A Magyarország és Ukrajna közötti perspektivikus politikai kapcsolatok jelentős hátszelet biztosítanak a gazdasági együttműködés fejlesztéséhez – jelentette ki Orbán Viktor pénteken Debrecenben, a Magyar Nemzeti Kereskedőház által szervezett magyar-ukrán gazdasági fórumon, amelyen felszólalt az ukrán miniszterelnök is. A miniszterelnök kiemelte, hogy hazánk támogatja Ukrajna stratégiai céljait: területi szuverenitását, csatlakozását az Európai Unióhoz, és az uniós vízummentességét.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Magyar Nemzeti Kereskedőház magyar-ukrán üzleti fórumán a Debreceni Egyetemen 2016. november 25-én. (MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)
Orbán Viktor kiemelte, Magyarország támogatja Ukrajna stratégiai céljait: területi szuverenitását, közép távon csatlakozását az Európai Unióhoz, és az uniós vízummentességét.
Arról is beszámolt, hogy akciótervet dolgoznak ki Seszták Miklós kereszténydemokrata nemzeti fejlesztési miniszter vezetésével a gazdasági együttműködés támogatására. Az útépítéseket, határnyitásokat is magába foglaló akciótervben 50 millió euró hitelsegély-keretet biztosítanak, a kárpátaljai magyar vállalkozásokat pedig az idei kétmilliárd forint keret után jövőre ötmilliárddal támogatják.
Lehetetlen helyzetnek nevezte, hogy Európa egyik leggazdagabb országa, Hollandia megvétózza az Európai Unió és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi egyezményt, amelyet Hollandián kívül valamennyi uniós tagállam támogat. Elképzelhetetlennek tartotta, hogy „érdemben tárgyaljunk Törökország vízummentességről azt megelőzően, hogy Ukrajnának megadjuk" ezt. Ukrajna vízummentsége „nem kerül semmibe, csak politikai bátorság kérdése" – fűzte hozzá.
Szavai szerint a magyar gazdaság fejlődésének „csak a kishitűség szab határt". Arra ugyan nincs garancia, hogy a gazdaság a következő években is olyan sikeres lesz, mint az elmúlt három évben, „de minden emberi számítás szerint a felívelő pálya még jó néhány évig kitart" – mondta a Debreceni Egyetem auláját megtöltő több száz üzletember előtt.
Ukrajnáról szólva hangsúlyozta, az ország „nincs könnyű helyzetben, félháborús állapotok vannak", ami a magyar-ukrán gazdasági kapcsolatokban is jelentős visszaesést okozott, bár az utóbbi hónapokban már növekedés tapasztalható. Ukrajna földrajzi kapocs kelet és nyugat között; a politikai stabilitás, a kormányzat döntésképessége, a kiszámítható jogi környezet befolyásolja a gazdasági együttműködés sikerét – mondta.
Felidézte, Magyarország és a többi visegrádi állam hosszú, nehézkes uniós csatlakozási folyamat után vált mára Európa gazdasági motorjává. „Ha a V4-ek nem lennének az EU tagjai, nem lenne gazdasági növekedés az unióban" – tette hozzá. Megjegyezte, Ukrajna hasonló helyzetben van, „előbb pénzt visz", aztán gazdaságával hozzájárul a fejlődéshez.
Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök beszédet mond a Magyar Nemzeti Kereskedőház magyar-ukrán üzleti fórumán a Debreceni Egyetemen 2016. november 25-én. (MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)
Volodimir Hrojszman ukrán kormányfő felszólalásában előrebocsátotta, hogy függetlenné válása óta eltelt időszakának legnagyobb kihívásai előtt áll Ukrajna. Hangsúlyozta, az ukrán nép már korábban kifejezte akaratát, hogy Európához, illetve az EU-hoz tartozzon. Ukrajna Európa része – szögezte le a kormányfő.
Kifejtette, Ukrajna szeretné bevezetni a nemzeti vízumkérelmek díjmentességét, amely nagyban megkönnyítené az ukrán állampolgárok beutazását és munkavállalását az EU-ba, egyben megköszönte Orbán Viktor és Magyarország támogatását és erőfeszítéseit Ukrajna vízummentességének ügyében.
Volodimir Hrojszman kifejtette, Ukrajna és Magyarország egyformán látja a két ország jövőbeni kapcsolatait, mindkét ország gazdasága fejlődött az elmúlt időszakban. Hangsúlyozta azt is, az utóbbi hónapokban nőtt Magyarország és Ukrajna közötti külkereskedelem, az ukrán gazdaság 2014 utolsó negyedévében pedig a vártnál jobb mutatókat produkált. Úgy vélte, Ukrajnának a mezőgazdaságban, a vegyiparban, az energetikában és a gépiparban vannak nagy lehetőségei, az ágazati együttműködések pedig Magyarország számára is hasznot hozhatnak. Érdekeltek vagyunk abban, hogy az Ukrajnában befektetni, vállalkozni szándékozó magyar üzletemberek érezzék az ukrán kormány támogatását és sikeresek legyenek. Ezzel Ukrajna fejlődését is segítik – fogalmazott Volodimir Hrojszman.
Beruházásokat támogató iroda létrehozásával, a bírósági rendszer módosításával, valamint a beruházásokat akadályozó egyes törvények és rendeletek eltörlésével támogatja az ukrán kormány az országba érkező vállalkozások fejlődését – közölte.
Seszták Miklós kereszténydemokrata nemzeti fejlesztési miniszter azt hangsúlyozta, hogy Ukrajna mindig is Magyarország kiemelt stratégiai partnere volt, az áruforgalom 2016 első nyolc hónapjában mintegy 1,8 milliárd dollár volt. Utalt arra, hogy a magyar és az ukrán kormányfő a két ország történetének legjelentősebb gazdasági és infrastrukturális programjáról állapodott meg csütörtökön. Ez egyebek mellett tartalmazza a Tisza-hidak felújítását, az M3-as autópálya továbbépítését az ukrán határig, valamint az M34-es gyorsforgalmi út Vásárosnaménytól Záhonyig tartó szakaszának tervezését és megépítését, illetve sportügyi együttműködést is. A magyar kormány által elindított vállalkozásfejlesztési programban 2 milliárd forinttal támogatják az Ukrajnában működő magyar és ukrán vállalkozásokat.
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere kiemelte: Debrecen arra törekszik, hogy a Kárpát-medence keleti térségének regionális központja legyen. Bejelentette: partnervárosi megállapodást kötnek Ungvárral és Harkivval. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem (DE) rektora ukránul és magyarul elmondott köszöntőjében pedig azt emelte ki a DE fontos szerepet szán a szomszédos országokkal kialakított oktatási-kulturális, illetve tudományos és innovációs kapcsolatok fejlesztésének.
