A hét egyik szenzációját, minden kétséget kizáróan, a Taláros Testület határozata okozta, miután szeptember 23-án, kedden, nyilvános teljes ülésen kihirdetett határozatával megsemmisített a kórháztörvény (2006. évi CXXXII.) 16 paragrafusából négyet teljesen, kettőt részben; a törvény végrehajtásáról szóló miniszteri rendeletet pedig egy az egyben hatályon kívül helyezte.  

 

Emlékeztetőül: a törvényt 2006. december 18-án fogadta el az Országgyűlés, és tavaly április elsején lépett életbe. Az indítványt az SZDSZ által „delegált” Molnár Lajos egészségügyi miniszter és Horváth Ágnes (akkor még) államtitkár fémjelezte.  A törvényhez készült rendelet hatására három kórház szűnt meg a fővárosban: a Schöpf-Merei kórház, a Svábhegyi gyermekkórház, valamint az Országos Pszichiátria és Neurológiai Intézetet. A jogszabály 16 ezer ágy megszüntetését írta elő, 12 intézményben pedig felszámolta az aktív ellátást. A Fidesz-KDNP  elfogadhatatlannak tartva a parlament által elfogadott „dekrétum” számos pontját, nyomban az Alkotmánybírósághoz fordult. Nem sokkal később (januárban) az MDF is megtámadta a törvényt. A kritikákat az egészségügyi tárca, a kormány, az SZDSZ és az MSZP megalapozatlannak tartotta. 

  

+

  

Az Alkotmánybíróság megállapította: az egészségügyi reformtörvény által a regionális szinten meghatározott fekvőbeteg-szakellátási kapacitások felosztására kialakított eljárási rend nem felel meg a jogállamiság követelményének. A törvény szerint az egészségügyi miniszter ugyanis úgy hozhat a kapacitások felosztásáról hatósági határozatot, hogy döntésének szempontrendszerét a jogszabályok elégtelenül határozzák meg. Ezzel a jogalkotó a jogbiztonság követelményét sértő, széleskörű mérlegelési jogkört biztosított a miniszternek, melynek következtében a bíróságok az egészségügyi miniszter határozatát érdemben nem tudják felülbírálni.

  

A regionális egészségügyi tanácsok határozathozatalával kapcsolatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az egyrészt sérti a jogállamiság elvét, mert a kapacitás-elosztás tárgyában, mint államigazgatási ügyben hozott RET-döntés érvényességéhez olyan szervek (személyek) jóváhagyására is szükség van, amelyek/akik nem rendelkeznek a közhatalom gyakorlásához szükséges demokratikus legitimációval. A szabályozás másrészt sérti a helyi önkormányzatok alapjogait is, mert a képviselőtestületeknek államigazgatási ügyben ír elő döntési hatáskört.

  

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a törvény azon rendelkezését, mely a kapacitások felosztására vonatkozó szempontok meghatározását egészségügyi miniszteri rendeletre bízta. A Testület megállapítása szerint a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog lényegi tartalmát törvényben kell szabályozni. Ezért az olyan törvényi felhatalmazás, mely – az elvi keretek meghatározása nélkül – ezt teljes egészében miniszteri rendeletalkotásra hagyja, sérti az Alkotmányt.

Az Alkotmánybíróság a felhatalmazás alapján kiadott egészségügyi miniszteri rendeletet is alkotmányellenesnek találta. Elutasította azonban az Alkotmánybíróság a reformtörvény egészének megsemmisítésére irányuló indítványokat. Az Alkotmánybíróság szerint nem vezetett alkotmányellenességre, hogy a törvényalkotás folyamatában egyes előírásokat nem tartottak be, továbbá a törvény egésze nem sérti a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogot. Egyúttal azonban az Alkotmánybíróság megerősítette azt az alkotmányos követelményt, mely szerint az államnak akkor is garantálnia kell a törvényben biztosított egészségügyi szolgáltatások teljesítését, ha az az Egészségbiztosítási Alapból nem finanszírozható.

  

A határozathoz Bragyova András, Holló András és Kiss László alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

  

+

  

A szaktárca közleménye szerint „a kórházi kapacitásokról szóló törvény egésze nem sérti a lehető az állampolgárok legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogát. Az Alkotmánybíróság visszamenő hatályú rendelkezést nem tartalmaz, kizárólag a jövőre nézve tesz megállapításokat. Így a 2006-os törvény alapján megkötött kórház finanszírozási szerződések és intézményi kapacitás elosztások változatlanul fennállnak. Ezáltal a közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszer jelenlegi struktúráját a döntés nem érinti.” 

  

A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal felszólította a kormányt, hogy az alkotmánybírósági határozatokból adódóan soron kívül kezdje meg a törvénytelen helyzet felszámolását az egészségügyben, és „azonnal fejezze be a szófordulatokkal álcázott kőkemény neoliberális, a rendszert tovább romboló politikáját."

  

Az Alkotmánybíróság szeptember 29. - i teljes ülésének napirendje

  

Immár nyolcadszor kerülnek az alkotmánybírák elé a köztársasági elnöknek az Országgyűlés által elfogadott, még ki nem hirdetett törvények alkotmányelle¬nességének előzetes vizsgálatára irányuló indítványai. A határozattervezet az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló, az Országgyűlés 2006. december 11-i ülésnapján elfogadott törvény 3. § (2) bekezdés b) pontja, 5. §-a, 6. § (1) bekezdése és 7. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a 19. § (1) bekezdésének a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 17. § (4) bekezdését megállapító szövegrésze alkotmányosságával foglalkozik.

  

Határozat készül a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 155/A. § (2) bekezdés utolsó mondata, a büntető eljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 266. § (1) bekezdésének c) pontja, továbbá a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 333. § (1) bekezdés utolsó mondata alkotmányelle¬nességének vizsgálata tárgyában.

  

Megvizsgálják a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 37. § (2) bekezdés második mondatának alkotmányosságát.

   

Szó lesz az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 2/B. § (2) bekezdése alkotmányosságával kapcsolatos határozattervezetről.

   

Megtámadták az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 24. § (1) bekezdésének, továbbá a 40. § (1) bekezdésének alkotmányossá¬gát is.

  

Napirendre kerül a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, illetve a védett állatfajták védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998. (I. 23.) Korm. rendelet alkotmányosságát vizsgáló határozattervezet.

  

A testület megkezdi az országos népszavazás elrendeléséről szóló 76/2008. (VI. 13.) OGY határozat ellen benyújtott hat kifogás tárgyalását. Az országgyűlési határozatot a Magyar Közlöny június 13-án megjelent 87. száma tartalmazza: „Az Országgyűlés az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998 . évi III. törvény rendelkezései szerint megtárgyalta Albert Zsolt és Albert Zsoltné által benyújtott országos népszavazási kezdeményezést, és arról a 2008 . május 9-i ülésén a következők szerint döntött: Az Országgyűlés az »Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó üzleti alapon működő több biztosítós egészségbizto¬sítást?« kérdésben az országos ügydöntő népszavazást elrendeli. Az országos ügydöntő népszavazás költségvetésére – az egy naptári napon

szavazásra bocsátott kérdések számától függetlenül – 3,7 milliárd forint fordítható.”

  

Megvitatják az Országos Választási Bizottság 163/2008. (III 18.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást. Az OVB hitelesítette a dr. H. Z. magánszemély által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtőívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a 2008. évi I. törvény alapján megalakuló egészségbiztosítási pénztárak kizárólag egészségbiztosítási szolgáltatást nyújthassanak?”

  

Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 161/2008. (III 18.) OVB határozata ellen is. Az OVB hitelesítette a dr. H. Z. magánszemély által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a 2008. évi I. törvény alapján megalakuló egészségbiztosítási pénztárak részvényeinek száz százaléka a Magyar Állam forgalomképtelen kincstári vagyonába tartozzon?”

 

Megtámadták az Országos Választási Bizottság 162/2008. (III 18.) OVB határozatát.

 

Az OVB hitelesítette a dr. H. Z. magánszemély által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtőívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a 2008. évi I. törvény alapján megalakuló egészségbiztosítási pénztárak kizárólag non-profit gazdasági társaságokként működhessenek?”

 

Napirendre tűzik a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény egyes rendelkezései alkotmányosságát elemző határozatterve¬zetet.

 

Szóba kerül a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi törvénnyel összefüggésben, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozatterve¬zet is.