MOTTÓ: Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. De nem csak felolvasni, beszélni, szónokolni, szavazni is lehet. A legutóbbi asszóikból szolidan és „stilizálva" tallózunk.

Folytatódik a kész átverés show?

LENHARDT BALÁZS (Jobbik): – A kormányzati kész átverés show tehát változatlanul dübörög tovább. Orbán Viktor sajtótájékoztató keretében jelentette be az úgynevezett otthonvédelmi akciótervet. Nehogy megtévesszen bárkit ez a kormányzati propaganda, amit itt most otthonvédő csomagként akarnak ránk tukmálni – ez csupán a fizetési kötelezettség elhalasztása, kitolása. Újabb hangzatos kormányzati lufi, a devizahitelesek problémáinak a megoldását semmilyen módon nem fogja megoldani. Kirántják vele egy pillanatra a fuldokló fejét a háborgó habokból, aztán majd kövekkel rákötve lökik vissza az örvénybe. A rögzített árfolyam ugyanis csak három évre fog nyújtani némi haladékot az adósok számára, 2015-ben viszont egyszerre szakad a szerencsétlen, kizsigerelt, kiszolgáltatottak nyakába a teljes adósságcunami.

– Azt a cinizmust is megengedi magának Orbán Viktor, hogy azt mondja: 2012-től elinduló bérlakás-építési program keretében akár több ezer ház is megépülhet. Ha eddig nem tudta fizetni a szerencsétlen adós a törlesztőrészletet, akkor ezek után majd a bérlakásnak miből fizetné a bérleti díját? A kilakoltatási moratórium július 1-jével lejár, mert a kormánynak fontosabb a lakosságot csalárd módon átverő bankok követeléseinek megtérülése, mint a magyar emberek százezreinek a lakhatása. A 90 napot meghaladó késedelembe esettek száma már jócskán százezer fölött van. Ők júliustól az utcára kerülhetnek. Ne legyen kétségük, hogy majd megesik rajtuk a szíve a már másfél éve készenlétben álló végrehajtói és ingatlanforgalmazó maffiának. Egész iparág épült fel a szerencsétlen emberek értékeinek potom pénzen való megszerzésére.

– Államtitkár úr! Önök tavaly a nyári adós mentőcsomag csekély eredményei után újra hülyítik és átverik az embereket. Most a mintegy másfél milliós, devizahitellel rendelkező lakossági és vállalkozói rétegből százezrek válnak a szó szoros értelmében földönfutóvá az önök asszisztálása mellett. A kialakult helyzetért persze felelőssége van az elmúlt években kormányzóknak és a bankoknak is. A feketelevest azonban megint az emberekkel kívánják megitatni és a terheket kizárólag rájuk hárítani. Magyarország újra az ötmillió koldus országa lehet ezzel az intézkedéssel.

• Folytatódik a kész átverés show?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Látom, nagyon erősen kritizálja az otthonteremtő akciótervet. Hadd emlékeztessem képviselő urat arra, hogy ebben a Házban április végén egy nagyon színvonalas lakáspolitikai vita során gyakorlatilag szinte majdnem teljes körű egyetértés volt az alapelvekben. Felsorolnám őket, hat van belőle. 1. A probléma megoldásából mindenki arányosan vegye ki a maga részét, vagyis tehermegosztásra van szükség a bankok, az állam és a hitelfelvevők között. 2. Lakáshitel-tartozása miatt senki nem kerülhet az utcára, mindenki számára biztosítani kell, hogy fedél legyen a feje fölött. 3. Nem születhet olyan megoldás, amely felelőtlen hiteltörlesztői magatartásra ösztönzi a hiteleseket. 4. Nem kerülhet veszélybe az államadósság elleni fellépés, valamint az államháztartási hiánycél teljesítése. 5. Nem kerülhet veszélybe a bankrendszer stabilitása sem, hiszen működése alapvető a gazdaság finanszírozásában. 6. Figyelembe kell venni, hogy az adósok nem képeznek homogén csoportot, ezért célzottnak kell lenni a segítségnek.

– Az otthonteremtő akcióterv valamennyi feltételnek megfelel. Célzott segítséget nyújt azok számára, akik jelenleg is törlesztik hiteleiket, kiszámíthatóvá válik, és mivel alacsonyabb szinten van megállapítva az árfolyamgát, ezért megfizethető is lesz a havi törlesztő-részlet. Azok számára, akik már hiteltörlesztéseikben 90 napon túli késedelemben vannak, és vállalják azt, hogy lakásukat eladva egy kisebb és olcsóbb lakásba költöznek, a kormány kamattámogatási programot indít, amely 5 éven belül vehető igénybe. Azok számára pedig, akik szociális helyzetük miatt tartósan fizetésképtelenek, a nemzeti eszközkezelő nyújthat segítséget azáltal, hogy megvásárolja a bankoktól a szociális alapon jogosult adósok ingatlanát, majd azt bérbe adja az eredeti tulajdonosoknak. Az eszközkezelő a bajba jutott családok számára létrehozandó új otthonok építését is tervezi a közmunkaprogram keretében, amelyek szintén bérlakás formájában vehetők majd igénybe. Említette képviselő úr, a kilakoltatási moratóriumot. Itt kvótarendszer lesz érvényben, melynek révén fokozatosan, felépülésük ütemében kerülnek ki a lakások a piacra.

– Hogy mi a kész átverés show? Például az önök által megfogalmazott javaslat, amelyben azt követelik, hogy szerződéskötési árfolyamon forintosítsuk a devizahiteleket. Úgy gondolom: ez nemcsak a hitelfelvevők felelősségét kérdőjelezi meg, az államháztartást és a nemzeti valutát is hosszú-hosszú évekre romba döntené, technikailag is kivitelezhetetlen. Ez igazán a kész átverés show! 

+

LENHARDT BALÁZS: – Államtitkár úr! A kész átverés az a kormányzati látszatintézkedés, az a hülyítés és maszatolás, amit csináltak ebben az ügyben az elmúlt egy évben. Mikor fogják fel és értik meg végre, hogy a bankok kedvéért nem lehet az emberek lakhatását, ezt az alapvető emberi jogot kockára tenni.  A Jobbik megoldása nem átverés, hanem az egyetlen lehetséges és igazságos megoldása ennek a kérdésnek. A felvételkor érvényes árfolyamon kell a hitelt forintosítani, így mindenkinek lenne lehetősége, hogy valóban vissza tudja fizetni. Számunkra elfogadhatatlan és tisztességtelenek azok a feltételek amiket a bankok kikötöttek, melyek révén átveréssel, csalárd módon szerzik meg az emberek ingatlanát, lakását és tesznek földönfutóvá akár milliókat. Természetesen nem tudom elfogadni a választ.

(Szavazás: az Országgyűlés 197 igen szavazattal, 87 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett a választ elfogadta.)

Megszűnt-e a korrupció a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésébe
tartozó gazdasági társaságoknál?

ÁGH PÉTER (Fidesz): – A közelmúltban kezdte megismerni a közvélemény az előző kormány alatt történt korrupciógyanús eseteket. A Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő gazdasági társaságok és azok vezetői az ügyek főszereplőivé, a napi híradások és a média mindennapos szereplőivé váltak. Az időközben lezárult nyomozások kapcsán megtudhattuk: a HM-es vesztegetési ügyként elhíresült bűncselekménysorozat-gyanús esetekben a tárca vagyonkezelésében lévő gazdasági társaságok közül a HM Térképészeti Nonprofit Kft., a HM Rekreációs Nonprofit Kft., illetve a HM EI Zrt. egyes volt vezetői, vezető tisztségviselői komoly szerepet játszottak. A jelek szerint a tárcánál vezetőként alkalmazott személyek irányításával és közreműködése révén több száz milliós kár keletkezett. A jelentős anyagi hátrány okozása mellett a Magyar Honvédséget komoly erkölcsi veszteség is érte, ugyanis a szolgálatot híven teljesítő, feladatukat becsületesen ellátó katonák társadalmi megítélése is, érdemtelenül bár, de romlott. Ezzel pedig egy olyan intézmény hatékony működése került veszélybe, amely hazánk biztonságát hivatott szolgálni.

– Miniszter úr! A polgári kormány elsődleges célkitűzése volt a széleskörűen elterjedt korrupciós gyakorlat azonnali és radikális megszüntetése, új erkölcsi és gazdasági szemlélet bevezetése, illetve egy hatékony szerkezeti, szervezeti és ellenőrzési rendszer kiépítése. A balliberális kormányok regnálása alatt valamennyi, eddig napvilágot látott bűncselekménygyanús eset között, úgy tűnik, hogy a Honvédelmi Minisztérium és háttérintézményei sajnos kiemelt helyet foglaltak el. Hallottunk hűtlen kezelés gyanújáról, hallottunk felelőtlen gazdálkodásról, hallottunk közbeszerzési szabályok megszegéséről, és hallottunk whiskys-dobozokról is. Mindezek alapján kérdezem:

• Milyen jellegű és milyen nagyságrendű korrupciógyanús ügyeket tártak fel?
• A feltárt ügyekkel kapcsolatban milyen intézkedéseket tett miniszter úr?
• Milyen lépések történtek eddig és várhatóak a továbbiakban az átlátható és szabályos működés megteremtése érdekében?
• Röviden: rend van-e, rend lesz-e a Magyar Honvédségnél?

+

HENDE CSABA, honvédelmi miniszter: – Sajnálatos tény, hogy a magyar haderő működtetéséért felelős irányító szervnél, a Honvédelmi Minisztériumnál és háttérintézményeinél káosz uralkodott a nemzeti ügyek kormányának hivatalba lépésekor. Első munkanapomon egy morálisan szétesett minisztériumot, átláthatatlan és felelőtlen gazdálkodást, és a hatékonyság szinte minden elemét nélkülöző struktúrát találtam. Ilyen körülmények között tűztem ki azt a célt, hogy végre egy hatékony, racionális és transzparens módon működő honvédelmi rendszert teremtsünk meg. Ennek érdekében mindenekelőtt a vezetésben eluralkodott korrupciót kellett felszámolni. Félreértés ne essék: ez nem politikai boszorkányüldözés, hanem a közjó érdekét szolgáló kötelezettség volt. Elindítottam a tárca és a vagyonkezelésébe tartozó gazdasági társaságok átvilágítását és a törvénytelen, illetve pazarló gazdálkodás felszámolását.

– Az átvilágítás teljes folyamatát mindenki számára hozzáférhető fehér könyvben foglaltuk össze. Főként a hűtlen kezelés különböző minősített esetei, közbeszerzési bűncselekmények és okirat-hamisítás gyanúja miatt indultak büntetőeljárások. Tárcánk vagyonkezelésében jelenleg hét gazdasági társaság van, ezek közül öt társaság esetében bizonyíthatóan, tehát pusztán az iratokból a bizonyosság erejével megállapítható módon közel 1,8 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a jogsértő magatartás. A ténylegesen okozott anyagi kár mértéke – az erkölcsiről nem is beszélve - azonban ennél lényegesen nagyobb, de mindezt csak a jogerős bírói ítéleteket követően tudjuk majd számszerűsíteni. Az átvilágítási folyamat során összességében 45 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett bűncselekmény gyanúja miatt tettünk feljelentést a Legfőbb Ügyészségen. A büntetőfeljelentéseken túl a következő intézkedéseket tettük: valamennyi szerződést, beszerzési eljárást felülvizsgáltunk, és a beszállítók frontján létrejött parazita hálózatot felszámoltuk, valamint megszüntettük azt az abszurd állapotot, amelyben a Magyar Honvédség egyes alapfeladatait magáncégek látták el. Ilyen volt például az objektumok őrzés-védelmének kiszervezése. A tárca létrehozta a gazdasági társaságok működésének rendszeres elemzését, kontrolling-tevékenységét végző főosztályát. A hatékony működés megteremtése érdekében számos szervezeti és működési átalakítást hajtottunk végre. A társaságok testületeinek számát a törvényi minimumra csökkentettük, és a tagokat lecseréltük. Végül: a minisztérium szakemberei elkészítettek egy új etikai kódexet és antikorrupciós stratégiát.

– Képviselőtársaim! Jelentem: mostanra a Magyar Honvédségen túl, immár a Honvédelmi Minisztériumban is rendet tettünk!  A honvédelem nemzeti ügy. A Magyar Honvédség olyan intézmény, amelynek minden körülmények között működnie kell. Ehhez az alapot a becsülettel szolgáló honvédjeink biztosítják. Közös feladatunk pedig, e Házban, hogy mindehhez az anyagi feltételeket megteremtsük, és biztosítsunk erkölcsi támogatást!

+

ÁGH PÉTER: - Valóban szégyen az, ami az elmúlt időszakban a Honvédelmi Minisztérium és azok háttérintézményeinél történt. Döbbenetesen hallhattuk, hogy összességében 45-rendbeli bűncselekmény gyanúja miatt történt feljelentés a legfőbb ügyésznél. Joggal gondolhatjuk ezáltal, hogy az érintett szervezeti egységek vezetői mélyen belemerültek a korrupció mocsarába. Bízunk abban, hogy minél hamarabb jogerős bírósági ítéletek is születnek. Köszönöm miniszter úr a megnyugtató válaszát!

Győztek a bankok?

JÓZSA ISTVÁN, (MSZP): – Ma egy hete, hogy a miniszterelnök győzelemként bejelentette: a devizahitelesek megsegítésére öt pontban megállapodott a bankokkal, pont egy évvel azután, hogy itt a pulpituson  29 pont keretében megígérte a nemzeti eszközkezelő létrehozását, felállítását. Azóta hétszer ígérték különböző magas szinten, hogy ezt fel fogják állítani. Nyoma sincs. Bejelentették, hogy az eszközkezelő mellett lesz mesterséges árfolyam 180 forint/svájci frankban, ami a számítások szerint 271 forintos törlesztést jelent 2015 után annak, aki véletlenül ezt találná választani. Úgyhogy nagyon meggondolandó, mennyit ér ez a 180 forint. Az viszont biztos: júliustól feloldja a kormány az árverezési moratóriumot, tehát kilakoltatások lesznek ezrével. Ez lesz a segítés!

– Egy év halogatás után a Fidesz-kormánynak hibás gazdaságpolitikával, elhamarkodott nyilatkozatokkal sikerült háromszor bedönteniük a forint árfolyamát. Ez 2010-ben 974 milliárd forintos többletkiadást jelent a devizahiteleseknek. A hibás különadók révén olyan pozícióba kerültek, hogy minden teljesül, ami a bankokat védi, és semmi nem teljesül abból, ami a hiteleseket védené. Kérdezem:

• Az eszköztelen eszközkezelő megtervezése közben észrevették-e már, hogy a gyakorlatilag mindenkivel és mindennel küzdelmet folytató Orbán-kormány megint egy átmeneti és csak a bankoknak előnyt jelentő megállapodást kötött?
• Maradt-e pénz a kasszában a MOL-ra kifizetett 500 milliárd után, hogy az eszközkezelőben eszköz is legyen, és lesz-e önök szerint egy működő szervezet, amely nemcsak ígéret marad, hanem ténylegesen segítséget nyújt a devizahiteleseknek?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Csak nagyon halkan és nagyon tiszteletteljesen kérdezem: hol voltak önök 2003-ban, 2004-ben, 2005-ben, 2006-ban, 2007-ben, 2008-ban, 2009-ben és 2010 elején? Mondanék két adatot: a lakosság devizahitel-állománya 2002 második negyedévében, tehát az első Orbán-kormány tevékenységének utolsó hónapjaiban 216 milliárd forint volt; 2010 második negyedévében, a Gyurcsány-kormány tevékenységének köszönhetően már elérte a 7233 milliárd forintot. Ez több mint 33-szoros növekedés! Azt értem, hogy a képviselő úr mindenféle kérdéseket felvet arra vonatkozóan, hogy miképpen lehetne ezt megoldani, de hát volt idő, mégis sok-sok éven át tehetetlenül nézték, hogy ez a probléma problémahalmazzá növekedjen. Mi olyan megoldást javasoltunk, és olyan megoldás született, mely szerint az adósok, az állam és a hitelezők között tehermegosztás van, és ebből a bankok is kiveszik a részüket.

– A rögzített árfolyam egy különbözet, elkülönített számlán van, ami után kamatot számolnak. Három hónapos magyar bankközi kamatlábról van szó, ami alacsonyabb a piaci kamatnál, a bankoknak ezen tehát nem keletkezik haszna. A gyűjtőszámlán halmozódó forrásokhoz és a gyűjtőszámla egyenlegéhez 2015. január 1-jéig a bankok ehhez a pénzhez nem tudnak hozzáférni. A gyűjtőszámlán lévő egyenlegért az állam garanciadíj ellenében százszázalékos készfizető kezességet vállal, s a garanciadíj nyilvánvalóan tehervállalás a bankok számára. Amikor a hitelintézetek a nemzeti eszközkezelő felé értékesítik az adott ingatlant, azokat az eszközkezelő diszkontáron, ha úgy tetszik nyomott áron vásárolja meg, ami szintén teherátvállalást jelent a bankok számára.

– Azok a megoldások tehát, amiket a kormány kidolgozott, és amikről képes volt megállapodni a Bankszövetséggel, az árfolyamrögzítés miatt előnyökkel szolgálnak azok számára, akiknek az árfolyam-ingadozás jelen pillanatban problémát okoz. Azoknak, akik a lakásukat eladva egy kisebb, olcsóbb lakásba szeretnének költözni, és 90 napon túli késedelemben állnak, egy kamattámogatás nyújt segítséget. Azok esetében pedig, akik tartósan fizetésképtelenek, az eszközkezelő megvásárolja a banktól nyomott, diszkontáron a szociális alapon jogosult adósok ingatlanát, majd bérbe adja azt az eredeti tulajdonosnak. Annak érdekében, hogy ez az egész folyamat tervezetten és szabályozottan menjen végbe, a kormány feloldja a kilakoltatási moratóriumot, egyúttal kilakoltatási kvótarendszert vezet be. 2011. július 1. és 2011. szeptember 30. között kizárólag magas értékű ingatlanok árverezhetők el, később persze belépnek a kvóták.

– Képviselő úr! Ez a megállapodás nem arról szól, hogy ki kit győz le, hanem arról, hogy miként lehet kezelni piackonform módon a terhek megosztásával azt a problémát, amit önök ránk örökül hagytak!

+

JÓZSA ISTVÁN: – Államtitkár úr beismerő vallomást tett arról, hogy előbb oldják fel a kilakoltatási tilalmat, mint ahogy megoldanák az elhelyezést. Nem tudom, mi lesz azzal a több ezer családdal, akiknek a házát el fogják árverezni, és nem tudják, hogy utána hova fognak költözni. A hitelállományra pedig hadd mondjam: az önök néhai pénzügyminisztere, Járai Zsigmond volt a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az ő kötelessége lett volna, hogy interveniáljon és felhívja a figyelmet a devizahitelek arányának kockázatos növekedésére.

– A másik: hazudott államtitkár úr, amikor azt mondta, hogy üresen vették át a kasszát. Ott volt az az 500 milliárd forint, amit a Bajnai-kormány megtakarított, ezt az 500 milliárdot nyomták el a MOL-ra. A válaszát nem tudom elfogadni.

(Szavazás: az Országgyűlés az államtitkári választ 179 igen szavazattal, 96 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.)

Zárolások, - mire nem jut pénz az elszámolt költségvetés miatt?

SCHEIRING GÁBOR (LMP): – Matolcsy György a mai napig nem tudja, hogy a minisztériumában pontosan hogyan néznek ki a megszorítások, amelyekre kizárólag a kormány hibás adópolitikája miatt van szükség. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elvonásainak sorából kiemelkedik az útpénztár, mely állami támogatásának negyedét, teljes költségvetésének 11 százalékát veszi el, mintegy 9,6 milliárd forintot. Ha egy közösség, legyen az család, falu vagy ország, megszorul anyagilag, akkor elsősorban a fejlesztésre szánt összegeket csökkenti, viszont teljesen logikusan ragaszkodik a fenntartásához szükséges alapfunkciók ellátásához. Ha viszont már a meglévő infrastruktúra fenntartására sincs pénz, akkor nagyon nagy a baj, akkor az erre épülő gazdasági és társadalmi tevékenységek minősége is romlik, különösen igaz ez az ország legelmaradottabb térségeire.

– A közúthálózat minősége, főleg az alsóbbrendű utak minősége, kritikus fontosságú a vidék fejlődése szempontjából. Ha az út járhatatlan vagy tönkreteszi a járműveket, vagy a munkába járást lehetetleníti el. A vidék teljes leszakadásának megakadályozásában, gazdaságának fejlesztésében tehát elengedhetetlen a jó minőségű közúthálózat fenntartása, minden más csak ezután következhetne, - például a gyorsforgalmi utak fejlesztése, aminek az 5,2 milliárdja viszont nem csökkent.

– Az útpénztáron kívül van még egy igen fájó pont: 630 millió elvonása a lakóépületek felújításából. Minden alkalommal elmondjuk: nincs ma jobb befektetés, mint az energiahatékonysági épület- felújítások. Ausztriában évi 100 millió euró, azaz 27 milliárd forint állami támogatás 7 ezer új munkahelyet hozott létre, – ez arányában kétszer annyi, mint amire az Audi támogatása képes. Mindezek alapján kérdezem:

• Milyen hatása lesz az útpénztár 10 milliárdos csökkentésének, nem fenyeget-e az a veszély, hogy éppen az alsóbbrendű utak felújítása marad el, ami elmaradott vidéki térségek további leszakadását okozhatja?
• Szándékukban áll-e kompenzálni az épület-felújításokból történt elvonásokat?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A stratégiai tartalékképzés az előre nem látható külső gazdasági eseményektől védi az országot. A stabilitási alapot csak akkor használhatja fel a kormány, ha a lehetséges kockázatok valódi gondot okoznak. Ha az elkülönített keretet mégsem kell igénybe venni, az az év végén visszakerül a költségvetésbe.

– Az útpénztárban fennmaradó forrásmennyiség a legszükségesebb állami alapfeladatok ellátását biztosítja. Előirányzatából megvalósuló felújítások és fejlesztések teljes körű felülvizsgálata és szükség szerinti átütemezése megtörtént. Elsődleges szempont volt az országos közúthálózat működőképességének és a balesetmentes közlekedés feltételeinek a garantálása, a felújítás területén az olcsóbb technológiák, műszaki megoldások alkalmazásával a lehető legnagyobb felületen történő beavatkozás. Az útállapotok tartós rendezése, az értékvesztés fokozatos felszámolása a használatarányos díjszedésből várt többletforrások felhasználásával 2013 után kezdődhet meg.

– Egyetértek a képviselő úrral abban, hogy az épületek energetikai korszerűsítése a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és a széndioxid-kibocsátás csökkentésének szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír. A kormány elkötelezett az energiahatékonyság javítása mellett, már az elmúlt egy évben is több tíz milliárd forintot fordított e célra. A zöldberuházási rendszer panel alprogram első szakasza keretében idén több mint 7,8 milliárd forintot fizettünk ki a pályázók részére; további mintegy 6,5 milliárd forint támogatás utalható ki az év hátralévő felében a megvalósuló beruházások ütemének megfelelően. A zöldberuházási rendszer panel alprogram második szakaszában 2011-ben 228 lakóközösség számára hagytunk jóvá támogatást, több mint 13 milliárd összegben. A ZBR klímabarát otthon energiahatékonysági alprogram 2010 októberében lezárult kiírására benyújtott pályázatok közül már 1055 család részére 1 milliárd 670 millió forintot biztosítottunk lakásfelújításra. Az alprogram keretében várhatóan még júniusban döntés születik további 300 milliós támogatás megítéléséről. 

– A közeljövőben várható további pályázati konstrukciók kiírása az Új Széchenyi-terv zöldberuházási rendszer keretén belül, közel 4,5 milliárd forint keretösszeggel. Az Új Széchenyi-terv KEOP 4.9 konstrukcióján belül az épületek komplex energetikai korszerűsítéséhez igényelhetnek támogatást a kis- és középvállalkozások, az önkormányzatok, utóbbiak esetében kimagasló, 85 százalékos támogatási intenzitással. A válaszomból remélhetőleg mind a Ház, mind a képviselő úr számára kiderül, hogy a legszükségesebb feladatokra a források rendelkezésre állnak, úgyhogy a képviselő úr aggályai megalapozatlanok!

+

SCHEIRING GÁBOR: – Egyetértek államtitkár úrral abban, hogy az energetikai célú épület-felújítások fontosak, csak éppenséggel azt nem értem, hogy miért nem történik gyakorlatilag semmi, miközben az építőipar teljes egészében pang. Önök kiszórtak az ablakon 500 milliárd forintot a MOL részvénypakettjeinek megvásárlására, ezzel 130 ezer új munkahelyet lehetett volna létrehozni a zöld-épületfelújítások révén. Szóval nagyságrendileg ez a helyzet, ezért nem áll módomban elfogadni a válaszát.

(Szavazás: az Országgyűlés 190 igen szavazattal, 88 nem ellenében, tartózkodás nélkül az államtitkári választ elfogadta.)

Pótköltségvetés vagy államháztartási törvénymódosítás?

TUKACS ISTVÁN (MSZP): – Államtitkár úr! Arról a pénzről szeretnék beszélni, amelyről ön is sokszor beszél beszélt, a magánnyugdíj-pénztárak vagyonáról, annak a sorsáról és a következményekről. Úgy fogalmaztak: megnyitották a lehetőséget arra, hogy visszatérjenek a tagok az állami nyugdíjrendszerbe. Nos, ez fölöttébb udvarias fogalmazás. Mielőtt memóriájuk azt eredményezné, hogy magán-nyugdíjpénztári tagok százezrei törték rá a kormányra az ajtót, hogy visszamehessenek az állami rendszerbe, szeretnék néhány dolgot leszögezni: önök zsarolással, törvényi és adminisztratív eszközökkel visszakényszerítettek 2 millió 900 ezer embert az állami nyugdíjrendszerbe; a vagyont elvették. Ideológiául az szolgált, hogy nincs hozam, ezek a pénztárak úgymond eltőzsdézik ezt a vagyont. Most kiderült: hogy van, mintegy 300 milliárdnyi, és arról kellene intézkedni, hogyan kaphassák meg azok az emberek, akik erre igényt tartanak.

– Önök az elkobzott vagyonból költségvetési célokat is óhajtanak finanszírozni két vagy három évig. Ugyanakkor hírek érkeznek az Európai Bizottságtól, hogy bizony ezt a pénzt nem lehet csak úgy felhasználni, minden adott években kötelező vele elszámolni Ez súlyos költségvetési következményekkel fog járni, természetesen azzal is, hogy pótköltségvetést kell készíteni.

• Mi az igazság: volt hozam, nem volt hozam?
• Milyen eszközökkel kívánják elérni, hogy megfelelő, szabályos és törvényes elszámolás legyen?
• Tisztességesnek tartják-e, hogy embereket átkényszerítettek, vagyonukat elvették, pénzüket meg nem határozott költségvetési célokra használják, és közben úgy tesznek, mintha ez a lehető legnormálisabb dolog lenne?
• A pótköltségvetés ügyében mit kíván tenni a kormány, készül már?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Arról kérdezett, mi lesz azzal a vagyonnal, amelyik a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kerül. A parlament döntése és a kormány tervei szerint az államadósságot csökkenti, melynek az a gyors növekedése, ami lezajlott az önök kormányzása idején, éves szinten a GDP közel 1,3-1,5 százalékának megfelelő hiányt ütött a költségvetésen.

– A magánnyugdíj-pénztárakból átkerülő vagyonelemek elszámolása miatt nem kell a költségvetési törvényt módosítani. Azzal számolunk, hogy a visszatérőket megillető járandóságok kifizetése után a GDP mintegy 7,2 százalékát kitevő nettó bevétel érkezik. Annak érdekében viszont, hogy tisztán lássuk ezeknek a pénzügyi folyamatoknak a menetét a létrehoztuk a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot. A 2011. évi költségvetési törvény összesen 528,8 milliárd forintot fordít a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba átkerülő vagyonból a társadalombiztosítási kassza idei egyensúlyának biztosítására. A kormány az idén ezen túlmenően semmit nem kíván költségvetési feladatok finanszírozására fordítani a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba átkerülő vagyonból.

+

TUKACS ISTVÁN: - Államtitkár úr, több okból nem fogadom el a válaszát. Először is azért, mert nem tájékoztatták a parlamentet és képviselőtársainkat minden a körülményekről. Másodszor: el kell számolni a mintegy 3000 milliárdnyi nyugdíjvagyonnal!  Ezért tehát úgy gondolom, hogy a szegény sorsüldözött költségvetést, amelyen már ütöttek számtalan lyukat a különféle kalandor gazdaságpolitikai intézkedéseikkel, illő lenne a parlament elé tárni, bevallva a valóságos helyzetet, pótköltségvetést készíteni, és elmondani, hogy hogyan működik ez az egész.

(Szavazás: az Országgyűlés 181 igen szavazattal, 96 nem ellenében, tartózkodás nélkül az államtitkári választ elfogadta.)

Az egykori MHSZ-székház zűrös ügyei Szegeden!

KALMÁR FERENC ANDRÁS (KDNP): – Az első Orbán-kormány egyik kiemelkedő döntése volt, hogy támogassa a helyi civil kezdeményezéseket, pályázatokon a nemzeti vagyonból működésükhöz ingatlanokat biztosított. Ez történt Szegeden is. A kiválasztott épület az egykori MHSZ székháza volt, amit 16 civil szervezet kapott meg, 15 éves elidegenítési tilalommal. Az akkori Kincstári Vagyoni Igazgatóság is ott székelt, s a házat az immár nem tulajdonosként ott lakó és működő, de a KVI különös bizalmát élvező Victoria Autósiskola Kft. üzemeltethette továbbra is, világos pénzügyi elszámolások nélkül, borsos áron sarcolta a tulajdonos civileket és az államot. A civil szervezeteket gyakorlatilag maffiamódszerekkel elűzte.

- A Victoria Kft., valamint a Tiszabusz Kft. tulajdonosi köre mára közel 40 százalékos tulajdoni hányadig kapta meg a távozottak javait a civileknek fenntartott ingatlanban. Az MNV Zrt. helyi szervezete tudott ezekről a problémákról. A felsőbb vezetés nem tett semmit az irreálisan magas közös költségek ellen, a működési mód törvényességének helyreállításáért, viszont hozzájárult a javak kétes körülmények közötti elidegenítéséhez. A civilek számtalanszor felhívták erre a figyelmet, de a vagyonkezelő képviselői a tulajdonosi gyűléseken minden esetben a civil szervezetek ellen szavaztak. A ház közös ingatlanvagyona furcsa és vélhetően szabálytalan körülmények között vándorolt a két vállalathoz, így a társasházi vagyonvesztés mára már a 100 milliós nagyságrendet is elérheti. Látszik egy esetleges végkifejlet is: a milliárdos értékű irodaingatlan a volt MHSZ-es csapat érdekeltségi köréhez vándorol vissza.

– Az adásvételi szerződések felülvizsgálata, a jogszabályokat sértő tulajdonszerzésre irányuló szerződések megsemmisítése, a nemzeti vagyon visszaszerzése, a tartozások behajtása még nem indult meg. A vagyonkezelő vélhetően érintett a vagyonvesztésben, így kérjük a ház ügyeinek, tulajdonváltozásainak kivizsgálását. Közös érdekünk tisztán látni, és egyenesbe hozni ezen civil központ működését és tulajdoni viszonyait. Kérdezem:

• Van erre remény?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A tulajdonosok egymáshoz való viszonyát feljelentések, elmérgesedett kapcsolatok jellemezték, amelynek gyökerei a társasház megalakulását megelőző időszakra nyúlnak vissza. E helyzet megoldására a KVI támogatásával a civil szervezetek bizalmát élvező közös képviselőt választottak, jelöltjük lett a társasház számvizsgáló bizottságának elnöke is. A korábbi éveket jellemző békétlenség, bizalmatlanság azonban megmaradt az épület falai között, amelynek egyik következményeként több tulajdonostárs, köztük civil szervezetek is, jelentős közösköltség-tartozást halmoztak fel. A hátralékok az épület üzemeltetését veszélyeztették, és az állami szereplő gyors segítsége nélkül az épület közműszolgáltatások nélkül maradt volna.

– A szegedi rendőrkapitányságon az ezen ügyekben folytatott büntetőeljárást bűncselekmény hiányában megszüntették. Eredménytelenül zárult az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatóság e tárgykörben tartott vizsgálata is. Időközben a közös képviselő lemondott, utódját a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. javaslatára pályázat útján választották ki. Az MNV Zrt. a bizalom helyreállítása érdekében arra is javaslatot tett, hogy a tulajdonostársak -könyvvizsgáló gazdasági szakemberek bevonásával - tisztázzák a közösség életét mérgező vádak megalapozottságát, és dolgozzanak ki intézkedési tervet. E kezdeményezést azonban éppen a civil szervezetek egy része nem támogatta.

– Az MNV Zrt. a civil szervezetek panaszában foglalt állításokat megvizsgálta. A Victoria Kft., illetve az érdekeltségi körébe tartozó Kulturált Közlekedésért Alapítvány adásvétel jogcímén, egy esetben csere jogcímén, a Tiszabusz Kft. pedig adásvétel jogcímén szerzett albetéteket az ingatlanból. Remélhetőleg az új közös képviselő választása és az újraválasztott számvizsgáló bizottság biztosítani tudja, hogy a társasház a jövőben személyeskedésektől mentesen, valamennyi tulajdonostárs jogos érdekeinek tiszteletben tartásával, eredményesen működjön. Ehhez azonban az MNV Zrt. – amely szervezet csak egy a társasházi tulajdonosok között – erőfeszítései nem elegendőek, ahhoz minden tulajdonostárs segítő hozzájárulása szükséges.

+

KALMÁR FERENC ANDRÁS: – Köszönöm a választ, elfogadom. Valamelyest tisztítja azt a képet, amely a városban kialakult erről a házról. Megmondom őszintén: sokaknak az a félelme, hogy ez a ház, amely milliárdos értékű, egy bizonyos érdekcsoportnak a kezébe kerül különböző fondorlatokkal olcsón privatizálva, aztán eladva nagy haszonra tesznek szert. A lényeg viszont az, hogy ez a ház a civil társadalmat kellene hogy szolgálja, és a továbbiakban is kell hogy szolgálja. Mi, a helyi képviselők is minden segítséget meg fogunk adni ennek érdekében.

Több ember, kevesebb pályázat, lassabb kifizetés?

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): - A Magyar Köztársaság kormányának tagjai számos fórumon rózsás színben festik le az új fejlesztéspolitikai intézményi helyzetet, és örömmel tudatják a világgal, hogy a disznóólban - ahogy ezt a pályázati rendszert önök nevezik - rendet tettek. De más a valóság! A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szakértelme, hatékonysága folyamatosan romlik. A kisebb, hatékonyabb állam koncepciójával ellentétesen, 117 munkatárs alkotmányellenes elbocsátását követően 173 új kollégát vettek fel, s ezzel egy időben a pályázati rendszer végzetesen lelassult.

– 2010-ig a nemzetközi összevetésben is kimagaslóan teljesítő fejlesztési forrásfelhasználásban 51 százalékkal volt hazánkban leszerződve, 16 százaléka pedig kifizetésre is került, amellyel az EU-tagországok között vezető helyet foglaltunk el. Ehhez képest 2011-ben, az Új Széchenyi-terv beindítása óta pár tíz projektről született döntés, és még saját tervszámaiktól is jelentősen elmaradnak.

– A szerződéskötések nagy része még mindig az Új Magyarország fejlesztési terv eredményeinek tekinthetők. Érdekes lenne látni egy külön statisztikát, arról, hogy az örömkampány keretében helyébe lépő Új Széchenyi-terv mekkora részesedéssel van jelen, például a kifizetések területén. 6 milliárd forintot meghaladó a vállalkozásokkal szemben fennálló tartozásuk. Több mint 7 ezer számla kifizetetlenül áll a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél. Hibátlan pályázati rendszerről beszélnek miközben, Magyarország megint elszalaszt egy lehetőséget a felzárkózásra. A kormányt hallgatva felmerül a kérdés:

• Valóban olyan rózsás a helyzet, mint azt harsogják?
• Nem lenne célszerűbb tiszta fejjel felmérni?
• Ilyen teljesítménnyel számoltak az intézményrendszer felforgatásának időszakában és az új fejlesztési terv egyidejű véghezvitelekor?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Beszéljünk a számokról, azokról a számokról, amelyek azt mutatják, hogy a támogatási rendszer megújítása egyértelműen sikeres volt. Az elmúlt egy esztendőben ugrásszerűen megemelkedett a szerződött projektek száma, növekedtek a kifizetett támogatások, a lehívott források összege időarányosan megsokszorozódott. 2007 januárja és 2010 májusának vége között hetente átlagosan 103 darab támogatói szerződést kötöttek, ez a szám azóta 179-re emelkedett. A kifizetések heti átlaga 5,5 milliárd forintról 14,1 milliárd forintra növekedett. Önöknek három és fél év alatt mindössze 1,6 milliárd eurót sikerült Brüsszelből lehívni. Mi ezt az adatot féléves kormányzás alatt túlszárnyaltuk.

– Ajánlom képviselő úr figyelmébe az Európai Bizottság tájékoztatóját, amely szerint márciusban Magyarország hívta le a legtöbb forrást, az összes tagállam felé kifizetett összegnek mintegy egynegyedét. Beszédes adat az is, hogy 2010. június 1. és 2011. május vége között több mint tízezer pályázatot fogadtunk be, emellett az elmúlt év során több mint 9 ezer szerződést kötöttünk. A változás tehát mind mennyiségi, mind minőségi szempontból egyformán jelentős. A vitathatatlan eredményeken túl azt is mutatják a számok, hogy a tempó további fokozására van szükség. A korábbi időszak támogatáspolitikájának súlyos öröksége ugyanis, hogy a következő években még mintegy 6300 milliárd forint kifizetését kell megoldani. Legfőbb oka ennek az, hogy önök főként a kötelezettségvállalásokban jeleskedtek. Említhetnénk néhány mai napig közismert, emblematikus beruházást, a 40 centis kilátót, a kutyafitneszt és társait.

– A kormány mindent megtesz a kifizetések további gyorsítása érdekében. Lényeges nemzeti érdeknek tartjuk, hogy az önök által elkövetett hibákat korrigáljuk, amelyek miatt nem zárható ki egyes források bent ragadásának veszélye sem. Mindenképpen el szeretnénk kerülni, hogy az EU-s projektek finanszírozása a hazai költségvetést terhelje. A következő pénzügyi időszakra az MSZP-kormányoknál erősebb alkupozíciót szeretnénk kivívni. Tudjuk, hogy hazánk megerősödése jelentős mértékben az európai uniós támogatások hatékony és gyors felhasználásán, a hazai kis- és közepes vállalkozások mielőbbi forráshoz juttatásán múlik. Megnyugtatom ezért képviselő urat, hogy a feladatot meg fogjuk oldani. A kedvezményezetteket és az intézményrendszert is érintő összetett megoldásokban gondolkodunk, amelyek már a közeljövőben is gyorsítani fogják a kifizetéseket. Erre jó alapot teremtenek az eddigi eredmények, a sokkal több pályázat, a források lendületesebb gazdaságba áramoltatása és az e célokért mostanáig is rendkívül hasznosan dolgozó felkészült szakembergárda.

+

VARJU LÁSZLÓ, (MSZP): – Államtitkár úr! Ön egy jól működő intézményrendszer leállításának egyéves évfordulóján kötelezettségvállalásról beszél. Esetünkben ez azt jelenti, hogy azok a sikeres pályázatok, amelyek eredményesek voltak, a támogatást mihamarabb megkapják.  A gyakorlat azonban sok kívánnivalót hagy maguk után. A gyanús közbeszerzések veszélybe sodorják a források felhasználását is.

(Szavazás: az Országgyűlés 198 igen szavazattal, 52 nem ellenében, 31 tartózkodás mellett államtitkár úr válaszát elfogadta.)

Bartha Szabó József