Dr. Medgyasszay László, a KDNP agrár-szakértője azon kevés képviselők egyike, ’ki a rendszerváltás óta (1990) koptatja a parlament lépcsőit, megélt már egyet s mást, ezúttal azonban még ő is fölöttébb meghökkent. Mondotta is a Tisztelt Házban a jövő évi költségvetés vitájában: 

 

– Hát, ilyen még nem volt, pedig a 19. költségvetés tárgyalásán veszek részt ! Olyan már volt, hogy egy éjszakán keresztül szavaztunk ’91. december 30-án délután 4-től másnap délután 4-ig – az akkori ellenzék obstrukciója mellett –, de legalább volt miről szavazni, volt miről beszélni! Most viszont miről vitatkozunk? A költségvetés harmadik változatáról. Még a kormányból kilépő Horn Gábor is azt mondta egy órával ezelőtt: lehet, hogy lesz negyedik is!  Lehet, hogy ő tudja már, én nem… Ilyen körülmények között, a konkrét számok alapján, ami rendelkezésre áll – például az agrárfejezetben – nehéz megítélni, hogy mit szándékozik tenni a kormány, milyen irányban kívánja továbbfejleszteni az agrárágazatot? 

 

– Egy költségvetésnél – főleg, amikor szűkre szabott a zakó – bizonyára prioritásokat kell megszabni. Az egészségügy, az oktatás számomra is prioritás, de az agrárgazdaság is az! Értelemszerűen az, hiszen élelmiszer-előállításról van szó, és ez minden magyar állampolgárt, csecsemőtől az aggastyánig, érint. Az sem mindegy, hogy ez magyar élelmiszer-e, és egészséges élelmiszer-e? Ahhoz, hogy versenyképes és egészséges magyar élelmiszert állítson elő az agrárgazdaság, szükséges bizonyos támogatási rendszer, és szükséges egy szakigazgatás és egy ellenőrzési szolgáltatás! 

 

– A nemzeti támogatás ismét 25 milliárddal kevesebb, mint amennyit egy 2004-ben, szocialista javaslatra előírt az országgyűlési határozat a kormány számára. Az Uniós támogatásokhoz – szerencsére - a kormány sem tud úgy hozzányúlni úgy, hogy az egészre rátegye a kezét. De, ahhoz már van joga, hogy eldöntse, miként, és kinek, kiknek osztja ezeket a különféle támogatásokat. Hát, itt már vannak problémák – a mostani kormányfilozófiával nem értünk egyet! 

 

– Egy nyugdíjas főtisztviselő barátom mondta, hogy ilyen csapnivaló agrár-közigazgatás még a Rákosi-rendszerben sem volt. A kezdetét nem ismerem, lévén akkor még kis úttörő voltam, de azt tudom, hogy az elmúlt 40 évben ilyen gyengén szervezett szakigazgatással nem találkoztunk! Függetlenül attól, hogy a kormány a jelenleg működő Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt pozitívumként emlegeti. 

 

– Ahhoz, hogy jó minőségű élelmiszer kerüljön az asztalra, megfelelő szakigazgatási hálózat is kell. Az élelmiszer-ellenőrzés azonban csak akkor tud megfelelően működni, ha kap hozzá pénzt, paripát, fegyvert, tehát megfelelő módon finanszírozást.  Azt látjuk a költségvetésből – hogy egy konkrét területet is mondjak, és ez pozitívumnak van beállítva –, hogy 2008-hoz viszonyítva 2009-ben ez az ellenőrző szolgálat mintegy 2 milliárd forinttal nagyobb költségvetési támogatást kap. Csak azt nem teszi hozzá az anyag, hogy 2008-ban 7 milliárdnyi plusztámogatást, pluszelőirányzatot kellett biztosítani ahhoz, hogy működjön. Tehát úgy látjuk, hogy ennek a szolgálatnak a támogatása eleve alultervezett, és ez még a 2009. évben is problémát fog okozni.

 

– Sokadszor mondom: az agrárgazdaság fejlesztésében rendkívül fontos a szövetkezések, a beszerzési és értékesítési szövetkezetek fejlesztése. Nem jutott, jut rá elég forrás. Úgy látom, hogy most sincs meg az a kormányzati szándék, hogy hatékonyan segítse, mert sem a szöveges részben, sem a számokban ez nem tükröződik. 

 

– Szeretném felhívni a kormány figyelmét arra, hogy az Európai Unió 90 millió eurót fordít 2009-től minden évben egy ingyenes gyümölcs-zöldség iskolai programra. Ehhez nemzeti stratégiát kell készíteni, és 50 százalékos társfinanszírozást biztosítani!  Ezt sem látjuk ebben a költségvetésben. Egy olyan országban nem, ahol mindig probléma van a gyümölcsértékesítéssel. Az már csak az én szívfájdalmam, hogy immár harmadik éve nincs szó a nemzeti lovasprogramról, holott ötpárti konszenzus szólt róla, - „valamikor”. 

 

Bartha Szabó József