MOTTÓ: Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. De nem csak felolvasni, beszélni, szónokolni, szavazni is lehet. A legutóbbi asszóikból szolidan és „stilizálva" tallózunk.

Sorsukra váró honvédségi ingatlanok Dobó István városában!

HABIS LÁSZLÓ (KDNP): – Az Egerben működő 24. számú Bornemissza Gergely felderítő zászlóaljat 2007 elején Debrecenbe helyezték át. Megszűnésével, a felszabadult ingatlanok között szerepel - többek között - a magyar állam tulajdonában és a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében szereplő konyha és gyengélkedő, illetve sportpálya. Eger megyei jogú önkormányzata a várost ért károk enyhítésére 2007 áprilisában kérelmezte a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól a felszabadult ingatlanok egy részének ingyenes önkormányzati tulajdonba történő átadását. A konyha és gyengélkedő elnevezésű ingatlant a diákétkeztetés, a szociális és gyermekjóléti alapellátási feladatok céljára, a sportpályát pedig a szabadidős tevékenységek szélesebb körű biztosítására kívánja hasznosítania város. 2007 októberében tárcaszinten döntés született a térítésmentes tulajdonba adásáról. 2008 decemberében dr. Szekeres Imre akkori honvédelmi miniszter támogatásáról biztosította Eger városát, de különböző indokokra hivatkozással a szocialista kormányzat nem teljesítette ígéretét.

– Államtitkár úr! Kérem, hogy a kormány önkormányzati vagyonjuttatásra vonatkozó 2011. évi előterjesztései között mielőbb szerepeljen a már 2007 óta húzódó folyamat lezárása. Eger megyei jogú város önkormányzata számára fontos, hogy a konyha és gyengélkedő, valamint sportpálya ingatlanok mihamarabb térítésmentesen a város tulajdonába kerüljenek, segítve ezzel az önkormányzati feladatellátást, az ingatlanok további állagromlásának megállítását, valamint új munkahelyek teremtését. Kérdésem:

• Mikorra várható pozitív döntés?

+

NYITRAI ZSOLT, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A Honvédelmi Minisztérium 2009-ben az ingyenes tulajdonba adásához hozzájáruló nyilatkozatát visszavonta. A kormányváltás után azonban 2010 októberében a Honvédelmi Minisztérium megerősítette az ingyenes önkormányzati tulajdonba adásra vonatkozó vagyonkezelői javaslatát.

– A helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások javára ingyenesen átruházható vagyonelemek összesített forgalmi értéke a költségvetési törvény szerint nem haladhatja meg éves szinten a 10 milliárd forintot.  A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a jogszabályi előírásoknak megfelelő, ingatlanokra vonatkozó kezdeményezéseket negyedévente egy alkalommal terjesztheti az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, a nemzeti fejlesztési miniszter útján a kormány elé. Az ingatlanforgalmi értékbecslés elkészíttetése érdekében a vagyonkezelő már korábban intézkedett. Igazgatósága legkorábban 2011 júniusában hagyhatja jóvá, majd ezt követően kezdeményezheti az ingyenes tulajdonba adásával kapcsolatos kormánydöntés meghozatalát.  Várhatóan szeptemberben, a nemzeti fejlesztési miniszteren keresztül a kormány elé lesz terjeszthető. A kérelem elbírálása - így képviselő úr kérésének megfelelően - a 2011. évi előterjesztések között szerepelhet.

+

HABIS LÁSZLÓ: – Köszönöm. Eger ünnepe szeptember 20-án lesz, remélem, megerősíthetjük azzal, hogy a pozitív kormánydöntés addig megszületik.

Mégis kinek az érdeke? - Fideszes belviszály Alföldi-ügyben?

PÖRZSE SÁNDOR (Jobbik): – Miniszter úr! Már akkor nagyon összezavartak - és teszem hozzá, nemcsak engem, hanem szerintem a Fidesz szavazóinak nagy részét is -, amikor a Jobbik után a Kereszténydemokrata Néppárt is csatlakozott azon követeléshez, hogy Alföldi Róbertet távolítsák el a Nemzeti Színház éléről.

– Szőcs Géza és L. Simon László felváltva ajnározták Alföldit különböző médiumokban. A múlt héten Magyarország egyik legolvasottabb internetes honlapján érdekes cikk jelent meg. A Fidesz-honatyát idézték, most én is ezt teszem: „Roppant kínos például, amikor a Jobbik interpellál Alföldi leváltásának érdekében. Ilyenkor nyilván - mi mást tehetnénk - megszavazzuk az államtitkár válaszát. Alföldi a helyén marad, aztán hazamegyek, és szétszednek a helyi Fideszben, hogy hogyan érthettünk egyet ilyen válasszal, és hogyan fogadhattuk el."

– Többször elmondtuk már: a magyar értelmiség árulásáért, Magyarország morális mélyrepüléséért szerintünk elsősorban az SZDSZ-hez köthető értelmiség a felelős. Ebből is lett elege egy egész országnak, amikor önöket 53 százalékkal megszavazták. Erre mit látunk most, napjainkban is? Az ön államtitkára kiáll Alföldi mellett, L. Simon László, a kulturális és sajtóbizottság elnöke büszkén arról nyilatkozik, hogy kifejezetten szereti Alföldi Róbertet..

– Miniszter úr! Olyan ez mintha önök egyfajta koalíciós kényszer alatt nyögnének. De nézzen körül: az SZDSZ, hála Istennek, már nincs itt a parlamentben. Tehát kérdem, és nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy a válaszára az ön mögött ülő KDNP-s képviselők milyen gombot nyomnak majd.

• Kinek akarnak megfelelni?
• Kinek, ha már a saját képviselőtársai is pironkodnak Szőcs Géza és L. Simon László döntései miatt?

+

RÉTHELYI MIKLÓS, nemzeti erőforrás miniszter: – Képviselő úr! Arra a kérdésére szeretnék először válaszolni, hogy kinek vagy minek akarok megfelelni - elsősorban a miniszteri eskümnek. A nemzeti együttműködés kormányának tagjaként felelősséggel végzem a munkámat, a jogszabályok, illetve a tisztesség keretei között hozom meg a szükséges döntéseket.

– Képviselő úr! A kormány tisztában van azzal, hogy több előadás próbára tette a Nemzeti Színház közönségének érzékenységét. Kérem, higgye el, a minisztérium ellenőrzi az összes intézményének a működését. Ha azt tapasztalom, hogy a Nemzeti Színházhoz méltatlan előadásokat láthat a közönség a Nemzetiben, akkor le fogom váltani Alföldi Róbertet. Én személy szerint is megnéztem az ember tragédiája előadását – nem volt botrányos. (Pörzse Sándor újra felmutat két fotót.) Érdekes, újszerű, de egyáltalán nem botrányos előadást láttam. Alföldi Róbert személyes véleményével számtalan esetben nem értek egyet, ám ez nem lehet oka annak, hogy leváltsam. A Nemzeti Színház története során számos bemutató volt már, amely vitákat váltott ki.

– Képviselő úr! A kormány a magyar nemzet érdekeit mindenkivel szemben megvédi. Számunkra a nemzeti közösség érdekei egyenrangúak az egyéni és a művészi szabadságjogokkal. Mi nem félünk, sem a parlamentben, sem a színházakban. Nekünk nem szükséges egyenruhába öltözött osztagokat felsorakoztatnunk, ahogy a magyar rendőrséget sem kell a magyar nemzet tagjai ellen gumilövedékkel és lovas rohamokkal bevetnünk ahhoz, hogy a választóktól kapott felhatalmazás birtokában képviseljük a nemzet, a családok, az emberek érdekeit.

– Képviselő úr! Ön kifogásolja, hogy Alföldi Róbert személyét nem utasítja el mindenki egyöntetűen. Azt hiszem, a mi világunkban kifejezetten előbbre visz, ha az eltérő véleményeket ki lehet mondani, meg lehet vitatni. Miért ne lehetne akár egy párton belül is egy adott dologról, személyről egyeseknek ez, másoknak pedig más a véleménye? Szerintem ez így helyes. Biztos vagyok abban, hogy a Jobbik háza táján is előfordulnak viták, nézetkülönbségek, és vannak, akik nem mondtak volna olyan ízléstelenségeket, amiket néhány frakciótársuk itt a Magyar Országgyűlésben elmondott.

– Képviselő úr! Nagyon nagy baj lenne, ha az önök által képviselt szemlélettel vezetnék Magyarországot. Nem segítene sem a kultúrának, sem a nemzetnek. Ezért kérem önt és a párttársait, hogy bízzák ránk ezeknek a problémáknak a kezelését. Nem elég az indulat ahhoz, hogy jó döntések szülessenek, és ez igaz a Nemzeti Színház ügyére is! 

+

PÖRZSE SÁNDOR: – Miniszter úr! Én az ön tisztességében egyáltalán nem kételkedem, de az ízlésével kapcsolatban inkább nem mondom el a véleményem. Helyette inkább beszéljenek ezek az előadáson készült képek! (Felmutat két fotót.) Kiosztottam színes nyomatban önöknek, és a KDNP-s képviselőknek. Elmondom, hogy mi látható ezeken a képeken: az egyiken félig meztelen emberek orális szexet, a másikon pedig csak úgy általában tömeg-szexet imitálnak.

– Miniszter úr! Az ember tragédiája kötelező olvasmány, általános iskolások is ellátogatnak az Alföldi Róbert által vezetett előadásokra. Tehát ha ön szerint ebben semmi kivetnivaló nincs, akkor tényleg nem tudok rá mit mondani. Ez nemcsak az ember tragédiája, hanem a nemzet tragédiája, hogy a Nemzeti Színház élén egy ilyen ember van! Azt hiszem, nem kell indokolnom, hogy elfogadtam-e a válaszát vagy nem, és nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy az ön mögött ülő KDNP-s képviselők milyen gombot nyomnak.

(Szavazás: az Országgyűlés a miniszteri választ 172 igen szavazattal, 39 nem ellenében és 11 tartózkodás mellett elfogadta. A 37 tagú KDNP-ből mindössze hárman voksoltak igennel (Bús Balázs, Földi László, Habis László), a többiek távol tartották magukat a szavazástól. Meglepetésre hárman (Daher Pierre, Ékes Ilona, Kulcsár József Ferenc) a Fideszből sem fogadták el a miniszter magyarázatát.  És egy egészen ritka pillanatot is „üdvözölhetett" a Tisztelt Ház: az MSZP és az LMP többsége, a legnagyobb kormánypárttal karöltve, ugyanazt az „igen" gombot nyomta meg.) 

Ezt nevezik önök munkahelyteremtésnek?

GÚR NÁNDOR (MSZP): – Nagy a baj! Nagy a baj, mert 100 ezerrel kevesebb - kevesebb! - a foglalkoztatottak száma, mint akár egy évvel ezelőtt, és 100 ezerrel több a munkanélküli. 600 ezer felett van azoknak a száma, akiket álláskeresőkén regisztrálnak, és közben csak 28-30 ezret kínál a rendszer. Na, de az a gazdaságpolitika, ahol egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadót vezetnek be, az, ahol az élőmunkára rakódó járulékterheket nem csökkentik, azaz a foglalkoztatás esélyét sem növelik, ahol szétszúzzák a közfoglalkoztatás rendszerét, és ahol csak úgy gondolják, hogy állami pénzekből, bizonyos értelemben garanciák nélkül akarnak új adófizető munkahelyeket életre hívni nem tudja ezt megalapozni. Orbán Viktor miniszterelnök pedig azt mondta: nem lehet elbújni a munka elől. Kérdezem tehát:

• Mi az az út, amit elkezdenek rajzolni a munkahelyteremtés tekintetében?
• Mi az az út, ami vonatkozásában az ellehetetlenült helyzetbe került emberek segítségét teremtik meg, kezet nyújtanak nekik, hogy újra visszatérjenek a munka világába?
• Mi az az út, ami végre valós munkahelyteremtéssel fog párosulni ebben az országban?

+

CZOMBA SÁNDOR, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Talán nem sértődik meg, ha azt mondom: a szocialista kormányzás idején produkált adatokra ránézve önök lennének az utolsók, akiktől munkahelyteremtés ügyében bármiféle tanácsot kérnénk vagy fogadnánk el. Hogy miért mondom? A foglalkoztatás 2002 és 2010 között mínusz 120 ezer fő; a munkanélküliség 2002 és 2010 között plusz 260 ezer, miközben papíron több száz milliárd forintot fordítottak gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre. A világon semmi nem látszik belőle! Addig jó, amíg önöknek nem tetszik a mi programunk, mert az azt jelenti, hogy jó úton járunk!

– Képviselő úr! A KSH legutolsó jelentése a következőt írja: „A legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési intézménynél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél alkalmazásban állók létszáma 2 millió 630 ezer fő. Februárban a versenyszférában 2,9 százalékkal bővült, a közszférában a közfoglalkoztatás nélkül változatlan szinten maradt, míg a nonprofit szektorban 2,1 százalékkal nőtt a létszám az egy évvel korábbihoz képest." A jelentésben szereplő adatok további kedvező irányú folyamatokra is rámutatnak a versenyszféra létszámalakulását illetően. A Foglalkoztatási Hivatal utolsó, 2011. áprilisi tájékoztatója a következőket tartalmazza: „A tárgyhónapban 16 200 munkáltató összesen 64 800 új álláslehetőséget jelentett be a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz, az előző év azonos időszakához képest 46 százalékkal emelkedett az új állások száma. A nyilvántartott álláskeresők hó végi létszáma 612 ezer fő." Ezek tények!

– Képviselő úr! Az, hogy nagy a baj, nem kérdés. Az elmúlt két kormányzati ciklusban amihez hozzányúltak, mindent tönkretettek., padlóra tették az országot, eladósították fülig. Egy év alatt mi arra vállalkozhattunk, hogy azt a zuhanást, amibe önök az országot az elmúlt években bevezették, megpróbáljuk megállítani.  Ezt a feladatot nagyon nehéz lesz abszolválni, de mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy Magyarországon minél több embernek legyen munkahelye.

+

GÚR NÁNDOR: – Államtitkár úr!  Józan gondolkodású szakember nem a válság, a pénzügyi, gazdasági válság csúcsán lévő számokat hasonlítja össze az utána levővel. Tudja: a gazdaság reprodukciója után újra visszaáll az egyensúly. Önöknek már csak ezért is csöndben kellene maradni, és dolgozni szaporábban egy picit. A válasz tehát elfogadhatatlan.

(Szavazás: az Országgyűlés az államtitkári választ 203 igen szavazattal, 84 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.)

Csökkent-e a közlekedési bűncselekmények száma Magyarországon?

KOCSIS MÁTÉ, (Fidesz): – A közelmúlt éveinek közlekedési statisztikai adataira tekintve megállapíthatjuk, hogy a szomorú statisztikai adatok az uniós politika döntéshozóit is kihívás elé állította. Az európai közlekedésbiztonsági cselekvési program a következőkben határozta meg a legfontosabb tevékenységeket: a közutakat használók felelősségteljesebb magatartásra való ösztönzése, a szabálykövető magatartás erősítése, a veszélyes magatartásformák fokozottabb üldözése, a műszaki innovációk támogatásával a biztonságosabb járműpark kialakítása, valamint az információs és kommunikációs technológiák használatával a közúti infrastruktúra fejlesztése.

– Államtitkár úr! Magyarországon is jelentősen romlott a közlekedésbiztonság. A nemzeti együttműködés kormánya számára is különösen fontos kihívást jelent a válaszadás a közlekedés területén jelentkező új kihívásokra. Mindezek alapján kérdezem:

• Megalakulása óta milyen intézkedéseket tettek a közúti közlekedés biztonságának javítása érdekében?
• Milyen intézkedéseket tett a rendőrség a közlekedési morál javítása, a szándékos közlekedési szabálysértések megelőzése, valamint az ittasan okozott balesetek számának csökkentése érdekében?
• Milyen eredményeket érzékelhettek a Magyarország közútjain utazók?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A nemzeti együttműködés kormánya a programjában nemzeti ügyként határozta meg a közrend, közbiztonság helyreállítását, ezen belül is fontos feladatként az emberi élet védelmét, ennek érdekében a közlekedés biztonságát és a közlekedők biztonságát. A megtett intézkedések kedvező hatásáról tudom tájékoztatni önt és a Tisztelt Házat: 2010-ben a 2009-es évhez viszonyítva 9 százalékkal csökkent a személyi sérüléses közúti balesetek száma. Az elhunyt személyek száma több mint 10 százalékkal, a súlyosan sérültek száma 12 százalékkal, a könnyű sérültek száma 9 százalékkal csökkent. 2009-hez képest 2010-ben az ittasan okozott közúti balesetek száma is 17 százalékkal csökkent, tehát ez mindenesetre jelentős eredmény. 2011-ben is javuló eredményekről tudok számot adni. Április végéig a közúti balesetben elhunyt személyek száma a tavalyi időarányos 206 főről 166 főre csökkent. Az ittasan okozott személyi sérüléses balesetek számában is kedvező változás tapasztalható, hiszen a tavalyi 474-gyel szemben idén az időarányos adat 389 ittasan okozott baleset.

– A Belügyminisztérium a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal közösen elkészítette a 2011-13. évekre vonatkozó középtávú közlekedésbiztonsági programját. Az Országgyűlés által már elfogadott törvénymódosít javaslat révén újabb szigorításokat vezettünk be a közlekedők biztonsága érdekében. Például, ha valakit ittas vezetésen érnek, a járművet a bírság megfizetéséig a hatóság visszatarthatja. A közlekedésbiztonság további javítását szolgálja, hogy reggel 6 órától este 10 óráig tilos az autópályán és autóúton kamionnal előzni. Emellett a rendőri feladatok végrehajtása érdekében 50 darab nagy teljesítményű járőrgépkocsit és 60 darab rendőri jellegű motorkerékpárt szereztünk be. A közúti ellenőrzések hatékonyabbá tétele érdekében további 200 darab sebességmérő készülék, 150 fix telepítésű és 50 mobil, valamint 400 darab elektromos légalkohol-szonda beszerzését tervezzük még.  Persze további intézkedésekre van szükség, hiszen ez az a terület, ahol soha nem tudunk eleget, de mindig többet szeretnénk tenni.

+

KOCSIS MÁTÉ: – Köszönjük a tájékoztatást. Ne legyenek restek további intézkedéseket, döntéseket meghozni, amelyek ezt a pozitív tendenciát előreviszik a jövőben is.

Lenullázott fogyasztóvédelem?

SIMON GÁBOR (MSZP): – Az előző ciklusban a fogyasztóvédelem átalakításában és hatékony működésének a fenntartásában rengeteg munkánk volt. Több szakember, szakpolitikus érezte magáénak a 10 millió magyar embert érintő nemzeti fogyasztóvédelem megvalósítását. Átadva a stafétabotot arra számítottunk, hogy a rendszert nem szétverni, hanem összefogni és fejleszteni kívánják. Hittük, hogy a fogyasztóvédelem nagyobb sebességre kapcsol. Azt gondoltuk, hogy a jelenlegi kormányzat nemcsak az Európai Unió által elvárt kritériumokat teljesíti, hanem azon túl is fokozza a teljesítményét. Ezzel szemben működésére szánt források kimerültek. Azok a civil szervezetek, amelyek korábban segítették az önök munkáját, az idei évben kénytelenek lesznek az utcára küldeni embereiket, bezárni az irodáikat, tekintettel arra, hogy az önök által megfelezett források eddig és nem tovább teszik lehetővé ezen szervezetek munkáját. A korábbi gyakorlat az volt, hogy a fogyasztóvédelmi civil szervezetek a költségvetési támogatásokra május 31-ig pályázhattak, most viszont május 16-án még a pályázati feltételek sem ismeretesek. Az Európai Unió által beállított 1 milliárd forintos támogatási lehetőség is eltűnt. Joggal kérdezem tehát:

• Mikor várható a fogyasztóvédelem nemcsak minisztériumi szintű elhelyezése, hanem szakmai képviseletének az ellátása?
• Mikor ismerhetjük meg a társadalmi szervezetek rendelkezésére álló pályázati források lehívásának a részleteit?
• Hogyan gondolkodnak a civil szervezetek szerepéről: nyűgnek, tehernek, vagy a feladatok ellátásában együttműködő, kiemelten fontos partnernek tekintik őket?

+

SZATMÁRY KRISTÓF, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Az ön által sugallt kérdésekkel ellentétben a fogyasztóvédelem jó helyen van, elkötelezettek vagyunk a magas szintű ellátása érdekében, meggyőződésünk ugyanis, hogy a gazdaságpolitika kiemelt területe.  A Nemzetgazdasági Minisztérium új szervezeti és működési szabályzata szerint a kereskedelmi és fogyasztóvédelmi főosztály látja el ezt a feladatot. A civil szervezeteket együttműködő partnernek tekintjük. A társadalmi szervezetek tevékenységének támogatására az elmúlt nyolc évtől eltérően a szakmaiság, az objektivitás és a valódi fogyasztóvédelmi munka előtérbe helyezésével írunk ki pályázatokat, az idei év folyamán közel 134 millió forint áll rendelkezésre. Az év második felében az egyeztetéseket kövezően módosítjuk a fogyasztóvédelmi törvényt, mindazokat az aktuális kérdéseket, amelyeket rendezni kell és a szakma is kíván, az ősz folyamán el kívánjuk érni.

+

SIMON GÁBOR: – Államtitkár úr! Ön a hatodik közigazgatási vezető, aki ezzel az egyébként nagyon fontos területtel foglalkozik. Lassan ebben a kormányban már nem lesz olyan államtitkár, aki ne tanulta volna a fogyasztóvédelmet. Ez nyilvánvalóan az ügy súlyosságát is jelentheti, de hát van ennek egy másik olvasata is: én sajnálatosan inkább a civilek olvasatát látom: minthogyha nem volna fontos. Itt van a kezemben elkeseredett levelük, olyan civileké, akik egyébként az elmúlt időszakban nagyon sokat tettek a fogyasztóvédelemért, miközben  a megszűnés határán van a működésük. Azt kérem öntől, államtitkár úr, hogy amilyen hamar csak lehet, a forrásokat nyissák meg, ami egyébként ellentétben az ön által említett 134 millióval, a költségvetési törvényben 154 millió forint. Nyilvánvalóan, az majd egy másik lesz, kérdés tárgya lesz, hogy hova tűnt az a néhány millió forint a kettőnk száma között. Sajnálatosan, a legnagyobb jóindulatom mellett sem tudom a kérdéseimre adott választ elfogadni.

+

(Szavazás: az Országgyűlés az államtitkári választ 173 igen szavazattal, 79 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.)

Lesz-e még magyar nemzeti filmművészet, vagy elamerikanizálódik?

KARÁCSONY GERGELY (LMP): – A hazai filmgyártás alapvető változások előtt áll, a múlt héten végre Andy Vajna kormánybiztos előállt a terveivel, de úgy tűnik, hogy a kérdések ezek után is csak szaporodnak. Igencsak kétséges az a koncepció, amely szerint egy nagyon szűk, ötfős grémium döntene gyakorlatilag az összes hazai mozifilm létrejöttéről, sőt bizonyos értelemben a tartalmáról is.

– Felszámolásra kerül a Mafilm és az összes hazai nagy múltú filmstúdió. Vagy nézzük a filmforgalmazást! Az új koncepció szerint többlettámogatás kérése esetén a Filmalap sokkal nagyobb beleszólást vindikál magának, és nemcsak az alkotás, hanem a filmforgalmazás területén, illetve a bevételekből is részesedik. Érdemes megnézni, hogy melyik a legnagyobb hazai filmforgalmazó cég: az Intercom, amely létrejötte óta kemény és igazságtalan piaci versenyben nyomta le a magyar piaci szereplőket, és amelynek a mai napig Andy Vajna az elnöke. Nem vonom kétségbe a kormánybiztos úr tisztességét, de mint tudjuk, még a szenteknek is maguk felé hajlik a keze. A jelek szerint a magát nemzetinek mondó kormány lemondott a nemzeti filmművészetről, és egy hollywoodi produceri iroda mintájára képzeli el a magyar filmtámogatást. Államtitkár úr:

• Nem gondolják-e, hogy ordító összeférhetetlenség van aközött, hogy valaki a magyar adófizetők pénzéről döntve egy olyan piac alakítására szerez döntő befolyást, amelyben vállalkozóként vastagon érintett?
• Lesz-e még magyar nemzeti filmművészet?

+

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Az előző kormányok idején tett felelőtlen ígéretek és megalapozatlanul vállalt kötelezettségek következtében valóban mély válságba sodródott a magyar filmszakma. Mindent megteszünk azért, hogy megoldást találjunk az elmúlt évtizedben felgyűlt filmes adósság kezelésére és a bajba jutott filmesek megmentésére.

– Képviselő úr! Kérdésére, hogy lesz-e még magyar filmművészet, egyértelmű a válasz: igen, lesz! A nemzeti kormány nem mondott le a nemzeti filmművészetről, hanem annak felvirágzásán dolgozik. Tiszta, átlátható pályáztatási és támogatási folyamat jön létre. A források felosztásával hamarosan elindítjuk a konszolidációt. Ezt segíti áldozatos munkájával Andy Vajna is. A filmekhez nyújtott állami támogatások összege nyilvánosságra kerül, az adófizetők számára ellenőrizhető válik minden filmre költött forint. Nem lesz utófinanszírozás, és addig nem indul el egy film készítése sem, amíg a Filmalap nem lát pénzügyi garanciát a befejezésére. Ami a többlettámogatás esetén a Nemzeti Filmalaphoz a reményeink szerint befolyó bevételi részesedést illeti: a koncepció lényege, hogy a keletkező bevételt további magyar filmek megvalósítására lehessen fordítani. A Mafilm pedig - állításával ellentétben - nem szűnik meg, bár sajnos a csőd szélére került, mostantól azonban átgondolt, új üzleti koncepcióval versenyképes lesz a piacon. Remélem, ez ön szerint sem baj!

+

KARÁCSONY GERGELY: – Nincs előrelépés, még szavakban sem.  Bármilyen kiváló producer is Vajna kormánybiztos úr, ha valaki, aki egy piacon főszereplő, egy másik minőségében pedig ugyanezen a piacon pénzeket osztogat, ez akkor is összeférhetetlenség lenne, ha maga Teréz anya lenne. Azt gondolom, hogy nem kellene a gyereket kiönteni a fürdővízzel együtt. Én tehát más lépéseket tartanék helyesnek a nemzeti filmművészet védelme érdekében.

(Szavazás: az Országgyűlés az államtitkári választ 170 igen szavazattal, 50 nem ellenében, 23 tartózkodás mellett elfogadta.)

Becsapott rezidensek!

GARAI ISTVÁN LEVENTE (MSZP): – Államtitkár úr! Önök a "mentsük meg az egészségügyet" hangzatos jelszóval kampányoltak, az egészségügyi dolgozók pedig várták az ígéretek teljesítését, ezzel sorsuk jobbra fordulását. Ez az optimista várakozás már a múlté, helyébe az elkeseredettség, a reménytelenség lépett.

– Soha nem volt még ilyen kevés rezidens, ami előrevetíti, hogy a következő években komoly szakorvoshiánnyal kell számolni. Az egészségügyi intézmények többsége nem hajlandó lehívni a rezidenseknek járó, a költségvetésből biztosított kereset-kiegészítést, mondván: kezelhetetlen feszültséget kelt, ha a rezidensek több jövedelemhez jutnak, mint az őket oktató szakorvosok. Alig néhány napja olvasható volt az a hír, miszerint a Pécsi Egyetem megalázó és valódi, "jobbágyságot" eredményező szerződéseket akart aláíratni a rezidensekkel. Közülük többen megtagadták az aláírást, nagyon helyesen. Az új adójogszabályok egyébként a kezdő orvosoktól is elvettek 4-5 ezer forintot, nevetséges 83 800 forintos nettó átlagbérért dolgoznak.  Mind a bérkiegészítés negligálása, mind pedig a megalázó szerződési feltételek arra utalnak, hogy önök nem képesek megfelelő védelmet biztosítani a jövő szakorvosainak.

– Államtitkár úr! Úgy látom, igencsak csehül állnak. A tárca sodródik az eseményekkel és nincs ereje hathatós intézkedések megtételére. Tavaly már 1111-en kértek jóhírnév-igazolást az orvosi kamarától külföldi munkavállaláshoz. Önök üres ígérettel becsapták a rezidenseket és a szakorvosokat. Mindezek alapján kérdezem: 

• Mit kívánnak tenni annak érdekében, hogy a költségvetésből járó bérkiegészítés csonkítás nélkül eljusson a rezidensekhez?
• Mit kíván tenni annak érdekében, hogy a rezidenseknek ne kelljen megalázó szerződési feltételeket elfogadniuk?
• Mit kívánnak tenni annak érdekében, hogy a rezidensek és az idősebb szakorvosok itthon gyógyítsanak, és ne külföldön keressék a boldogulásukat?

+

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A magyar egészségügy az elmúlt években a fenntarthatóság peremére sodródott, az orvosok és az ápolók elvándorolnak, intézményeink pedig sosem látott adósságállománnyal küzdenek. A szocialista kormányok óvatos számítások szerint is 250 milliárd forintot vontak ki az egészségügyi kasszából, a közkiadásokat pedig drasztikusan a nemzeti össztermékünk 5,5 százalékáról 4,3 százalékára csökkentették. Ebben a helyzetben a legfontosabb az volt, hogy az ágazat túléljen, ezért minden lépésünket az vezérelte, hogy a működőképességet meg tudjuk őrizni.

– Képviselő úr! A kormányzat több fontos intézkedést hozott a szakorvosjelöltek helyzetének javítása érdekében. Első lépésben 2010 nyarán, az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítési rendszerről szóló rendelet módosításával eltöröltük a rezidensek által leginkább sérelmezett röghöz kötést. Ezt követően lehetővé tettük a végzést követő azonnali munkakezdést, így a jelöltnek nem kell más, esetleg külföldi lehetőséget keresni a munkavégzésre. Támogatjuk a képzéssel összefüggő dologi költségeik megtérítését. A tárca kiemelt hangsúlyt helyez a Magyar Rezidens Szövetséggel történő együttműködésre, ennek keretében a jövőben stratégiai partnerségi megállapodás megkötését is tervezi.

+

GARAI ISTVÁN LEVENTE: – Államtitkár úr! Ha négy esztendőn át, évente 25 százalék béremelést adnának az egészségügyi dolgozóknak, az 260 milliárd forintba kerülne. Ez pont a fele annak, amit a 16 százalékos adózással önök a gazdagoknak odaadtak. Persze, akármilyen szegény ez a szerencsétlen magyar egészségügy, haveri fogturizmusra azért 1 milliárd forint jut, meg nem tudom, hogy még majd kinek, mikor s mennyi. Úgyhogy a választ nem tudom elfogadni.

(Szavazás: az Országgyűlés az államtitkári választ 177 igen szavazattal, 79 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.)

Bartha Szabó József