A Fidesz a Jászság emléknapjáról emlékezett meg

Pócs János fideszes képviselő megemlékezett a Jászkun Redemptio május 6-i emléknapjáról, amelyet az Országházban tartottak. A képviselő felidézte: 1745-ben ezen a napon adta ki Mária Terézia azt a diplomát, amelyben engedélyezte a jászok és a kunok önmegváltását. Rétvári Bence államtitkár szerint a jászok jó példája annak, hogy a szabadság és a függetlenség mennyire fontos.

KDNP: az édesanyákat segítő lépések sorozatát hozta a kormány


(Fotó: Illyés Tibor/MTI)

A KDNP-s Soltész Miklós anyák napja alkalmából azt mondta: míg a balliberális kormány nő- és édesanya-politikáját a rombolás jellemezte, addig a Fidesz-KDNP-kabinet az anyákat segítő lépések sorozatot hozta meg. Nők 40, családi adókedvezmény, gyed extra, otthonteremtési kedvezmények – sorolta az intézkedéseket, hozzátéve: az ellenzék mindezt eltörölné. Arról is beszélt, hogy vannak sajnos olyan szervezetek, amelyek máshogy képzelik el a nők szerepét, pedig „az abortuszpártiak is abortusztúlélők", és a genderelmélet terjesztői is férfi és nő kapcsolatából születtek. Megjegyezte továbbá: a CEU-n olyan „érdekes diplomamunkákra" lelhet az ember, mint például a budapesti szado-mazo közösségről szóló tanulmány vagy amelyiknek címe: „Fiatal feminista férfiak tapasztalatai Izlandon". Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy reagált: a magyar kormány válasza a demográfiai krízisre a családok megerősítése, nem pedig az illegális migráció. Tavaly nőtt a születések és a házasságkötések száma, a válásoké és az abortuszoké pedig csökkent – sorolta a pozitív fejleményeket, hangsúlyozva: tervezhető, kiszámítható jövőt kínálnak a családoknak.


Kérdések

Fidesz: korlátozzák a hallássérültek jogosítványhoz jutását

Tapolczai Gergely (Fidesz) emlékeztetett, hogy Magyarország az első európai országok közé tartozik, ahol engedélyezték a siketek és nagyothallók számára a jogosítvány megszerzését. Az elmúlt időszakban viszont az orvosok több hallássérülttől is elvették a jogosítványt, illetve korlátozták, hogy ne vehessék igénybe az autópályát. Rétvári Bence fontosnak nevezte, hogy az orvosok és orvosszakértők a jogszabályoknak megfelelően járjanak el. Amennyiben bárki úgy gondolja, hogy nem ért egyet az ügyében hozott első fokú orvosi döntéssel, akkor a vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban kérheti a jogorvoslatot. Másodfokon olyan képzett orvosszakértők hozzák meg a döntést, akik megfelelő tudással és felszereléssel ehhez – mondta.

Fidesz: milyen fejlesztések lesznek a miskolctapolcai fürdőben?

Riz Gábor (Fidesz) arról számolt be, hogy a miskolctapolcai strandfürdő 10 év után újra megnyitott a beltéri fejlesztések után, ha pedig a második ütem is elkészül, akkor egész évben üzemelhet majd. Mint mondta, utóbbira további 5 milliárd forintot ad az állam. A beruházás részleteiről érdeklődött. Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára kifejtette, hogy az első ütemben a strandfürdő és közvetlen területe készült el, a másodikban pedig igazi élménykomplexummá válik az, az egész évben üzemelő medencék és belső csúszdapark révén. Jelezte azt is, hogy 70 új munkahely jön létre a beruházással.

Fidesz: mivel segíti a kormány az elkövetkező időszakban a rendőri életpályát?

Nyitrai Zsolt azt kérdezte, hogy a kormány az elkövetkező időszakban mivel segíti a rendőri életpályát. A fideszes politikus rámutatott:  közel 60 ezer rendőr és rendőrségi dolgozó teljesít szolgálatot, sokszor életük kockáztatásával. Értékelése szerint ez eredményes is, a köz- és közlekedés biztonsága jelentősen javult az elmúlt években, s fontos, hogy nemcsak erkölcsileg, szakmailag, hanem anyagilag is megbecsüli a  rendőrségi dolgozókat. Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára emlékeztetett, hogy 2015 július 1-je történelmi léptékű változást hozott a rendvédelmi dolgozók életében. Első lépésként évről évre béremelés hajtottak végre, majd 2016-tól bevezették a teljesítményalapú juttatást, ez évi átlagos 100-300 ezer forint többletet jelent. Emellett idén a lakhatási támogatást is bővítették, s 2,8 milliárdot fizettek ki ennek jegyében. Hozzátette: míg 2010 előtt állandó létszámhiány jellemezte akár rendőrséget, akár tűzoltóságot, a fluktuáció mostanra minimálisra csökkent.

A kérdéseket követően Hollik István (KDNP) ügyrendben a házbizottság rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte a jobbikos Szilágyi György egyik bekiabálásával kapcsolatban.
 

Azonnali kérdések

MSZP: ki engedélyezte a nemzeti konzultációs weboldalon futó orosz kódot?

Gúr Nándor (MSZP) azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy ki engedélyezte a nemzeti konzultációs weboldalon a Yandex nevű cég kódját, amely orosz szervereknek küldte el magyar állampolgárok adatait. Orbán Viktor miniszterelnök válaszában leszögezte: a nemzeti konzultációra szigorú adatvédelmi szabályok vonatkoznak, amelyeket eddig mindig betartottak és be fognak tartani.


Orbán Viktor miniszterelnök azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. május 8-án. Mögötte Halász János, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. (MTI Fotó: Kovács Tamás)

Gúr Nándor ugyanakkor úgy vélte: ha betartották volna az adatvédelmi szabályokat, akkor nem kerülhetett volna ki adat a Yandex szerverére.  Orbán Viktor úgy válaszolt: hozzászoktak ahhoz, hogy az MSZP a nemzeti konzultációt, bármiről is legyen szó, mindig megtámadja. Megerősítette: a nemzeti konzultáció adatvédelmi szempontból biztonságos. Hozzátette: már több mint egymillió ember küldte vissza a kérdőívet, amit a bizalom bizonyítékának tekintenek. A külföldi és a szovjet érdekekről szólva megjegyezte: a szocialista párt erről sokat mesélhet, hiszen hosszú évtizedekig szovjet érdekeket szolgált, majd kiszolgáltatta az országot az IMF-nek, Lendvai Ildikó pedig legutóbb azt mondta, hogy Soros György oldalán állnak.

Jobbik: mikor biztosítanak szavazási lehetőséget a külföldön élő magyaroknak?

Vona Gábor, a Jobbik elnöke azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy mikor hajlandó végre támogatni, hogy gyakorlati szavazati lehetőséget biztosítsanak a külföldre elvándorolt magyar embereknek, akár levélben, akár elektronikusan.

Orbán Viktor úgy válaszolt: a parlament alkotja meg a választójogi törvényt, ezért ha ilyen igényük van, akkor kezdjenek hozzá, a kormány ebben nem kíván részt venni, ez nem a kormány feladata. Hangsúlyozta: az ország számára a gyermekek a legfontosabbak, fontos, hogy minél több gyermek szülessen, minél többen nevelkedjenek fel itthon és minél többen kapjanak jó oktatást. Magyarország ezért minden megtesz, hogy támogassa a fiatalokat – közölte. Hozzátette: nem hiszi hogy a rendszerváltozás óta volt olyan parlament, amely olyan fontos törvényeket hozott a fiatalok érdekében, mint a Fidesz-KDNP többségével működő Országgyűlés.

Nem tartotta helyénvalónak azt a hangütést, amelyet Vona Gábor használt a külföldön lévő magyarokkal kapcsolatban. Közölte, tisztelet illeti azokat az embereket, akik a hazájuktól távol próbálnak boldogulni. Hozzátette: azért dolgoznak, hogy ha ezek az emberek, ha kint helytálltak és eljön az idő, akkor úgy érezhessék, hogy van értelme ismét Magyarországon folytatni az életüket.

„Mi tiszteljük ezeket az embereket, ön nem tiszteli őket" – válaszolt Vona Gábor, aki szerint miniszterelnök „menthetetlen" és kezd úgy viselkedni, mint egy „kiöregedett rocksztár, aki csak a régi lemezei között érzi jól magát". Azt mondta: 2018-ben a Jobbik a korrupt kormányzás helyett, a magyar emberek bérének emelésére koncentrál majd, segíti a lakhatást, és élhető, biztonságos, szabad Magyarországot teremt. A lázadás éve nem idén van, hanem jövőre lesz – fogalmazott.

Orbán Viktor megköszönte az indirekt elismerést, mert szerinte a Jobbik vezetője nem vonta kétségbe a kormány erőfeszítéseit a lakhatás, az ingyenes gyermekétkeztetés, és a minimálbér emelése ügyében. Hozzátette: Jobbikra nem, de a Fidesz-KDNP-re számíthatnak a magyar emberek.

Az LMP a nyugdíjasokért szólalt fel

Schmuck Erzsébet (LMP) azt kérdezte, miért szüntette meg a kormány a korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét, és miért nem emelik a minimális öregségi nyugdíjat.

Orbán Viktor miniszterelnök azt válaszolta: 2010-ben megállapodást kötöttek a nyugdíjasokkal a nyugdíjak reálértékének megőrzéséről, amit teljesítettek, sőt emelték azt, és ezt készek folytatni is. „Ha idén lesz 4 százalékos növekedés (...), akkor lesz ismét nyugdíjemelés is" – mondta a kormányfő, hozzátéve ugyanakkor, sokat kell még dolgozni azért, hogy kijelenthető legyen: a nyugdíjasok méltó körülmények között élnek Magyarországon. Megjegyezte, hogy mindezzel szemben a 2010 előtti kormányok elvették a 13. havi nyugdíjat, és a járandóság vásárlóértékét sem őrizték meg.

Fidesz: korrupciógyanús ügyek a Jobbik körül

Balla György (Fidesz) arról beszélt, hogy Janiczak Dávid, Ózd jobbikos polgármestere a hivatalában meztelenre vetkőzött, lefotózta magát, és azt megosztotta az ország közvéleményével. „Nem tudom, nem értem, miért egy meztelen fotóval akar Vona Gábornak üzenni" – mondta. Szerinte azonban nem is ez a lényeg, hanem az, hogy nyilvánosságra került egy ózdi hangfelvétel – ezen a polgármester és a jegyző is hallható –, amelyen „brutálisan cigányoznak, újságíró megvesztegetésére tesznek kísérletet, és egy igen erősen korrupciógyanús ügyet tárgyalnak végig". „Simicska Lajos lapja", az Index szerint pedig ez a beszélgetés teljesen érdektelen – jegyezte meg. A fideszes politikus arra is kitért, hogy Ózd megállapodást kötött „Soros György egyik fizetett szervezetével", a Transparency Internationallel (TI) egyebek mellett korrupciómegelőzés érdekében. A korrupciógyanús ózdi ügyben azonban a TI "hallgatott", ahogyan a Helsinki-bizottság is „hallgatott" a „brutális cigányozásnál" – mondta. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kijelentette: a Jobbikra nézve is terhelő adatok vannak az idézett felvételen. A Jobbik gazdálkodásáról szólva azt is megemlítette, hogy „titokzatos forrásból" finanszírozták plakátkampányukat. A TI-vel kapcsolatban úgy fogalmazott: olyan, mintha a Jobbik védelmi pénzt fizetne azoknak a nemzetközi szervezeteknek, amelyek folyamatosan megpróbálják lejáratni a kormányt.

MSZP: a meggazdagodásokról

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt, hogy míg a 100 leggazdagabb magyar egy kiadvány szerint 21 százalékkal növelte vagyonát, addig az átlagembereknek a lakásuk az egyetlen vagyontárgyuk. Orbán Viktor miniszterelnök válaszában közölte: a kormány semmilyen vagyoni listát nem készített és nem foglalkozik ilyennel, azt az egymással rivalizáló üzletemberek szórakozásának tartja. Azt az elvet követik, hogy az üzlettel az üzletemberek, a politikával és az ország ügyeivel pedig a politikusok foglalkoznak – tette hozzá, megjegyezve: ezzel szemben az MSZP Horn Gyula után üzletembereket ültetett a kormányfői székbe. A miniszterelnök értékelése szerint a korrupció maga a szocialista párt, hét évvel  kormányzása után is a nevéhez kötődik Magyarország legnagyobb korrupciós ügye, a 4-es metróé. A meggazdagodás receptjével kapcsolatban pedig azt javasolta, hogy forduljon MSZP-közeli üzletemberekhez.

Jobbik: a bérekért is szembemegy a kormány Brüsszellel?

Gyöngyösi Márton (Jobbik) felszólalásában szóvá tette azt is, hogy az átlagkereset Magyarországon alacsonyabb, mint a térségben, a multicégek pedig a megtermelt nyereség néhány százalékát fordítják bérekre. Orbán Viktor miniszterelnök azt felelte: a kormány 2010-ben vállalta, hogy megmenti Magyarországot a pénzügyi összeomlástól és ennek eleget is tett, megvannak az alapjai a sikeres gazdaságpolitikának. Hozzátette, hogy 2013-tól növekszik a gazdaság, aminek eredményeként a bérek is folyamatosan nőnek. A kormányfő azt mondta: nem érti a Jobbik miért gondolja, hogy Brüsszel fogja felemelni a magyar emberek bérét, miközben a hatalmi központ eddig többnyire a multiknak kedvezett. Nincs senki rajtunk kívül, aki érdekelt lenne a magyar emberek bérének emelésében – fogalmazott, jelezve: ezen dolgoznak.

KDNP: változik a közfoglalkoztatás rendszere?

Földi László (KDNP) felidézte: 2010-ben 12 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, mára pedig 4,5 százalékosra mérséklődött, emellett a foglalkoztatás meghaladja a 68 százalékot. Korábban a versenyszféra nem tudott elég munkahelyet teremteni, ezért az állam a „segély helyett munkát" elvet követve létrehozta a közfoglalkoztatást – tette hozzá, méltatva azt is, hogy csökkennek a munkát terhelő adók, elindult a munkahelyvédelmi akcióprogram és számos munkahelyteremtő program kezdődött. A közfoglalkoztatás jövőjéről érdeklődött. Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium (BM) önkormányzati államtitkára kifejtette, hogy a közfoglalkoztatást átmeneti rendszernek gondolták azok számára, akik kiszorultak az elsődleges munkaerőpiacról, s ők valós munkát végezve nem segélyből élnek, hanem a munkájukért kapott jövedelemből. Értékelése szerint ez segíti a visszatérést az elsődleges munkaerőpiacra, a vállalkozások pedig egyre több munkalehetőséget adnak.

LMP: kap kormányzati megbízatást Kocsis István?

Szél Bernadett (LMP) arról beszélt, hogy a kormány 13 ügyben ígért elszámoltatást, amelyből kettő Kocsis Istvánhoz, az MVM és a BKV volt vezetőjéhez kötődik, s ma is eljárás alatt áll. Felvetette, hogy az illető miért ült a parlament páholyában Süli János miniszteri beiktatásán, s ez jelenti-e, hogy ő is kormányzati megbízást kaphat. Orbán Viktor azt felelte, amennyiben lesz ilyen döntés, akkor még az előkészítés szakaszában tájékoztatni fogja a képviselőt. Miután az LMP-s kérdés címe egy esetleges paksi népszavazásról szólt, erre válaszul azt is elmondta, hogy a választásoknak minden párt tiszta lapokkal vágott neki és az emberek ennek tudatában szavaztak, a kormány végrehajtja, amit meghirdetett. Megjegyezte azt is, hogy Németországban 90 forintba kerül egy kilowattóra energia, míg Magyarországon 36-ba. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy annyit fizessünk – fogalmazott, hozzátéve: „ha van Paks, van rezsicsökkentés".

Fidesz: elképzelhető, hogy Botka nem tudott a szegedi parkolóügyről?   

Tilki Attila (Fidesz) sajtóhírekre hivatkozva elmondta: Szegeden 2008 és 2012 között több mint 300 ingyenes parkolóbérletet osztottak ki, mások mellett az önkormányzat politikusoknak. Az ügyben hat vádlott van hűtlen kezelés miatt, köztük egy alpolgármester, a főjegyző és a polgármester kabinetfőnöke. Azt kérdezte, elképzelhető-e, hogy a Szegednek 40 millió forint vagyoni hátrányt okozó ügyről a szocialista polgármester nem tudott és nem az ő utasítására történt az. Pogácsás Tibor, a BM önkormányzati államtitkára válaszában elmondta, hogy 307 igazolást adtak ki politikusoknak, EP-képviselőknek és olyanoknak, akik nem is kötődnek a szegedi városházához. Az érintetti kört „Botka VIP-listának" nevezte, szerinte a polgármesternek kedves gazdagoknak nem kellett fizetni. Nehezen képzelhető el, hogy ő nem tudott erről, ez egy „egyedi Monopoly", olyan mezővel, amely ingyenes parkolást ad – tette hozzá, jelezve: bízik abban, olyan mező is lesz, amely a börtönt tünteti fel, mint végállomást.

Az azonnali kérdések után Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője azt javasolta: a házvezetés tegyen az ellen, hogy képviselők olyan kérdést adnak be, amelynek tartalma nem függ össze a címével. Ez az országgyűlési törvénynek és a házszabálynak is ellentmond – tette hozzá.

Az elnöklő Jakab István jelezte: tájékoztatja a házelnököt és további intézkedést kér.


Államfői eskütétel


Áder János újraválasztott köztársasági elnök leteszi esküjét az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. május 8-án. (MTI Fotó: Kovács Tamás)

Esküt tett a köztársasági elnökként újraválasztott Áder János.

Az ünnepélyes eskütételt a történelmi zászlók behozatala és a Himnusz eléneklése után tartották – amelyen a képviselők mellett jelen voltak korábbi közjogi méltóságok is –, ezután a köztársasági elnök aláírta az esküokmányt, majd fogadta a gratulációkat. Ennek során Szél Bernadett, az LMP frakcióvezetője átadott neki egy, a paksi atomerőmű-bővítésről szóló népszavazás mellett érvelő dokumentumot.

Az eskütételen az MSZP képviselői nem vettek részt.

Az ünnepség – az újválasztott elnök beszéde után – a Szózattal ért véget.


Áder János újraválasztott köztársasági elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnök gratulációját az eskütétel után az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. május 8-án. (MTI Fotó: Kovács Tamás)

A parlament március 13-án döntött arról, hogy Áder János – a Fidesz-KDNP jelöltje – lesz az államfő újabb öt évig.

Áder János az 1867-es kiegyezést ajánlotta a politikusok figyelmébe

Az újraválasztását követő ünnepélyes eskütétele alkalmából elmondott beszédében drámai mértékűnek nevezte a politikai közbeszéd állapotának romlását Áder János köztársasági elnök, ezért az 1867-es kiegyezést ajánlotta követendő történelmi példaként.

Áder János az elmúlt hónapok politikai közbeszédéről szólva úgy fogalmazott: meggyőződése, „ha így megy tovább, mindent lerombolunk abból, amit 1990 óta közösen felépítettünk. Mindent megkérdőjelezünk. Minden – akárcsak hallgatólagos – megállapodást semmibe veszünk. Minden határt átlépünk."


Áder János újraválasztott köztársasági elnök (a pulpitusnál) eskütétele után beszédet mond az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. május 8-án. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

Hozzátette, ha van szándék arra, hogy ne így legyen, akkor az 1867-es kiegyezés olyan történelmi példa, „amiből erőt meríthetünk a cselekvéshez". Bár Kossuth, Széchenyi, Deák véleménye eltért bizonyos kérdésekben, az nem vitatható, hogy mindig a „haza üdve" lebegett a szemük előtt, és érveiket a másik iránti tisztelet hangján ütköztették.

Áder János egyetértést javasolt abban a három kérdésben, hogy mindannyian Európa polgárai vagyunk, mindannyian a magyar nemzethez tartozunk, és mindannyian tisztességes, becsületes, nyugodt életre vágyunk. Óva intett attól, hogy a közszereplők családtagjai, főként a gyermekek a politikai diskurzus részei legyenek.

A beszédet követően az Országgyűlés szünetet tart, majd napirend utáni felszólalásokkal zárja munkáját.

Napirend után

Napirend utáni felszólalásokkal zárta ötnapos munkáját az Országgyűlés hétfőn délután.

Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor az ülést bezárta és jelezte, hogy a következő ülésnap várhatóan május 15-én lesz.