér elnevezésű egyházi programról szólva az államtitkár elmondta, az alapvetően a magyarországi hátrányos helyzetű közösségek, települések, térségek lelki-szociális felzárkóztatását célozza. A költségvetési törvény ezenkívül tartalmazza még a Templom és iskola programot, ami alapvetően a közoktatási rendszeren kívüli egyházi oktatási programok támogatását célozza, egy szórványtámogatási programot. Ötvenmilliós összeggel szerepel egy egyházi kulturális program támogatási előirányzat elsődlegesen rendezvényekre és kiadványokra. Az idei költségvetés visszaállította 1,2 milliárd forintra a tavaly lenullázódott egyházi beruházási és rekonstrukciós támogatást is – fogalmazott Szászfalvi László.
Az új egyházi törvény el fogja ismerni az ortodoxia történelmi jelentőségét Magyarországon – közölte az államtitkár, aki azt is elmondta, hogy valamennyi felekezetben biztosított az anyanyelvi istentiszteletek lehetősége. Az adófelajánlási rendszer átalakul, ezt az új szja-rendszer is szükségessé teszi – mondta az államtitkár. Hozzátette: az egyházakkal már elindultak az egyeztetések. „A kormány nem zárkózik el attól sem, hogy – amennyiben az egyházak ezzel egyetértenek – más támogatási formával váltsa fel az állampolgári adófelajánlást” – fogalmazott az államtitkár.
