Kezdeményezik-e a köztársasági elnöknél a több millió magyar embert megsértő Kertész Ákos Kossuth-díjának megvonását?

FARKAS GERGELY (Jobbik): – Sok botránya, szomorú vagy épp felháborító eseménye volt ennek a nyárnak. Nem lenne egyszerű rangsort készíteni ezekből, de ha valaki mégis erre vállalkozna, akkor – véleményem szerint – Kertész Ákos magyarságot gyalázó levele előkelő helyet kellene hogy kapjon ezen a listán. Történt, hogy augusztus 29-én Kertész Ákos nyílt levelet fogalmazott a balliberális Amerikai Népszavának. De ha már tollat ragadott, nem feledkezett el a szélsőséges, magyar-gyűlölő sorstársai kedvenc időtöltéséről sem, hogy rúgjon egyet a magyarságba. Levelében ugyanis az alábbiakat engedte meg magának: „A magyar genetikusan alattvaló; a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret-furdalást; boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot; ma már a második világháború borzalmaiért, a holokausztért egyedül a magyar a felelős.” Lehetne még idézni a cikkből, de nem kívánom sem a Tisztelt Ház méltóságát sérteni ezen mondatokkal, sem a kedélyeket tovább borzolni.

– A Jobbik mindig is érzékeny volt a magyarság gyalázására, és ahogy eddig, most sem hagyjuk szó nélkül: követeljük, hogy vonják vissza a 2008-ban Gyurcsány Ferenc előterjesztése alapján kitüntetett Kertész Ákos Kossuth-díját.

– Az MSZP nevében Szanyi Tibor egy sajtótájékoztatón, kicsit ingatag testtartással ugyan, de hozta a kötelezőt: teljes támogatásáról biztosította Kertész Ákost. Persze, ebben semmi meglepő nincs, sőt, ha rajtuk múlna, már Nobel-díjra is jelölnék Ákos barátjukat, aki, teszem hozzá, egy ilyen cikk megírása után megsokszorozta esélyét annak megnyerésére.

– Az LMP javára legyen írva, tanulva elődjük, az SZDSZ hibáiból, nem vették védelmükbe a védhetetlent: Schiffer András is szégyenletesnek és igaztalannak minősítette a levélben leírtakat.

– Egyedül a kormány nem nyilatkozott, holott a legnagyobb lehetősége volna az érdemi lépéseket megtenni. Hisz ha valaki nem tudná, a Kossuth-díj megvonására az a Kossuth-díj Bizottság tehet a köztársasági elnök részére ajánlást, amelynek elnöke a miniszterelnök, és tagja több miniszter is. Egy egyszerű állampolgár mindössze kezdeményezheti például a kormány tagjainál, hogy javasolják a bizottságnak ezen ajánlás megtételét. Jelzem, hogy magánemberként ezen kezdeményezéssel már éltem is. Így most egyértelműen az önök döntésére várunk. Kérdezem tehát:

• Kezdeményezik-e a köztársasági elnöknél Kertész Ákos Kossuth-díjának megvonását?

+

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Tisztelt Képviselő úr! Kertész Ákos cikke valóban elfogadhatatlan. Minden olyan határt átlépett, amit Európa kijelölt önmaga számára. Európa ilyet nem mond, nem ír le, sőt nem is gondol. Kertész Ákos cikke védhetetlen. Nagyot hibázik, aki védelmébe veszi. Nem is nagyon akad olyan magyar, aki erre hajlandó. A kivételt talán csak a szocialisták nevében megszólaló Szanyi Tibor jelenti, aki szerint a szocialisták maximálisan szolidárisak Kertész Ákossal. Vajon mit jelenthet ebben az esetben a szolidaritás? Azt, hogy a szocialisták egyetértenek Kertész Ákossal? Azaz a szocialisták igazolnak bármilyen gyalázatos hazugságot, ha olyan ember írja, akit ők terjesztettek fel Kossuth-díjra? Az sem zavarja őket, hogy a kollektív bűnösség alkalmazása a polgári demokráciákban megengedhetetlen? Egyetlen etnikai vagy társadalmi csoport, közösség egyetemleges felelősségre vonása sem megengedett. A Magyar Szocialista Pártnak legalább ebben az egy esetben nem Kertész Ákossal, hanem a magyarsággal kellene szolidárisnak lennie!

– Képviselő úr! Ön azzal kezdte az interpellációját, hogy sok botránya volt ennek a nyárnak. Ebben igaza van! Önök jobbikos képviselők nemcsak szeretik, de gerjesztik is a botrányokat. Ahol önök megjelennek, ott általában történik is valami botrányos. Véleményem szerint ön ezzel a felszólalásával sem a megoldást keresi, pedig jobb lenne, ha a Jobbik a szélsőséges megnyilvánulások helyett a megoldást keresné.

– Képviselő úr! Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni. Nem félni a más véleményűektől, a más nyelvűektől, a más fajúaktól, a forradalomtól, az összeesküvésektől, az ellenség ismeretlen gonosz szándékaitól, az ellenséges propagandától és egyáltalán mindazoktól az imaginárius veszedelmektől, amelyek azáltal válnak valódi veszedelmekké, hogy félünk tőlük. Kijelenthetem itt, a Magyar Országgyűlésben: Magyarország demokratikus állam. Mi nem félünk! Az ország polgárai becsületes, megfeszített munkájukkal bizonyítják, hogy értékteremtő nemzet a magyar. Nem másra mutogatva, nem a dagonyában ülve, hanem önnön erőnkből küzdünk a szocialista kormányok elhibázott intézkedései okozta nehézségekkel. Minden jóérzésű magyar ember önérzetét és hazafiságát bántja Kertész Ákos írása. Kertész Ákos 2006 őszén nem vádaskodott, amikor Gyurcsány Ferenc beismerte, hazudtak reggel, éjjel, este. Még 2008-ban sem nyilvánította bűnösnek az összmagyarságot, hanem átvette a Kossuth-díjat. Elgondolkodtató ez!

- Képviselő Úr! A kormány feladata, hogy megteremtse a nemzeti együttműködés alapjait. Mi ezen dolgozunk. Visszautasítunk minden rágalmat, amit Magyarországra vagy a magyar népre mond bárki. Kertész Ákosnak bocsánatot kell kérnie! Amennyiben nem kér bocsánatot, a magyar kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra!

+

FARKAS GERGELY: – Államtitkár Úr! Természetesen nem tudom elfogadni ezt a mellébeszélést. Tudjuk, hogy mit jelentenek az önök ígéretei. Alföldi Róbert esetében hallottuk, öntől is nemegyszer, hogy le fogják váltani, megteszik a megfelelő lépéseket. Még mindig a Nemzeti Színház igazgatója. Folyamatosan azzal szembesülünk, hogy nemzeti kérdésekben a kommunikáció nagyon szép, nagyon jól hangzó, ugyanakkor tettekben nem nyilvánul meg. Itt egyetlen elfogadható válasz lett volna: bejelenteni, hogy igen, kezdeményezzük a Kossuth-díj visszavonását.

 (A képviselő úr nem, az Országgyűlés 171 igen szavazattal, 43 nem ellenében, 39 tartózkodás mellett az államtitkári választ elfogadta.)

Hol tart a tűzoltók túlóradíjának kifizetése?

KOCSIS MÁTÉ (Fidesz): - A szocialista kormányok általános gyakorlata volt, hogy nem törődve kötelezettségeikkel számtalan, a munkavállalóknak járó kifizetést tartottak vissza, amelynek révén az érintettek sokszor nem kapták meg jogos járandóságaikat. Így történt ez a tűzoltókkal is, akik annak ellenére, hogy jelentős túlórát teljesítettek, nem kapták meg túlóradíjaikat. 2004. május 31. és 2007. december 31. közötti időszakra vonatkozó elmaradt túlórapénzek kamatokkal, munkáltatói járulékokkal együtt közel 7 milliárd forintnyi összeget jelentenek. A kormány tavaly év végén rendeletben szabályozta a túlóradíjakkal kapcsolatos kérelmek elbírálási rendjét, a túlmunka megváltásának számítási, kifizetési módját. Ám ez a rendelet nem tartalmaz végső határidőt a kifizetések teljesítését illetően. Mindezek alapján kérdezem:

• Hol tart jelenleg a túlóradíjak kifizetése?
• Mikor, milyen módon, milyen ütemezéssel tervezik megvalósítani a túlóradíjak kifizetését a központi költségvetésből, és mikor, mikor módon, milyen ütemezéssel várható az önkormányzatok részéről a túlóradíjak kifizetése?

+

TÁLLAI ANDRÁS, belügyminisztériumi államtitkár: – A szocialista kormánynak egyik nagyon bűnös hagyatéka az, amit a tűzoltókkal művelt. Ilyen tett csak egy érzéketlen kormányra jellemző: több mint 8 ezer tűzoltót hagytak cserben. 2008 szeptemberében a Szombathelyi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság tekintetében született az első jogerős bírósági határozat. Teljesen egyértelmű volt: fizetniük kell a tűzoltóknak. Ennek ellenére a szocialista kormányzat még további több mint másfél éves ideje alatt egyetlen forintot sem fizetett ki. Jelenleg is 290 per van folyamatban, illetve felfüggesztés alatt.

– Az első érdemi lépés a kormányváltást követően történt. A nemzeti ügyek kormánya fölmérve és látva a problémát rendeletet alkotott, megteremtve annak jogi feltételrendszerét, hogy megállapodás jöhessen létre az állam, az önkormányzat és a tűzoltók között. Ez 95 hivatásos önkormányzati tűzoltóságot érint. 94 tűzoltósággal már megköttetett a megállapodás, 6 milliárd 13 millió forint pedig már kiutalásra került. Ez azt jelenti, hogy a kormány, a nemzeti ügyek kormánya teljesíti a vállalását: a kifizetések folyamatban vannak.

+

KOCSIS MÁTÉ: – Külön öröm, hogy az ország 8100 tűzoltója végre megkapja a jogos járandóságát, azt, amit az MSZP-kormány nem tudott vagy nem akart részükre teljesíteni. Ellenzéki képviselőtársaim biztatása ellenére elfogadom államtitkár úr válaszát.

Se munka, se támogatás?

TÓTH CSABA (MSZP): – Az elmúlt hetekben egy szót sem hallottunk a kormány képviselői részéről arról, hogy miként áll a rokkantrendszer átalakítása. Kiszivárgott viszont, hogy a tervezett intézkedések között szerepel, hogy minél több rokkantnyugdíjast - akik szakértői bizottságok döntései alapján, szakmai vélemények révén váltak jogosulttá az ellátásra - visszakényszerítenek a munka világába. Azok esetében pedig, akiket munkaképtelennek minősítenek, megszüntetik a társadalombiztosítási elven járó ellátásukat, és szociális segélyt fognak kapni.

– A munkaképes korú rokkantsági nyugdíjasok csaknem 80 százaléka 45 év feletti, ami eleve egy veszélyeztetett korcsoport a munkavállalók esetében. Ezenfelül a rokkantsági nyugdíjasok mintegy háromnegyede csak általános iskolai, illetve szakmunkás végzettséggel rendelkezik, közöttük nagy számban olyan szakmákban, amelyek ma a munkaerőpiacon nem keresettek.

–A kormány a rokkantrendszer átalakításával kapcsolatban is bebizonyította, hogy csak addig fontos számára egy társadalmi csoport, amíg választási kampány van. A rokkantnyugdíjrendszer átalakítása több százezer embert érint közvetve vagy közvetlenül, ezért is kérdezem.

• Milyen munkalehetőséget tudnak majd kínálni azok számára, akiktől elveszik a megélhetésüket szolgáló rokkantnyugdíjakat?
• Milyen ütemben és módon képzelik el a változások bevezetését? Milyen ellátást fognak kapni a későbbiekben azok, akiket munkaképtelennek minősítenek?
• Mikor vonják be a döntés-előkészítésbe a szakmai szervezeteket?

+

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Mint azt már több alkalommal is elmondtuk, a kormány célja, hogy a meglévő igazságtalan és inaktivitásra ösztönző rendszert átalakítsa. A tervezett átalakítás nem az ellátások megszüntetését jelenti, hanem azokat igazságosabb, hatékonyabb, racionálisabb alapokra kívánjuk helyezni. Elsődleges célunk, hogy mindenki aktív életet tudjon élni, mindenkinek lehetősége legyen a képességeinek és az adottságaiknak megfelelő munkát végezni.

– Az OECD-országokban a rokkantsági ellátásban részesülők aránya a munkaképes korú népességen belül átlagosan 6 százalék, nálunk 12 százalék. Az új szabályok várhatóan 2012. január 1-jétől lépnek hatályba. A minősítés rendszere változni fog, a megmaradt munkaképességet figyelembe véve új alapokra épül. Soros és rendkívüli felülvizsgálatokra is sor fog kerülni. Ez így igazságosabb, hiszen minden érintettet közel azonos időben érint. A rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatát a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal végzi. A minősítést követően a munkaképes személyeket egy új, ügyfélközpontú intézményrendszer közreműködésével, egyszerűen megszerezhető támogatások segítségével kívánjuk a munka világába visszavezetni. Természetesen mindazok, akiknek a rehabilitációja a szakorvosi vizsgálatok alapján nem javasolható, akik nem képesek munkát végezni, továbbra is ellátásban fognak részesülni.

 (A képviselő úr nem, az Országgyűlés 178 igen szavazattal, 83 nem ellenében és 12 tartózkodás mellett az államtitkári választ elfogadta.)

Nyomor helyett zöldfordulatot!

KAUFER VIRÁG (LMP): – Államtitkár úr! Elmondom, hogy az LMP szerint mi lehetne kiút a válságból, milyen intézkedések szükségesek a munkahelyteremtéshez. Először is a foglalkoztatás bővítése nem lehetséges a gazdaság kifehérítése nélkül. Amiről azonban most részletesebben szeretnék beszélni, az a zöldfordulat! Egy igazi zöldfordulat, amely nemcsak szavakból áll! Az építőiparnak, az energetikai iparnak, illetve a közösségi gazdaságoknak kell a húzóágazatoknak lenniük, helyben kell munkahelyet teremteni! A helyi mezőgazdasági hulladékra, erdészeti termékekre, melléktermékekre alapozott és helyi munkaerőt foglalkoztató közösségi fűtési rendszerek révén lehetővé tennénk az energetikai önellátást, és egyben az ország gázfűtésének csökkenését.

– A mezőgazdaságban és az élelmiszer-termelésben a vidéki gazdaságok életképességének és versenyképességének javítása, az ökológiai gazdálkodás esélyeinek növelése révén növelnénk a foglalkoztatást. A „helyi terméket helyi piacra” javaslataink megteremtenék a helyi kereskedelem lehetőségét, együttesen a nagy üzletláncok korlátlan térnyerésének határt szabó plázastop- törvényjavaslatunkkal, továbbá az energetikai épület-felújításra fordított forrás a legjobb befektetés nemzetgazdasági szinten, ami, különösen a célzott járulékcsökkentéssel, azonnali lehetőséget teremtene az alacsonyan képzettek tömegeinek foglalkoztatására. Az LMP javaslatai egyszerre eredményeznének klasszikus értelemben vett zöldmunkahelyeket és jobb életminőséget is. Kérdezem tehát:

• A fenntarthatatlan gazdaságpolitikai lépések és az eredménytelen munkahelyteremtő politika helyett, amely a magyar családok tömegeinek és a legsebezhetőbb csoportoknak, például a nőknek és a fogyatékossággal élőknek a megélhetését veszélyezteti, vajon milyen korrekciókat látnak fontosnak?
• Mikor hajlandók végre megfogadni az LMP javaslatait?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Egyetértek a képviselő asszonnyal abban, amikor azt mondja, a foglalkoztatás bővítése nem lehetséges a gazdaság kifehérítése nélkül, de mégis úgy gondolom, ennek legjobb eszköze a 16 százalékos egykulcsos adó. Sokkal jobb eszköz, mint bármiféle anti-korrupciós csomag. Megmondom, miért. Az az 500 milliárd forint, ami nem az államnál van, tehát nem bürokraták, nem politikusok, nem bizottságok osztják el, hanem ott van az embereknél, azt nem lehet ellopni. Ez ilyen egyszerű! Kérem, ha úgy gondolja, hogy a fehérítés fontos a gazdaságban, akkor támogassa a 16 százalékos egykulcsos adót!

– Tisztelt Képviselő asszony! Mindaz, amit elmondott, vörös fordulat lenne, mintsem zöld! A zöldágazatok, ha versenyképesek, akkor megélnek a piacon, akkor is, ha nincs ahhoz semmifajta állami támogatás. Önök az ökológiai adóreformjukkal emelnék a természeti erőforrásokra és a környezetszennyezésre kivetett adókat. Felhívnám arra a figyelmet, hogy Magyarországon a környezeti adók aránya már így is a GDP 2,7 százalékát teszi ki, miközben az ECD-átlag 1,7 százalék. Nos, tisztelt képviselő asszony, e helyett a vörösbe hajló zöld felfordulást előidéző ökológiai adóreform helyett a kormány az OECD és az EU politikájával összhangban a zöldnövekedés, a zöldgazdaság-fejlesztés és hozzá kapcsolódóan az innováció oldalán áll. Olyan gazdasági növekedésre van szükségünk, amely csökkenti a környezetre háruló terheléseket, az erőforrásokkal hatékonyabban gazdálkodik. Mindehhez innováció kell. –Tudom, hogy egy zöldlelkületű embernek Isten-káromlás, amit mondok, de talán érdemes megfontolni: nem azért ért véget a kőkorszak, mert elfogyott a kő. Végül, tisztelt képviselő asszony, unalmas perceim is vannak, ezért javasolnám önnek is az LMP honlapján a következő bejegyzést elolvasni: „A Zöld fordulat szép és jó bár sikerülne egyszer szépen és jól elmondani a lényegét!”

 (A képviselő asszony nem, az Országgyűlés 164 igen szavazattal, 87 nem ellenében, tartózkodás nélkül az államtitkári választ elfogadta.)