Az ET Velencei Bizottság raportőrei tárgyalásokat folytattak a parlamenti pártok frakcióvezetőivel is. Harrach Péter a KDNP országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője történelmi visszatekintéssel kezdte tájékoztatóját. – A KDNP olyan történelmi párt, amely a II. világháborút követően születetett a kommunista hatalomátvétel előtt. Képviselőit a kommunista diktatúra börtönbe vagy emigrációba kényszerítette. Az 1956-ban újjászülető párt tagjait a forradalom bukását követően ismét meghurcolták. A KDNP mélyen elkötelezett a demokrácia mellett, és továbbviszi a történelmi örökséget, a hagyományos értékrendet – fogalmazott a politikus, majd arról beszélt, hogy melyek a KDNP frakciójának feladatai az alkotmányozás és a sarkalatos törvények megalkotása során.
– Politikai felelősei leszünk a családok védelméről és az egyházakról szóló törvények kidolgozásának. Mindkét témában évek óta jó a kapcsolatunk a civilekkel, az egyházakkal, a szakmai szervezetekkel. Az egyházak szabadságáról szóló jelenlegi törvény a rendszerváltozáskor született. Előnye, hogy a pártállam felügyelete alól kikerült az egyház, hibája, hogy visszaélésre ad lehetőséget. Olyan gazdasági szervezetek nevezték magukat egyháznak, amelyek kihasználták a nonprofit ágazat előnyeit. A valós egyházi tevékenységet folytató közösségekhez képest megnégyszereződött a számuk. Definiálni kell mit jelent az egyház – fejtegette Harrach Péter.
A családok védelméről szóló törvényre térve hangsúlyozta, hogy abban a családok támogatásának, a családbarát társadalmi környezetnek, és a családjognak is helyet kell kapnia. – A jelenlegi parlament első döntései között szerepelt a gyermekek után járó adókedvezmény. A magyar demográfiai helyzet nagyon rossz, az évente 30-40 ezer fővel fogyó lélekszámot, 50 százalékban tudja kompenzálni a határon túli magyarok letelepedése. Ez nem jó megoldás, hiszen a szülőföldön maradás fontos cél. Az alacsony születésszám veszélyezteti a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is. Hosszú távon a foglalkoztatottság és ezzel a járulékfizetés növekedése a cél, illetve a kiszámítható családpolitika, amely nem változik meg négyévenként –mondta el a frakcióvezető.
Kitért arra is, hogy a KDNP a családot a gyermek érdeke szempontjából értelmezi. A házasságot egy férfi és egy nő életközösségének tekinti. Az egyneműek kapcsolatát, mint szabad döntést tiszteletben tartja, de nem tekinti házasságnak. Az Alkotmányban ezzel kapcsolatban megfogalmazott definíciót a KDNP képviseli.
A romaügyet érintve kifejtette, a történelem során soha nem okozott problémát a magyarok és a cigányok együttélése, de ez a rendszerváltást követően megváltozott, hiszen a romák többsége munkanélkülivé vált, szociális helyzetük leromlott, amely a bűnözés melegágya. Ez társadalmi feszültségeket okoz egyes településeken. Nem megoldás az önvédelmi célú félkatonai szervezetek megjelenése. A kormány határozottan fellép ellenük, illetve másik oldalról a kisebb bűncselekményeket is szigorúbban bünteti. A téma kapcsán említette a demográfiai eltolódást, amely abból fakad, hogy a többségi társadalomban a családonkénti gyermekvállalási arány egyharmada a roma családokbélinek. A kérdés hosszú távú megoldása az oktatásban és foglalkoztatásban rejlik. – Vannak politikai törekvések, amelyeknek érdeke a feszültségkeltés. A szélsőjobb rossz választ ad a felmerülő problémákra, a szélsőbal pedig rosszul teszi fel a kérdést – emelte a politikus.
Harrach Péter kérdésre válaszolva beszélt még a munkaerőpiacra visszatérő édesanyák helyzetéről, illetve az örökbefogadásról. Elmondta: több ezer házaspár vár kisgyermekre, így nem kívánnak nyitni alternatív együttélésben lévők felé, csupán az eddigi eljárás bonyolultságát csökkenteni.
