Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések" műfaját.  A tévé már nem közvetíti. Az újságírók is elmentek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek, a címűkben hordozzák a reményt vagy az elmarasztalást. A válaszok sem piskóták. Pótlandó a nyilvánosság hiányát, idézzük - szolidan stilizálva - legutóbbi szónoklataikat.

Olaszliszka kísért?

ENDRÉSIK ZSOLT (Jobbik): – Április 21.-én Putnokon, egy egyenrangú útkereszteződésben összeütközött egy személygépkocsi és egy kerékpár, amelyen ketten utaztak. A baleset során a biciklis kisebb sérüléseket szenvedett. Amikor az autóvezető kiszállt a kocsijából, hogy eleget tegyen segítségnyújtási kötelezettségének, egy kívülálló személy, a kerékpáros ismerőse odalépett a járművezetőhöz és megütötte, az autós kezéből még a telefon is kirepült, amin épp a rendőrséget akarta értesíteni. Ennyit a hivatalos álláspontról, amelyben szó sincs arról, hogy kis híján megismétlődött az olaszliszkai tragédia.

– A két cigánygyerek kerékpárral, igaz, nekiütközött az autónak, segítségért futottak, és a mentőt és rendőrt hívó sofőrnek lényegében telefonálni is alig volt ideje, rögtön rátámadtak. Az orrát betörték, és ki tudja, mi történt volna még, ha el nem menekül. A megtámadott egy ismerőséhez szaladt, akit azóta szintén életveszélyesen megfenyegettek. A sértett röntgenfelvételét sem tudták az ózdi kórházban elkészíteni a baleset után, mert a hőzöngők már ott is vártak rá, így máshová kellett továbbszállítani. Az eset pikantériájaként az autót kirabolták és összetörték a segítőkész önbíráskodók.

– A rendőrség és a média nem nyilatkozott túl részletesen e szörnyűségről - érthető, mert szerintük rend van az országban. Holott: az ügyek kényelmi és statisztikai okú elkenése egyenes út a hasonló tragédiákhoz. Kérdésem:

• A hiteles tájékoztatásba ez belefér-e?
• Mikor autózhatunk biztonságosan a cigányok lakta területeken?
• Ha életünk veszélybe kerül hasonló esetben, elmulaszthatjuk-e ideiglenesen a segítségnyújtást addig, míg biztonságos helyre nem érünk?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Ez év április 21.-én Putnokon, a kora délutáni órákban egy személyi sérüléses közlekedési baleset történt, amelynek során, úgy, ahogy ön elmondta, egy Lada típusú személygépkocsival ütközött egy kerékpár. A kerékpáron ketten közlekedtek, két gyermekkorú, a gyermekkorúak nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedtek. A személygépkocsi vezetőjét, amikor kiszállt a személygépkocsiból, egy személy arcul ütötte, megütötte, a telefonját valóban elejtette, a telefonját eltulajdonították. A rendőrség haladéktalanul a helyszínre érkezett, és azonnal intézkedett. Nem alakult ki tehát olyan hangulat, amiről ön beszél Olaszliszka kapcsán.

– Képviselő úr! Szeretném tájékoztatni önt és a Tisztelt Házat arról, hogy az üggyel kapcsolatban három eljárás folyik: a személygépkocsi vezetője ellen közúti baleset gondatlan okozása miatt indult eljárás. Az őt megtámadó, eddig ismeretlen tettes ellen, garázdaság bűncselekménye miatt indult eljárás, a mobiltelefon eltulajdonítása miatt pedig lopás szabálysértése miatt. Mind a három eljárás folyamatban van. Bízunk abban, hogy mind a három eljárás eredményes lesz, kiderül az igazság, a bíróság illetve a szabálysértési hatóság a vétkeseket kellő büntetésben részesíti.

– Képviselő úr! Szeretném elmondani, hogy Magyarországon mindenki biztonságban közlekedhet. Mindenkit arra kérünk, hogy tartsa be a közlekedés szabályait, hiszen ez egy bizalmi elven alapuló szabályrendszer. Vigyázzunk egymásra! És még egyszer mondom: nem fordult elő az olaszliszkaihoz hasonló eset Putnokon.

Miért akarja a kormány új adóval növelni az élelmiszerárakat?

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): – Az elmúlt év gyenge termése, a növekvő energiaköltségek és a kereskedelmi ágazatot sújtó különadók miatt folyamatos élelmiszer-áremelkedéssel találkozunk, és látjuk, hogy az energiaáraknál ez a héten tovább fog folytatódni. Európa minden országa próbál ezzel kapcsolatban tenni valamit. A legtöbb helyen adócsökkentéssel reagálnak erre az ügyre. Ezzel szemben Magyarországon a kormány újabb árdrágító elemmel, a hamburgeradóval kacérkodik. Meggyőződésünk, hogy a 16 százalékos, egykulcsos adó, és a hamburger adó helyett helyesebb lenne a zöldség-gyümölcs áfájának csökkentése, mert ez valóban a szegény embereken segítene. Kérdezem:

• Valóban tervezik ezt az őrültséget, ezt a hamburgeradót?

+

SZATMÁRY KRISTÓF, (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): – Képviselő úr! A kormány természetesen a kormány érdekelt az élelmiszeráraknak a kordában tartásában, de nem tervezi az ön által emlegetett hamburgeradó, mint új adó bevezetését. Viszont egy közös konzultáció elindulhat a-kérdésben, hogy az adórendszeren belül az egészséges élelmiszerek, az egészséges táplálkozás támogatása milyen módon és hogyan valósítható meg. Azt gondolom, hogy a magyar társadalom egészségügyi helyzetét figyelembe véve erre van igény.

– Az élelmiszerek áfa-csökkentését illetően mát folynak egyeztetések. Tanulva azonban az önök hibájából nem szeretnénk megismételni, azt hogy miközben az államkasszából az áfa összege eltűnt, ugyanakkor a vásárlóknál nem jelent meg, mert nem tudott a kormányzat olyan kereskedelmi, szabályozási rendszert hozzáépíteni, ami biztosította volna azt, hogy a fogyasztók nem fizessenek többet, vagy nem kevesebbet vásároljanak.

– Ez egy nagyon összetett és nagyon bonyolult kérdés, Éppen ezért: csak nagyon óvatosan, nagyon jól körülhatároltan gondolkodunk e kérdésben, és csak a valóban a hazai termelés és a hazai áruk tekintetében áfa-csökkentésben. Kérem megértő türelmét – főleg azért, mert szeretnénk tanulni a múlt hibáiból.

Mikor rántják ki az építőipart a válságból?

VÁGÓ GÁBOR (LMP): v A választások előtt épület-felújításra 500 milliárd forintot ígértek. Konkrétumok nélkül. A téma most azért is különösen aktuális, mert éppen az energetikai épület-felújítás lehetne az egyik program, ami jelentős mennyiségű, alacsonyan képzett munkaerőt tudna felszívni, javítva a foglalkoztatottságot a cigányság körében is. A kormány mégis késlekedik.

– Nem csoportosítanak át a kohéziós alap forrásain belül. Érthetetlen, hogy egy fillért sem raknak bele a lakossági programba. És különösen érthetetlen, hogy eddig nem léptek, hiszen külföldi, például osztrák példák is bizonyítják, hogy az ilyen programokra adott támogatások szűk költségvetési értelemben is nagyon rövid időn belül megtérülnek. Valójában értelmesebb volna erre szánni a beharangozott nagy közmunkaprogram forrásainak egy részét.

• Mikor indítja el a kormány a nagyszabású épület-felújítási programot?
• Mikor tesz pénzt a „Klímabarát otthon" programba?
• Mikor csoportosít át a kohéziós alapon belül?
• S legfőképpen: mikor veszi végre komolyan ezt a kérdést?

+

SZATMÁRY KRISTÓF, (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): – Képviselő úr! Úgy vette át a kormányzat az ez irányú pályázatokat, hogy 14 milliárd forint hiányzott a korábbi kötelezettségvállalásból. Az az 500 milliárd forint, amit ön emleget, értelemszerűen négyéves időtartamra vonatkozott, ezért az egészet egy év után nem célszerű számon kérni.

– A tények: a zöldberuházási rendszer a panel alprogram első szakasza keretében az idén több mint 4 milliárd forintot utalt ki 213 nyertes pályázó részére, akik a beruházásokat már sikeresen befejezték, erről a beszámolóikat is benyújtották. További 6,5 milliárd forint kiutalása történik meg az év hátralévő részében. A panel alprogram második szakasza keretében április első felében 228 pályázatról született támogatói döntés, mintegy 12,5 milliárd forint értékben. Ez a támogatási összeg számításaink szerint 27 milliárd forintnyi építőipari beruházást generál. A klímabarát otthonteremtési alprogram keretében 857 támogatói döntés született, majdnem 1,3 milliárd forint odaítélése és 100 millió forint kiutalása már megtörtént 102 nyertes pályázó részére, s eddig további 201 pályázatot javasolt a szakértői bizottság 378 millió forint értékben támogatásra. Ezeken a számokon túl azt kell mondanom, hogy alapvetően az államadósság csökkentésével és a strukturális reformok révén fölszabaduló összegek lesznek azok a nagyon nagy összegek, amelyek az ágazat problémáját hosszú távon valószínűleg megoldják.

Szociális érzékenység elfelejtve?

HORVÁTH ANDRÁS TIBOR (MSZP): – 2008-ban a Fidesz azzal a szlogennel kampányolt, hogy az egészségügy nem üzlet. 2011-ben azonban olyan üzletté vált, amiben a legszegényebbek és leginkább kiszolgáltatottak kárára játszik a kormány, és az emberek százainak megélhetését sodorja veszélybe.

– A nemrég nyilvánosságra hozott Orbán-csomag 120 milliárd forintos megtakarítást tervez a gyógyszerkasszán. Ma Magyarországon nincs olyan szakértő, aki szerint ennyi tartalék van a rendszerben. Nincs olyan épeszű ember sem, aki elhiszi, hogy 120 milliárdot ki lehet vonni a gyógyszerkasszából úgy, hogy azt a betegek ne érezzék meg. Emelkedni fognak a gyógyszerárak, és csökkenni fog a gyógyszerkínálat. Havonta több ezer forinttal növelik az egészség költségeit. Mindezek ismeretében kérdezem:

• Ki tudja-e fizetni a megemelkedett gyógyszerköltségeket az a nyugdíjas, aki csökkent vásárlóerejű nyugdíjat kap?
• Ki tudja-e majd fizetni a megemelkedett gyógyszerköltségeket az a rokkantnyugdíjas, aki a konvergencia-program megszorításainak köszönhetően kikerül a szociális rendszerből?
• Ki tudja-e fizetni a megemelkedett gyógyszerköltségeket az a közmunkás, akinek felezték a közmunkaidejét és ezzel a munkabérét is?

+

 

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A tavalyi év folyamán 360 milliárd forint volt a társadalombiztosítási gyógyszertámogatás mértéke. Ha a statisztikák mélyére nézünk, láthatjuk, hogy a jelentős gyógyszerkiadások mellett hazánkban a születéskor várható élettartam öt és fél évvel marad el az OECD-átlagtól, a rák-, szív- és érrendszeri betegségek okozta elhalálozásokban pedig sokkal rosszabbak a mutatóink az OECD-átlagnál. A gyógyszer-támogatási rendszerünk legfőbb problémája a túlfogyasztás és a pazarló felhasználás, miközben a betegek egy része a költségek miatt nem váltja ki gyógyszereit, ezért strukturális átalakítások kellenek, amelyben ötvözzük a társadalmi, egészségpolitikai és nemzetgazdasági szempontokat. Fokozott állami szerepvállalással az egyének tudatosságának erősítésére, a túlzott marketing visszaszorítására és a gyógyszercégek nagyobb felelősségvállalására van szükség.

– Képviselő úr! Az elmúlt hónapokban részben az önök hisztériakeltő propagandája következtében indokolatlanul megnövekedtek a gyógyszerkiadások. Az intézkedéseket úgy kívánjuk megvalósítani, hogy a lakossági terhek ne növekedjenek, és minden terápiás területen legyenek olyan térítési díjú gyógyszerek, amelyek minden beteg számára elérhetőek és megfizethetőek. Ezért 2011. május 1-jétől ismét csökken több mint félszáz gyógyszerkészítmény térítési díja. Az árcsökkenés átlagos mértéke 14 százalékos, de több olyan termék is van, amelynél ennél jelentősebb. A jövőben is a legfontosabb szempontunk a gyógyszerkassza átalakításánál, hogy a lakossági terhek ne növekedjenek. Ez így lesz, képviselő úr!

Mit kívánnak tenni a 4. sz. főút Kisújszállást elkerülő szakasza építése során a környék mellékúthálózatában okozott károk helyreállítása?

FEJÉR ANDOR (Fidesz): v A 4. számú főút az ország egyik legfontosabb kelet-nyugati tranzitútvonala, amelyen a nemzetközi tehergépjármű-forgalom meghaladja az egyes autópályákon mértet, különösen igaz a megállapítás Jász-Nagykun-Szolnok megyei teljes szakaszára. Az út állapota és a nagy forgalom miatt mindennaposak a súlyos balesetek. A 4. számú főút gyorsforgalmi úttá fejlesztése kimaradt az elmúlt évtizedek autópálya-koncepcióiból, csupán néhány rövid szakaszon történt útpályabővítés.

– A 2007-13-as időszakban egyetlen, a megyénket érintő, a KÖZOP-ból támogatott építési munka szerepel: a Kisújszállást elkerülő szakasz 12,1 milliárd forint költséggel. A kivitelezés csúszása mellett is örömteli a város és a környező települések számára. Ezt a tényt jelentősen rontja, hogy az elkerülő építéséhez szükséges anyagszállítás egyik fő útvonalába eső 3216. számú Fegyvernek-Tiszafüred mellékút Fegyvernek és Tiszagyenda közötti szakasza a rendkívüli nehézgépjármű-forgalom következtében tönkrement. Az út állapota a megnövekedett balesetveszély mellett az érintett települések, Fegyvernek, Tiszabő, Tiszagyenda, Tiszaroff és Tiszabura elérhetőségét is ellehetetleníti, mivel számukra más megközelítési útvonal lényegében nincs.

– A kivitelezés megkezdése előtt a jelzett útvonalon állapotfelvétel készült. A számos egyeztetés eredményeképpen a kivitelező 2010. november 17-én elkezdte az említett út felújítását, és a több mint tíz kilométeres szakasz nagyobb részét kifogásolható minőségben elvégezte. A fennmaradó több kilométeren a vállalásával ellentétben nem történt felújítás. Mindezek alapján kérdezem: 

• Mit kíván tenni a tárca a 4. számú főút Kisújszállást elkerülő szakasza megépítése kapcsán a 3216. számú mellékút Fegyvernek és Tiszagyenda közötti szakaszának helyreállítása érdekében?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A 3216. számú Fegyvernek-Tiszagyenda közötti utat a 4. számú főút Kisújszállást elkerülő szakasza építésekor - mint ahogy ön is mondta - anyagszállító útként használták. Ilyenkor a kivitelező természetes feladata lenne, hogy az elkerülő út befejezéséig a szakaszt helyreállítsa. Ezt a kötelezettséget a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kötött megállapodás is rögzíti. A kivitelező a többszöri felszólítás után végzett ugyan javításokat az útszakaszon, azonban ezek csak átmenetileg biztosították az út járhatóságát és a balesetmentes közlekedésre való alkalmasságot. A teljes értékű munkálatok elvégzését a novemberi időjárás, majd a kivitelező által szakszerűtlenül megválasztott technológia is késleltette.

– Az összekötő út végleges helyreállításáig a Magyar Közút az érintett útszakaszt nem veszi át üzemeltetésre, így a beruházó, a kivitelező és az útkezelő közös érdeke, hogy mielőbb egyetértésre jussanak a helyreállítás technológiájában és lebonyolításában. Április 19-én egyeztetést tartottak, s megállapodtak abban, hogy a kivitelező benyújtja a részletes technológiai leírást és az ideiglenes korlátozás tervét, kérve a Magyar Közút hozzájárulását. Az útkezelő a javasolt technológiát csak akkor fogadja el, ha a kivitelező teljesítési és jótállási bankgaranciát ad. A felek az út helyreállításának befejezése után egy évvel helyszíni szemlét tartanak - hároméves szavatosságot írunk elő -, és ha szükséges, akkor a Magyar Közút megteszi a szükséges intézkedéseket. A kivitelező az elkészült szakaszra egyébként három év szavatosságot vállal. A megállapodás fényében remélhető, hogy a felújítás 2011 nyarán szakmailag megnyugtató módon, a közlekedők által elvárt gondossággal megtörténik.

Hova fordulhatnak majd a bajba jutottak?

VARGA LÁSZLÓ (MSZP): – A kormány új szociálpolitikai koncepciója csorbítja az önkormányzatok jogát. Vége az önkormányzati segélyelbírálások korszakának. Az ellátásokért, illetve a segítségért az ügyfélnek a jövőben egy tanácsadó és támogató központhoz kellene fordulnia, ahol esetmenedzserek fogadnák, a jogosultságokról pedig szociális adminisztrációs központok döntenének. Az előbbiek a kistérségek szintjén, az utóbbiak megyei szinten lennének szabályozva és létrehozva.

– A koncepció szerint a szociálpolitikai célok megvalósításához lényegében nem áll több pénz rendelkezésre. Önök egy olyan rendszert akarnak kialakítani, amely az eddigieknél több pénzt igényelne, miközben a gazdagokat támogató adórendszer miatt éppen kevesebb pénz folyik be, és eközben az Orbán-csomag és a konvergencia-program megszorítása is érezteti majd hatását.

• Mennyibe fog kerülni az új bürokratikus rendszerük?
• Honnan lesz a szükségletekre épülő ellátásokra elegendő forrás?
• Hogyan jut több pénz a rászorulóknak?
• Hogyan lesz ez elérhető az érintettek számukra?
• Kihez kell fordulniuk?
• Mennyit kell utazniuk, hogy igényüket bejelentsék?
• Mennyi idő lesz, mire elbírálják kérelmüket?

+

HALÁSZ JÁNOS, (nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár): – Képviselő úr! A minisztérium egyik fontos feladata a családtámogatási rendszer megerősítése, különválasztása a szociális segélyezési rendszertől. Önök az elmúlt években összekeverték a szociális segélyezést a családtámogatási rendszerrel, ráadásul a szociális segélyből szerezhető jövedelem sokszor elérte a munkából szerezhető jövedelem szintjét. Ez tarthatatlan!

– A tervek pénzügyi hátterét illetően azt mondhatom: önök határozták meg a mostani kormány mozgásterét, amikor minden szinten eladósították az országot. A szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások jelenlegi rendszere számos problémával terhelt, ez szükségessé teszi az ellátórendszer megszervezésének és finanszírozásának új alapokra helyezését. Ennek hosszú távú irányvonalait vázolja fel az ön által is említett nemzeti szociálpolitikai koncepció, amely még nem végleges. Jelenleg országos konferenciasorozat keretében összehangoljuk a szakértői anyagot a szaktárca és a szakma képviselőinek álláspontjával, és ezt követően kerülhet társadalmi egyeztetésre, majd a kormány elé.

– Képviselő úr! Az új kormány újra emberszámba veszi a nehéz helyzetben lévő honfitársainkat, senkit nem hagyunk az út szélén. E célt szolgálja a most formálódó koncepció. A formálódó rendszer költsége biztosan kevesebbe fog kerülni, mint az önök rendszere, ahonnan ellenőrizetlenül folytak a pénzek. A kormány célkitűzése, hogy csak a ténylegesen rászorultak kaphassanak szociális ellátást, ezen túl, ha a közösség támogat valakit, akkor a rászorulttól elvárható olyan feladat teljesítése, amit el tud végezni. Ez fontos lesz. Ehhez létrehozunk egy olyan egységes nyilvántartást, a szociális számlát, amelyből egyértelműen kiderül, hogy ki, milyen címen, mikor, mennyi támogatást kapott. A szociális számlával egyszerűbbé válik az ellátásokra való jogosultság ellenőrzése, megszüntethető lesz az egymást kizáró ellátások igénybevétele.

Bartha Szabó József