Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2017. február 23-án. (MTI Fotó: Kovács Attila)


A tárcavezető emlékeztetett, hogy a kormány szerdán azt javasolta a fővárosnak és a Magyar Olimpiai Bizottságnak (MOB), vonja vissza a budapesti olimpiai pályázatot.

Ennek indoka a nemzeti egység hiánya, e nélkül ugyanis egyetlen ország sem tudott olimpiát rendezni, e nélkül nincs esélye a pályázatnak – mondta.

Szavai szerint Magyarországon elképzelhetetlen nemzeti egység baloldali pártok nélkül, a budapesti pályázatot eredetileg támogató MSZP azonban változtatott az álláspontján.

Ha pedig csak a kormány és a kormánypártok támogatják az olimpiát, az megvalósíthatatlan – fogalmazott Lázár János.

Megjegyezte, hogy szerinte egy népszavazás esetén bekövetkező kampánnyal és vitával „magát égetné" Magyarország, a referendumon pedig valószínűleg a játékok ellenzői lennének többségben.

Teljesült a népszavazási aláírásgyűjtők kérése, nem lesz olimpia – tette hozzá.

A miniszter kérdésre az ország kudarcának nevezte, hogy nem sikerült megteremteni, illetve megtartani a nemzeti egységet.

Azt is mondta, hogy szerinte Magyarország belátható időn belül nem fog olimpiát rendezni.

Lázár János jelezte, hogy Fürjes Balázs, a budapesti olimpiai pályázat vezetője a pályázathoz kapcsolódó minden eddigi költség felhasználásáról be fog számolni. Szabó Tünde államtitkár jelentésének pedig azt is tartalmaznia kell majd, hogy milyen beruházásokra van szüksége a sportnak a következő években, az olimpiával összefüggésben tervezett fejlesztések közül melyikről kell lemondani, melyiket kell átalakítani.

Más sporttémákról szólva a Miniszterelnökség vezetője tudatta, hogy a 2017-es budapesti vizes vb-re elkészült Dagály uszoda bruttó 48 milliárd forintba került, ez a tervezett költségen belül van.

A kormány jóváhagyta azt is, hogy megkezdődjön az új Puskás-stadion építése, a közbeszerzési eljárás lezárult – az eredményt napokon belül kihirdetik –, a kormány pedig bruttó 190 milliárd forintot hagyott jóvá rá - közölte.

A szerb-magyar határszakasz műszaki határzára mögött egy második védelmi vonal kiépítéséről döntött a kormány - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető.

Lázár János ezt azzal indokolta sajtótájékoztatón, hogy 2017-ben jelentős számú illegális bevándorló érkezhet. A határvonal megerősítése miatt a Belügyminisztérium költségvetését 38 milliárd forinttal emelik.

A tárcavezető közölte azt is, hogy több helyen felállítják azokat a pontokat, ahol a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkatársai átveszik a menedékkérelmeket. Első körben 400 fő befogadására alkalmas infrastruktúra létesül, s az országban lévő mintegy 600, ma zárt vagy nyílt táborban lévő bevándorló is a határőrizeti pontra kerül vissza - fejtette ki. A bevándorlók nem mozoghatnak szabadon az országban – erősítette meg.

Lázár János keddi brüsszeli tárgyalásairól beszámolva közölte azt is, hogy bíróság elé viszi az Európai Bizottság (EB) a magyar hatósági árszabályozás kérdését az energetika területén. Mint kifejtette, az EB a cégekre szeretné bízni az árszabást, a magyar álláspont szerint viszont az államnak, hatóságoknak kell dönteniük, az emberek szempontjainak mérlegelése alapján. A miniszter értékelése szerint 30-40 százalékkal drágább lenne az áram és a gáz, ha a piac döntene, a kormány azonban a lakosság számára megfizethető díjak mellett áll.

A tárcavezető azt is elmondta, hogy a gyógyszerészeket és a multinacionális cégeket érintő szabályozás ügyében várhatóan megegyezéssel zárulnak a kötelezettségszegési eljárások, a külföldiek földtulajdon-szerzésének korlátozásáról azonban további egyeztetések szükségesek. Utóbbival kapcsolatban kiemelte: a magyar álláspont szerint a föld véges erőforrás, más szolgáltatásoktól és termékektől eltérő, speciális szabályozást kell rá alkalmazni.

Lázár János kitért arra is, hogy Paks ügyében is „eredménnyel kecsegtetnek" az uniós tárgyalások, további részleteket azonban nem kívánt elárulni.

A miniszter azt is elmondta, hogy Magyarország Pelczné Gáll Ildikót javasolja az Európai Bizottságnak az uniós számvevőszék magyar delegáltjának. A fideszes EP-képviselő minden feltételnek és követelménynek megfelel, reális esély van rá, hogy rövid időn belül hat évre kinevezik – tette hozzá.

Kérdésre közölte: a tisztségre összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak, így miután Pelczné Gáll Ildikó – aki EP-képviselősége mellett a Fidesz alelnöke – tagja lett a testületnek, ezeket fel kell oldania.

Lázár János a tájékoztatón közölte, hogy márciusban kezdődik az a nemzeti konzultáció, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök jelentett be a kormány szerint Magyarország előtt álló öt veszélyforrásról. Ez a rezsicsökkentés brüsszeli betiltása, az illegális bevándorlás kérdése, az adópolitika uniós központosítása, a munkahelyvédelmi támogatások biztosítására vonatkozó jog elvesztése és a külföldi forrásból dolgozó szervezetek elszámoltathatósága – sorolta.

A tárcavezető amiatt is kritizálta Brüsszelt, hogy a silányabb minőségű élelmiszerek ügyében szerinte az EU azon az állásponton van, hogy „a szegényebb magyaroknak lehet ócskább dolgokat eladni".

Lázár János több terméket, illetve márkát is említett, amelyek esetében a magyar ellenőrök azt tapasztalták, hogy az osztrák boltok polcain jobb a minőségük, mint a magyar üzletekben. Tapasztalatuk szerint – ismertette – az Ausztriában vásárolt Coca-Colában jobb minőségű aromák voltak, és kevesebb cukorral készült; a Nesquikben Magyarországon kevesebb volt a kakaópor; a Rio Maréban itt 2 százalékkal kevesebb tonhal volt; a Nutellának is más volt a minősége; a Knorr zacskós húslevesben pedig 12 grammal több por volt Ausztriában. A vizsgált boltok között az Aldit, a Lidlt, a Metrót és a Spart említette.

Jelezte, újabb vizsgálatok lesznek, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek a nemzetgazdasági tárcával és a Miniszterelnökséggel közösen pedig jelentést kell készítenie a fogyasztóvédelem, az élelmiszer-biztonság témakörében.

A tárcavezető beszámolt arról a kormánydöntésről is, amely szerint kártalanítják a madárinfluenza károsultjait, a termelőket és a vágóhidakat is. Előbbieknek már megítélt a kormány 3 milliárd forintot, most pedig 2,7 milliárd forintot biztosítanak az érintett vágóhidaknak.

A tárcavezetőt faggatták Matolcsy György jegybankelnök szerdai szavairól is, aki a brókerbotrányokat „egy olyan nagy NATO-szövetséges ország budapesti nagykövetségéről folytatott kormánybuktató és jegybankbuktató" tevékenységével hozta összefüggésbe, ami 2014 őszén indult el. Lázár János azt válaszolta, hogy erről nem tudott, arról viszont igen, hogy 2014 őszén az akkori amerikai ügyvivő, André Goodfriend közvetlenül és direkt beavatkozott a magyar belpolitikai folyamatokba. „Úgy tűnt, minthogyha az amerikai követség akkori vezetője naponta fontosnak tartotta volna, hogy a magyar belpolitikai eseményekről véleményt mondjon, állást foglaljon, beavatkozzon, irányítsa, szervezze" azokat – fogalmazott.