Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterrel (képünkön), a Kereszténydemokrata Néppárt országos alelnökével, Kisvárda és környéke országgyűlési képviselőjével ez eddig elért eredményekről és a következő időszak kihívásairól beszélgettünk.

– Érvényesülhetnek-e hazánk fejlesztéspolitikájának alakításában a kereszténydemokrata elvek, és ha igen, ezek hogyan valósulnak meg a gyakorlatban?

– A hazai fejlesztéspolitikában munkatársaimmal egy kifejezetten kereszténydemokrata irány mellett köteleztük el magunkat. Meggyőződésünk, hogy a minőségi mindennapokhoz való jog nem áll meg Budapest határainál. A KDNP mindig az egész nemzetben gondolkodott – Kisvárdától Csurgóig, Soprontól Ózdig, és természetesen határainkon túl. A minőségi úthálózatot, a kényelmes közösségi közlekedést, a rezsicsökkentés előnyeit, az otthonteremtés lehetőségét, valamint a digitális fejlődés eredményeit – hogy csak néhány példát emeljek ki – minden magyar ember számára elérhetővé kell tenni. A fejlesztési tárca szakemberei azért dolgoznak, hogy hozzájáruljanak a családok mindennapi életkörülményeinek javításához, és a munkaalapú társadalom kiépítéséhez. Hiszünk abban, hogy hazánk fenntartható fejlődésének alapja az egyén boldogulása és hosszú távú biztonságérzete.

– Már az utóbbi évek sikerágazatáért, a turizmusért is Ön felel a kormányban. Van még hová fejlődni e téren? Melyek lehetnek a legfontosabb fejlesztési irányok ebben az ágazatban?

– A Magyar Turisztikai Ügynökség létrehozásával történelmi lehetőség nyílt meg előttünk. A turizmus stratégiai ágazatként eddig is évről évre egyre jobban teljesített, ám a teljes arculat- és szervezetváltással, valamint a piaci alapú gondolkodással merőben új alapokra helyezzük ezt az ágazatot. A nemzetközi sportesemények, az utazásszervezés, a rendezvények, a gasztronómia, tehát lényegében minden egy kézben összpontosul. Az Ügynökség létrehozásával egy hatékony, piacbarát irány mellett köteleztük el magunkat. A nemzeti értékekben és hagyományokban gyökerező imázst egy modern, minden korosztály számára vonzó országképpel szeretnénk ötvözni.

– Mit tart miniszteri tevékenysége legfontosabb eredményének, és melyek a következő időszak legfőbb kihívásai?

– Üzleti körökben járja a mondás, miszerint „sok hely van a csúcson, de annyi azért nincs, hogy leülhess”. Ez egy folyamatos munka, az elmúlt évek sikerei egyúttal a következő esztendők kihívásai. Egyik a másikra épül. Eddigi tevékenységemben lényeges eredménynek tekintem a hazai infrastruktúra óriási léptékű fejlődését. Ha csak a közlekedést nézzük: a tervek szerint 2020-ig az összes magyar autópályát kivezetjük az országhatárokig. A megyeszékhelyeket jórészt uniós forrásokból bekötjük a gyorsforgalmi úthálózatba. A középtávú útfelújítási programra a kormány idén 70 milliárd forintot biztosít, de már készítjük előző a következő, 100 milliárdos támogatási összeget.

2020-ig a vasútra is 1000 milliárd forintnyi uniós forrást költünk. Korszerűsítjük a dél-balatoni vasútvonalat, a Fonyód-Kaposvár és a Szombathely-Zalaszentiván közötti pályát. Várhatóan az évtized végéig befejeződnek a munkák a Püspökladány-Debrecen és a Budapest-Százhalombatta szakaszokon, továbbá a miskolci vonalon is.

A másik „sikertörténet” az energetika. A kormány Európában is példaértékű rezsicsökkentési politikája – csak a tavalyi évben mintegy 270 milliárd forint maradt a magyar családok zsebében – folytatódik, és ebben komoly tényező az MVM Csoport, amely egy innováció-központú, „zöld” stratégiával épp most készül kilépni a globális energiapiacra. Nagyívű terv ez, de egy stabil és versenyképes hazai energetikai cégcsoport minden magyar ember érdeke.

És ha két évre előre nézek, mindenképp meg kell említenem a 2017-es vizes világbajnokságot, amely a vébék történetének egyik legnagyobb és leglátványosabb sportrendezvénye lesz. A szervezőbizottság elnökeként átérzem az ezzel járó felelősséget, de mi, magyarok szeretjük a kihívásokat, biztos vagyok benne, hogy szervezőink, mérnökeink, kivitelezőink éppúgy elkápráztatják majd a világot, mint úszóink, vízilabdázóink és műugróink.

– Egyéni országgyűlési képviselőként mit sikerült a választókerületében megvalósítania programjából, és mire számíthatnak az ott élők a ciklus második félidejében?

– Kisvárdára fejlődése stratégiai jelentőségű, hiszen a település egy felzárkózó térségben, három országhatár közelében helyezkedik el. De épp ez a határokon átívelő híd-szerep az egyik legnagyobb erőssége is. Felvidék, Kárpátalja és Erdély közelsége Kelet-Közép-Európa magyarságának egyik fontos központjává teszi a várost. Fejlesztéseinkkel, a település szociális, kulturális és közösségi életének építésével évek óta ebbe az irányba tartunk, ami nagyon nagy dolog. De ahogy említettem, ez egy folyamatos munka, napról napra, lépésről lépésre kell haladnunk, és együttes erővel tenni a jövőnkért, regionális pozíciónk további erősítéséért.

– Nyilvánvalóan kevés szabadideje van, de ha lehetősége adódik kikapcsolódni, mit csinál szívesen?

– A kormány tagjaként, Kisvárda elkötelezett országgyűlési képviselőjeként, és természetesen családapaként – bár talán ezt kellett volna az első helyen említeni – nagyon kevés a szabadidőm. Annak örülök a legjobban, ha a feleségemmel és a lányaimmal szervezhetünk közös programokat, kirándulást, utazást. Ezen kívül kedvelem a kártyajátékokat, különösen az ultit, de idő hiányában a tényleges játék lehetősége nagyon korlátozott.