Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője beszédet mond az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 169. évfordulóján rendezett megemlékezésen Hódmezővásárhelyen 2017. március 15-én. (Fotó: Rosta Tibor – MTI)

Lázár János az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 169. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen közölte: egész pártok, politikusok gyülekezete és működése épül a tagadásra, az elutasításra, minden ellenzésére és megakadályozására. „Ez már kezd aggasztó mértéket ölteni” – fogalmazott.

„De mi van a nemeken túl? A semmi? A tegnapi kicsiség? Egy ország nem épülhet nemekre” – jelentette ki. 

„Igazi bátorság ahhoz kell, hogy merjünk igent mondani” – mondta a térség országgyűlési képviselője, hozzátéve: „a magyaroknak igazi bátorság sosem a külső ellenség legyőzésére, hanem a saját magukkal való szembenézéshez kellett”. Kiemelte: a magyarok mindig akkor tudtak nagy dolgokat véghezvinni, amikor összefogtak, amikor nem arra koncentráltak, ami szétválasztja, hanem arra, ami összeköti őket. „Ez ma is érvényes” – közölte.

Lázár János szerint az is elég, ha „egy-egy nagy ügy erejéig jobban szeretjük Magyarországot, mint amennyire utáljuk egymás pártjait”. Mint mondta, még nincs késő, az energiákat közösen a kihívások legyőzésére, cselekvésre kell fordítani. 

A miniszter beszéde végén több bátorságot, hazafiasságot és „több Magyarországot” kívánt a Kossuth téren megjelent ünneplőknek.

Almási István (Fidesz-KDNP) polgármester olyan „világméretű kihívásról” beszélt, amelyben Európa államai nem tudnak egységesek lenni. 

Úgy fogalmazott, „Európa elvesztette az irányt”, hűtlen lett az alapító eszmékhez. Magyarország – ahogyan 169 éve – most ismét példát mutathat az „ébredező Európának” – jelentette ki.

Karol Biernacki, Lengyelország tiszteletbeli konzulja magyarul elmondott köszöntőjében a két nemzet közötti szoros barátságról, azonos történelmi útjáról beszélt. Közölte: „a közösségvállalás felbecsülhetetlen napjainkban, amikor Európa gyengélkedik”.