Kecsmár Krisztián, az IM európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára tájékoztatta a bizottságot a kvótaperben szeptember 6-án kihirdetett ítéletről, amelyben elutasították Magyarország keresetét az Európai Tanács kötelező betelepítési kvótáról hozott határozatának megsemmisítése ügyében.

Az ítélet nem ró többletkötelezettséget a tagállamokra, így Magyarországra sem – hangsúlyozta Kecsmár Krisztián. Hozzátette: a bíróság kimondta azt is, hogy a kvótahatározat csak 2017. szeptember 26-ig alkalmazható.

Emlékeztetett: nagyon kevés menedékkérőt helyeztek át a kötelező kvóta alapján, mert az áthelyezési mechanizmus bizonyítottan alkalmatlan erre a feladatra, a „másodlagos mozgások” ugyanis kiüresítik a tanácsi határozatot. Felidézte: a perben Magyarország egyik érve éppen az volt, hogy a tanácsi határozat a kötelező kvótáról nyilvánvalóan alkalmatlan a kitűzött cél elérésére.

Az államtitkár hozzátette: a nemzetállamok tudták hatékonyan kezelni a menekültáradatot, miközben a kvótahatározat erre alkalmatlan. Megjegyezte: az, hogy Magyarország a kötelező kvóta keretében nem vesz át menekülteket, nem jelenti azt, hogy a beadott és a jogszabályi feltételeknek megfelelő kérelmeket ne bírálná el pozitívan.

Úgy vélte, az állandó mechanizmus kérdése továbbra is napirenden van az Európai Unióban, és ott is marad a migrációs válságot kezelő eszközök között.

A kvótahatározat be nem tartása miatt indult kötelezettségszegési eljárásról azt mondta, az Európai Bizottság bármikor a bíróság elé utalhatja az ügyet.


Hollik István, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője

Hollik István (KDNP) hangsúlyozta, a bíróság ítélete szerint van állandó kvóta és minden bizonnyal a jövőben is lesz, és az a kérdés, ki támogatja ezt Magyarországon. Mint mondta, a kvóta igazságtalan, nem működőképes és veszélyes is, a kormánypártok pedig egyértelműen megfogalmazták, hogy nem támogatják, de – szavai szerint az ellenzék ebben nem annyira egyértelmű.

Hörcsik Richárd, a testület fideszes elnöke szerint egyértelműen politikai döntést hozott a bíróság, és felhívta a figyelmet „a lopakodó jogalkotás” veszélyére.

A bizottság meghallgatta Kecsmár Krisztián beszámolóját az Európai Ügyészséggel kapcsolatban is. Megismételte: a kormány nem támogatja az új szervezet létrehozását, és hét másik tagországgal nem vesz részt az együttműködésben. A magyar kormány álláspontja szerint jelenleg is vannak olyan intézmények, mint például az uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust) vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amely eljár az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben, s egy új intézmény létrehozása óhatatlanul e két jól működő szervezet gyengítésével járna.

Hörcsik Richárd felvetette, vajon mennyire lehet működőképes az Európai Ügyészség az eltérő büntetőjogi hagyományokkal rendelkező országokban.