A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) kezet fog Timo Soini finn külügyminiszterrel találkozójukon Helsinkiben 2017. február 22-én. (Fotó: KKM – MTI)

Négy olyan sarokponton van egyetértés a két ország között, amelyek Magyarország számára gazdasági és biztonsági szempontból rendkívül fontosak – mondta.

„Egyetértünk abban, hogy a nukleáris energia diszkriminációja Európában megengedhetetlen, hogy minden tagállamnak saját jogon kell tudnia eldönteni, milyen energiaformákat használ. Ellenezni fogunk minden olyan szabályozást, amely a nukleáris energiát negatívan érintené” – tette hozzá.

Finnországban most hasonló struktúrában – orosz vállalati részvétellel, részben orosz hitelből – épül atomerőmű, mint amilyenben Magyarország fogja építeni Paks-2-t - állapította meg Szijjártó Péter. „Éppen ezért elvárjuk az Európai Uniótól, hogy ne gátolja többé a paksi bővítést, hanem ahogy megadta a szükséges engedélyeket a hasonló konstrukcióban épülő finnországi atomerőmű építésének, úgy adja meg most már haladéktalanul az utolsó engedélyt is Paks bővítéséhez. Magyarország növelni szeretné nukleárisenergia-felhasználását, hogy előre tudjon lépni mind a versenyképesség, mind az energiabiztonság területén” – szögezte le.

Nagy-Britanniának az Európai Unióból történő kilépésével (Brexit) kapcsolatban Magyarország és Finnország is hangsúlyozza, hogy ennek igazságosnak kell lennie a szigetországgal szemben. Olyan megállapodást szorgalmaz a két ország, amelynek értelmében a lehető legszorosabb gazdasági együttműködés maradhat fenn Nagy-Britannia és az EU között. Az egész uniónak, és benne Magyarországnak, Finnországnak is komoly gazdasági károkat okozna, ha előtérbe kerülnének azon európai bürokraták törekvései, akik büntetni próbálják Nagy-Britanniát a kilépésért – mondta Szijártó Péter.

Helsinki és Budapest egyetért az európai uniós védelmi képességek megerősítésének szükségességében. A novemberi amerikai elnökválasztást és a Brexitet (az erről szóló népszavazási döntést) követően minden eddiginél fontosabb, hogy az EU biztonsági lábát is megerősítsük. Magyarország kezdeményezése egy közös európai hadseregre vonatkozóan továbbra is az asztalon van, és várja, hogy erről minél előbb érdemi vita kezdődhessen az EU-ban – fűzte hozzá Szijjártó Péter.

A két ország szorosan együttműködik az EU bővítésének szorgalmazásában is. Ez Magyarország számára biztonsági kérdés, hiszen a Balkán egyes pontjain újabb feszültségek keletkeztek, s ha az unió nem tudja megadni a belépés perspektíváját a balkáni országoknak, akkor Magyarországnak újabb komoly biztonsági feladatai adódhatnak délről – tette hozzá.

A magyar-finn kereskedelmi forgalom tavaly is meghaladta az 500 millió eurót (153 milliárd forint). Finnország a saját kutatási-fejlesztési tevékenységén alapuló, magas hozzáadott-értékű beruházásokat tavaly is hozott Magyarországra. „Az IT (információtechnológiai) és más magas hozzáadott értéket adó szektorokban tevékenykedő vállalatokkal folytatott mostani tárgyalásaink eredményeképpen Magyarországon a közeljövőben két újabb finn beruházást tudunk bejelenteni. Ezek összesen 300 olyan munkahelyet hoznak létre Budapesten és környékén, amelyek kifejezetten magas fokú szakképzettséget igényelnek” – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.