Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések" műfaját.  A tévé már nem közvetíti. Az újságírók is elmentek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek, a címűkben hordozzák a reményt vagy az elmarasztalást. A válaszok sem piskóták. Pótlandó a nyilvánosság hiányát, idézzük - szolidan stilizálva - legutóbbi szónoklataikat.

Akié a föld, azé az ország!

BALOGH JÓZSEF (Fidesz): – A nemzeti ügyek kormányának egyik jelentős agrárdiplomáciai sikere, hogy az Európai Bizottság tavaly év végén engedélyezte Magyarország számára a termőföld-vásárlási moratórium, vagyis a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező uniós polgárok és valamennyi jogi személy termőföldszerzési korlátozásának meghosszabbítását három évvel.

– Az elmúlt években számtalan esetben a külföldi és magyar spekulánsok egyaránt nagy mennyiségben jutottak olcsó magyar termőföldhöz. A  kárpótlás, a birtokrendezés erre lehetőséget adtak. Az új földtulajdonosok között bőséggel akadnak vállalkozók, ügyvédek, volt tsz-vezetők. A magyar mezőgazdaság jövőjét azonban nem a kevés embernek megélhetést biztosító, többnyire a magyar termőföldhöz semmilyen kapcsolattal nem bíró hazai és külföldi üzletemberek, spekulánsok által birtokolt, nagyüzemi módon megművelt nagybirtokok kizárólagossá válása, hanem a családi gazdaságok, a kis- és középbirtokok jelentőségének megerősítése jelenti.

– Mivel a külföldiek földvásárlására vonatkozó moratórium brüsszeli előírások szerint kizárólag egyszer hosszabbítható meg, ezért időben fel kell készülnünk annak lejártára. Magyarország érdeke az, hogy a magyar termőföld ne külföldi vagy hazai spekulánsok kezébe kerüljön, hanem olyanformán kerüljön hasznosításra, hogy az minél több gazdálkodó családnak biztosítson megélhetést. Kérdezem:

• Milyen lépéseket tesz a nemzeti ügyek kormánya annak érdekében, hogy a három év múlva lejáró moratórium után se kerülhessen spekulánsok kezébe a magyar termőföld?

+

ÁNGYÁN JÓZSEF, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A kormány kinyilvánította többször, hogy a termőföldünk a gazdálkodó családok kezébe kerüljön, és ott maradjon. Ennek jegyében történt a földtörvény tavaly nyári módosítása is, valamint a Nemzeti Földalapról szóló törvény létrehozása, amely az államnak elővásárlási jogot biztosít. Azt szeretnénk, ha az állam a Nemzeti Földalapon keresztül erős szereplője maradjon a földpiacnak, és minden esetben be tudjon avatkozni, amikor bármilyen spekuláció fölmerül. Ezen túl persze talpra kell állítani a magyar mezőgazdaságot, és a családokat is meg kell erősíteni, hogy ne legyenek kénytelenek eladni a földbirtokot. További módosításra szorul a földtörvényünk és az úgynevezett üzemszabályozási törvény is. Intelligens módszereket kell alkalmaznunk, olyanokat, amelyekkel ugyanúgy el fogjuk érni, hogy a magyar gazdák kezében legyen a föld, mint ahogy ezt eléri a francia, az osztrák vagy más tagállam az Európai Közösségben. Mindent meg fogunk tehát tenni annak érdekében, hogy ez így történjen.

Sorsára hagyott térségek?

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): – Államtitkár úr! Az önöktől április 15-én érkező levélben azt írták, hogy a kistérségek programjának finanszírozása a jövőben is folytatódik, mégis úgy tűnik, hogy ennek nyomát sem nagyon lelem. Véleményem szerint ez a komplexitás nagyon hiányzik az önök gondolkodásából. Kérem, válaszoljon

• Hogyan akarnak komplex programot indítani a leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek, ezeknek a településeknek a felzárkóztatására? 
•  Mikor lesz önöknek fontos a hátrányos helyzetű kistérségek sorsa?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Sokadszor vonja kétségbe - gondolom, munkaköri kötelezettségként – a kormány fejlesztéspolitikai megújításban elért eredményeit. A kifizetések - korábbi aggodalmaival szemben – a kormányváltás óta jelentősen felgyorsultak. Szűk egy év alatt összességében több mint kétszer, míg időarányosan több mint négyszer annyi forrást biztosítottunk, mint a szocialisták 41 hónap alatt. A leghátrányosabb helyzetű térségek fejlesztését változatlanul prioritás kíséri. Felöleli az oktatási, a szociális és egészségügyi területet egyaránt. A beérkezett pályázatok feléről megszületett a támogatói döntés, 40 százalékuk pedig már támogatói szerződéssel is rendelkezik. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a rendszer strukturális átalakítása érdekében készíti elő a nemzeti szociálpolitikai koncepciót.

Számítanak-e a kormánynak a Vendvidéken élők?

BANA TIBOR, (Jobbik): – 2007. október 17-én Janez Janša szlovén kormányfő és Gyurcsány Ferenc közösen letette a Felsőszölnök-Kétvölgy közötti út alapkövét. Azóta semmi előrelépés nem történt nemcsak a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány alatt, de a 2010-es kormányváltás óta sem, holott az útnak már 2008 végére el kellett volna készülnie. A megvalósítás csak költségvetési forrásból lehetséges, amelyhez egyedi kormányzati döntés szükséges.

– A hármas határnál fekvő Felsőszölnök és Kétvölgy egymással határos települések, de közút nem köti össze a két falut. A Vendvidéken élők nem értik, hogy mi az oka a késlekedésnek, holott gazdasági, turisztikai és kulturális szempontból is komoly előrelépést jelentene. A megvalósítás csak költségvetési forrásból lehetséges, amelyhez egyedi kormányzati döntés szükséges.

• Megszületik-e a pozitív kormányzati döntés az idei év második felében?
• Számíthatnak-e a nemzeti együttműködés kormányára a Vendvidéken élő emberek?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A kormánynak számítanak a Vendvidéken élők, ezt az is alátámasztja, hogy az ismert költségvetési nehézségek ellenére 2011-ben, tehát idén sikerült biztosítani a projekt előkészítésének utolsó lépéséhez szükséges anyagi forrásokat. A mintegy 50 millió forintos területszerzéshez, valamint az építési tender indításához szükséges egyéb előkészítő munkálatokat ennek alapján elvégeztük, illetve elvégezzük. A 2012. évi építés feltétele, hogy a jövő évi költségvetésben, az előzetes becsléseknek megfelelő mintegy 500 millió forint rendelkezésre álljon.

– A közlekedésért felelős tárca a projekt megvalósításához szükséges forrást a költségvetés tervezése során figyelembe fogja venni, és nagy valószínűséggel szerepel majd a kormány által benyújtásra kerülő törvényjavaslatban. Kérem a képviselő urat, hogy a 2012-es költségvetési javaslat majdani elfogadásával segítse elő ennek a forrásnak a meglétét.

Van-e a kormánynak válságkezelési koncepciója a bedőlt közmunkaprogram után?

KAUFER VIRÁG (LMP): – A sajtóhírek és a parlamenti felszólalások alapján számunkra összeálló kép komoly aggodalmat kelt. Önök kormányzati szintű megaprojekteket készülnek finanszírozni, de nem látjuk még sem azt, hogy milyen forrásból. És azt sem hogy a helyi gazdaságokat, közösségeket hogyan fogja majd segíteni, hogyan éri el azt a legfőbb célt, hogy a közmunkában részt vevők nyílt munkaerő-piaci mobilitását növeljük. Kérem tehát államtitkár urat, hogy oszlassa el aggályaimat arra vonatkozólag, hogy a kormány éppen azokat a programokat készül kiiktatni, amelyek a helyi közösségeket fejlesztenék, illetve a helyi munkahelyteremtést segítenék elő.

• Milyen átmeneti megoldásokat, milyen segítséget tudnak kínálni a leginkább rászoruló önkormányzatoknak, ahol a jelenlegi elhibázott közmunkaprogram ellehetetleníti az alulfinanszírozott intézményi támogatást, illetve a 2010-ben beindult programokat?

+

CZOMBA SÁNDOR, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő asszony! Az ön által elhibázottnak nevezett közmunkaprogramról engedje meg, hogy néhány számadatot mondjak: 182 ezer emberre kötöttek hatósági szerződést május elejéig. 110 ezer ember dolgozik a közmunkaprogram keretében Magyarországon. Ennek több mint egyharmada 8 órás foglalkoztatásban vesz részt, 80 százalékuk a négy leghátrányosabb helyzetű térségben. Csak emlékeztetőül: tavaly 100 ezer ember volt átlagban 8 órában foglalkoztatva, és 170 ezer ember egyetlen napot sem dolgozott Magyarországon.

– Az „Út munkához" program mindenhova vezetett, csak éppen a munkához nem. Tehát mindenképpen változtatni kellett rajta, Szeretném jelezni, hogy csak április hónapban, több mint 300 önkormányzat kapott lehetőséget. Minden munkát, ami mögött értékteremtés van, szeretnénk a későbbiekben is továbbvinni.

Miért zárja ki az Orbán-kormány a hátrányos helyzetű fiatalokat a piacképes tudás megszerzéséből?

SÓS TAMÁS, (MSZP): – A szakképzés modernizációjának célja volt az előző időszakban és most is, hogy a résztvevők száma és felkészültsége minél jobban és rugalmasabban alkalmazkodjon a gazdasághoz, a munkaerőpiac igényeihez. Ezért is érthetetlen az, hogy a közoktatásban a tankötelezettség csökkentése 15 vagy 16 éves korra jelentős mértékben veti vissza az amúgy is hátrányos helyzetű fiatalokat a későbbi eredményes munkaerő-piaci szerepléstől. Valójában az Orbán-csomag egyik tervezett intézkedése bevezetésének eredményeként évente hozzávetőlegesen 5-6 ezer gyerek tűnne el a közoktatás rendszeréből. Azt gondolom, hogy komoly gondokat jelent az alapfokú végzettségűek számára ez a rendszer, ráadásul tanárok százai is utcára fognak ennek hatására kerülni.

– Komoly problémának látom, hogy az Orbán-kormány tudatosan növelni kívánja az alacsony iskolai végzettségű, rossz munkaerő-piaci kilátásokkal rendelkező kvalifikálatlan munkaerő létszámát, ami az ország számára versenyhátrányt jelent a többi országgal szemben. Ennek a rossz döntésnek köszönhetően a későbbiekben az állam kiadása tovább fog nőni, mivel a szakképzetlen vagy nem piacképes tudással rendelkezőknek új szakmát és tudást kell biztosítani, hogy ne munkanélküliként tengődjenek. Ezért is teszem fel a kérdéseket:

• Mikor kívánnak elképzeléseikkel a nyilvánosság elé lépni?
• A végrehajtáshoz milyen konkrét intézkedéseket tesznek?
• Milyen előzetes hatástanulmányokat készítettek ebben a kérdésben?
• Történtek-e a bejelentést megelőzően előzetes egyeztetések különböző szakmai szervezetekkel, és felmérték-e ennek következményeit a gazdaság vonatkozásában?

+

CZOMBA SÁNDOR, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Valamennyien tudjuk, hogy minél magasabban képzett valaki, annál nagyobb valószínűséggel talál munkahelyet. Az iskolai rendszerű szakképzés reformjának célja, hogy a fiatalok piacképes szakmával a kezükben lépjenek be a munkaerőpiacra, olyan tudás birtokában, amely alkalmassá teszi őket a munkáltatói igényekhez való gyors, rugalmas alkalmazkodásra. A hátrányos helyzetű fiatalok legnagyobb számban a szakmunkásképzésben jelennek meg, mert érettségit adó iskolatípusba gyenge tanulmányi eredményük miatt nem nyernek felvételt. Ők azok, akik az általános iskolában megélt sorozatos kudarcélmények hatására elfordultak a tanulástól, és szívesebben dolgoznának. Számukra a munkavállalás vagy tanulás közti döntésben új lehetőséget jelent a duális rendszerű hároméves szakmunkásképzés bevezetése, mert ebben a képzési formában már a kilencedik évfolyamtól szakmát tanulhatnak. Úgy gondoljuk, hogy az új képzési forma sok fiatalt benntart majd az iskolarendszerben.

– Képviselő úr! A szakképzés átalakításának lehetséges következményeként említi a pedagógus-létszámfelesleg kialakulását. A demográfiai trend következtében ezzel valóban számolni kell, de nem a tervezett változtatások miatt. Napjainkban a szakképző intézmények pedagógushiánnyal küzdenek, egy-egy nyugdíjba vonuló matematika- vagy fizikatanár pótlása komoly problémát jelent. Az esetleges pedagógushiány mértékét nehéz prognosztizálni azért is, mert a szakiskolába vagy középiskolába felvételt nem nyerő fiatalok különböző programokban indulhatnak, ahol szükség lesz jól felkészült pedagógusokra. Az alacsony iskolai végzettségű álláskeresők aránya évek óta magas, és nem csak a hátrányos helyzetű régiókban. A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetételét vizsgálva 2010-ben Magyarországon az általános iskola maximum nyolc osztályát elvégzettek aránya 39 százalék volt. Ennek megváltoztatását - amely a szakképzési reform közvetett célja - a fiatalok tanulási kedvének javításával, piacképes szakmák oktatásával, új munkahelyek teremtésével tervezzük elérni.

Botrányos intézményvezetői pályáztatás után várható iskolabezárás Nagykanizsán?

ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): – Nagykanizsán a múlt héten döntött a Fideszes többségű közgyűlés arról, hogy több iskolát szervezeti szinten összevonnak. A javaslatnak semmilyen kimutatható pénzügyi haszna nincs, a szakmairól nem is beszélve. Mindenki rettegve figyeli a városházi híreket, mikor röppen fel olyan újabb kedélyborzoló javaslat.  

– Ebben a hangulati környezetben jelent meg Nagykanizsa megyei jogú város közgyűlésének pályázati felhívása a miklósfai általános iskola és óvoda igazgatói álláshelyének betöltésére. A pályázati felhívás szerint a pályázati eljárás koordinálásáért a pályázatot kiíró város művelődési és sportosztályának vezetője felel. Ugyanez a személy ugyanakkor saját maga is részt vesz pályázóként ugyanebben a pályázati eljárásban. Az izgalmakat sok szülőben és több fenntartói önkormányzatnál az okozza, hogy a kérdéses személy korábban utalást tett arra, hogy képes lenne az általa most megpályázott iskola bezárására is. Korábban már volt igazgatója egy működése alatt bezárt kanizsai általános iskolának, ezért él élénken a szülők fejében a képzettársítás. Kérdezem államtitkár úrtól:

• Nem tartja-e összeférhetetlennek azt, hogy a pályázat kiírásában, a beérkezett pályázatok koordinálásában részt vevő személy egyben pályázó is?
• Jogszerű lenne-e, ha a kérdéses pályázó nyerné az intézményvezetői pályázatot?
• Végül, de nem utolsósorban: ugye, nem egy újabb iskolabezárás van előkészületben Nagykanizsán?

+

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Az önkormányzatiság jelenleg fennálló rendszerének egyik alapelve, hogy hasonló ügyekben a kormánynak, illetve a szakminiszternek nem tartozik hatáskörébe hasonló esetek szabályozása. A pályázat kiírásának, illetve lebonyolításának szabályait megfelelően rögzíti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, illetve a vonatkozó rendeletek. Ezek nyilvánvalóvá teszik, hogy az intézményvezetői tisztség betöltésével összeférhetetlen a hivatali állás, ha tehát az érintett osztályvezető a pályázatot elnyerné, le kell mondania a jelenlegi állásáról. A pályázaton részt vevők körét azonban csak maga az önkormányzat által kiírt pályázat korlátozhatja. Nem ritka eset különben, hogy önkormányzati alkalmazottak pályáznak valamelyik intézmény vezetésére. Az országban számos helyen van ilyen példa. Ilyenkor azt a jól bevált módszert lehet alkalmazni, hogy az etikai összeférhetetlenség kizárására a pályaművek a polgármesterhez érkeznek be közvetlenül, a pályázat kiírását is ehhez szabva. Jelen esetben is ez történik.

– És még valami: A konkrét helyzetről: az önkormányzat a távlati demográfiai perspektívát figyelembe véve alakítja át az intézményi struktúrát, közös vezetés alatt működtetve az intézményeket, de tagintézményi önállósággal. Így sem iskolabezárás, sem pedagógus elbocsátás Nagykanizsán nem lesz. Nem igazán érdemes tehát ott keresni a problémát, ahol nincs igazi probléma.

A fülkeforradalom tényleg elsöpri a munkavállalók fizetését és jogait?

KÁLI SÁNDOR (MSZP): – 1890 óta szokás, hogy a munka ünnepét közösen és együtt meg kell ünnepelni. Idén különös hangulata volt hiszen olyan intézkedéssorozatok történtek, amelyek azzal fenyegetnek, hogy a magyarországi párbeszéd, a magyar munkabéke mintegy húsz éve kiegyensúlyozott rendszere felborulhat. Az emberektől jogokat vesznek el, növelik a munkaidőt, csökkentik a munkabéreket, adóval sújtják az alacsony béreket. Az érdekképviseletek azonban a helyükön vannak, és azt kérdezik, amit én tisztelt államtitkár úrtól, de felhívnám a figyelmet arra, hogy megfélemlített, megalázott, a munkájukért reszkető százezrek várják nagy figyelemmel a válaszát.

• Miért követelik az igazságos közteherviselés bevezetését?
• Miért követelik, hogy a bérből és fizetésből élők, valamint a nyugdíjasok ne legyenek gazdasági megszorítás áldozatai?
• Miért követelik, hogy a kormány ne tépje szét a szociális védőhálót?
• Miért követelik, hogy minden munkavállaló számára állítsák vissza a sztrájkhoz való jogot?
• Miért követelik az érdekegyeztetés visszaállítását?
• Miért követelik, hogy társadalmi megegyezés születhessen a munka világát érintő legfontosabb kérdésekben?

+

CZOMBA SÁNDOR, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – A gazdasági megszorítások áldozatainak beállított munkavállalók nettó keresete a hivatalos statisztikai adatok szerint az év első két hónapjában átlagosan 4,4 százalékkal növekedett, miközben az infláció ugyanebben az időszakban 4 százalék volt. A reálkeresetek tehát emelkedtek.

– A foglalkoztatási helyzet javítása érdekében, valamint a munkavállalás ösztönzéséhez elengedhetetlenül szükségesnek mutatkozott az arányos egykulcsos személyi jövedelemadózás bevezetése. Az alacsony és közepes keresetű munkavállalók egy meghatározott körét emiatt ért hátrány ellentételezésére a kormány a lehetséges intézkedéseket már tavaly év végén megtette. Az intézkedések jelentős részét éppen az országos érdekegyeztetés keretében a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletekkel egyetértésben határoztuk meg.

–  A nyugdíjasokat illetően is értetlenül állok a kérdése előtt, hiszen törvény garantálja, hogy a nyugdíjakat az infláció mértékével minden évben emelni kell. A kormány természetesen nem a szociális háló széttépésén, hanem azon munkálkodik, hogy a munkavégzésre képes embertársaink mind nagyobb számban munkához jussanak, és ezzel a jövőben ne csak a jövedelmek fogyasztói, hanem megtermelői is legyenek.

– A kormány és  a parlament semmivel sem csorbította a sztrájkhoz való jogot akkor, amikor húsz év után végre olyan módosításokat hajtott végre, mely szerint sztrájkot anélkül elkezdeni jogszerűen nem lehet, hogy az elégséges szolgáltatások mértéke ne kerüljön meghatározásra. Az érdekegyeztetés eddigi formái helyett a társadalmi egyeztetés új rendszereit alakítja ki annak érdekében, hogy az intézkedések valóban hatékony és érdemi konzultációkon alapuljanak. Ennek részeként alkotta meg az Országgyűlés a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényt is.

Bartha Szabó József