Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2017. április 20-án. Mellette Kovács Zoltán kormányszóvivő (b). (Fotó: Koszticsák Szilárd – MTI)

A Miniszterelnökség vezetője szokásos budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: a jövő évi büdzsével azok járnak majd a legjobban, akik munkából élnek.

Foglalkoztatás, családtámogatás, biztonság – szavai szerint ezek állnak a költségvetés középpontjában. Azt is mondta, hogy amikor a Fidesz kormányoz, nincs választási költségvetés.

A tervezett 2018-as intézkedések közül a tárcavezető megemlítette az internet és a fogyasztásra szánt hal áfájának 5 százalékra csökkentését.

Megerősítette, hogy 2018-ra 4 százalék fölötti gazdasági növekedést, 2,4 százalékos hiányt és 72-73 százalékos államadósság-mértéket terveznek.

A költségvetés körülbelül 80 százaléka megy majd az ország működtetésére, 20 százalék pedig az ország fejlesztését szolgálja – mondta, hozzátéve: minden tárca legalább annyit kap, mint legutóbb, de általában nő a büdzséjük.

Lázár János közölte: a parlament elé kerülnek a jövő évi adótörvények – amelyek jelentős egyszerűsítéseket, a béremelések és az adócsökkentések fenntartását tartalmazzák majd -, a költségvetést megalapozó törvénycsomag, valamint az idei büdzsé módosítása is. Utóbbira azért van szükség, mert át kell vezetni benne a bérnövekedéseket, a járulékcsökkentéseket és az államadósság-csökkentésre szánt földértékesítési többletbevételeket.

Összegzése szerint a 2018-as egy visszafogottan, óvatosan, konzervatívan tervezett büdzsé.

A miniszter beszélt a paksi atomerőmű-bővítésről is, tudatva: a projektmenedzseri feladatokat kapó Süli János, a két új blokk tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterjelölt várhatóan május 2-án tesz esküt az Országgyűlésben.

Indoklása szerint azért szükséges minisztert kinevezni, mert egy olyan kiemelt beruházásról van szó, amely jelentős hatást gyakorol a magyar nemzetgazdaságra, a GDP-re, az egész térségre. Hozzátette: Süli János gyakorolja majd a paksi projektcég tulajdonjogát, és az Európai Bizottsággal való kapcsolattartáson kívül – amely marad a Miniszterelnökségnél – hozzá kerül minden paksi kapacitásfenntartási kérdés.

A beruházás előkészítésének semmilyen akadálya nincs – jelentette ki a Miniszterelnökség vezetője, aki hangsúlyozta: Magyarország sem a hiteltől nem függ – mert képes akár saját forrásból vagy az orosznál is olcsóbb hitelből finanszírozni az építkezést -, sem pedig a technológiától, mert az erőmű működtetéséhez szükséges üzemanyag bárhonnan beszerezhető. A pénzügyekről szólva kifejtette: eddig 100 millió eurót kell kifizetni az előkészítéssel összefüggésben, ami történhet a költségvetésből – amelyben megvan rá a fedezet -, az orosz hitel lehívásával – amelynek visszatörlesztésére 60 napon belül lehetőség van – vagy nemzetközi konzorcium által biztosított államkötvénylejegyzésből. Az államadósság-kezelőnek és a gazdasági tárcának a költségvetési szempontból legoptimálisabb megoldást kell választania – jelezte. 

A beruházással összefüggésben a politikus szorgalmazta a kalocsai Duna-híd építésének felgyorsítását.

Energiafüggetlenségre vonatkozó kormányzati célkitűzés

Lázár János ismertette azt az energiafüggetlenségre vonatkozó kormányzati célkitűzést is, amelynek lényege, hogy Magyarország saját maga tudja előállítani a szükséges áramot. A kabinet terve az, hogy 50 százalékban a paksi erőmű szolgálja ki a magyar igényeket, a másik 50 százalék pedig zöldenergiából – elsősorban napenergiából – származzon – közölte. A hagyományos – például szénalapú – energiatermelő kapacitások sorsát firtató kérdésre azt felelte: ezek maradnak, amíg tudnak.

A miniszter azt is elmondta: a kereskedelempolitikát érintő tervezett változtatásokkal kapcsolatban a gazdasági kabinet arra jutott, hogy újabb tárgyalásokra van szükség a munkaadók, a munkavállalók és a fogyasztóvédelem képviselőivel, így lehet, hogy ebben a ciklusban nem lesz döntés. „Nehezen boldogulunk a multik megregulázásával”, mert „sok barátjuk van” minden szinten – fogalmazott. Kérdésre megjegyezte: sajnos úgy alakult a magyar gazdaság szerkezete, hogy ma a Tesco a legnagyobb munkaadó Magyarországon, ami „egy elég fontos érv”.

Hozzátette, hogy a dolgozók havi két szabad vasárnapjával kapcsolatos véleményével a kormányzatban kisebbségben van, mert a többség szerint az érintetteknek kellene erről megegyezniük.

Adóbürokrácia csökkentése

A miniszter a tájékoztatón az adóbürokrácia csökkentése mellett foglalt állást. Közölte: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) megújításának stratégiáját megtárgyalta a kormány, azt a versenyképesség javítása érdekében kell végrehajtani 2018 után. Kérdésre elmondta, hogy a szervezetet a jövőben is államtitkár vezeti, s 2018 előtt nem lesz lehetőség arra, hogy a vállalkozások adóbevallásának tervezetét is elkészítse a NAV.

A kormány megtárgyalta azt is, hogy 2018 nyarán 60, illetve 90 ezer gyermek vehet részt nyári táborban, ez egy 14 milliárdos európai uniós program lesz; a Kárpát-medencében a határon túl pedig 12 ezerrel bővítik a magyar óvodai férőhelyeket a meglévő 48 ezer mellett. Ez 17,5 milliárdos beruházás – tette hozzá.

Azt is közölte, hogy a kormány javasolja a jogtanácsosi tevékenység újraszabályozását és az ügyvédi tevékenység pontosítását.

A munkaidő-elszámolással kapcsolatos munkatörvénykönyv-módosítási javaslatról a miniszter azt mondta: a kormány még nem tárgyalt róla, de meg kell vitatni, neki vannak fenntartásai, és osztja a szakszervezetek egyes aggályait.