Eger elesett. A HospInvesté a kórház. – Miniszter úr, az egészségügy privatizációja, nem rokon, nem sógor, vagy párttárs kérdése. Több ennél: az egészségügy nem egy eladható üzem, nem egy gyár! Sok-sok ember élete, egészsége nem bízható egy kormánypárti lobbi által megszerezendő profit stratégiájára! Miniszter Úr! Gondolkozzon a betegek fejével, akik Heves megyében élnek! Arra kérem, azt is vegye figyelembe, hogy bújtatott formában, gazdasági társaságokba belépve kórházi vezetők és különböző döntéshozók hogyan tudnak belépni és privatizálni ilyen jellegű működéseket?
A Heves megyei kórház privatizációját seregnyi vélt vagy valós visszásság kísérte, kíséri. A harc érte, az egri vár ostromához hasonlatos: foggal-körömmel védik a dolgozók, a kormány, s pártjai, pénzügyi csoportjai által támogatott HospInvest-el szemben. Figyelmeztető sztrájkokat tartottak, szeptemberben az intézmény három dolgozója éhségsztrájkkal is tiltakozott. A Civil szervezetek és a kórházi érdekképviseletek is több alkalommal tiltakoztak a funkcionális privatizáció ellen.
A szocialista vezetésű megyei önkormányzat március 25-én hagyta jóvá annak a pályázatnak az eredményét, amelynek alapján a következő 20 évben a Hospinvest Zrt. működtetheti az egri Markhot Ferenc Kórházat. A HospInvest Zrt. augusztus közepén adta be a működési engedély iránti kérelmét a népegészségügyi szolgálathoz, ám a hatóság hiánypótlást rendelt el. A Heves megyei önkormányzat 60 nappal meghosszabbította az intézmény átvételére kapott, szeptember 1-jén lejáró határidőt. Időközben a Heves Megyei Bíróság jogerősen hatályon kívül helyezte a megyei önkormányzat azon határozatát, amely a HospInvest Zrt.-t nyilvánította az egri kórház vagyonkezelésére kiírt pályázat győztesévé. Az ítélet indoklása szerint a HospInvest pályázati dokumentációjához csatolt banki igazolás nem felelt meg a pályázati kiírásban foglaltaknak.
A bírósági ítélete ellenére a megye és a cég között létrejött szerződés életben maradt. A HospInvest Zrt. az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) veszprémi szervezetétől a hét végén megkapta az egri kórház működtetésére az engedélyt. A cég napokon belül megkötheti a finanszírozási szerződést az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, november 1-jétől üzemeltetheti a Markhot Ferenc Kórházat.
+
Eger elesett! Utóvédharcnak is tekinthető a két kereszténydemokrata képviselő, dr. Lukács Tamás és dr. Nagy Kálmán az egészségügyi miniszterhez intézett azonnali kérdése: „párt nélkül, pártatlanul lehetséges-e?”
Nem értette, sehogy sem értette dr. Lukács Tamás, miért helyezték át a HospInvest és a megye közötti szerződés megkötését éppen a Veszprém megyei Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz, hisz Egerhez sokkal közelebb lévő hivatalt is – például Miskolcon! – találhattak volna? „Valamit” azonban sejtett, sejtetett, s mondotta is: – Nem találtak megbízható intézményt közelebb! A cégiratok tanúsága szerint a HospInvest Zrt. érdekkörében veszprémi és balatonalmádi egészségügyi szolgáltatás területén működő cég is található, és nyilvánvaló, hogy az ottani ÁNTSZ-nek ismerősek. Ugyanakkor arról se feledkezzünk meg, hogy a sok-sok botránytól kísért ÁNTSZ labor-privatizáció nyertese szintén a HospInvest Zrt.-ben található. Aki pedig minderről döntött, azonos a veszprémi ÁNTSZ igazgatójával! Függetlennek mondott szakértője szintén megtalálható a HospInvest Zrt tulajdonosai között.
– Ezek után érthetővé válik, hogy a jogerős bírósági ítélet, továbbá Eger város önkormányzatának felfüggesztés iránti kérelme következtében, miért kellett szombaton is a veszprémi ÁNTSZ dolgozóinak azon munkálkodni, hogy egy magáncég az engedélyt megkapja. Még ennél is komolyabb kérdés: hogyan lehet engedélyt kiadni, egy olyan cégnek, amely csak részben tesz eleget a szerződésben foglalt feltételeknek, s ezzel veszélyeztetni a betegellátást; hogyan ellenőrzik a bejelentést követően a dolgozók szerződéseit?
– Tisztelt Miniszter Úr! Mit tesz, tud, kíván tenni a felügyeleti szerv, annak érdekében, hogy a tisztességes eljárás biztosítva legyen, és a betegellátás érdekei ne csorbuljanak? Miért nem engedik, hogy Eger egészségügyi ellátásért felelős polgármestere az iratokba betekinthessen, és a jogait gyakorolhassa? Miért nem veszik figyelembe a jogerős ítéletet?
+
Dr. Székely Tamás egészségügyi miniszter nem jött zavarba, jegyzeteit forgatva, határozottan idézte: – Az ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézete 2008. szeptember 5-én kelt levelében jelezte, hogy az egri Markhot Ferenc Kórház és Rendelőintézet engedélyezési eljárásának folyamatában olyan körülmények merültek fel, amelyek miatt az egész szerv tekintetében kizárási okot jelentett be a regionális tiszti főorvos. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény kizárásra vonatkozó része meg kívánja előzni, hogy hatósági oldalról olyan személy vagy szerv működjön közre egy döntés előkészítésében és meghozatalában, aki helyzeténél fogva nem pártatlan vagy róla ez kellőképpen nem feltételezhető. E törvényi felhatalmazás alapján tette át az országos tiszti főorvos úr az eljárást az ÁNTSZ veszprémi regionális intézetéhez. Úgy gondolom, ez jogában állt, ebben semmi kivetnivalót nem találhatunk.
+
Ismeri az idézett törvényt dr. Nagy Kálmán, hogyne ismerné. És még inkább az egri kórház helyzetét, melynek misztikus ködében tévelygő miniszter tájékozódását, a néhai egri várvédőket idéző határozottsággal próbálta segíteni: – Miniszter Úr! Ön nem ismeri a problémát! Mondhatnám azt, hogy halvány segédfogalma sincs róla! Úgyhogy egy az egyben elmondom: hét órát töltöttem a veszprémi ÁNTSZ-ben, hogy tanulmányozzam azokat az adatokat, amennyit engedtek látni belőle.
– Miniszter Úr! Nyugodtan merem mondani: az egri kórházban a szülészeti osztály kivételével egyetlen osztály sem működőképes! Sok és komoly itt a gyanú! Miért mondhatja ki egy gazdasági társaság, hogy ő október 1-jétől működtet egy kórházat, amikor erre az alapja sincs meg?
– Miért nem látja el a kötelességét Miniszter Úr? Nézzen utána a dolgoknak! És gondolkozzon a betegek fejével, akik Heves megyében élnek! Arra kérem, azt is vegye figyelembe, hogy bújtatott formában, gazdasági társaságokba belépve kórházi vezetők és különböző döntéshozók hogyan tudnak belépni és gyakorlatilag privatizálni ilyen jellegű működéseket. Ez az ön felelőssége, Miniszter Úr!
+
A parlamenti játékszabályok szerint a kérdezés órájában is, az utolsó szó a megszólítottat, a kormány képviselőjét illeti. Székely Tamás egészségügyi miniszter élt vele: – Tisztelt Képviselő Úr! Ugye, nyilvánvalóan nem arra tetszik gondolni, hogy én akkor felelek meg a jogszabályoknak, ha egy képviselői indítványra fölhívom a tiszti főorvost, és akkor megmondom neki, hogy mit csináljon? Úgy gondolom, hogy jogszabály írja elő, kormányrendeleti szinten, az egészségügyi szolgáltatók működési engedélyezéséről szóló jogszabály, hogy mi az ÁNTSZ teendője. A működési engedélyről, lehet, hogy a képviselő úr már látta, amíg ez nem érkezik hozzám, én nem tudok véleményt formálni. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Ejnye-bejnye!) De, ha az ÁNTSZ a működési engedélyezési eljárás lefolytatásának során meggyőződött róla, hogy a személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, akkor úgy gondolom, jogosan adhatta ki a működési engedélyt. (Taps az MSZP padsoraiban.)
Bartha Szabó József
