Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések" műfaját.  A tévé már nem közvetíti. Az újságírók is elmentek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek, a címűkben hordozzák a reményt vagy az elmarasztalást. A válaszok sem piskóták. Pótlandó a nyilvánosság hiányát, idézzük – szolidan stilizálva – legutóbbi szónoklataikat.

Lesz-e esélyegyenlőség a kistelepülések közoktatásában?

VARGA ZOLTÁN (MSZP): – Május 31-ével lejárt az a határidő, amikor az önkormányzatok döntést hozhattak arról, hogy a fenntartásukban lévő közoktatási intézményekben milyen változtatásokat léptetnek életbe az elkövetkező tanévben. A legtöbb esetben a kérdés az volt, hogy az önkormányzatok fenn tudják-e tartani, továbbra is működtetni tudják-e meglévő intézményeiket.

– Látható, hogy az elmúlt egy év minden irányú intézkedése azt célozta, hogy növekedjen az egyházi iskolák, az egyház által fenntartott iskolák száma. Békés megye több településén történt intézményfenntartó-változás:10 oktatási intézmény került egyházi fenntartásba.

– A református egyházközösség az egyik békési óvodát és iskolát, továbbá az orosházi József Attila Általános Iskolát vette át. Az evangélikus egyház a mezőberényi óvodát kapta meg. Orosházán, Battonyán, Kamuton, Gerendáson és Pusztaföldváron a katolikus egyház gondoskodik a következő tanévtől az átadott óvoda, általános iskola fenntartásáról. Az utóbbi három kistelepülés egyetlen iskoláját adta át egyházi fenntartásba, ami azt jelenti, hogy ezeken a településeken nem lesz biztosítva a világnézetileg semleges oktatás. Kérdéseim:

• Mit kíván tenni a kormány annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a világnézetileg semleges oktatást?
• Május 31-éig hány oktatási intézményt vettek át az egyházak?
• Mennyivel fog a költségvetésnek többe kerülni így az oktatási intézmények fenntartása?

+

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Az elmúlt évek szocialista kormányai mintegy félezer település 546 iskoláját zárták be. Ön az elmúlt években képviselőként itt tapsolt Gyurcsány Ferencnek és kormányának a parlamentben, amikor ezeket az iskolákat bezárták. Akkor miért nem állt föl, akkor miért nem kérdezte meg akár Gyurcsány Ferenctől vagy Hiller István oktatási minisztertől, hogy mit kíván tenni annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a világnézetileg semleges oktatást az adott településeken?

– Képviselő úr! A helyi önkormányzatnak jogszabályi kötelezettsége a közoktatás lehetőségének biztosítása. Ezt a kötelezettséget a szülők egy része és a volt fenntartó számára is megkönnyíti az egyházi iskolák működése. Azoknak a szülőknek, akik nem akarják gyermeküket egyházi fenntartású iskolába adni, lehetőségük lesz más települések önkormányzati fenntartású iskolájába járatni.

– Képviselő úr! Második kérdését pontosítanom kell: május 31-ig egyetlen egyház sem vehetett át közintézményeket. Május 31 annak volt a határideje, hogy az erre vonatkozó önkormányzati döntés megszülessen, az átadás-átvétel tényiről később lesznek adataink. Arra a kérdésére pedig, hogy mennyivel fog a költségvetésnek többe kerülni az oktatási intézmények fenntartása, az ön mellett ülő egyes frakciótársai tudják a választ. Tudják, hiszen ők akkor is itt ültek az Országgyűlésben, amikor a Horn-kormány – egyébként nagyon helyesen – aláírta a vatikáni szerződést, amely alapján az egyházi iskolákat finanszírozzuk. A pontos összeget, mint említettem, az adatok véglegesítésekor lesz lehetőségem ismertetni..

Mikor indítanak közérdekű keresetet a devizahitelesek érdekében?

LENHARDT BALÁZS, (Jobbik): – Tisztelt Ügyész úr! Közismert, hogy mekkora problémát jelent a magyar társadalomnak az úgynevezett deviza alapú hitelezésnek nevezett csalárd szerződéskötési gyakorlat, amelynek révén a nemzetközi kartellt alkotó kereskedelmi bankok a 2000-es évek közepe óta szervezetten és gátlástalanul kifosztják a magyar lakosságot és a magyar vállalkozókat. Miközben általában svájci frankhoz kötötték a hitel alapját, a valóságban forintot adtak az adósnak, aki forintot is fizet vissza. Közben árfolyamváltozásra hivatkozással srófolták folyamatosan felfelé a törlesztő-részleteket.  A csalárd és az ügyfelek kifosztására alapozó banki gyakorlat odáig ment, - köszönhetően annak, hogy az első Orbán-kormány 2001-ben egy jogszabály-változtatással lehetővé tette -, hogy állandóan emeljék a kamatokat, a kezelési költséget és az egyéb díjakat, holott ennek semmi más alapja nem volt csak a bankok féktelen mohósága, profitéhsége.

– Ügyész úr! A Jobbiknak egyetlen lehetősége, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy vétkes semmittevésükkel önök is előidézői e katasztrófa bekövetkezésének. Az ügyészségnek már korábban is lett volna lehetősége, hogy saját hatáskörében észlelje ezt a rendkívül súlyos társadalmi problémát, de nem lépett. A jelenlegi kormány július 1-jével fokozatosan feloldja a kilakoltatási moratóriumot, aminek következtében százezrek válhatnak szó szerint földönfutóvá.

– Ügyész úr! A Ptk. 209/B. § (1) bekezdése kimondja, hogy az általános szerződési feltételként szereplő tisztességtelen kikötés miatt az érvénytelenség megállapítását az ügyészség is kérheti a bíróságtól. Kérdezem:

• Meddig várnak még ennek a keresetnek a megindításával?
• Mikor jutnak el önökhöz és a kormányhoz a bankokkal szemben szinte teljesen magára hagyott magyar emberek utolsó segélykiáltásai?

+

VARGA ZS. ANDRÁS, a legfőbb ügyész helyettese: – Képviselő úr! Ami a tisztességtelen kikötések érvényességét illeti: 2006. március 1-je óta a vállalkozók, vállalkozások, gazdálkodó szervezetek tekintetében az ügyész csak akkor indíthat pert, ha ezek a kikötések a fogyasztói szerződések részei. Hogyha nem fogyasztói szerződések részei, hanem gazdálkodó szervezetek gazdasági és egyéb szakmai tevékenységével kapcsolatosak, akkor az ügyésznek ilyen perindítási joga nincs. Ami a fogyasztói szerződéseket illeti: a polgári törvénykönyv 209. §-ának (5) bekezdése szerint „tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a fő szolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési kikötésekre. A hitel vagy pénzkölcsön devizaértékben történő kikötése és a törlesztő-részlet forintban való meghatározása is ebbe a körbe tartozik. Tehát, ezek miatt sem lehet pert indítania az ügyésznek. A harmadik vonatkozás: a kamatok, költségek, díjak és egyéb járulékos követelések tekintetében a Ptk. 209. §-ának (6) bekezdése kimondja: nem minősülnek tisztességtelennek ezek a feltételek, ha a jogszabály előírásainak megfelelően határozzák meg őket. A Ptk. mellett a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 210. §-ának (3) bekezdése is rendelkezik ezekről, azaz „amennyiben a Ptk., illetve a hitelintézeti törvény előírásainak megfelelően határozzák meg ezeket a kikötéseket, akkor az ügyésznek nincs alapja perindításra". Természetesen azokban az esetekben, ahol a törvény előírásait megsértik, lehetőség van arra, hogy az ügyész pert indítson, de minden egyes esetben a perindítás feltételét meg kell határozni.

Mikorra épül meg a Budapest XI. kerületi Hamzsabégi útnál
a vasútvonal melletti zajvédő fal teljes hosszúságában?

STÁGEL BENCE (KDNP): – Sajnos évek óta nem történt érdemi előrelépés a Budapest XI. kerületi Hamzsabégi útnál kialakítandó zajvédő fallal kapcsolatban, így a környéken élők tovább szenvednek a vasúti forgalom okozta zajtól. Csupán egyetlen és igen rövid szakasz épült meg a Lágymányosi híd tövében, a távolabb élők életkörülményeinek javítására azonban már nem jutott figyelem, holott a zajvédő fal megépítését még inkább indokolná, hogy időközben több száz családnak otthonául szolgáló lakóparkok épültek a Hamzsabégi út közelében.

– A szocialista-szabad demokrata kormány, mint oly sok esetben, itt is a halogatást választotta cselekvés helyett. A MÁV-ot a zöldhatóság már 2005 októberében mérések elvégzésére kötelezte, majd szakértői vélemények is készültek a problémával kapcsolatosan. Mind a mérések, mind a szakértői vélemények azt igazolják, hogy ezen a vasúti pályaszakaszon mindkét oldalon zajvédő fal megépítésére van szükség. Ráadásul a vasúti töltéstől távolabb épült új házak magasabbak a korábbi épületeknél, ezért jóval több zajt vernek vissza, ezzel is súlyosbítva a Hamzsabégi úti lakosok életét. Itt lenne az idő, hogy a zajvédő fal építésével érdemben javítsuk több ezer ember életminőségét! Kérdezem tehát:

• Mikorra épül meg a Budapest XI. kerületi Hamzsabégi útnál a vasútvonal melletti zajvédő fal teljes hosszúságban?

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A Kelenföldi pályaudvar és a Déli összekötő vasúti híd közötti vasútvonalszakasz kétségkívül a MÁV egyik legforgalmasabb vonalszakasza. A vasúttársaság – uniós kötelezettségének eleget téve – elkészítette a közlekedési zajvédelemmel foglalkozó ötéves intézkedési tervét, mely szerint 2012 első felére elkészülnek a legforgalmasabb közlekedési útvonalak zajtérképei, mintegy ezer kilométer hosszan, és kijelölik a megépítendő zajvédelmi létesítmények helyét. Az ehhez kapcsolódó szakértői munka folyamatban van. A költségvetési keretek azonban csak korlátozottan teszik lehetővé az uniós támogatás nélkül tervezett beruházások megvalósítását.

– A zajvédő fal meglévő részei a helyi önkormányzat forrásaiból épültek meg a Déli összekötő vasúti híd és a Fehérvári út közötti vonalszakaszon. Az állami költségvetés keretein belül a folytatásra egyelőre nem mutatkozik reális lehetőség. A MÁV azonban készen áll arra, hogy önkormányzati finanszírozása esetén a fejlesztéshez szükséges területet és a szakmai támogatást biztosítsa.

Mit jelent a rugalmas munkaerőpiac?

ERTSEY KATALIN (LMP): - Államtitkár úr! A nemzetközileg használt flex security fogalomból, ami a rugalmasságot és a biztonságot egyszerre jelenti, önök kidobják a biztonságot, de valójában rugalmasságot sem teremtenek. A nők aktivitási mutatója 56 százalékon stagnál, és még soha nem született ennyire kevés gyerek, 10 százalékkal kevesebb, mint egy éve. Az Európai Tanács ajánlása kiemelten is felhívja Magyarország figyelmét arra, hogy változtasson a 6 év alatti gyermekkel rendelkező, illetve nem gyermekes nők foglalkoztatási aránya közötti eltérés 33 százalékpontos arányán. Arra inti a kormányt, hogy erősítse a nők munkaerő-piaci részvételének ösztönzésére irányuló intézkedéseket.

– A kisgyerekes nők rugalmas foglalkoztatása az a kulcstényező, amitől egyszerre nő a versenyképesség és a gyerekszám. Évi 30 ezer nőt lehetne visszavinni a saját állásába, ha nem a merev részmunkaidőt, hanem a rugalmas munkavégzést, az otthoni és a benti munka életszerű megosztását, magát a valóságot követnék a szabályozással. Felhívom, államtitkár úr figyelmét azokra az összehasonlító kutatási eredményekre, amelyek kimutatták: egészen más Nyugat-Európában a részmunkaidő hatása a gyerekszülési kedvre, mint Kelet-Európában, ahol a részmunkaidő egyenesen visszafogja a gyerekszülést. Tehát a részmunkaidő csak egy csapda, nem opció!

• Mikor fogja helyesen alkalmazni a kormány a flex security fogalmát az Európai Tanács, nem mellesleg a magyar nők elvárásainak megfelelően?
• Mikor hoznak, a munka és a család összehangolását valóban segítő intézkedéseket, kineveznek-e miniszteri biztost, és mikor fognak végre munkához látni?

+

CZOMBA SÁNDOR, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Valóban fontos témát feszeget, és valóban nem egyszerű dolog a flex securityt, a rugalmas biztonságot megfelelő módon alkalmazni. A kormány azt a nagyon komoly célt tűzte ki maga elé, hogy Európa egyik legrugalmasabb munkaerőpiacát szeretné az elkövetkezendő néhány évben működtetni. Ehhez a munka törvénykönyvének alapos módosítására van szükség. A kormány elkötelezett a napközik férőhelyeinek bővítése mellett is, amelyet a rugalmas foglalkoztatási formák, rugalmas munkaszervezési módok, az egyéni élethelyzetet figyelembe vevő, a család és a munka összehangolását elősegítő innovatív programok támogatását célzó intézkedések segítenek majd. Emellett szeretném felhívni a képviselő asszony figyelmét arra, hogy 2011. január 1-jétől bevezettük a családi adókedvezményt, a részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódóan újabb járulékkedvezmény segíti a gyermekgondozási szabadságról visszatérő nők munkaerő-piaci részvételét, és számos olyan lépés történt és történik majd ezután is, amely kifejezetten a nők foglalkoztatását segíti. A nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos kinevezésének elmaradása pedig arra vezethető vissza, hogy sajnálatos módon az ön által javasolt jelölt nem vállalta el a felkérést, de szeretném jelezni: azon vagyunk, hogy megtaláljuk a megfelelő jelöltet, és néhány héten belül munkába fog állni.

Mit merjünk enni, avagy alapvető élelmiszerünk, a kenyér is mérgező lehet?

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): – Sajtóértesülések szerint az egészségügyi határérték többszörösét tartalmazó méreganyaggal, mikotoxinnal szennyezett liszt, péksütemény és még több más sütőipari termék került forgalomba. A toxinnal szennyezett élelmiszer felhasználása számos betegség forrása lehet. Még a legkörültekintőbb fogyasztó sem gondolhat arra a vásárláskor, hogy toxintámadás érheti a szervezetét. Alig létezik hivatalos információ arról, hogy milyen érdemi központi intézkedéseket rendeltek el a megelőzése érdekében.  Biztonságot nyújtana, ha a forgalomba hozatal előtt kötelezővé tennék az élelmiszerek laboratóriumi vizsgálatát. Emellett nagyon szépen kérem: mutassanak abban irányt, főleg a háziasszonyoknak és a vásárolóknak, hogy mire kell odafigyelniük, annak érdekében, hogy megfelelő körültekintéssel az egészséges árukat tudják választani, azokat tegyék be a kosarunkba. Kérdezem tehát:

• Mit kíván a kormány annak érdekében tenni, hogy a fertőzött termékek az áruházak polcairól levétessenek?
• Hogyan áll az ellenőrzés ebben a szakaszban?

+

ÁNGYÁN JÓZSEF, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő asszony! A kormány nagyon nagy hangsúlyt fektet arra, hogy e tekintetben jelentősen előrelépjünk. Elmondok néhány adatot a vizsgálatokról, hogy lássák, milyen mértékű az ellenőrzés: 2010-ben 684 mintán történt vizsgálat, 791 volt a mikotoxin-vizsgálat, vagyis a gombák által termelt toxikus mérgezőanyagok vizsgálata. 17 minta határérték feletti DON-toxin-tartalmat mutatott, egészen pontosan 2 búza-, 5 búzaliszt-, 1 búzakorpa-, 6 száraztészta-, 2 ostya- és 1 kenyérminta volt a megengedett határérték feletti tartalommal jellemezhető. A vizsgálatok számának növelésével, az élelmiszertörvény további szigorításával kívánjuk tovább javítani az élelmiszer-biztonságot.

Megőrizendő hungarikum-e a fővárosi kétszintű önkormányzati rendszer?

PÁL TIBOR (MSZP): – Budapest több mint egy város, az ország szíve, Magyarország ablaka a világra. Bár lehet kritikával élni, a tények mégis azt mutatják, hogy az elmúlt 20 évben együttesen és a kerületekkel közösen sok vonatkozásban megújult, élhetőbbé lett.  A különböző kormányok politikai összetételüktől függetlenül folyamatosan gondolkodtak arról, hogy miként lehet hatékonyabbá tenni a budapesti közigazgatást, hogyan lehet hatékonyabbá tenni a város működését, a kétszintű önkormányzati rendszer azonban mindig maradt. Ez nem lehet véletlen! Ezért kérdezem:

• Most mire készüljön a főváros?
• A kerületek folytathatják-e a lakossággal, a lokálpatrióta szervezetekkel együtt kialakított programjaikat, vagy készüljenek a megszűnésre, a megszüntetésre?
• A Fővárosi Önkormányzat továbbra is szuverén döntéseket hozhat-e majd, vagy a kormányhivatal mondja meg, mit kell tenniük, merre van az előre?
• Megőrizendő hungarikumnak tartják-e egyáltalán a budapesti kétszintű önkormányzati rendszert?

+

TÁLLAI ANDRÁS, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Bevallom őszintén, eddig még eszembe sem jutott, hogy a hungarikum a fővárosi önkormányzati rendszert jelenti. Előbb gondolnék a tokaji aszúra, a Pick szalámira, esetleg a magyar gyümölcspálinkára, ám, ha ön szerint ez hungarikum, akkor beszéljünk róla ilyen értelemben.

– Az önkormányzati rendszer átalakításával a fővárosi önkormányzati rendszernek is sokkal gyorsabbnak, hatékonyabbnak, költségtakarékosabbnak kell lennie, és bizonyos tekintetben az agglomerációban élő polgárok igényeit is minél színvonalasabban, költségkímélőbben, gyorsabban kell szolgálnia. Azt, hogy a fővárosi önkormányzati rendszer egyszintű vagy kétszintű lesz, másodlagosnak tartom. Elsősorban azt vélem fontosnak, hogy új feladat- és hatáskör jöjjön létre, és természetesen ezekhez a célokhoz kell igazítani az új fővárosi önkormányzati rendszert. Munkaanyagunkban a lehetséges irányokat határoztunk meg. Úgy tűnik, a kerületek vezetői és a főváros vezetői leginkább azt az alternatívát tudnák támogatni, amelyben jelentős feladat- és hatáskör-átcsoportosítás történne.Ennek figyelembe vételével fogjuk javaslatunkat a parlament elé terjeszteni.

Miért koncepció nélkül alakítják át a szakképzési rendszert?

SÓS TAMÁS (MSZP): – A kormányzat már egy éve hitegeti az országot, hogy pillanatokon belül átalakítja a szakképzés rendszerét. Nos, egy év után a tervek szerint bevezeti a 9. évfolyamtól kezdődő 3 éves szakiskolai képzést. Valószínűleg a regionális fejlesztési-képzési bizottságokat is megszünteti. Egyre több oktatási szakember állítja: egy teljes generációról mond le a kormányzat, ami megengedhetetlen.

– A problémák gyökere fölöttébb összetett: a családi életvitelből következik. A felső tagozatban egyre többet hiányoznak, számosan túlkorosként bukdácsolva veszik az akadályokat. Gyakorlatilag ezek a gyerekek a szakiskolába bekerülve egyre nehezebben motiválhatók. További gond, hogy a kormány módosításai a munkaerő-piaci helyzetet érdemben nem javítják, nem lesz biztosabb állásuk azoknak, akik a hároméves szakiskolai képzésben vesznek részt. Kérdezem:

• A hároméves képzés ilyen formában történő bevezetése nem visszalépés-e?
• Miért akarnak több ezer fiatalt és pályakezdő munkavállalót mélyszegénységbe taszítani állami intézkedésekkel?

+

CZOMBA SÁNDOR, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Ön is tisztában van vele, hogy a szakképzési rendszert nem lehet, de nem is szabad pillanatokon belül átalakítani. Ilyet mi nem is ígértünk. Az viszont tény: átfogó átalakítása elodázhatatlan, vitathatatlan. Megújítására kormányzati koncepció született, amelynek célja a jelenleg nem megfelelően működő rendszer átalakítása.

– Képviselő úr! Ön sem várhatja azonban a szakképzési rendszertől, hogy máról-holnapra megoldja a szocializációs gondokat, hiányosságokat és az alapfokú képzés problémáit. Tény: az előző kormányzat gyámoltalan kísérletet tett a szakképesítéssel kapcsolatban, - ezen mi sokkal határozottabban kívánunk javítani.  A hagyományos kézi jellegű munkák döntő többségében hároméves szakmunkásképzést szeretnénk megvalósítani az elkövetkezendő időszakban. Meggyőződésünk, ha a három évet megfelelő tartalommal sikerül megtölteni, akkor ez elegendő lesz ahhoz, hogy felkészült, jó szakmunkások kerüljenek ki az iskolákból. 

– Képviselő úr! Szeretném megnyugtatni, hogy a regionális fejlesztési és képzési bizottságokat nem kívánjuk megszüntetni! Sőt, azt szeretnénk, hogy a szakközépiskolák hatásköre a felnőttképzésre is kiterjedjen, mert az nem megy, hogy úgynevezett ügyes felnőtt-képző csoportok lépjenek a helyükbe, kvázi képzést ígérve az állam pénzén.

Szándékában áll-e a kormánynak újra megnyitni az eszéki magyar főkonzulátust?

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): – Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt képviselőtársaim! Tisztelt államtitkár úr! - Az eszéki magyar főkonzulátust 2002. január 26-án nyitotta meg az első Orbán-kormány. Az eseményen miniszterelnök úr is személyesen jelen volt, és hangsúlyozta: a hagyományos diplomáciai feladatok mellett szimbolikus jelentősége van ennek az intézménynek, feladata az is, hogy a magyar nemzet elzsibbadt tagjaiba új életet leheljen. Aztán Gyurcsány Ferencék 2006 szeptemberében a konzulátust bezárták, pontosabban, szocialista szóhasználat szerint: működésének ideiglenes szüneteltetése mellett döntöttek. Ez talán nem annyira meglepő a határon túli magyarok iránt érzéketlen, sokszor ellenséges bukott miniszterelnöktől, az viszont annál inkább, hogy a tavalyi országgyűlési választások óta a sokat hangoztatott és mára egyre inkább megkopott nemzetpolitikai fordulat  sem valósult meg eddig.

– Államtitkár úr! A külhoni magyarok eleget szenvedtek már a különböző szocialista rezsimek időszakában, itt az ideje annak, hogy valóban ne csak szavakban, hanem tettekben is melléjük álljon az anyaország! Komoly jelentősége volt az állampolgárság megadásának, de az elcsatolt területeinken élő magyarok ennél sokkal többet, további konkrétumokat és további lépéseket várnának. A délszláv háborúk során rengeteget szenvedő, az anyaországtól meglehetősen kevés figyelmet kapó és létszámában is erősen fogyatkozó horvátországi magyarság számára például óriási jelentősége lenne a konzulátus újbóli megnyitásának. Erről nemrégiben, ott jártamkor, vezetőikkel találkozva magam is meggyőződhettem. Kérdezem tehát: 

• Szándékában áll-e a kormánynak ismét megnyitni az eszéki magyar főkonzulátust?
• Ha igen, mikor kívánja ezt megtenni, annak érdekében, hogy a magyar nemzet elzsibbadt tagjaiba ismét új életet leheljen?

+

NÉMETH ZSOLT, külügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Köszönöm, hogy felvetette e kérdést, azt az áttételes kritikát viszont, amit a magyar nemzetpolitikával kapcsolatban elbújtatott benne nem tartom túlságosan stílusosnak. A lényeg: az eszéki főkonzulátust valóban Orbán Viktor nyitotta meg 2002 januárjában, és valóban 2006 szeptemberében a szocialista-szabad demokrata kormány bezárta ezt a képviseletünket, amit nagyon helytelenül tett. Helytelenül, mert azok az indokok, ami alapján létrejött ez az intézmény - a kedvezménytörvény végrehajtása, a gazdasági kapcsolatok elmélyítése, az európai előcsatlakozási eszközök igénybevétele  - fennálltak, és hozzátenném: most a kedvezményes honosítással egy újabb nagyon fontos indoka lenne az eszéki főkonzulátus újra megnyitásának.

– A magyar EU-elnökség egyik legkiemelkedőbb eredményeként a horvát csatlakozási tárgyalások gyakorlatilag a lezárás közelébe kerültek. Néhány napon belül megtörténhet politikai szinten is a csatlakozási tárgyalási folyamatnak a lezárása, mely az európai együttműködésnek egészen szerteágazó gazdasági, turisztikai lehetőségeit is javítja. A kérdésében megfogalmazott elvárással a kormányzat tehát teljes mértékben egyetért. A Külügyminisztérium közigazgatási egyeztetésre már előkészítette az eszéki főkonzulátus újra megnyitásának javaslatát. Hamarosan döntés születhet róla.

Munkahelyközpontú gazdaságpolitika munkahelyek nélkül?

JÁMBOR NÁNDOR (Jobbik): – Államtitkár úr! Ismerjük az egymillió új munkahely létrehozására vonatkozó tervüket, amit 2020-ig akarnak megvalósítani. Hallhattuk már azt is, hogy 2015-ig százezer cigány származású embert kívánnak munkába állítani.

– Államtitkár úr! Tarthatatlan, hogy negyvenes éveikben járó munkavállalók tömegei 150-200-250 ezer forintos nyugdíjba mehetnek. És az is, hogy jelenleg hazánkban több rokkantnyugdíjas van, mint a második világháborút követően. Minden 120 ezer rokkantnyugdíjasból 70 ezer 55 évnél fiatalabb. Nem mondom, hogy mindannyian csalók lennének, de valószínűleg vannak közöttük azok is szép számmal. Vajon tudják-e önök, hogy rokkantnyugdíjassá nyilvánítható az is, aki nem rendelkezik ledolgozott évekkel, azonban vállalt, legalábbis szült négy-öt-hat gyermeket – hogy felnevelte-e vagy sem, ezt most ne firtassuk.  A kormány által közvetített munkaközpontú gazdaságpolitika pillanatnyilag itt tart. Kérdezem: 

• Folytatják a társadalom különböző rétegeinek szembeállítását?
• Mire számíthatnak a korkedvezményes, illetve rokkantnyugdíjasok.
• Az álláskeresők ilyen magas száma mellett, hova kíván a kormány ennyi, akár évek óta inaktív munkavállalót integrálni?

+

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Magyarország háborúban áll a munkanélküliséggel. Nem véletlen, hogy a kormány legfontosabb gazdasági és fejlesztéspolitikai céljaként a foglalkoztatás bővítését határozta meg. Átalakítja a közfoglalkoztatás rendszerét. A programja a munkaaktivitás és a munkakultúra növelésével segíti elő a tartós munkanélküliek visszatérését - lehetővé téve számos roma ember visszailleszkedését is - a munkaerőpiacra.

– A kormány gazdaság- és munkaerő-politikai erőfeszítéseinek eredményei között említhetjük a foglalkoztatottak számának mintegy 30 ezer fővel történő növekedését, az ipari termelés évek óta nem látott jelentős mértékű, 7,1 százalékos emelkedését. A kormány elkötelezettségét jelzi, hogy ebben az évben több mint duplájára, 5 milliárd forintra emelte a közvetlen munkahelyteremtésre rendelkezésre álló keretet. Mindezek eredményeként jelentősen élénkült a vállalkozások beruházási aktivitása. 372 kis- és középvállalkozás nyert el vissza nem térítendő támogatást 3095 új munkahely kialakításához. A program közvetett hatásaként további mintegy 6 ezer munkahely is megőrzésre került. Az új álláshelyek döntő többségét, közel 80 százalékát várhatóan regisztrált álláskeresőkkel töltik be a cégek.

– Képviselő úr! Végül, s nem utoljára, szeretném felhívni a figyelmét: a munka világát érintő változások a munkaerő-kínálat növekedésén túl arra is irányulnak, hogy ne a segélyek jelentsék több százezer munkára képes állampolgár egyedüli megélhetési lehetőségét!