Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás" okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni. Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. Miután helyre áll a rend kőkemény ütközetek, szóváltások színesítik. Kontra, rekontra, szubkontra, mórkontra. Kártya nyelven így nevezhető. Az ellenzék szólásai majd mindig költőiek, már a címűkben hordozzák az elmarasztalást. Az MSZP például bőszen ostromol, s látványosan arra hivatkozik, hogy a nehézségek ellenére, mily nemes és eredményes volt a küzdelmük az elmúlt nyolc esztendőben, most pedig az új kormány áldatlan működésének köszönhetően romba dől az ország. A liberális köntösbe burkolódzó LMP, és a „mellényt öltő" Jobbik szerint pedig csak akkor lesz igazán szép a hazánk, ha majd - persze nem együtt- ők irányítják. A kormány sem rest. Ebben a műfajban, mindig övé az utolsó szó. Hangzatos retorikával cáfol, a múlt sötét bugyraira emlékeztetve, valóságot javító, szebb jövő reményében tesz, s ígér bőségesen. A siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból – szolidan stilizálva – tallózunk.

Kizsákmányolás felsőfokon?

GÚR NÁNDOR (MSZP): – Az önök programjáról összességében azt lehet elmondani: áthárítottak, elkoboztak, és megszorítanak. Megszorítanak, főleg ott, azokon a frontokon, ahol nagy a baj. Megszorítanak a közfoglalkoztatásban, elveszik az utolsó munkalehetőséget, a szegénység mélyszegébe zuhantatják az embereket. Azt akarom kérdezni:

• Az a szociális érzékenység, amely annak idején 300 forintra alapozódva szociális népszavazáshoz vezetett, hová tűnt?
• Hová tűnt?

+

SOLTÉSZ MIKLÓS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Nagyon szépen kérem, kicsit próbálja felidézni azt a nyolc évet, azt a kártékony nyolc évet, amit ebben az országban tettek. Önök végighallgatták azt a parlamenti beszédet, amikor az ötletelő Gyurcsány Ferenc a következőt mondta: állami cégekből pár ezer forintért akár százezer forint értékű tulajdont is szerezhetnek majd az emberek. Önök akkor nem kiabáltak, nem szóltak egy szót sem, hogy ez egy őrültség, ez badarság. Önök nem szólaltak meg akkor sem, amikor a miniszterelnökük, illetve a pénzügyminiszterük bejelentette, hogy minket el fog kerülni a válság, semmi közünk hozzá, hiszen olyan jó állapotban van a magyar gazdaság. És felvették IMF-től, az Európai Uniótól a hiteleket, semmi mással nem próbálták orvosolni a katasztrofális helyzetet. Átmenetileg betömték a lyukakat, miközben eladósították az országot. Hangsúlyozom: önök csak bocsánatot kérhetnek az elmúlt 8 évért.

+

GÚR NÁNDOR: – Államtitkár úr! Kérem: ön ne mondja meg azt nekem, hogy én mit tehetek. Önök ne beszéljenek szociális érzékenységről, az elkövetkező hetekben a miniszterelnökük ne küldjön ki olyanfajta leveleket, ami csakis arról szól, hogy hogyan és miképpen lehet ellehetetleníteni azokat az embereket, akik egyébként is nehéz sorban élik az életüket. Önök ne levelezzenek, inkább cselekedjenek. Azokért az emberekért cselekedjenek, akik, tényleg dolgozni akarva, a szegénység peremén élik a mindennapjaikat. Nem úgy, mint ön, nem úgy, mint a kormány más tagjai. És ez nem demagógia. Ők nem kapnak havonta 200-300 ezer forinttal többet. Ők kapnak havonta 5-10 ezer forinttal kevesebbet, az önök jóvoltából fakadóan. A mélyszegénységből a nyomor felé juttatják őket, és olyan helyzetbe hozzák őket, amely ellehetetleníti az életüket, de a gyermekeik életét is. Önök ezért felelősséggel tartoznak, nem nyolc évre visszamutogatva!

+

SOLTÉSZ MIKLÓS: – Kedves képviselő úr! Nagyon durva lennék, ha azt mondanám, hogy ne mutogasson, mert rászokik a lopásra! Ugye, ez a szocialistáknál elég jellemző helyzet. De én nem mutogatok, csupán a tényeket idézem: 2011-ben 2429 milliárd forintot kell adósságteherként visszafizetni. 2012-ben 2302 milliárdot. 2013-ban 3046 milliárdot. Egyébként ez az utóbbi szám szinte teljes mértékben megegyezik az egész évben kifizetendő nyugdíjkassza összegével. Ha ön komolyan vette az elmúlt nyolc évet, ha ön komolyan vette volna a kormányon való működésüket, akkor ezekre a számokra odafigyelt volna!

Milyen programokkal készült, készül a kormány az önkéntesség erényeire és támogatására?

TALABÉR MÁRTA (Fidesz): – Az Európa Tanács határozata alapján 2011. az önkéntesség európai éve. Az önkéntesség elfogadottsága Magyarországon még igencsak gyermekcipőben jár. Pedig ez a tevékenység önmagában is társadalmi érték, az állampolgárok aktív szerepet vállalhatnak helyi vagy szélesebb érdekközösségeikért. Hasznos a támogatásra szorulóknak és az önkéntes munkát végzőknek. Eszköze az esélyegyenlőség fejlesztésének. Hozzájárul a szegénység, a kirekesztődés csökkentéséhez, a társadalom erkölcsi, szociális, kulturális fejlődéséhez, a gazdaság erősödéséhez. Segít bevezetni, illetve visszavezetni a társadalom szélére sodródott egyéneket a munkaerőpiacra. Gazdagítja az emberi kapcsolatokat, hozzájárul a társadalmi egység erősödéséhez, valamint mások elfogadására tanít.

– Az első Orbán-kormány szociális és családügyi tárcája az önkéntesek nemzetközi éve kapcsán 2001-ben jelentős programokat indított el, amelyek azonban a kormányváltást követően sajnálatos módon elhaltak. Magyarországon az önkéntesség csak alkalmanként jelenik meg, s még akkor is rendszertelenül és szervezeti kötődés nélkül. Követendő példaként említem: Dánia négymillió lakosából egymillió ember végez szervezett keretek között önkéntes munkát. Gondoljunk bele: micsoda érték, ha minden negyedik állampolgár segítségére van akár egy idősebb embernek bevásárolni, gondozni, ápolni, a gyerekeknek tábort szervezni.

• Milyen programokkal készült, készül a kormány, hogy az önkéntesség európai évében felhívja a figyelmet az önkéntesség előnyeire és támogatására?

+

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Az önkéntesség európai éve 2011 eseménysorozatot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi és civil kapcsolatokért felelős főosztálya koordinálja, amely államtitkárságom irányítása alatt működik. A januárban megtartott európai szintű nyitóeseménytől kezdve, amelyet Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke nyitott meg, számos hazai és nemzetközi programot szerveztünk és szervezünk. Az országos szinten számos kisvárosban, megyeszékhelyeken és régiókban rendezett, alulról jövő önkéntes kezdeményezésekhez az év hivatalos logóját adjuk, emellett a kiemelt eseményeket koordináljuk. Ilyen lesz a májusi "TeSzedd" szemétgyűjtési akció, a júniusi önkéntesek hete, a nyáron és kora ősszel zajló megyei önkéntes roadshow, a decemberi nagyszabású záróesemény.

– Az év kiemelt célcsoportjai a 11-39 év közötti fiatalok, az ő megszólításukra egy nagyon jól kidolgozott kommunikációs kampánnyal készült. A kormány részéről bízunk abban, hogy az önkéntesség európai éve programjai és akciói jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy az önkéntesség eszméje és sajátos értékei megerősödjenek és Magyarországon is kiszélesedjenek.

+

TALABÉR MÁRTA: – Várpalota polgármestereként is meg tudom erősíteni, hogy valóban működik az alulról jövő kezdeményezés. Városunkban is elindult egy program az evangélikus lelkész úr indíttatására „Önként egymásért" címmel. Az említett májusi szemétszedési akcióhoz is csatlakozni fogunk. Remélem, nagyon sok település fog így tenni. Örömmel tölt el, hogy a fiatalok hangsúlyos szerepet kapnak az önkéntesség programjai között. Az önkéntesség kultúrájának és a közösségi tevékenységekben való részvételüknek az elősegítése kiemelten fontos, hiszen így a társadalmi kapcsolataik kiszélesedhetnek, előnyökhöz juthatnak a későbbi munkavégzésük területén is. Az önkéntes munka segíthet megtalálni saját értékrendjüket, így a felelősségvállalásuk és közösségi szerepvállalásuk is nőhet.

+

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ: – Képviselő asszony! Csak megerősíteni tudom az ön által is elmondottakat. Nagyon fontosnak érzem, hogy a civil szervezetek, illetve az egyházak kezdeményezéseit támogassuk. Ezek az önkéntes akciók, ezek az önkéntes programok mindenképpen szolgálni fogják a fiataljaink képzését, felkészülését a későbbi életükre. Köszönet érte!

Kolontári katasztrófák egész sora fenyegeti az országot?

KEPLI LAJOS (Jobbik): – Miniszter úr! Nem hiszem, hogy bárki volna az ön kormányában, aki vállalná a felelősséget egy újabb kolontári szintű katasztrófa bekövetkezéséért. Ezért nem értem, miként állhatott elő mára az a helyzet, hogy soha nem látott alacsony összegűre csökkentették a szennyezett területek kármentesítésére fordítható összegeket, az országos környezeti kármentesítési program kasszája gyakorlatilag kiürült. Legfrissebb információink szerint megszűnt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél az eddig rendelkezésre állt pénzügyi fedezet is.

– Mondanék egy gyakorlati példát. Tiszavasváriban, a mi szívünknek oly kedves településen,1997-ben, Horn Gyula miniszterelnöksége idején eladták az Alkaloida gyógyszergyárat – pofátlanul alacsony áron, egyhavi árbevételével azonos összegért – annak veszélyeshulladék-lerakóját viszont az önkormányzat nyakába sózták. Nyilván az új vevőnek ez nem kellett, a kormány pedig ez év januártól kihátrált azon kötelezettségvállalása alól, ami az elmúlt tíz-egynéhány évben anyagi fedezetet nyújtott a kármentesítési feladatok ellátására. Az önkormányzat pedig nem bírja önerőből finanszírozni, nem tud ekkora terhet vállalni, így olyan vészhelyzet állt elő, ami egy rendkívül súlyos katasztrófahelyzet bekövetkezését vetíti előre, lévén 2-3 millió köbméternyi rendkívül veszélyes iszaphulladékról van szó.

• Mit kíván tenni a kormány ez ügyben?
• Hogyan kívánja ezt a helyzetet megnyugtatóan rendezni?

+

PINTÉR SÁNDOR, belügyminiszter: – Képviselő úr! A veszélyérzet a kolontári katasztrófát követően valamennyiünkben felébredt. Ráirányította a figyelmet a tíz ártatlan ember halála, ráirányította a figyelmet az a rendkívüli kár, amely Kolontár és Devecser térségében keletkezett. A veszélyérzetnek megfelelően átvizsgáltattuk az összes veszélyeshulladék-tározót az országban, azért, mert a korábbi időszakban a kormányok nem figyeltek oda az ilyen jellegű veszélyeshulladék-tározók engedélyeztetésére, nem figyeltek oda a működtetésükre, és elmaradt rendkívül sok esetben a megfelelő színvonalú ellenőrzésük is.

– Az ellenőrzés eredménye egyik oldalról szerencsésnek mondható: azonnali katasztrófától nem kell tartani. A másik oldalról viszont megoldatlan az a probléma, amit ön is felvetett, hogy ezt a rendkívüli mennyiségű hulladékot milyen módon tudjuk az elkövetkező időben feldolgozni és megfelelő módon semlegesíteni. Mindezt figyelembe véve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárságán létrejött egy szervezet, amely felülvizsgálja mind az ellenőrzéseket, mind pedig annak a lehetőségét, hogy milyen pénzügyi hátteret tudunk biztosítani az ilyen jellegű anyagok semlegesítésére.

+

KEPLI LAJOS: – Miniszter úr! Azt gondolom, nem teljesen értette meg a problémát. Amiről beszéltem, arról napokon belül kell, kellene döntést hozni. Az Alkaloida gyógyszergyár veszélyes hulladékáról 60-80 millió forint éves költséggel szivattyúzzák le a szennyezett vizet. Ha erre nincs fedezet, abban a pillanatban leáll a tisztítás, abban a pillanatban elkezdi szennyezni a környéket. Nem messze van a Keleti-főcsatorna, és akár Debrecen város ivóvízellátása is veszélybe kerülhet.

– Miniszter úr! Eszünkben sincs semmiféle pánikot kelteni, de egy rendkívül gyors beavatkozás és azoknak a pénzeknek a visszahelyezése lenne szükséges, amiket onnan elvettek. Most olvastuk egy friss sajtóhírben, hogy az alkotmányozásra a Miniszterelnökség egy rendkívüli alapból 800 millió forintot csoportosított át, itt ennek a töredéke is elég lenne ahhoz, hogy több tízezer ember életminősége ne kerüljön veszélybe.

+

PINTÉR SÁNDOR: – Senkinek az életminőségét nem akarjuk veszélyeztetni! De az is egyértelmű, hogy egyenként kell megvizsgálni ezeket a lehetőségeket, és ahol égető a probléma, ott gyorsabban kell intézkednünk, ahol viszont pillanatnyilag ilyen veszélyhelyzet, mint amit ön felvázolt, nem áll fenn, azt későbbre lehet halasztani.

– Egyértelmű számomra, hogy ezt a felülvizsgálatot soron kívül végre fogjuk hajtani, és egyértelmű az is, hogy a felelősöket is keressük. Nemcsak az államigazgatási eljárás keretén, hanem büntetőeljárás keretében is megvizsgáljuk: hogyan alakulhatott ki ilyen helyzet, és milyen jogszabályi változások szükségesek ahhoz, hogy ezt valamennyi esetben felszámoljuk. Amennyiben a Tiszavasvári esetében ilyen előrehaladottan veszélyes, még ebben az esztendőben a megfelelő anyagi támogatást meg fogja kapni.

A kormány az IMF javaslatait sem valósítja meg?

SCHEIRING GÁBOR (LMP): – Az IMF delegációja februári látogatásán négy alapvető megszorítást javasolt a kormánynak: a szociális juttatások megvágását, az aktív munkaerő-piaci politikák megkurtítását, a közszféra bérköltségeinek csökkentését és az állami tulajdonú közlekedési vállalatok pénzének megcsapolását. A kormány szerződés nélkül gyakorlatilag szóról szóra megvalósítja az IMF javaslatait. Mára eljutottunk odáig, hogy a nemzetközi pénztőke képviselői jobban odafigyelnek az alacsony keresetűek és munkanélküliek érdekeire, mint a jóléti ígéretekkel hatalomra került magyar kormány, amely előszeretettel játssza el a gazdasági szabadságharcost, a PR-fogásokon túl azonban úgy fest, hogy még az IMF-nél is rosszabb. Az Orbán-csomag megszorító intézkedései, a jóléti pénzek megsarcolása és a munkavállalók elleni lépések mind ezt mutatják. A kérdésem tehát:

• Az IMF javaslatok közül melyiket teljesíti a kormány?
• Kizárólag a munkavállalókat megsarcoló megszorító lépéseket, vagy a gazdasági szabadságharc helyett esetleg meghallják az igazságosságra jobban odafigyelő új valutaalap hangját is? 

+

SZATMÁRY KRISTÓF, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Tavaly nyár végén, amikor a magyar kormány nem hosszabbította meg az IMF-fel való megállapodás kereteit, akkor ezt önök is a magyar gazdaság elárulásával tették egyenlővé. Mi viszont pontosan ugyanazt mondtuk, amit most: a versenyképesség megőrzése és javítása az elsődleges célja a magyar gazdaságnak. Amennyiben bizonyos intézkedések egyébként - jöjjenek akár az IMF-től vagy bárkitől - a magyar versenyképesség javítására irányulnak, akkor azt mindig is meg fogja hallgatni és a lehetőségekhez képest érvényesíteni is fogja a gazdaságpolitikában a magyar kormányzat.

– Tudjuk jól, hogy a pénzügyi stabilitás fenntartásához a versenyképesség javítása mellett értelemszerűen az államadósság újratermelődésének vagy újraképződésének a lehetőségét is meg kell szüntetni. Ezt tartalmazza a Széll Kálmán-terv, amely nem az IMF miatt került elfogadásra. Tudtuk és tudjuk ugyanis: az államadósság újratermelődésének megakadályozása, annak csökkentése az egyetlen lehetőség arra, hogy a magyar gazdaságot hosszútávon fejlődő pályára állítsuk.

+

SCHEIRING GÁBOR: – Államtitkár úr! Nagyon érdekes hallani: korábban a legdurvább szociális ígéretekkel kampányoltak, most pedig átváltottak a versenyképesség és a megszorítások nyelvére. A probléma nem az, hogy az IMF utasításait követik anélkül, hogy szerződés is lenne. Ez még akár jó irányba is vezethetné a kormányt, ha például a rászorultság elvét is figyelembe vegyék, vagy valódi munkahelyteremtő intézkedéseket vezetnének be. A probléma ott van, hogy ezekre a szempontokra egyáltalán nem nyitottak.

+

SZATMÁRY KRISTÓF: – Képviselő úr! Csak nagyon röviden: mi lett volna akkor, ha a magyar kormány az IMF tanácsait követi. Akkor valószínűleg nem lett volna az szja 16 százalékra csökkentése, nem lehetett volna a tavalyi meghatározás alapján egyébként a gyermekek nevelésének költségeit elismerni az adórendszerben, nem lett volna bankadó, nem lett volna különadó, és a társasági adó csökkentését sem támogatta még tavaly az IMF. Ellenben lett volna olyan, amit más IMF-megállapodással rendelkező országokban bevezettek, vagyis mint Írországban a tandíj visszaállítása és emelése, Görögországban az áfa és a jövedéki adó emelése megtörtént, vagy az ágyszám-csökkentés az egészségügyben, mint Románia esetében az IMF előírta. Na, ez a különbség egyébként aközött, hogy egy ország korlátok nélkül végigviszi azt, amit az IMF mond, vagy pedig egy jól meghatározott gazdaságpolitika mellett, egyébként a megszorításokat elutasítva egy jó gazdaságpolitikát folytat.

Mi lesz veled, Pest megye?

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): – Államtitkár úr! 2007-től 2010 tavaszáig mintegy 1200 kilométer út, 1400 kilométernyi csatorna megépült, több mint 20 ezer vállalkozásnak és, 365 iskolának pedig lehetősége volt arra, hogy fejlesztési támogatásban részesüljön. Önök viszont politikai felülvizsgálat alá vetették a projekteket, sőt ennek a netovábbja most az, hogy cégtáblaátfestésre is sor került, azaz a korábban elindított Új Magyarország fejlesztési tervek ma az Új Széchenyi-terv zöld logója alatt jelennek meg.

– Pest megyére külön érdemes felhívni a figyelmet. Fejlettségi különbség áll fenn ugyanis a térséget alkotó megye és az annak központját képező Budapest között. A közép-magyarországi régióban, Budapest és Pest megye együttes szereplésében a központ előnyben részesítése miatt a Pest megyei környezet jelentősen elmaradott. Így nem csoda, ha a szobi, a nagykőrösi vagy akár a ceglédi kistérség azt jelezheti, hogy a jövőben külön régióban kíván szerepelni. Az önök polgármestere Nagykőrösön pedig már ott tart, hogy népszavazást kíván kezdeményezni Pest megyétől való elcsatlakozás és elválás okán. Úgyhogy tisztelettel kérdezem az államtitkár urat:

• Mit tettek, tesznek önök annak érdekében, hogy Pest megyében a Tápióság támogatható legyen?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Ön is tudja, ez egy megörökölt probléma. A központi térség, amely Pest megyéből és Budapestből áll, a 2007-2013-as időszakban egy átmeneti „phasing-in" kategóriába lett sorolva, amely rosszabb, mint a más hasonló régióé. Fejlettségi különbség áll fenn a térséget alkotó megye és az annak központját képező Budapest között. A probléma nem új, önök is dolgoztak ezzel, mi pedig megörököltük.

– Két megoldási lehetőség fogalmazódott meg. Az egyik szerint Budapest és Pest megye régiószinten elkülönülne. A másik: alternatívaként marad egy régió, de a számítási módszertan a két terület között korrigálná. Ez az utóbbi azonban azt jelentené, hogy azokban az esetekben, ahol a régióközpontok és a régió többi területe között jelentős fejlettségi különbségek vannak, eltérő számítási módot kellene forráslehíváskor alkalmazni. Ön is pontosan tudja, hogy a részletes magyar álláspont kidolgozásához szükség van a következő programozási időszak pénzügyi kilátásaira is. Nyáron jelenik meg az európai regionális fejlesztési alapra, az európai szociális alapra és a kohéziós alapra vonatkozó szabályokról szóló 1083. számú uniós rendelet felülvizsgálata, amely ismerete nélkül nehéz e kérdésére választ adni.

+

VARJU LÁSZLÓ: – Államtitkár úr! Azért, hogy 2013 után Pest megye továbbra is támogatható, fejlesztése biztosított legyen, az erre vonatkozó kezdeményezést Magyarországnak meg kellett volna tennie. Ez az átadás-átvételi csomagban már szerepelt, a Bajnai-kormány azonban nem kívánta egyoldalúan megküldeni még az év első felében az erre vonatkozó kezdeményezést, - ezt önökre hagyta. Az önök felelőssége tehát az, hogy Pest megye térségei támogathatók legyenek.

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Kétségtelenül igaz: a központi térségnek eltérő fejlettségi szintje szakmailag problémát jelent. Valóban! Minden önök által ránk hagyott probléma megoldása a mi felelősségünk, így a központi térség fejlesztési szabályozása is. Azt azonban ön is pontosan tudja, hogy az uniós források elosztásánál részben uniós számokkal kell dolgozni. A megoldáshoz kellenek az uniós iránymutatások, ezekre várunk. Nagyon remélem, hogy ez a közeljövőben megjön, és ehhez képest Magyarország is be fogja nyújtani az erre vonatkozó javaslatát. A másik: akárhogyan számolunk a régión belül Magyarországnak jutó források összege aligha fog változni.

Miért diszkriminálják az önkormányzati iskolákat?

KAUFER VIRÁG (LMP): – Az iskolafenntartó önkormányzatok számára az idei költségvetés újabb megszorításokat hozott. Sanyarú helyzetükben az önkormányzatok jelentős része egyházi fenntartásba akarja adni az iskolákat. Ezzel önmagában semmi probléma nincs, viszont lenne néhány konkrét felvetésünk, amelyekre a kormánytól konkrét válaszokat várunk.

• Ha az önkormányzatoknak nincs más választásuk, nem önszántukból cselekszenek, súlyosan sérül az önkormányzati autonómia, és nem érvényesül a helyi közösségek akarata.
• Ugyanaz az iskola ugyanazokkal a tanárokkal sokkal több pénzt kap az államtól, ha egyházi fenntartásban van. Az állam diszkriminálja az önkormányzatokat, éspedig épp a szegényebbeket.
• Ha egy település egyetlen iskoláját adja át, alkotmányellenes helyzet állhat elő, mint arra a Pedagógusok Szakszervezete is rámutatott, ugyanis a világnézetileg semleges oktatáshoz való hozzáférést mindenkinek biztosítani kell.
• Egyes településvezetők elmulasztják kikérni az érintettek véleményét, ami azután olyan tiltakozó mozgalmakhoz vezethet, amilyen például Tatán is kibontakozott pár héttel ezelőtt. A győri katolikus egyházmegye kénytelen volt visszalépni. Önök tehát sok esetben az egyházakat is kínos helyzetbe hozhatják ezzel.
•  A helyzet mindenkinek rossz. Idén a Szeged-Csanádi Egyházmegyének saját közlése szerint is négyszer annyi iskolát ajánlottak fel, mint amennyit egyáltalán át tud venni.
• Az egyházi iskolákra alapesetben nem vonatkozik az úgynevezett 66. §, de a felvételi tilalom is csak részben. Gyakran kiválogatják a "könnyebben kezelhető" gyerekeket, így az alulfinanszírozott önkormányzati iskoláknak maradnak a "problémásabb" gyerekek.
• A pedagógusok munkavállalói jogai is sérülhetnek. Például megszűnik az átadott iskola dolgozóinak közalkalmazotti státusa.

+

HOFFMANN RÓZSA, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Képviselő asszony! A magyar közoktatás jelenlegi rendszere 1993-ban alakult ki, mindmáig az a törvény hatályos, amit akkor alkottak meg az elődök, jóllehet azóta száznál többször módosította a parlament. Ez úgy határozza meg a közoktatási felelősségeket és jogosultságokat, hogy az államnak, a parlamentnek a dolga, hogy a szabályozás oldaláról biztosítsa a lehetőségeket, viszont a fenntartás jogát és az iskola működtetéséért viselt felelősséget a fenntartóra ruházza. A hatályos törvények megfelelő módon biztosítják azokat a jogokat, amelyeknek esetleges sérelmét ön számon kéri. Mindenekelőtt egyértelműen tilt mindenféle diszkriminációt. Ahol ilyen esetleg mégis megtörténne, mi ilyenről ugyan nem tudunk, ott értelemszerűen törvénysértés esete forog fenn, tehát ilyen értelemben kell fellépni.

– Képviselő asszony! Mi is értesültünk arról, hogy több önkormányzat felajánlja az egyháznak az intézményeit. Közölnöm kell, hogy jelen pillanatban ennek a felajánlásnak sem a támogatására, sem a tiltására semmiféle törvényes eszközünk nincs. Vélelmezem, hogy ön előtt is ismertek azok az adatok, amelyek a költségvetési helyzet romlását mutatják, hangsúlyosan az elmúlt 8 évben, ezért bizony sok önkormányzat oly mérvű forráshiánnyal küszködik, hogy feltehetőleg ez is arra kényszeríti őket, hogy ilyen lépést tegyenek. Alkotmányos joga nem sérül az állampolgároknak, hiszen ilyen esetben is az önkormányzat köteles arról gondoskodni, hogy világnézetileg semleges iskolába irányíthassa azokat a gyerekeket, akiknek a szülei ezt igénylik. Az a tény, hogy a görög katolikus egyház, ahogy ön is mondta, visszalépett az átvételtől, pont azt a józanságot mutatja, hogy ők is felmérték, képesek-e valódi egyházi iskolaként működtetni azokat az iskolákat, amelyeket felajánlottak.

+

KAUFER VIRÁG: – Államtitkár asszony, a diszkrimináció ténye fennáll az önkormányzati fenntartású iskolákkal szemben, méghozzá az egyházi normatívára vonatkozó törvény módosítása óta. Ez az önök kormányzása alatt született. Tehát még egyszer feltenném a kérdést: mit kívánnak tenni, és mikor kívánnak ennek a diszkriminációnak véget vetni, ami az önkormányzati fenntartású óvodák, általános és középiskolák hátrányos megkülönböztetését idézi elő? Ugyanakkor azt is még egyszer megkérdezném, hogy a nem önkormányzati fenntartású intézményekben az úgynevezett könnyebb gyerekek beíratása, ellentétben a problémásabb gyerekek beíratásával hogyan oldható meg ön szerint. És legutoljára: miként fogják elejét venni, hogy az átadott intézményekben dolgozó pedagógusok jogai ne sérüljenek?

+

HOFFMANN RÓZSA: – Semmiféle diszkriminációról nincsen szó. Éppen ebben a tanévben, pontosabban az elmúlt évben állt helyre az igazságosság, hiszen a megelőző években az egyházi iskolák lényegesen kevesebb kiegészítő támogatást kaptak, mint amennyit az önkormányzatok fizettek ezeknek az iskoláknak. Most a kiegészítő támogatás úgy számolták ki, hogy ez azonos.

– Az sem felel meg a valóságnak, hogy az egyházi iskolákba kevesebb hátrányos helyzetű vagy leszakadóban lévő gyerek jár. Lehet, hogy vannak ilyen körzetek, de az országos adatok azt mutatják, hogy azonos az arányszám, az egyházak jelentős részben kiveszik a részüket a hátrányos helyzetű gyerekek oktatásából is.

– Ami pedig a pedagógusokat illeti: az intézményt átadó helyi önkormányzat feladata és felelőssége, hogy a pedagógusokkal személyenként tárgyalva, megoldást találjon.

Mennyi az annyi?

GÖNDÖR ISTVÁN, (MSZP): – Orbán Viktor csomagját, amit Matolcsy és Navracsics miniszter urak jelentettek be, a GDP 80 százalékát kitevő államadóssággal indokolta. Azt állította, állítja: a szocialista kormányok kizárólagos bűne, hogy 53 százalékról 80 százalékra nőtt az adósság. Az állítása hamis! Az államháztartáson keresztül beáramló források ugyanis a nyugdíjasokhoz, a közszférában, egészségügyben, oktatásban dolgozókhoz, az úthálózat fejlesztésére, a lakáshitelesek támogatására, a gázár-támogatás kedvezményezettjeihez, illetve az adócsökkentéssel az adófizetők széles köréhez jutottak el.

– Államtitkár úr! A Fidesz a kampányban azt ígérte, hogy 400 milliárd forinttal csökkennek a kamatok csak attól, hogy a bizalmi tőkeerősebb lesz az új kormány iránt. Úgy érzem, hogy alapvetően tévedtek, sőt előjelet is tévesztettek. Ezért felteszem a kérdéseimet.

• Tudatosan vezetik félre az embereket?
• Nem tudták, vagy nem is akarják a nemzeti konzultáció tárgyává tenni a Széll Kálmán névre keresztelt Orbán-megszorítócsomagot?
• Milyen kamattal történik a sikeresnek nevezett kötvénykibocsátás?
• A fel nem használt IMF-hitelt miért számítják be még mindig az adósságba?
• Nem tudják, vagy nem akarják tudatosan az államadósság tartalmát bemutatni?

+

SZATMÁRY KRISTÓF, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Tisztelt Képviselőtársam! A kérdéseit értem, csak megérteni nem tudom, hogy ezt miért most, pont nekünk teszi föl. Az elmúlt 8 év gazdaságpolitikájával, lényegében a szakadék szélére sodorták az országot. Az államadóssági szint, - amit sikerült 2010-re elérni – óriási gondot okoz. Feltételezem, hogy ezt ma már önök is látják. Éppen ezért, merem remélni, hogy minden olyan intézkedést, amely ezen államadósság csökkentését elősegíti, támogatják – de úgy látom, ehhez még nem értek oda.

+

GÖNDÖR ISTVÁN: – Államtitkár úr! A Medgyessy-kormány kétszer száz napos programja 800 milliárd forintba került, aminek 4 millió ember élvezte az előnyét. A felvett hiteleket az ország fejlesztésre, modernizálásra fordította. A Fidesz hazug kampánya azonban feleslegesnek minősítette a korábbi kormány bevezetett intézkedéseit. Ezzel szemben az Orbán-csomag, az egykulcsos adóval 600 milliárd forintos lyukat ütött a költségvetésen, a tehetős családok javára. És az is tény, hogy a Fidesz vezette önkormányzatok felelőtlen hitelfelvétele, 2005-höz viszonyítva több mint ötszörösére növekedett, - az adósságon belül 15 százalékos részarányt képvisel.

+

SZATMÁRY KRISTÓF: – Tisztelt képviselőtársam! Önöknek 2008-ban az IMF-hez kellett szaladni hitelért ahhoz, hogy Magyarországot megmentsék a szakadék széléről. Nagyon magas kamatfelárral és olyan gazdaságpolitikával, amit rákényszerítettek az országra. Ehhez képest az önök által szapult Orbán-kormánynak sikerült Magyarországot nem IMF-kegyből finanszírozni, hanem a piacról. Ha ez nem siker az ön számára, akkor ön ugyanabban a gazdaságpolitikában gondolkodik, ami az elmúlt 8 évben a tönk szélére vitte Magyarországot.

– Egyetlenegy utolsó adat, csak a számok kedvéért: 2001-ben Magyarországon az egy főre eső államadósság 800 ezer forint alatt volt. 2010-ben ez több mint 2 millió forint volt. A számok önmagukért beszélnek!

Négyszáz rendőr előtt sétálgathatunk-e kerítésléccel, vascsövekkel, kiegyenesített kaszával, szamurájkarddal, vagy ez a lehetőség csak cigányoknak van fenntartva?

ZAGYVA GYÖRGY GYULA (Jobbik): – Miniszter úr! Az önök állítása szerint 400 rendőr teljesített szolgálatot Gyöngyöspatán.  Ma reggel nyilvánosságra került az interneten az a videó, ahol az látszik egy egész jó minőségű kamerafelvételen, hogy a cigánysorról kifelé támadó 10-15 fős cigány társaság a rendőrök előtt fut el, eszközök vannak kezükben, vascsövek meg különböző más szerszámok, és a rendőrök csak rájuk kiabálnak, „hagyjátok abba, álljatok meg," de nem lépnek közbe. Kérdezem tehát:

• Más állampolgár is megteheti-e azt, hogy rendőrök előtt flangál ilyen eszközökkel, vagy ez csak a cigányoknak van fenntartva Gyöngyöspatán?
• Hogyan történhetett meg a rendőrök előtt büntetlenül maradtak, nem léptek közbe.
• Miniszter úr tervezi-e ennek az esetnek a kivizsgálását?

+

PINTÉR SÁNDOR, belügyminiszter: – Képviselő úr! Költői kérdést tett fel. Költői kérdést, mert számomra egyértelmű a válasz, és egyértelmű a válaszunk mindenki számára, hogy közbiztonságra veszélyes tárgyat közterületen senki nem hordhat. Ezt a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló BM-rendeletet annak idején, 1999-ben én magam voltam, aki előterjesztettem, és aki hatályba léptettem. Tehát egyértelmű erre a válasz, arra a kérdésre, hogy ki állhat karddal 400 rendőr előtt: 400 rendőr előtt karddal csak a parancsnoka és a lovasrendőrség állhat, senki más, - mert az összes többi szabálysértést követ el, és valamennyien a törvény erejénél fogva el fogunk járni.

– A konkrétan a kérdésre, amivel kiegészítette: Gyöngyöspatán csoportosan elkövetett garázdaság történt. Nemcsak szabálysértés azáltal, hogy ezeket a különösen veszélyes eszközöket maguknál tartották, hanem azáltal, hogy bántalmaztak másokat vele. Ez egy minősített garázdaság, amelyet a bűncselekmény keretén belül a gyöngyösi kapitányság jelenleg is vizsgál. Három fő előzetes letartóztatásban van. Ez a három fő további személyekre is vallomást tett. Ennek alapján 11 főt keres még a rendőrség, és ha a 11 fő is meglesz, akkor a büntetőeljárás keretei között vádemelési javaslattal át fogjuk adni ennek a csoportos garázdaságnak az elkövetőit a bíróságra, hogy megfelelő ítéletet hozzon.

+

ZAGYVA GYÖRGY GYULA: – Miniszter úr. Rettenetes, hogy Gyöngyöspatán vascsövekkel elvonulni egy rohamrendőr-sor előtt nem aggályos. Az elmúlt négy évben, ha mondjuk, a Deák téren, elmentem volna vascsövekkel egy rohamrendőr-sor előtt, abban a pillanatban előállítanak, és még agyon is vernek. Szeretnék rávilágítani: rettenetes módon aggályosnak tartjuk, hogy a rendőrség a gyanúsítást most csak csoportosan elkövetett garázdaság miatt tette meg. Szerintünk ugyanis élet kioltására alkalmas eszközökkel létfontosságú szervet támadtak, egyértelmű tehát, hogy ez emberölési kísérlet.

+

PINTÉR SÁNDOR: – Képviselő úr! A rendőrök senkit nem vertek agyon sem most, a mi irányításunk alatt, sem korábban a demokratikus időszakban. Gyöngyöspatán nem egészen két perc alatt értek a helyszínre, - ennek ellenére a rendőrségi tevékenységet, mind a parancsnoki tevékenységet, mind az ügyeletvezetői tevékenységet, a helyszíni parancsnoklást az országos rendőrfőkapitány vizsgálja. Szeretném azonban leszögezni: élet kioltására alkalmas tárgyakkal büntetlenül sem kisebbség, sem többség nem garázdálkodhat!  

Ki dolgozhat a minisztériumban?

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): – A mai napig titkosított szolgálati jegyzőkönyv arról tanúskodik, hogy a szocialista vezetésű Oktatási Minisztérium Esélyegyenlőségi Főigazgatóságáról talicskával tolták ki a cigányfelzárkóztatásra szánt pénzt. A volt főosztályvezető, Borovszky Tímea ellen vesztegetés gyanúja miatt eljárás folyik.

v Helyettesével, Sárközi Gáborral kapcsolatban is többek között összeférhetetlenséget állapított meg a vizsgálat. Ugyanis 2008-ban 22 millió forint támogatást kapott az a kizárólag cigány tehetséggondozással foglalkozó Romaversitas Alapítvány, amelynek Sárközi 2004-től kezdve kurátora volt, és korábban oktatóként részt vett az alapítvány programjaiban is. Ebben a konkrét esetben részese volt a döntés előkészítésének, több kötelezettségvállalás ellenjegyzője volt, sőt a szervezet szakmai és pénzügyi végelszámolását egy személyben ő fogadta el, pedig ezt tiltotta az akkor hatályos, köztisztviselők jogállásáról szóló törvény. Tehát, a vizsgálati jegyzőkönyv szerint, ez az ember törvénytelenül a saját alapítványának juttatott támogatást.  Mindezek után idén márciusban, tehát az Orbán-kormány minisztériumi osztályvezetőjévé nevezték ki ezt az embert, pedig az ellenőrzési jegyzőkönyv 2009-ben már elkészült.

– Mindez rávilágít arra, hogy a cigány integrációra szánt, egyébként is hiábavaló támogatásokat, saját haveri körüknek játszották ki a minisztériumok, és arra is, hogy sajnos nem működik hazánkban az elszámoltatás.  Nem túl optimizmussal, de mégis kérdezem:

• Tervezik-e, hogy ezt a Sárközi Gábort felelősségre vonják, nem pedig osztályvezetőnek nevezik ki?
• Tervezik-e, hogy a vizsgálatot elindítják a nagy összegű rendszeres megbízást elnyerő cégekre is?

+

RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Tisztelt képviselő asszony! Ebben a támogatási ügyben terjedelmes vizsgálat indult meg, már hónapokkal ezelőtt, aminek pontosan nem tudom megmondani a részleteit. De az egyértelmű, hogy ha ilyen tények vannak, ahogy ön előadta, és ezekből valóban az tűnik ki, hogy az egyértelműen ellentétes a szabályokkal, hogy valaki a saját alapítványának támogatást ítéljen meg, akkor nyilván az ilyen embernek fegyelmi felelőssége van a kormányzaton belül mint kormánytisztviselőnek. Tehát vele kapcsolatban nyilván így el kell járni. Nyilvánvalóan, ha a fegyelmi tanács erről jogerősen dönt, vagy ha utána ezt megtámadja a bíróságon, és jogerősen megszületik egy döntés, ilyen embernek nyilvánvalóan nincsen helye a szervezetrendszeren belül. Érdekeltek vagyunk abban, hogy ezt pontosan felderítsük.

+

DÚRÓ DÓRA: – A vizsgálat szerint vétség alapos gyanúja áll fenn Sárközi Gábor úrral kapcsolatban. A jegyzőkönyv már 2009-ben elkészült, önök pedig 2011 márciusában nevezték ki osztályvezetőnek ezt az urat. Illett volna már előzetesen is tájékozódni arról, hogy milyen ügyekben érintett, milyen törvénytelenségeket követett el, illetve milyen gyanúk merülnek fel vele kapcsolatban.  

– Tehát még egyszer mondom: a saját alapítványának juttatott több tíz milliós állami támogatást úgy, hogy a minisztériumban a döntés-előkészítéstől a végelszámolásig mindent ő csinált.  Remélem, az elszámoltatás ki fog terjedni rá is. Figyelemmel fogom kísérni.

+

RÉTVÁRI BENCE: – Képviselő asszony! Ismertetése alapján 2009 tavaszán merült fel a vétség alapos gyanúja. Nem tudom, indult-e akkor eljárás. Ahogy jelzi: nem. Tehát akkor, ott megakasztották, még mielőtt a felelősségre vonás megtörténhetett volna. Nyilvánvalóan ezért nem számolt be arról, hogy elmarasztaló fegyelmi határozat született volna. Ígérem: az iratait meg fogjuk nézni, és aki szabálytalanságokat követ el, annak a közszférában természetesen nincsen helye.

Bartha Szabó József