Hazánk lakosságának túlnyomó többsége, ma is valamilyen módon azonosul a kereszténységgel, akár gyakorló hívőként, akár csak kulturális hovatartozása megjelöléseként. Mindenképpen indokolt tehát, azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy a keresztény értékek miként kerüljenek bele a magyar Alkotmányba, ha azt akarjuk, hogy az betöltse hivatását, erősítve a magyarságot és az európai tudatot - fejtette ki Vejkey Imre, az új alkotmányról szóló részletes vitában. Hozzátette: amikor egy felmérés szerint a magyar lakosság 81%-a kereszténynek vallotta magát, a keresztény örökség kihagyása az Alkotmányból olyan, mintha Magyarországot a magyarok figyelembe vétele nélkül építenénk…
Alkotmány-részletes vita
Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim!
Az új magyar Alkotmány koncepciójának illetve szabályozási elveinek kialakításakor széles körű vita folyt arról, hogy megjelenjen-e benne, és amennyiben igen akkor miképpen, a keresztény örökség, mint a magyar és az európai értékek forrása. Nekem, mint Kereszténydemokrata számára e kérdés elsődleges jelentőségű volt, de joggal mondhatom azt fontosnak minden hívő ember szempontjából is. Egy Alkotmány ugyanis arra hivatott, hogy kifejezze annak a közösségnek egységét, amely azt létrehozta, ezért helyénvaló, hogy az adott rendszer működési szabályainak lefektetése mellett, megjelenítse a közösség által vallott értékeket, alapelveket.
Hazánk lakosságának túlnyomó többsége, ma is valamilyen módon azonosul a kereszténységgel, akár gyakorló hívőként, akár csak kulturális hovatartozása megjelöléseként. Mindenképpen indokolt tehát, azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy a keresztény értékek miként kerüljenek bele a magyar Alkotmányba, ha azt akarjuk, hogy az betöltse hivatását, erősítve a magyarságot és az európai tudatot.
Mivel lényegében két fő, egymással ellentétes élet-koncepció létezik – úgy Magyarországon, mint Európában – ezért Kereszténydemokrataként nem tehetem meg, hogy ne hallassam hangomat, és ne álljak ki az általam képviselt értékek védelmében.
Az egyik koncepció a vallásos világnézet, amely az élet értelmét Istenben találja meg. A másik koncepció pedig a vallástalan, amely úgy érzi, nincs szüksége Istenre, és a társadalom életét is, ennek megfelelően gondolja alakítani. Álláspontom szerint a magyar jogalkotás nem mondhatná magát majd pártatlannak, ha folytatná azt a több évtizedes gyakorlatot, mely csak a második, az ateista konceptiót veszi figyelembe.
Ezért én, mint Kereszténydemokrata, mindenekelőtt az alábbi értékeket tartom fontosnak az új magyar Alkotmányban viszontlátni:
* az emberi élet szentsége,
* a személy méltósága,
* a házasságon alapuló család központi szerepe,
* az oktatás jelentősége,
* a gondolat- és a szólásszabadság,
* a saját meggyőződés és a vallás gyakorlásának szabadsága,
* az egyének és a csoportok törvényi védelme,
* mindenki együttműködése a közjó érdekében,
* a munka mint személyes és társadalmi jó, és
* a politikai hatalom mint szolgálat.
A történelmi tények alapján úgy gondolom, elvárható az új magyar Alkotmánytól az is, hogy ezeknek az értékeknek a „transzcendens gyökereit” elismerje. Ennek az elismerésnek jogi erővel kell bírnia.
Amikor egy felmérés szerint a magyar lakosság 81%-a kereszténynek vallotta magát, a keresztény örökség kihagyása az Alkotmányból olyan, mintha Magyarországot a magyarok figyelembe vétele nélkül építenénk… A keresztény örökség kihagyása egyben ellent is mondana a valódi pluralizmusnak és ennélfogva az egészséges demokrácia eszményének is.
Megjegyzem nem kifogásolom azt, hogy az Európai Unió Alapvető Jogok Chartájának szövegét foglaljuk bele a magyar Alkotmányba, mert bár jelentős hiányosságai vannak a Chartának – különösen a család védelme, a szociális jogok és a kollektív vallásszabadság megfogalmazása terén – mégis az emberi méltóságot veszi alapul, az emberi személyt állítja az Unió tevékenységének középpontjába, és ezáltal a zsidó-keresztény kultúrkör emberképből indul ki.
A magyar Alkotmányról szóló szavazás során bármilyen legyen is a végső döntés eredménye, Hazánk építéséből a kereszténység „de facto” sosem zárható ki, ugyanis a hitet az egyes emberek mindig fogják képviselni, úgy a közügyekben, mint a privát életükben.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!