Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések" műfaját.  A tévé már nem közvetíti. Az újságírók is elmentek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek, a címűkben hordozzák a reményt vagy az elmarasztalást. A válaszok sem piskóták. Pótlandó a nyilvánosság hiányát, idézzük - szolidan stilizálva - legutóbbi szónoklataikat.

Mikor áll a kormány a rend és a törvényesség pártjára?

NYAKÓ ISTVÁN (MSZP): – Drága államtitkár úr! Szerintem teljesen természetes, hogy a szociálisnak nevezett konzultációjuk személyes adatokat is tartalmazó kérdőíveire az állampolgároknál és a jogvédő szervezeteknél is és komoly megalapozott kételyek ébredtek. 2011. június 7-én az adatvédelmi biztos állásfoglalást adott ki. Az általa lefolytatott vizsgálat alapján egyértelművé vált, hogy a szociális konzultáció keretében az önök által végzett adatkezelés súlyosan sérti a polgárok személyes adatainak védelméhez való jogát. Jogosulatlanul kezelnek adatbázist, törvénysértő módon dolgoznak fel politikai tartalmú személyes adatokat. Nem ragoznám tovább, következő a kérdésem:

• Mikor semmisítik meg az adatvédelmi biztos úr kérésének megfelelően a kérdőíveket?
• Mikor szüntetik meg a hozzájuk kapcsolódó személyes adatkezelést, azaz mikor áll a kormány a rend és a törvényesség pártjára?

+

RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Ebben az eljárásban is természetesen teljes törvényességre törekedett a kormányzat. A konzultációk során megkereste az adatvédelmi biztos urat, pontosan azért, hogy álláspontja érvényesülhessen. Még az eljárás részeiben sem emelt semmiféle kifogást az adatvédelmi biztos úr, és ezt 00003-0014 számú nyilvántartási azonosítóval teljes mértékben nyilvántartásba is vette. Nagyon furcsa, hogy mindenfajta előzetes jelzés nélkül, korábbi vezetői szintű és szakértői szintű találkozók vagy szemlék után az adatvédelmi biztos úr utólag - számunkra meglepő módon - ezzel ellenkező állásfoglalást adott ki ezzel kapcsolatban.

Mikor lesz vége az önkormányzatokat csődbe vivő politikának?

VOLNER JÁNOS (Jobbik): – Egyre riasztóbb hírek érkeznek az ország több önkormányzatától. Egyre több helyről halljuk azt, hogy az adott települések önkormányzati vezetői iskolák, orvosi rendelők, kórházak bezárására vagy összevonására készülnek, egész egyszerűen azért, mert nincs pénz a további működtetésükre. Gyakorlatilag csőd-közelben vannak és a vezetőik csak azért nem szólnak látványosan róla, mert többségében ők is maguk is Fidesz-tagok, saját kormányzatukkal szemben pedig nem panaszkodhatnak.

– Emlékeztetnék: a közvagyon eltűnt az önkormányzatoknál: Heves megye csődbe menetele sem mai keletű dolog.  Még az első Orbán-kormány idején keletkezett adósságot görgetik: 2001-ben volt egy kifizetetlen számlájuk, amit most a Városi Bíróság behajtott, így gyakorlatilag ki kell tennie az asztalra a pénzt. Azóta több más megye is fölkerült a kifejezetten válságos helyzetűek listájára. A lecsúszás folytatódik – és nem látjuk a kiutat. Kérdezem:

• Mikor lesz vége a megszorítások politikájának?
• Mit kívánnak tenni az önkormányzatok megmentéséért, az iskolák és a kórházak bezárásának megakadályozásáért?

+

TÁLLAI ANDRÁS, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Nem tudom a kormányunkra venni a kritikáját! A lehetőségekhez képest ez a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az önkormányzatokat megsegítse. Ön ugyan lebecsüli a 31 milliárdos támogatást, én viszont szeretném elmondani: az előző évekhez viszonyítottan ez az összeg háromszoros forrást jelent az önkormányzatok számára. Való igaz, hogy minden bizonnyal ezt a kérdést ennyi pénzből nem lehet majd megoldani, azonban jelentős segítséget fog jelenteni különösen a kis önkormányzatok számára, de a bajba jutott nagyobb önkormányzatok számára is.

– Elkezdtük az önkormányzati rendszer átalakítását. Egyik legfontosabb célja az, hogy működőképes és finanszírozható önkormányzati rendszert hozzunk létre. Bízom benne, hogy az ön támogatását is fogjuk majd élvezni e tekintetben.

Mit tehet a gazdasági kormányzat a miskolci kohászat feltámasztásáért?

SEBESTYÉN LÁSZLÓ (Fidesz): – Miskolc-Diósgyőrben, egyéni választókerületemben van egy nagyon komoly hagyományokkal rendelkező vaskohászati cég: az egykori Diósgyőri Acél- és Hengerművek, amely többszöri tulajdonosváltáson és névváltoztatáson ment keresztül. A DAM 2004 Kft. nevet viselő cégnél 2007-ben 26 milliárd árbevétel realizálódott. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a nyolcadik volt a foglalkoztatásban. Elmondhatjuk tehát, hogy 2007-ben a DAM az árbevétel és foglalkoztatás tekintetében is benne volt a megye első tíz cégében, olyan társaságok mellé sorakozott fel, mint a TVK vagy a BorsodChem. 2009 júniusában azonban bezárta kapuit és felszámolásra került a kohászati cég. Ezer dolgozóját bocsátotta el. Mindez a volt MSZP-s ország- és városvezetés idején zajlott, tehát még ez elődeink sikere.

– Jómagam 2010. április elején tárgyaltam először egy befektetőcsoporttal, akik megvennék és üzemeltetnék a DAM-ot. Akkor létre is jött egy találkozó a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdasági államtitkárságának képviselőivel a DAM jövőjével kapcsolatban. Azóta Miskolc megyei jogú város új polgármestere, dr. Kriza Ákos is jelentős erőfeszítéseket tesz, folyamatos a tárgyalás köztünk és a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízottja között. Több külföldi befektető is jelentkezett az államtitkárságon a gyár megvásárlására és újraindítására, de az üzlet a mai napig nem valósult meg a tisztázatlan tulajdonviszonyok miatt. Szeretnénk a kormányzat segítségét igénybe venni annak érdekében, hogy Miskolcon hétszáz vagy ezer ember a kohászatban ismét munkát kapjon. Ha ez nem lehetséges, akkor egy hasonló volumenű befektetésnek köszönhetően tudjanak elhelyezkedni. Miskolcon a munkanélküliségi ráta közel duplája az országos rátának, ezért égetően fontos városunkban a komoly, minél több embert foglalkoztató befektetés. Kérdezem: 

• Mit tehet a gazdasági kormányzat a miskolci kohászat feltámasztásáért?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Nem csak megyei, de nemzetgazdasági szempontból is nagyon fontos, hogy a jelenleg leállított acélmű újraindulhasson. A minisztérium külgazdasági államtitkársága 2010. június végén tárgyalt egy külföldi befektetővel a termelés újraindításáról. Sikerült meggyőzni arról is a befektetőt, hogy ne a betonacél, hanem sokkal inkább az autógyártáshoz kapcsolódó acélgyártás felé mozduljon el.

– De, van egy probléma, ami továbbra is égető és megoldatlan. A 2009-es felszámolási eljárást követően a DAM 2004 Kft. eszközeit egy ukrán cég vette meg, majd annak többségi tulajdonjoga egy orosz bank kezébe került.  A potenciális befektetők - több befektetővel is tárgyal a minisztérium – a jelenlegi tulajdonostól az eszközök eladására vonatkozó szándéklevelet eddig nem tudtak felmutatni – tehát itt, sajnos, megáll a folyamat. Éppen ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium jelezte az orosz-magyar gazdasági vegyes bizottságnak, illetve annak társelnökének, Fellegi miniszter úrnak, hogy próbáljon meg ez ügyben közbenjárni. Optimista lévén, várjuk az eredményét.

Mi az esélye az európai állampolgári kezdeményezés magyarországi
alkalmazhatóságának 2012. április 1-jétől?

MILE LAJOS (LMP): – Az Európai Unió Bizottsága 2010. március 31-én fogadta el az európai polgári kezdeményezés részletszabályaira vonatkozó rendelettervezetet, amelyet az Európai Parlament februári plenáris ülésén írtak alá a jogalkotók. A rendeletet jövő év április 1-jétől kell alkalmazni. A bizalom erősítése érdekében az Európai Unió a közvetlen demokrácia egyik lényeges intézményének bevezetése mellett döntött, nagyon helyesen. Azt a célt szolgálja, hogy az uniós polgárok egymillió aláírás összegyűjtésével kezdeményezhessék az általuk fontosnak tartott kérdésben a jogalkotás elindítását. Tudomásom szerint törvénymódosítással fog a rendelet a magyar jogrendbe illeszkedni. Kérdezem:

• Hogyan áll a választási eljárásról szóló 1977. évi C. törvény módosításának előkészítése?
• Hol tartanak a technikai előkészületek, hiszen az aláírásgyűjtés, az aláírások hitelesítése komoly felkészültséget feltételez?
• Milyen okmányszám alapján tervezik az azonosítást elvégezni?
• Az alkalmazhatóság kereteit pontosan rögzítették?
• Milyen megoldásokat tervez a kormány az emberek tájékoztatása érdekében?
• A kezdeményezés lehetőségeire támaszkodó, esetleges székely autonómiatörekvések jogilag és diplomáciailag is helyes megsegítésére tervez-e a kormány lépéseket, ha igen, akkor milyeneket, ha nem, akkor miért nem?

+

NÉMETH ZSOLT, külügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A népszavazás kezdeményezéséről szóló T/3479. számú törvényjavaslatot a kormány idén június 10-én benyújtotta az Országgyűlésnek. Ez a törvényjavaslat tartalmazza az Európai Parlament és a Tanács európai polgári kezdeményezésről szóló február 16-ai rendeletének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket; tehát nem más törvény, hanem ez. A törvényjavaslat az Országos Választási Bizottságot jelöli ki az online gyűjtési rendszer megfelelőségéről szóló igazolás kiállításáért, valamint az aláírások ellenőrzéséért felelős hatóságként. A javaslat a Btk., továbbá a szabálysértési törvény módosításával a polgári kezdeményezéssel kapcsolatos egyes visszaéléseket is kriminalizálja. Ugyancsak e törvény hatálya fog kiterjedni az aláírásgyűjtésre és az aláírások ellenőrzésére az európai polgári kezdeményezés során. A polgári kezdeményezést támogató aláírások ellenőrzése az uniós rendelet mellékletében meghatározott okmányok alapján fog történni. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrzést végző szerv akár a személyi szám, akár a személyazonosító igazolvány száma, akár az útlevél száma alapján képes lesz elvégezni a polgári kezdeményezést támogató magyar állampolgárok azonosítását.

– A választópolgárok tájékoztatását elsősorban az Országos Választási Iroda honlapján, valamint a sajtó útján tervezzük megvalósítani, a konkrétumokat a lebonyolítás részletszabályainak elfogadását követően fogjuk kidolgozni. A hazai és a határon túli kisebbségek identitásának megőrzését célzó erőfeszítéseket a kormány természetesen támogatja, beleértve az autonómiához való jogukat is; ugyanakkor szeretném felhívni a képviselő úr figyelmét, hogy a polgári kezdeményezés definíció szerint attól polgári, hogy független mindennemű kormányzati befolyástól.

Az ördög a részletekben rejlik?

TÓTH CSABA (MSZP): – A kormány már a választást követően megígérte, hogy segít a bajba jutott devizahiteleseken, de erre az elmúlt egy év kevésnek bizonyult. A május 30-án végre bejelentett 5 pontos intézkedési csomag látszatmegoldás, csak és kizárólag arra jó, hogy a kormány újból kipipáljon valamit, de a szükséges jogszabályok hiányában ma még számos elemét homály fedi. Az otthonteremtési program csak időszakosan oldja meg a devizahitelesek problémáját, az akcióterv árfolyam-rögzítési pontja hamis illúziókat kelthet. Gyengíti a tudatosságot. Senkit sem szabadít meg az árfolyamrizikótól, csak későbbre tolja a terheket.

– Nehéz megmondani, hogy a négy év múlva kezdődő időszakban mekkora lesz a gyűjtőszámlán felhalmozott forinthitelek piaci kamatszintje. Lehet, hogy 2015-től jön a feketeleves! Nem tudjuk, hogy milyen áron fogja az eszközkezelő felvásárolni a szociálisan rászoruló devizahitelesek lakásait, és azt sem tudjuk, hogy a korábbi tulajdonosok milyen bérleti díjak mellett tudnak továbbra is ott lakni. Kérdezem:

• Mikor ismertetik a tényleges megoldást biztosító intézkedéseket?
• Mikor látjuk végre a mentőcsomagjuk pontjainak részleteit?
• Milyen forrásokat kívánnak bevonni az 5 pontos csomag megvalósítására?
• Mikor kívánják kidolgozni és a parlament elé terjeszteni a magáncsőd intézménye bevezetésének részletes szabályait?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A kvótarendszer azért szerencsés, mert lehetővé teszi, hogy a bankok a fedezetet-behajtást átütemezzék. Így a szociális problémának a megoldása sem egyszerre zúdul rá arra a rendszerre, amelyik ezt kezeli. Százezer lakásról beszélünk. Tehát ki lehet számítani, hogy mit jelentene ez a lakáspiacnak, ha egyszerre zúdulna rá. Mindannyiunk érdeke, hogy ez szabályozott, ütemezett formában valósuljon meg.

Belerokkant a Fidesz?

VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): – Számos hír látott napvilágot az utóbbi években arra vonatkozóan, hogy a cigányság körében kiemelten magas a rokkantnyugdíjasok száma. Mindez a szakemberek szerint sem csak orvosi okokkal indokolható. E cikkek helyett azonban egy '99-2000-ben készült Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei cigánykutatás némely eredményét emelem ki. Ebben a kutatók, a következő megállapítást teszik: a mintabeli romák között a legnagyobb csoportot a rokkantsági nyugdíjasok alkotják, ami nagyon magas arány, a megyebeli felnőtt roma népesség egyötöde rokkantnyugdíjas. Őket százalékos arányuk alapján a jövedelempótló támogatásban részesülők és a gyeden lévők követik. Az említett három kategóriába a minta több mint 50 százaléka tartozik, míg állandó állással csupán minden tizenhatodik megkérdezett rendelkezett. Természetesen tudjuk, hogy léteznek ennél jóval frissebb kutatási eredmények is, azonban a miatt tartottam fontosnak ebből idézni, mert jelzi, hogy már az első Orbán-kormány ideje alatt is létezett olyan megye az országban, ahol 20 százalék feletti volt a rokkantnyugdíjasok száma a cigányság körében. Már akkor is tehettek volna ebben az ügyben valamit. Valószínűsíthető, hogy a helyzet azóta tovább romlott. Kérdezem:

• Hasonló visszaélések gyanúját felvető rokkantnyugdíjazások felülvizsgálata miért nem történt meg '98-2002 között, illetve az elmúlt egy esztendőben miért nem történtek lépések?

+

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Az ön felszólalása azt is jelenti, hogy a rokkantellátás igazságossá tételében egyetért.  Azért merem ezt mondani, mert 2008 szeptemberében Szűcs Erika akkori szociális és munkaügyi miniszter a következőt mondta a több mint 400 ezer munkaképes korú rokkantnyugdíjasról: „Az elvárás világos: aki munkaképes, az dolgozasson és dolgozzon is, legyen több adófizető" – hangzott el. Ugyanakkor azt is leszögezném: a szocialista kormányok nem tettek semmit a probléma megoldásáért. Azt gondolom, minden józanul gondolkodó ember egyetért azzal, hogy aki munkaképes, az dolgozzon! A kormány hisz abban, hogy minden magyar állampolgár képességei és lehetőségei arányában hozzá tud járulni a nemzet gyarapodásához, az előző kormány által lerombolt ország újjáépítéséhez! Vissza kell utasítanom a képviselő úrnak azt a megközelítését, amely különbséget tesz roma és nem roma rokkantnyugdíjas között. Az érintett körön belül mi az alapján teszünk különbséget, hogy ki az, aki ténylegesen rászorul erre az ellátásra, és ki az, aki munkájával, tapasztalatával hasznára lehet nemcsak saját családjának, de a nemzetének is.

– Képviselő úr! Ön is értesülhetett arról, hogy a foglalkozási rehabilitáció teljes átalakításának és ezen belül a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálati rendszerének módosítása jelenleg még folyamatban van. Az új szabályok várhatóan 2012. január 1-jétől lépnek hatályba. Felülvizsgálatát a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal végzi. A minősítés új rendszerében elsősorban a megmaradt munkaképességre koncentrálunk. A kormány bízik abban, hogy a nemzeti együttműködés keretében sikerül a munka örömét megadni sok-sok embernek!

Miért nem számoltat el az elszámoltatási kormánybiztos?

KEPLI LAJOS, (Jobbik): – Balatonvilágos község önkormányzata egy beadvánnyal fordult áprilisban Budai Gyula elszámoltatási és korrupcióellenes feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztos úr hivatalához. A lényege, hogy a balatonvilágosi volt BM-üdülő területét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. - 2008 májusában - a valós értékénél jóval kedvezőtlenebb áron vonta be az Aranyföveny Kft.-vel kötött csereszerződésbe. A szerződés értelmében állami tulajdonból magántulajdonba került egy 15 ezer négyzetméter területű, közvetlen vízparti ingatlan Balatonvilágoson, amelyet új tulajdonosa azóta felparcellázva közvetlen vízparti építési telkekként próbál értékesíteni. A csereingatlan egy jóval kisebb, nem vízparti és nyilván ezért jóval értéktelenebb másik ingatlan volt.

– Balatonvilágos község önkormányzata által készíttetett értékbecslési szakvélemény alapján kijelenthető, hogy ebben az esetben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés valósulhatott meg. Képviselő-testülete kezdeményezte a döntés és a jogügylet felülvizsgálatát.

– Nem olyan régen érkezett az önkormányzathoz Budai Gyula levele, amelyben kormánybiztosi vizsgálatról döntött. Idézet a levélből: „A vizsgálat számos esetben alátámasztotta a panaszban ismertetett feltételezéseket, úgy az állami tulajdonú ingatlan alulértékelésével, mint a döntéshozatal befolyásolásával kapcsolatban." Mégis! A levél úgy zárul: „A fent leírtak alapján a vizsgálatot lezártam, kormánybiztosként további intézkedések megtételét nem tervezem az ügyben." Kérdezem:

• Miért nem számoltat el az elszámoltatási kormánybiztos, még olyankor sem, amikor megalapozott a gyanúja egy állami ingatlan bűncselekmény útján történő elidegenítésének?
• Miért kapja a fizetését Budai Gyula, ha nem látja el a feladatát?

+

RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Az ön mostani felszólalása és a polgármester úr által a település lakói nevében írt köszönőlevele egészen más-más hangnemet üt meg Budai Gyula munkájával kapcsolatban. A kormánybiztos úr a vizsgálatot megindította, viszonylag részletesen le is folytatta. Tudatta a várossal, hogy milyen további közvetlen bizonyítékokra van szükség ahhoz, hogy az értékaránytalanságot pontosan meg lehessen állapítani. Ha a képviselő úr vette volna a fáradságot az elmúlt egy hónapban, és akár a kormánybiztos úrnak, akár a helyieknek a rendelkezésére bocsátott iratokat elolvasta volna, talán előbbre tartana.

– Képviselő úr! Szerintem ön inkább végezze el azokat a különböző jogi okiratszerkesztéseket, vagy tegye meg azokat a bejelentéseket, amelyeket másoktól hiányol. Megnyugtatom: Budai úr eddig is és ezután is azért igencsak szorgalmasan kivette a részét az elszámoltatási munkából, - így lesz ez az elkövetkező hetekben, hónapokban is!

Bartha Szabó József