Fábry Kornél atya, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus főszervezője lelki útravalóval szolgált a résztvevőknek. Ennek vezérgondolata az volt, hogy korunkban óriási szellemi harc zajlik a különböző globális erők, vallások és politikai mozgalmak között. Mi, keresztények ebben a szellemi harcban nem optimista, nem pesszimista, hanem reménykedő álláspontot képviselünk: látjuk a rosszat, de hiszünk benne, hogy Isten mindenből jót tud kihozni.

                                                                                                                                                              Fábry Kornél

„Én egy római katolikus magyar férfi vagyok” – jelentette ki Kornél atya, hozzátéve, hogy ennek az identitásnak ma minden eleme támadás alatt áll, hiszen az Egyházat folyamatosan támadják, a népeket össze akarják keverni, a nemünket pedig már 70 lehetőség közül választhatjuk ki – mindez egyértelműen szembe megy Isten kinyilatkoztatott akaratával.

Az est fő vendége, Varga Judit igazságügyi miniszter asszony nagy szeretettel üdvözölte a fiatalokat, akik közé még úgymond fáradtan is mindig szívesen jön. Egy szintén nagyrészt fiatalokból álló nemzetközi delegáció minapi látogatását felidézve elmondta, hogy bár a fősodratú médiából jelenleg úgy tűnhet, mintha mi – a lengyelekkel együtt – az Európai Unió valamiféle „kerékkötői” lennénk, valójában egyre többen látják, sőt mernek beszélni is róla, hogy mi éppen Európáért tesszük azt, amit teszünk. E tekintetben miniszter asszony kapcsolódott Fábry Kornél atya gondolataihoz, hangsúlyozva, hogy nekünk reménnyel kell tekintenünk az EU megújulására, pontosabban a keresztény alapító atyák szellemiségéhez – a tagországok egyenrangú, partneri együttműködéséhez – való visszatérésére; nem elhallgatva, hogy jelenleg nem túl rózsás a helyzet.

                                                                                                                             Varga Judit igazságügyi miniszter

Az európai intézményrendszerben szerzett közel két évtizedes tapasztalatából kiindulva miniszter asszonynak nagy rálátása van nemcsak az Unió jelenlegi működésére, de ennek folyamatára is. Felidézte, hogy a – később csatlakozott kelet-európai országokkal szemben – a nyugat-európai gazdagabb országoknak kedvező status quo fenntartására irányuló erős gazdasági lobbi, valamint az uniós intézmények egyre nyilvánvalóbb – az alapszerződésekkel egyértelműen szembemenő – politikai-ideológiai szerepvállalása a „lopakodó dezintegráció” (felbomlás) felé sodorja a szervezetet. Ennek csak egyik jele a 2016-os brexit-népszavazás, a felszín alatt sokkal több ilyen feszültségforrás is van, amelyeket azonban a politikai-gazdasági elit érdekeit szolgáló fősodratú média egyelőre még el tud rejteni a szélesebb közvélemény elől.

A miniszter asszony elmondta, hogy jelenleg a brüsszeli politikai döntéshozatal („polip”) valóban úgy működik, hogy az eleve bizonyos politikai érdekeket szolgáló NGO-k elfogult jelentései és a main stream média szintén politikai jellegű nyomásgyakorlása teremtik meg azokat az elvárásokat – nem pedig a közvetlen választói visszacsatolás –, amelyeknek az uniós tisztviselők mindenáron meg akarnak felelni.

Varga Judit ezzel kapcsolatban idézte a nem hivatalos brüsszeli szólásmondásokat, miszerint „If there is a will, there will be a way” (Ha megvan az akarat, meglesznek hozzá az eszközök is”) és „amiről van újságcikk, az egy létező probléma, amiről meg nincs újságcikk, az nem létező probléma”. A Kerkai Est többnyire fiatalokból álló közönsége jelentőségteljes hümmögéssel nyilvánította ki, hogy ezt nem tartjuk éppen a sokat emlegetett „jogállamiság” és „demokrácia” útjának. A miniszter asszony azt is elmondta, hogy bármennyire rettegnek is ma az európai döntéshozók a politikai NGO-k és a main stream média hatalmától (nem hiába nevezzük ezeket „negyedik hatalmi ágnak”),

hosszú távon nem lehet a valóságot elhazudni az emberek elől az olyan fajsúlyos ügyekben, mint a migráció, a gender vagy éppen a háború és béke kérdése.

Ugyanakkor a magyar kormány elsősorban Magyarországért és a magyar embereknek felelős, az ő igényeiket kell kielégíteni, „amíg ezzel önazonos tud maradni a magyar politika, addig mi itt rendben vagyunk demokrácia ügyben”. A fő különbség a nemzeti konzervatív és a nemzetközi balliberális erők között éppen az, hogy míg az előbbi a választók megkérdezésével alakítja ki a saját politikai álláspontját, addig az utóbbi egy nemzetközi politikai terméket igyekszik rápróbálni, ráerőltetni a magyar társadalomra, amiben mindig van egy jó adag idomulási, igazodási kényszer. Ezért ragaszkodnak még olyan ügyekben is a nemzetközi megbízóik álláspontjához, amelyekben a magyar társadalom már többször és egész határozottan kinyilvánította az ettől gyökeresen eltérő álláspontját (migráció, gender, háború és béke). „Ők egy nagy nemzetek feletti feloldódásban látják a politikai krédójukat” – hangsúlyozta a miniszter asszony a nagy port felverő kvóta-ügy kapcsán.

                                                                                                                                     Harrach Péter és Varga Judit

Varga Judit azt is világossá tette, hogy Magyarország 2024-es soros elnökségét – az Európai Parlament és a fő áramú média már említett rendszerszintű nyomásgyakorlása ellenére – semmilyen veszély nem fenyegeti. Ez ugyanis nem egy elvehető jog, hanem egy szerződésben rögzített kötelezettség, ebben az Európai Parlamentnek nem is osztottak lapot – hangsúlyozta. A jelenlegi magyar kormány ráadásul egyszer már levezényelt egy nagyon sikeres uniós elnökséget 2011-ben, a duplázás ebben európai szinten is egyedülálló teljesítmény – tette hozzá. Az uniós elnökség keretében egyébként körülbelül 800, részben fiatalokból álló közreműködőre számítanak, amivel kapcsolatban az est résztvevőivel osztott meg további részleteket. Végül, de nem utolsósorban igazságügyi miniszter asszony beszámolt az úgynevezett áldozatsegítő központok működéséről is, ami számára egyszerre személyes és szakmai kérdés. „Egy konzervatív ember is lehet empatikus, ugyanúgy féltheti a gyermekjogokat, csak nem teszem bele a gendert meg a migrációt támogató álláspontot, ami az Isztambuli Egyezményben benne van” – emelte ki. A cél az, hogy segítsék a valóban nemes célokért küzdő közel 60 ezer valódi civil szervezetet, miközben a néhány tucat nagy hangú politikai „civil” szervezet sokszor az áldozatokat használja fel a saját politikai céljaira – mutatott rá.

Az est végén Harrach Péter a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) elnöke mondott köszönetet az előadónak és a résztvevőknek, majd kötetlen beszélgetés következett egy szendvicsvacsora mellett.

Az eredeti cikk az előadáson készült videóval itt található.

Fotó: Szennyes Krisztián/Vasarnap.hu