MOTTÓ: Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. De nem csak felolvasni, beszélni, szónokolni, szavazni is lehet. A legutóbbi asszóikból szolidan és „stilizálva" tallózunk.

A kilencvenes évek elejét idéző vadkapitalizmus napjainkban CIB-módra!

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): – Államtitkár úr! Önök a választási kampányukban, majd kormányra kerülésük után is azt ígérték a magyar társadalomnak, hogy véget vetnek a multinacionális nagyvállalatok, a nemzetközi pénzintézetek egyeduralmának, és nem engedik, hogy azok egyoldalúan visszaéljenek erőfölényükkel a magyar lakossággal, a magyar vállalkozókkal szemben. Ezt ígérték és mégis, önök szó nélkül tűrik azt a gyakorlatot, amit a CIB Bank Zrt. és annak vezérigazgatója, Thomas Spurny folytat ügyfeleivel szemben.

– Rendszerességgel jelenik meg újabb és újabb horrorisztikus történet arról, hogy a CIB Bank Zrt. előszeretettel érvényesít biztosítékokat, és visz csődbe, majd felszámolásba magyarországi cégeket olyankor is, amikor a probléma a bank konstruktív hozzáállása esetén is megoldható lenne, és nem igényelné a legdrasztikusabb beavatkozást. Azonban a CIB Bank kéjes örömmel használja ki a legkisebb adódó lehetőséget arra, hogy jelzálogjogát vagy vételi jogát gyakorolva elvegye az ingatlanokat a vállalkozásoktól, majd bepakolja azokat a saját maga által alapított és tulajdonolt ingatlanalapba.  A bank a nemzetközi ingatlan-értékbecslő cégekkel gyakran összejátszva a valós értékük töredékéért jut ezekhez a vagyonelemekhez. Az elmúlt időszakban olyan kiemelt ágazatok cégeit tette tönkre, mint az élelmiszeripar, a turizmus, a fémipar, de nem kíméli az önkormányzati beruházásokat sem.

– Az pedig már csak hab a tortán, hogy ezen eljárások folyamán a '90-es évek elejének vadkapitalizmusát meghazudtoló módszereket alkalmaz a bank: kopasz, kigyúrt verőlegények segítségével veszi birtokba a milliárdokat érő ingatlanokat, akár bírósági határozatokkal szemben is. Így járt el például a hévízi Rogner Hotel, a bükfürdői Radisson szálloda és a gödi Pólus Palace esetében is.  Kérdezem tehát:

• Miért van az, hogy az önök által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletébe delegált Szász Károly, a felügyelet elnökeként nem hajlandó erről a gyakorlatról tudomást venni és kivizsgáltatni azt, - tán csak nem azért, mert korábban ő is ennek a pénzintézetnek az alkalmazottja volt?
• Miért tűri a kormány, hogy a CIB Bank Zrt. ámokfutása zavartalanul folytatódjon, és ezzel tönkretegyen magyar vállalkozásokat, magyar embereket?
• Kívánnak-e végre valamit tenni ezen gyakorlat kivizsgálása, majd indokolt esetben ennek leállítása érdekében?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A pénzügyi intézményekre és hitelintézetekre vonatkozó szabályok többször módosultak az elmúlt évben. Az előírások szigorítása minden esetben az ügyfelek védelme érdekében történt. A jogi és banktechnikai szakkifejezésekkel tarkított, bonyolult pénzpiaci termékeknél a lakossági ügyfelek gyakran nem tudják felmérni a valós kockázatokat, az ügyletek következményeit. Éppen ezért a szabályok elsősorban a lakossági ügyfeleket kívánják védeni.

– A gazdasági élet szereplőitől azonban joggal elvárható, hogy banki kapcsolataikban is felelősek, megfontoltak legyenek, és megalapozott döntéseket hozzanak, ismerjék és bekalkulálják a hitelfelvételek kockázatait. A vételi jog biztosítéki célú kikötésére a vállalkozásoknál lehetőség van, amennyiben a szerződésben a piaci értékviszonyoknak megfelelően jelölik meg a vételi joggal érintett vagyontárgy vételárát. A vételi jog a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással azonban megtámadható, sőt nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköző szerződésként akár semmissége is megállapítható. A vételi joggal megszerzett ingatlanok, ahogy ön említette, verőlegényekkel való birtokbavétele esetén pedig a sértett birtokvédelmi eljárást, illetve büntetőeljárást kezdeményezhet. Meg vagyok győződve arról, hogyha ilyen, az interpellációban elmondott események valóban megtörténtek, és ha azokat az illetékes bűnüldöző hatóságok tudomására hozzák, úgy a hatóságok a szükséges lépéseket minden esetben megteszik.

– Képviselő úr! A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél érdeklődtem, ahol azt a tájékoztatást kaptam, tényszerű megállapításként, hogy Szász Károly elnök úr 1997-ig állt a CIB alkalmazásában, tehát lassan másfél évtizeddel ezelőtt.  A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a CIB-bankcsoport átfogó vizsgálatát egyébként 2011 második félévében tervezi. Várjuk meg a vizsgálatok eredményeit!

+

SZILÁGYI GYÖRGY: – Államtitkár úr, a hatóságok semmit nem tettek. Sem a jegyző, sem a rendőrség a kisujját nem mozdította, ráadásul úgy, hogy az említett szálloda elfoglalásának időpontjában a magyar fél a közjegyzői okiratban foglalt bérleti és üzemeltetési szerződés alapján a helyi önkormányzattól kapott birtokvédelmi határozattal rendelkezett a CIB Bankkal szemben. Csak néhány cég - a teljesség igénye nélkül - amely az elmúlt időszakban a CIB Bank hathatós közreműködésének is köszönhetően ment tönkre. A már említett szállodákon kívül a hungarikumnak számított, 1888-ban alapított Herz Szalámigyár vagy a Zalabaromfi. Minden esetben a cégekkel együtt magyar munkavállalók és termelők, beszállítók vesztették el a munkájukat, és futhatnak a pénzük után.

– Nem értem államtitkár úr, hogy tudnak egy esztendeje szemérmetlenül egyfolytában forradalomról beszélni, amikor a nagy forradalmukban egy külföldi bank ezeket megcsinálhatja jelen pillanatban is Magyarországon.

(Szavazás: az Országgyűlés 207 igen szavazattal, 93 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett a választ elfogadta.)

Miért a múlt gazdaságát építjük, miért nem a jövőét?

JÁVOR BENEDEK (LMP): – A világgazdasági válság megmutatta, hogy az eddig követett gazdasági út nem járható. Ezt felismerve a világ számos országában, Amerikától Dél-Koreáig a válságból kivezető útnak a zöldgazdaság-fejlesztést tekintik, és ennek megfelelő állami programokat indítottak. Az LMP programjának alapját is a zöldgazdasági fordulat jelentette. Fenntartható iparágak fejlesztése, párhuzamosan a munkát terhelő adók és járulékok csökkentésével, valamint az energia- és környezethasználat nagyobb terhelésével - ez a zöld kiút a válságból.

– A Fidesz számos ígéretet tett korábban, a választások előtt. Volt itt szó zöldbankról, négy év alatt 500 milliárdos épület felújítási programról, a megújuló energia felhasználásának növeléséről, az ezt támogató kutatás-fejlesztésről - mindebből nem lett semmi. A 250 milliárdos zárolás következtében tragikus mértékben csökkent a vízügy és a környezetvédelemi intézményrendszer finanszírozása, a valós gazdaságfejlesztésre, az Új Széchenyi-terv megvalósítására pedig nem maradt pénz.

– Államtitkár úr! Nincs sehol zöldbank, pedig az új technológiák a kereskedelmi bankoktól alig kapnak hitelt.  Az épület felújításoknál még a korábbi panelprogram kifizetésével küszködnek. Önök még a rendelkezésre álló EU-s forrásokat sem használták zöldgazdaság-fejlesztésre. 2010 júniusában minden pályázatot felfüggesztettek, amelyeket csak 2011 februárjában, nyolc hónap elpazarlása után indítottak újra. 2 milliárdot adtak idén épület felújításra, aminek következtében szégyenszemre már most májusban fel kellett függeszteni a pályázatot.

• Tényleg csak akkor várható bármilyen lépés a zöldgazdaság irányába, amikor a reményeik szerint jelentkeznek a strukturális reformok eredményei?
• Jól gondoljuk-e, hogy ha beigazolódik az elemzők jóslata, és a reformok nem hozzák az elvárt megtakarítást, akkor a zöldgazdaság fejlesztése soha nem valósul meg Magyarországon?
• Az EU-s pénzek átcsoportosítását megfontolják-e végre?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A kormány elkötelezett a zöldfinanszírozás rendszerének kialakítása és a zöldberuházási rendszer rendbetétele mellett. Elfogadtuk a nemzeti megújuló energia cselekvési tervet, amelyben Magyarország 2020-ig 14,65 százalékos részarányt tűzött ki célul. Ez világos pályát rajzol fel a zöldgazdaság fejlesztésére.

– Az Európai Bizottság által készített előrehaladási jelentés a megújuló energia-célkitűzések elérése érdekében megtett intézkedések alapján hazánkat az elsők közé sorolta. A cselekvési tervben szerepel a kötelező áramátvételi rendszer felváltása egy új, a fenntarthatósági szempontoknak megfelelő támogatási rendszerrel. A kormány folyamatos egyeztetéseket folytat a kereskedelmi és befektetési bankokkal azzal a céllal, hogy megismerjük a hitelezést jelenleg akadályozó tényezőket. A gátló körülmények feltárása és elhárítása azért is fontos, mert a cselekvési tervben kijelölt célok teljesítéséhez szükséges összeg mintegy 80 százalékát szabad tőkepiaci forrásokból kell fedeznünk. A zöldfinanszírozási rendszer keretében létrehozandó alap kialakítását az év végére tervezzük. Létrehozásának időpontját az Új Széchenyi-tervben és az Európai Bizottságnak benyújtott nemzeti megújuló energia-hasznosítási cselekvési tervben egyaránt 2012. január 1-jében jelölte meg.

– A zöldberuházási rendszer alprogramjain keresztül mintegy 31,3 milliárd forintot biztosítunk energiahatékonysági beruházásokra. Tény ugyanakkor, hogy a kvótaértékesítés az előző kormányzati ciklusban elkövetett súlyos hibák miatt nehéz helyzetbe került, az Európai Unió ideiglenes felfüggesztését is elrendelte. Az MSZP-kormány idején a támogatási keret a pályázat késői lezárása miatt a zöldberuházási panel alprogramra, benyújtott pályázatok támogatási igénye mintegy 14 milliárd forinttal haladta meg a rendelkezésre álló forrásokat - ezzel akkor több száz lakóközösséget hagytak fedezet nélküli támogatási konstrukcióra pályázni.

– Emiatt a 2009-ben benyújtott, második szakaszos pályázatok támogatására rendelkezésre álló forrást - ez több mint 13 milliárd forint volt – 2011-ben lekötötték, a 228 nyertes pályázaton túl azonban további 14 milliárd forint kifizetési igény jelentkezik. Intenzív tárgyalásokat folytatunk a kvótaátvevő féllel a meglévő források felhasználására, a lehetséges jövőbeni bevételek realizálására. Az állami kötelezettségvállalás alatt álló panelpályázatokra a fedezet teljes egészében rendelkezésre áll. Támogatói döntés kizárólag olyan pályázatokra hozható, amelyekre a forrás biztosított. Erre már több mint 7,5 milliárdot utaltunk ki.

+

JÁVOR BENEDEK, (LMP): – Államtitkár úr! Az előző kormány ügyei a zöldberuházási rendszerrel kapcsolatosan ismertek. Annak idején, amikor ők voltak kormányon, őket kérdezgettük ezzel kapcsolatban, pillanatnyilag azonban önök vannak kormányon, tehát önöket kérdezzük az ezzel kapcsolatos problémákat illetően. De nem kaptam választ arra, hogy várható-e zöldadó reformja. A megújuló cselekvési terv pusztán egy cél, de nem jelenti azt, hogy meglesznek hozzá a források. A hitelezési nehézséget pedig nem más, mint a kormány jogalkotási káosza jelenti az energiapolitika területén, ezért nincs hitel a kereskedelmi bankok részéről. A válaszát nem tudom elfogadni.

(Szavazás: az Országgyűlés 186 igen szavazattal, 86 nem ellenében, tartózkodás nélkül a választ elfogadta.)

Újabb támadás a nyugdíjasok ellen?

SÓS TAMÁS, (MSZP): – Államtitkár úr! Mi annak hiszünk, ami le van írva. Idézek a kormányprogramból, egy éve született, akkor így fogalmaztak: „A mi szociális biztonságot teremtő politikánk egyik sarokpillére lesz az idős embereket szolgáló politika. Ez számunkra nem csak a nyugdíjas-társadalom szerzett jogokra épülő nyugellátásának védelmét, a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését is jelenti." Most kiderült, hogy több mint 600 ezer nyugdíjast becsaptak, köztük özvegyi nyugdíjasokat, öregségi nyugdíjasokat, olyanokat, akik különböző kedvezmények révén szereztek jogosultságot, olyanokat, akik most az unokáikkal foglalkoznak. Ki kell mondani, hogy hazudtak a választási programjukban, amikor azt állították, hogy megvédik a szerzett jogokat. Kérdezem:

• Milyen munkát fognak végeztetni azokkal, akiktől elveszik a nyugellátásukat?
• Milyen módon fogják újra megállapítani?

+

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A nyugdíj célja, hogy idős korban, amikor munkavégzéssel már nem biztosítható a jövedelemszerzés, a nyugellátás adja a megélhetés alapját. Ma Magyarországon 65 év a nyugdíjkorhatár. Ugye, ön is emlékszik rá, hogy a korhatárt önök, szocialisták emelték először 62, majd 65 évre?

– Képviselő úr! Magyarországnak még évekig 2500-3000 milliárd forint adósságot kell törlesztenie a szocialista kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája következtében, elfogadhatatlan az emberek számára, hogy a jogszabályok lehetővé teszik például egy 44 éves képzett és életerős fiatal ember nyugdíjazását.  Elfogadhatatlanok az olyan jogszabályok a társadalom számára, amelyek lehetővé teszik, például, hogy valaki egészségügyi okok miatt szolgálati nyugdíjra jogosult, miközben például kommandós világversenyt nyer.

– Képviselő úr! Nem a kiadások csökkenése miatt szükséges átalakítani a nyugdíjrendszert, illetve megszüntetni a korai nyugdíjak lehetőségét, hanem a társadalmi igazságosság érdekében. A társadalmi szolidaritás nem azokat akarja még jobb helyzetbe hozni, akik egyébként is képesek jövedelemszerzésre, munkavégzésre, hanem azokat, akik idős koruk miatt már nem tudják biztosítani a jövedelemszerzésüket, és megszerezték a nyugdíjhoz szükséges jogosultságot, azaz járulékot fizettek és szolgálati időt szereztek.

+

SÓS TAMÁS: – Államtitkár úr! Nem tudom elfogadni, 600 ezer embernek kellene választ adniuk.

(Szavazás: az Országgyűlés 213 igen szavazattal, 96 nem ellenében, tartózkodás nélkül a választ elfogadta.)

Ki állítja meg az egészségünkre fittyet hányó multinacionális láncolatokat?

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): – Nem először kívánok a Ház elé hozni egy olyan multinacionális bűnözési formát, amely a magyar emberek elleni szőnyegbombázással ér fel. Nem telik el hét anélkül, hogy ne szembesülnénk olyan élelmiszerbotrányokkal, amelyek határozottan és kimondottan a külföldi tulajdonú multinacionális kiskereskedelmi egységekhez köthetők. Csak e hónapban szalmonellás bécsi szeletet árusítottak tömegesen, és olyan spanyol paradicsomot, amelynek a mérgezett mivolta vitathatatlan, hiszen vegyszertartalma az egészségügyi határérték többszörösét teszi ki, ráadásul ezen termékből mind a 4 tonnát, a teljes készletet eladhatták, mire odáig eljutottunk, hogy a fogyasztóvédelem és a hatóságok szakemberei egyáltalán vizsgálat alá vonhatták ezt a terméket. A szalmonellás hús esetében ráadásul egy olyan cégről beszélünk, amely egy héttel korábban lebukott egy másik termékkel, tehát jogosan elvárható lett volna, hogy legalább a vizsgálati időszak időtartamára kivágják a magyar piacról vagy felfüggesszék a működési engedélyét. Ennek azonban fel sem merült semmilyen lehetősége és formája.

– Tehát, szó szerinti nemzetbiztonsági kockázatnak vagyunk kitéve mindannyian, gyermekeinkkel együtt. Pedig látható az, hogy külön iparágak létesültek a magyar vásárlók átverésére, kijátszására. 2005-2006-ban az illegális húsraktárak tömeges lelepleződéséről olvashattunk, 2007-ben hamis és antibiotikumos mézek lepték el a polcokat. 2008-ban illegális baromfiraktárakat lepleztek le, 2009 óta pedig már több olyan átcímkéző üzemet találtak, amely hamis élelmiszert szállít be közvetlenül a multinacionális egységeknek és érdekeltségeiknek. A magyar hatósági rendszer laborhálózata is jobbára külföldi kézbe került, azon multinacionális társaságok vásárolták fel, amelyeknek a termékeiről a bizonyítványokat ki kellene állítani.

– Ide jutottunk! Jelen pillanatban egy Tesco vagy hasonló intézmény által kapott bírságot lényegében egy áruház egy óra alatt szerzett bevétele alapján vissza tud termelni, tehát semmiféle elrettentő erővel nem bírnak. Eközben a multinacionális cégek százmilliárdokat vonnak ki az országból adózatlanul, akár az informatikai rendszerük fejlesztésének hazugságaival, jogdíjakkal vagy pedig különböző rendszereken alapuló díjakkal. A feladat az lenne, hogy a fogyasztóvédelem teljes eszközrendszerét átalakítsuk, drákói szigorúságú büntetési tételekkel, végre-valahára eljutva oda, hogy a hazai legyen az első Magyarországon.

• Ki állítja meg az egészségünkre fittyet hányó multinacionális láncolatokat?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): – Képviselő úr! Az ön által említett esetek, úgy gondolom, éppen arra utalnak, hogy a fogyasztóvédelem és az ellenőrzés egyre jobban működik. Egyszerű és könnyen belátható: ha több az ellenőrzés, akkor a korábbihoz képest gyakrabban hallhatunk, így a médiában is, élelmiszereket érintő visszaélésekről. Az ön által említett példák éppen azt mutatják, hogy a visszaélések nem maradnak feltáratlanul, és ez a legfontosabb.

– Az élelmiszerlánc-felügyelet során a hatóság 2010-ben 67 573 létesítmény-ellenőrzést végzett. Ebből legnagyobb arányban az élelmiszer-forgalmazás területén történtek ellenőrzések, összesen 27 206 esetben. A hatósági ellenőrzéshez kapcsolódóan a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal élelmiszer- és takarmánybiztonsági igazgatóság irányítása alatt dolgozó laboratóriumi hálózat 2010-ben összesen 77 520 mintán 254 360 vizsgálatot végzett. Közülük is kiemelkednek a mikrobiológiai monitoring-vizsgálatok, 33 215 minta, 42 838 vizsgálat, illetve az uniós jogszabályokban rögzített, közösségi kötelezettséget jelentő rezidium-toxikológiai vizsgálatok, 13 334 minta, 66 532 vizsgálat. Ilyen magas számok mellett logikus, és ezt, gondolom, mindketten üdvözlendőnek tartjuk, hogy az élelmiszer-forgalmazási visszaélésekre fény derül. Hozzátenném: az esetek mögött az élelmiszer-ipari multinacionális láncok éppúgy megtalálhatók, mint a hazai kis- és középvállalkozások. Az élelmiszer-forgalmazási visszaélések nem függnek össze sem a vállalat méretével, sem a tulajdonos nemzeti hovatartozásával. Olyan, mint a multinacionális bűnözési forma, nem létezik, ez szerintem a „marhaság" a kategóriájába tartozik.

+

Z. KÁRPÁT DÁNIEL: – Államtitkár úr! Ez egy pimasz válasz volt, amit nem tudok elfogadni. Hű képet fest az egész ország helyzetéről az, hogy önök szerint egyenruhás bűnözés van, miközben multinacionális bűnözés nincs. A Tesco Global Zrt. egységei Nagy-Britanniában több mint 26 százaléknyi adóterhelést vállalnak, Magyarországon ez 1,6 százalék. Egy pozsonyi vizsgálat szerint ugyanazon multi ugyanazon termékei nyugat-európai országokban jobb minőségben kerülnek a fogyasztó elé, míg nálunk silányabb, satnyább minőségben. Éppen ezért javasoljuk azt, hogy ha már kedvezményeket adnak ezen multinacionális köröknek, csak az kaphassa meg a kedvezmények teljes körét, aki legalább 95 százalékban hazai terméket, hazai alapanyagot dolgoz fel és juttat a fogyasztók, vásárlók elé.

(Szavazás: az Országgyűlés az államtitkári választ 177 igen szavazattal, 95 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta.)

Hogyan lesz így egymillió új munkahely?

GÚR NÁNDOR (MSZP): – Tisztelt kormánypárti képviselőtársaim! Ugye emlékeznek egy évvel ezelőtt 1 millió új munkahelyet és radikális adócsökkentést ígéretek. Az emberek azt várták, hogy aki dolgozik, nagyjából az a 3,7-3,8 millió ember, szinte kivétel nélkül jól jár ezzel, és nem 200-300 ezer ember.

– Hát nem ezt kapták! A Munkaerő-piaci Alapból csak úgy, kapásból 16 milliárdot elkaszáltak. Azt tervezgetik, hogy egy adott esztendőben 200 milliárd forintos nagyságrendet kivesznek a foglalkoztatáspolitikából. Olyan intézkedéseket foganatosítanak, amelyek arról szólnak, hogy az eddigi 9 hónapos biztonság helyett 3 hónapra akarja csökkenteni azt a lehetőséget, ami gyakorlatilag a nehéz helyzetek áthidalásáról szól, akkor, amikor

– Magyarországon az átlagos munkanélküliség időtartama a 18 hónapot meghaladja. Az emberek, ha tíz körömmel, két kézzel kaparnak, sem tudnak munkalehetőséghez jutni, mert 600 ezer ember keresi a lehetőségét, és csak  20-30 ezer embernek tudnak álláslehetőséget biztosítani. A szerényebb keresetűektől, a szegényektől, az elesettektől elvesznek szinte mindent, és a tehetőseknek adják oda. Azt gondolom, ez elfogadhatatlan. 2008-ban, a válság bekövetkeztét megelőző tavaszon 110 ezerrel többen dolgoztak, mint most, jelen időszakban, a válság után.

• Hol vannak azok az új adófizetői munkahelyek, amikről önök beszéltek?
• Hol van a szolidaritás az elesettek irányában?
• Hol vannak azok a szakmai döntések, amik azt alapozzák meg, hogy a fülkeforradalmat követően új adófizetői munkahelyek szülessenek?

+

CZOMBA SÁNDOR, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Szeretném jelezni, képviselő úr, hogy az önök idejében a Munkaerő-piaci Alapból 2 milliárd forint állt rendelkezésre munkahelyteremtésre, most pedig 5 milliárd forint, melyre jelen pillanatban a majdnem 11 milliárd forintos igény jelentkezett be. Örömmel jelenthetem, hogy néhány héten belül megállapodás is születik, ami alapján vélhetően több mint 3 ezer embernek lesz új munkahelye, és legalább 6 ezer embernek a munkahely megőrzéséhez fog hozzájárulni. De ha rápillant az Új Széchenyi-terv pályázataira, ott is azt látja, hogy alapvető kiírás, hogy a foglalkoztatás, a munkahelyteremtés - különösen a vállalkozói szektorban - az elsődleges feladat.

– Képviselő úr? Önök olyan adóssághalmazt hagytak ránk, hogy alig van mozgástere az új kormánynak: úgy kell az adósságcsökkentésben eredményt elérni, hogy közben a gazdaságot is élénkítsük, és munkahelyeket is teremtsünk.  Képviselő úr! Egy év alatt azt, amit önök 8 év alatt tönkretettek - ön is tudja nagyon jól - nem tudjuk és nem is lehet helyrehozni. De minden lépést, minden forrást abba az irányba terelünk, hogy Magyarországon minél több embernek munkahelye legyen, és ne segélyből próbáljon élni. Önök olyan segélyezési rendszert tartottak fenn az elmúlt időszakban, amikor egyértelműen jobban megérte segélyen otthon maradni, mint munkát vállalni. Hát egy ilyen rendszert nem lehet fenntartani. Nem segélyt szeretnénk fizetni, hanem munkabérbe szeretnénk beépíteni azt, amit az emberek eddig segélyként megkaptak.

– A KSH adatai pedig – az elmúlt időszak adatai – egyértelműen bizonyítják, hogy az a tendencia, ami a versenyszférában a növekedést mutatja, a közszférában pedig a csökkenést, az kifejezetten örvendetes tény, úgyhogy ezen az úton kívánunk a következő időszakban is továbbhaladni. Szurkoljon nekünk ezért, kedves képviselő úr!

+

GÚR NÁNDOR: – Államtitkár úr, nem beszél a 16 milliárdról, amit csak úgy elkaszáltak, nem beszél a mínusz 200 milliárdról. Ezeket a számokat elfelejti, ezekről a forrásokról, ezeknek a kivonásáról nem beszél. Pedig hát ezek mind-mind azt jelentik, hogy a munka világában lévő emberek vagy elszenvedik, vagy akik kikerülnek onnan.

– Egymillió új munkahely? 110 ezer emberrel kevesebb dolgozik most, mint a válság előtti időszakban. 100 ezerrel több a munkanélküliek száma. A közfoglalkoztatást szétzúzták. A nemzeti együttműködés jegyében nem egyeztetnek senkivel, arroganciával párosulva végzik a tevékenységüket. A fülkeforradalom jegyében elérték azt, hogy kevesebbet kereshet még az is, aki ma dolgozhat. Kiszolgáltatottá tették az emberek sokaságát, és 16 százalékos adókulcs révén pedig a tehetősöknek adják az apró fillérekből összeszedett forrásokat. Államtitkár úr, ha nem tudja, ne csinálja!

(Szavazás: az Országgyűlés az államtitkári választ 191 igen szavazattal, 97 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.)

Hóman Bálint kultúrpolitikus és Orsós Ferenc patológus professzor
rehabilitációjának szükségességéről!

HEGEDŰS TAMÁS (Jobbik): – Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter születésének 125. évfordulója az elmúlt évben jó alkalmat teremthetett volna arra, hogy a XX. század egyik legkiemelkedőbb kultuszminiszterének, a történelemtudomány doktorának tudományos rehabilitációjára sor kerülhessen. Ez azonban nem történt meg. Hóman Bálint történelmi tanulmányai végeztével az Egyetemi Könyvtár, majd 1922-től az Országos Széchényi Könyvtár igazgatói posztját töltötte be. 1923-ban a Nemzeti Múzeum főigazgatója, 1929-től pedig a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1932-től kezdődően öt kormány kultuszminisztereként szolgált. A Klebelsberg Kunó által írt népiskolai program folytatója, aki a paraszti tehetségek felemelésével, iskoláztatásával igyekezett megerősíteni a magyar középosztály pozícióját. Akadémiai tagságát a háború tán az MTA-beli tisztogatások során az intézet alapszabályának megváltoztatásával sikerült megszüntetni. 1946 augusztusában úgymond háborús bűnösként életfogytiglani fegyházra ítélték azt a kultúrpolitikust, aki miniszterként az oktatásnak és kultúrának nemzetstratégiai szerepet tulajdonított, és eszerint is cselekedett. Hóman Bálint 1951-ben a váci fegyházban hunyt el. A Jobbik országgyűlési képviselőcsoportja szükségesnek és fontosnak tartja, hogy a magyar középkor egyik legelismertebb kutatójának, a Magyar történet című nagyívű enciklopédikus mű társszerzőjének akadémiai tagsága helyreálljon.

– Szintúgy szükségesnek és fontosnak tartjuk Orsós Ferenc patológus professzor posztumusz rehabilitációját, aki a Debreceni Tudományegyetem kórbonctani, majd törvényszéki orvostani tanszékének vezetője, 1928-tól a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének országos elnöke, az MTA levelező, majd rendes tagja volt. 1944-ig az Orvosi Kamara elnöki tisztét is ellátta. A professzor elvitathatatlan érdeme, hogy a katyni tömeggyilkossággal kapcsolatban felállított nemzetközi vizsgálóbizottság vezetőjeként bebizonyította, hogy a több ezer lengyel katonatiszt kivégzéséért a Szovjetunió államrendőrsége, az NKVD volt felelős. A bizonyítékok ismeretében 1944-ben elhagyta az országot, és amerikai védelemért folyamodott. A katyni vérengzésről feltárt igazság miatt háborús bűnösnek nyilvánított Orsóst a Magyar Tudományos Akadémia kizárta tagjai sorából. 1990-et követően az MTA akkori elnöke, Kosáry Domokos több alkalommal is megtagadta a professzor akadémikusi rehabilitációját. Meggyőződésem szerint a politikai vádakkal illetett Orsós Ferenc munkásságának mielőbbi rehabilitációja nem várathat magára.

• Mit kíván tenni a kulturális kormányzat a két kiemelkedő tudós hivatalos elismertségének helyreállítása érdekében?

+

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Hóman Bálint tudományos pályafutását és eredményeit ma már a történelemtudomány ismét elismeri, műveit újra kiadják, tanítják. Politikai pályafutása azonban a magyar történelem egyik legtragikusabb korszakával is összekötődik. Születésének évfordulójára emlékezve tartott tudományos konferencián általános vélemény volt, hogy indokolt tudósi és politikai megítélését elválasztani egymástól. Hóman Bálint mint vallás- és közoktatásügyi miniszter mélyreható népiskolai reformokat valósított meg, a népoktatási intézmények felügyelői érdekében rendszeresítette az iskolalátogatók intézményét, a gyökeresen átszervezett középiskolák számára új tanterveket és utasításokat adott ki, a tanítóképzők alsó tagozata számára líceumot létesített, a tanügyi közigazgatás terén kiszélesített hatáskörrel újjászervezte a tankerületi főigazgatóságokat is.  A történettudós Hóman tudományos teljesítményének megítélése nem a kormány feladata. Az alkotmány szerint tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak. Ezért a tudományos közösség dolga, hogy megvizsgálja, és ha indokolt, újraértékelje Hóman tudományos életművének jelentőségét.

– Hasonló a helyzet Orsós Ferenc patológus professzor esetében is, akinek megítélésében a tudományos munkássága mellett a politikai tevékenysége szintén nem mellőzhető mozzanat. A katyni tömegmészárlás feltárásában való részvétele mellett a Magyar Orvosi Kamara elnökeként, akadémikusként, felsőházi tagként a cigányok sterilizációját szorgalmazó álláspontja is történelmi tény. Orsós Ferenc professzort 1945. július 20-án zárta ki az Akadémia a tagjai sorából. Az elfogadott kizárási javaslat indokolása szerint végzetes szerepet játszott a nemzetiszocialista irányzat szellemi vezetésében.

– Képviselő úr! Hóman és Orsós politikai vagy politikai indíttatású tevékenységével összefüggésben kiszabott népbírósági ítélet törvényességi jogi megítélést igényel. Ez pedig egyrészt a konkrét peranyag kérdése, másrészt pedig hatásköri kérdés. Csak alapos feltárás, jogi elemző munka alapján lehet eldönteni, hogy történt-e olyan törvénysértés a népbírósági eljárás során, amely az ítéletet megalapozatlanná teszi. Ilyen elemző munka elvégzésére az ügyészségnek van lehetősége vagy a hozzátartozók által felkért ügyvédnek, és ezekre a kormánynak nincs befolyása. Büntetőítélet felülvizsgálatára a büntetőbíróság jogosult, amelyet az ügyészség vagy a hozzátartozók kezdeményezhetnek, nem tartozik a kormány feladatkörébe.

– Az akadémiai rehabilitáció, a kizárás eltörlése a Tudományos Akadémia hatáskörébe tartozik, amiben nyilvánvalóan a tudományos teljesítmény mellett az életút más lényeges elemei is jelentősek lehetnek, de ebben sem foglalhat állást a kormány. 1991. április 23-án egy határozatot terjesztettek a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése elé, ebben Hóman Bálint tudományos rehabilitációjának ügyét vizsgálták. Személyét, tudományos munkáját méltányosnak tartották arra, hogy az Akadémia a rendes tagjai közé visszafogadja. Végül azonban nem foglaltak állást. Üdvözöljük a Magyar Tudományos Akadémia elnökének azon szándékét, hogy alakuljon egy új bizottság, amely ezt a kérdést újabb nézőpontból vizsgálja.

+

HEGEDŰS TAMÁS: – Államtitkár úr! Ezt a választ nem tudom elfogadni. A Magyar Tudományos Akadémia politikai indokokra hivatkozva zárta ki annak idején Hómant és Orsóst a tagjai közül, és ugyanúgy politikai okokra hivatkozva nem hajlandó a tudományos rehabilitációra sem. Nem tudok arról, hogy bármelyik akadémikust kizárta volna az Akadémia a sorai közül amiatt, mert együttműködött a kommunista rendszerrel. Nem tudok arról, hogy egyetlen akadémikust is kizártak volna azért, mert dicsőítette a Szovjetuniót, dicsőítette akár a tömeggyilkos Sztálinnak az uralmát is. Semmi mást nem kérek önöktől, a kormánytól, mint hogy az egyenlő mérce jegyében hívják fel a figyelmet erre az igazságtalanságra, és azt, ami a saját hatáskörükben megtehető, kezdeményezzék a Magyar Tudományos Akadémiánál, hogy ez a több évtizedes igazságtalanság és méltánytalanság végre orvoslásra kerüljön.

(Szavazás: az Országgyűlés az államtitkári választ 176 igen szavazattal, 41 nem ellenében, 38 tartózkodással elfogadta.)

Bartha Szabó József