Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek, a címűkben hordozzák a reményt vagy az elmarasztalást. A válaszok sem piskóták. Szolidan stilizálva tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Miért nincs vizsgálat szigorúan titkos rendőrségi anyagok eltűnése ügyében?

ZAGYVA GYÖRGY GYULA (Jobbik): – A 2006. október 23-ai véres tömegoszlatásról készült rendőrségi felvételeket harminc évre titkosították, majd 2010-ben ezeket a felvételeket feloldották, a 2006-os ügyeket vizsgáló országgyűlési albizottság, valamint Balsai István kormánybiztos rendelkezésére bocsátották. A felvételek dátumrögzítő állásából egyértelműen látszik, hogy a felvételeket megvágták, a legfontosabb események, például a 2-es és a 3-as bevetési alosztály teljes anyaga hiányzik, így sem Balsai István, sem az országgyűlési albizottság nem kapta meg az összes elkészült felvételt. Ezek a felvételek láthatóan hiányosak. Többségük véletlenül épp a brutális rendőri intézkedések közben szakad meg, tehát teljesen egyértelműen látszik: a rendőr elindul egy intézkedésre, és snitt. Ez körülbelül ötvenszer ismétlődik meg. Kérdésem: államtitkár úr:

• Ön szerint megengedhető-e, hogy a rendőrség hiányos felvételeket adjon át a Balsai-féle bizottságnak; illetve, államtitkár úr, a felvételek nyilvánosságra kerülése óta indítottak-e belső vizsgálatot, ha eddig nem, a továbbiakban kívánnak-e indítani belső vizsgálatot?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Az Országgyűlésnek, a kormánynak, a Belügyminisztériumnak, a rendőrségnek és valamennyi rendőrnek is az az érdeke, hogy a 2006-os őszi események rendőri beavatkozásai minden részletében ismertté váljanak. Ennek érdekében az Országos Rendőr-főkapitányság a rendelkezésére álló valamennyi ismert dokumentumot jegyzőkönyvezve átadta a szakértői munkacsoportoknak, egyben irodát és személyzetet is biztosított munkájuk eredményes teljesítése érdekében. Ezt követően sem a Belügyminisztérium, sem a rendőrség önálló vizsgálatot nem folytatott, hisz valamennyi ismert dokumentumot a parlamenti bizottság és Balsai István miniszterelnöki megbízott úr rendelkezésére bocsátották. Amennyiben az Országgyűlés a kormányt felhatalmazza vizsgálatok lefolytatására, akkor azt teljesíteni fogja.

- Képviselő Úr! Amennyiben ön olyan bizonyítékok birtokában van, amelyek az iratok szándékos megváltoztatására vagy megsemmisítésére utalnak, a nyomozásra illetékes ügyészség irányába hivatalos személyként feljelentést kell tennie.

Újabb keserű pirula a betegeknek?

GARAI ISTVÁN LEVENTE (MSZP): – Államtitkár úr! Februári kormányhatározat szólítja fel a nemzeti erőforrás és a nemzetgazdasági minisztert a 2012. évi és a 2013. évi gyógyszerár-támogatási keret további csökkentésére. Tehát újabb megszorításra készülnek, annak ellenére, hogy már a Széll Kálmán-terv keretében a 2011. évi költségvetésben 26, az idén további 83 milliárd forintot vettek ki a gyógyszerkasszából, 2013-ra és 2014-re pedig még újabb 120-120 milliárdos kivonást irányoztak elő.

- Államtitkár Úr! 2011 áprilisában több száz kombinációs gyógyszer ára emelkedett, októberben ismét több mint 2 ezer gyógyszer ára változott. Azóta 1686 készítményért többet kell fizetni a betegeknek. Több rémes információ kering a gyógyszerészek és a betegek körében, miszerint a jelenleg 100 százalékos ártámogatású készítmények után járó 300 forintos dobozdíjat jelentősen megemelik, de az úgynevezett kiemelt, emelt támogatású készítmények, itt 90-70-50 százalékos ártámogatásról van szó, ártámogatását is le kívánják faragni mintegy 5-10 százalékkal. Szintúgy a normatív támogatási kulcsok csökkentése, sőt, bizonyos készítményeknél akár megszüntetése is a tervek között szerepel.

– Államtitkár úr! Az újabb forráskivonás viszont nemcsak a betegek számára jelent tragikus következményeket, de a Magyar Gyógyszerészi Kamara szerint veszélyezteti a patikák működését is. Kérdezem tehát:

• Min törik még a fejüket?
• Hány milliárdot kívánnak még kiszedni a betegek zsebéből a Széll Kálmán-tervben leírtakon felül?
• Milyen további megtakarítási intézkedési elképzelések születtek a gyógyszerkassza további zsugorítására, és ez milyen kotorászást fog jelenteni a betegek zsebében?

+

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Mindenekelőtt tisztáznám a helyzetet, hogy mindenki számára világos legyen. Tekintettel arra, hegy önök, szocialisták eladósították és tönkretették az országot, a nemzeti együttműködés kormányának új irányt kellett kijelölni. Az ön által is említett kormányhatározat a 2012-es költségvetés végrehajtását erősíti meg.

– Képviselő úr! Ha már keserű piruláról beszél, akkor emlékeztetném, hogy a legkeserűbbet önök, szocialisták adták be a betegeknek. Mi a szocialista kormányzat korbácsrendelete helyett a háziorvosokat és a gyógyszerészeket ösztönözzük. Mindezek mellett visszaállítottuk az önök által költségvetési forrástól megfosztott kispatikai támogatást.

– Képviselő úr! Kérem, hogy amikor minden ok nélkül, feleslegesen riogat, akkor se felejtse el, hogy önök mit tettek, illetve mit nem tettek az egészségügyért és a beteg emberekért!

Mi történt, mi történik a szakolyi erőművel?

TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): – Államtitkár úr! Nem is olyan régen, 2009 augusztusában még sikertörténetbe illő szalagcímek futottak arról, hogy átadták az első magyarországi bioerőművet, a szakolyi biomassza-erőművet. Nagyon komoly beruházásról volt szó, hiszen a Magyar Fejlesztési Bank 14 milliárd forinttal támogatta, és ez a beruházás egyszerre szolgált volna energetikai, környezetpolitikai és térségfejlesztési célokat is. A helyi vállalkozások, a gazdálkodók nagy örömmel, lendülettel kezdtek hozzá az energiaültetvények telepítéséhez, akác-, nyár- és fűzfaerdőket telepítettek, a vállalkozások, a fafeldolgozók pedig nagyon komoly összeget, tíz- és százmillió forintokat invesztáltak gépbeszerzésbe, az eszközvásárlásba. Az Állami Erdőgazdaság is több száz millió forintot költött, hiszen beszállító akart mindenképpen lenni. Ezen túl a kormány 200 millió forinttal támogatta meg még külön, munkahelyteremtés céljából a tulajdonos magáncéget is. A Közútkezelő Kht. 340 millió forintért csinált egy bekötőutat, illetve több helyen közreműködött abban, hogy az utak jól járhatóak legyenek. Nagyon sokba került a magyar államnak, mégis két év múlva ez a cég bezárt, az erőmű megállt, nem működik tovább, és beragadt legalább néhány száz millió forintja az Állami Erdőgazdaságnak, a vállalkozóknak és a gazdálkodóknak.

– Államtitkár Úr! Most, valami történt, az erőmű talán megint mozdulni készül. Erről szeretnék információkat kérni:

• Mi történik a szakolyi erőművel?
• Mi lesz azzal a néhány száz millió forinttal, ami beragadt, hiszen nagyon sok vállalkozó, gazdálkodó esetében ez óriási problémát jelent?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Tény, hogy a szocialisták által is kiemelten finanszírozott erőmű nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Nem váltotta be, pedig egy megfelelő üzleti tervvel működtetett létesítmény kétségtelenül nagy lendületet adhatott volna a nyíradonyi térségnek. Az erőművet működtető Dél-nyírségi Bioenergia Művek Zrt. tulajdonosa a beruházás időpontjában 62 százalékos arányban fejlesztő társaságként is a szocialista kötődésű Liget Kft. volt. A dél-nyírségi bioerőmű mellett a beruházók a villamos energiával kapcsolt hőtermelésből származó előny kihasználására egy 35 hektáros kertészet létrehozását tervezték, amely a végén nem épült meg. Ennek oka ismereteink szerint, hogy a befektetők és a tőkét biztosító bankok között ellentétek léptek fel, ellehetetlenült a finanszírozás, és így a kertészet üzemeltetésére felkért cégek visszaléptek az együttműködéstől.

– A likviditási problémák miatt a Liget Kft. ellen 2011 szeptemberében csődeljárás indult. Az állami erdészetek közül a Nyírerdő Zrt.-vel szemben a Liget Kft.-nek több mint 42 millió forint, míg közvetlenül a Dél-nyírségi Bioenergia Műveknek több mint 20 millió forint tartozása áll fenn. A befektetők felelősségi körébe tartozó üzleti döntések elvezethetnek az erőmű üzemelésének szüneteléséig is, amelyet a Magyar Energia Hivatal részére kell jelezniük a szabályoknak megfelelően. A Dél-nyírségi Bioenergia Művek Liget Kft. által tulajdonolt részét egy magánvállalkozó vásárolta meg, aki jelenleg az erőmű reorganizációját tervezi, és folyamatos tárgyalásokat folytat az érintett bankokkal az erőmű további finanszírozásának lehetőségéről. A tárgyalások sikeres kimenetele megoldást jelenthet a beszállítók, közöttük az erdészetnek fennálló tartozás rendezése tárgyában is.

Mit kíván tenni a kormány a tiszta és átlátható frekvenciapályázatok jogszabályi hátterének megteremtése érdekében?

KARÁCSONY GERGELY (LMP): – Államtitkár úr! Az új médiaszabályozást – számos eleme mellett – az LMP azért is kritizálta, mert az nem biztosítja a rádiófrekvencia-pályázatok átláthatóságát. A médiatörvény 61. §-a kifejezetten felhatalmazást ad a Médiatanácsnak az önkényes jogalkalmazásra. A még jogelőd ORTT által kiírt, de már a Médiatanács által az új törvényi szabályozás szerint megítélt helyi rádiófrekvencia-pályázatok tapasztalatai azt mutatják, hogy a csak a Fidesz által delegált tagokból álló Médiatanács önkényesen, a fideszes médiabirodalom terjedését elősegítő módon döntött a frekvenciákról. Ennek szép példája a Lánchíd Rádió esete. Ez a rádió, ahol indult, ott nyert is, illetve ahol nem nyert, ott sem maradt alul. Ahol többen pályáztak a frekvenciáért, ott a Lánchíd Rádió abban volt jobb a Médiatanács szerint, hogy több helyi tartalmat vállalt, mint a riválisai. Ám a frekvencia elnyerése után módosították a szerződéseket, és kivették belőle a helyi tartalomszolgáltatást, így szinte az egész Nyugat-Magyarországot lefedő frekvenciákon a budapesti központi adás hallható.

– Államtitkár úr! Az országos rádiófrekvenciák 2009-es pályázata óriási botrányt okozott. A Fidesz közeli cég vitte az egyik frekvenciát, az MSZP közeli a másikat. Azóta jogerős ítélet mondta ki, hogy a pályázat törvénysértő volt. A különbség most csak annyi, hogy a fideszes hatóságnak már nem kell a szocialista delegáltakkal egyezkedniük. Kérdésem tehát:

• Mit kíván tenni a kormány a tiszta és átlátható frekvenciapályázatok jogszabályi hátterének megteremtése érdekében?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A jelenlegi frekvenciapályáztatási rendszer átlátható, és az ügyfelek számára széles körű garanciákat tartalmaz. Mi sem bizonyíthatja jobban, hogy a képviselő úr is hozzájuthatott és a birtokában van a Lánchíd Rádió pályázataival és szerződéseivel kapcsolatos valamennyi információnak.

– Képviselő úr! A médiatörvény részletes szabályokat tartalmaz a pályázati eljárással és a döntéshozatal átláthatóságával kapcsolatban. A Médiatanács minden döntése nyilvános és bíróság előtt megtámadható, ugyanígy a pályázati ajánlatokban foglaltak a többi pályázó számára már a beadás után megtekinthetők. A Médiatanács a pályázati ajánlatok tartalmát a nyertessel történő szerződéskötést követően osztja meg a szélesebb nyilvánossággal. A Médiatanács a törvény értelmében bármikor jogosult a pályázati eljárás megszüntetésére. A Médiatanács az állam nevében kizárólagos tulajdonosként rendelkezik a médiaszolgáltatási célra fordítható frekvenciavagyonnal. Ugyancsak figyelembe veendő tény, hogy a Fővárosi Bíróság végzése szerint az államnak mint tulajdonosnak saját belátáson alapuló joga, hogy a rendelkezésre álló frekvenciakészletet mikor és milyen feltételekkel engedi át használatba egy szolgáltatónak.

– Felhívom a képviselő úr figyelmét arra, hogy a Lánchíd Rádió Kft. összesen 14 közösségi jelleggel kiírt frekvenciapályázaton indult el, és abból mindössze 5 frekvencián hirdette ki a Médiatanács nyertesként, - mindezt csak a tényszerűség kedvéért javaslom rögzíteni. A Lánchíd Rádió valóban kérte a szerződései módosítását annak érdekében, hogy vételkörzet-bővítésként működtethesse vidéki frekvenciáit, azonban ennek következtében a korábban pályázaton vállalt helyi tartalomra vonatkozó kötelezettségei nem változtak, ezután is ugyanennyi helyi tartalmat köteles szolgáltatni.