Tisztelt Frakcióvezető Úr! A totalitárius rendszereket, az önkényuralmi rendszereket s azok jogi megítélését egylényegűnek tekinti mind az Európai Parlament, mind pedig a magyar Alkotmánybíróság. Képviselőcsoportunk csak és kizárólag a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek által elkövetett bűnök azonos mércével való kezelését tudja elfogadni, ezen az elvi és értékrendbeli alapon áll.
A büntetőtörvénykönyv módosításáról szavazott utolsó ülésnapján a Tisztelt Ház. A voksolást megelőző vitából idézünk.
MESTERHÁZI ATTILA (MSZP frakcióvezető-miniszterelnökjelölt): – Egy olyan módosítást terjesztettem az Országgyűlés elé, amelyről azt gondolom, hogy nagyon aktuális, hiszen manapság egyre több olyan jelenség tapasztalható a magyar társadalomban, ami aggasztó Magyarország jövője és a magyar demokrácia szempontjából. Erre a fajta cselekményre, ami a holokauszt tagadását jelenti, komoly ideológia szerveződött, és naponta találkozhatunk olyan eseményekkel, rendezvényekkel, amelyek ennek az ideológiának a bázisán kívánnak megjelenni, fellépni a magyar társadalomban. ((Taps az MSZP soraiban.)
| „Aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." |
RÉPÁSSY RÓBERT, (Fidesz): – Tisztelt Frakcióvezető Úr! Sajnos súlyosan egyoldalú az ön javaslata, ellentétes mind az Alkotmánybíróság elmúlt húsz évben vallott felfogásával, mind az Európai Parlament legutóbbi állásfoglalásaival. A totalitárius rendszereket, az önkényuralmi rendszereket s azok jogi megítélését egylényegűnek tekinti mind az Európai Parlament, mind pedig a magyar Alkotmánybíróság. Az Európai Parlament 2009. április 2-án fogadta el az európai lelkiismeretről és a totalitarizmusról szóló állásfoglalását, amelynek előzménye a híres 2008-as prágai nyilatkozat volt. Az állásfoglalás többek között azt tartalmazza, az áldozatok szempontjából mindegy, hogy melyik rezsim fosztotta meg őket a szabadságuktól, kínozta vagy gyilkolta meg őket bármilyen okból. Az Európai Parlament éppen ezért fejet hajtott az európai totalitárius és antidemokratikus rendszerek áldozatai előtt, s tisztelettel adózik mindazoknak, akik a zsarnokság és az elnyomás ellen küzdöttek. Az Európai Parlament egységesen fellép bárminemű ideológiai háttérből fakadó önkényuralmi rendszer ellen, határozottan és egyértelműen elítéli a totalitárius és tekintélyelvű rendszerek által az emberiség ellen elkövetett valamennyi bűncselekményt és az emberi jogok súlyos megsértését. Együttérzését, megértését és szenvedéseik elismerését fejezi ki e bűncselekmények áldozatai és családjaik felé. Az Európai Parlament arra kérte az Európai Unió tagállamait, hogy augusztus 23-át nyilvánítsák valamennyi totalitárius és önkényuralmi rendszer áldozatainak európai emléknapjává.
– Az Alkotmánybíróság többek között a 14/2000. számú határozatában kifejtette, hogy a Magyar Köztársaság törvényhozása kezdettől fogva együtt kezelte (Kiss Péter: Ez szégyen!) az önkényuralmi rendszerek által elkövetett jogtalanságokat, legyen szó akár a törvénytelenségek következményeinek orvoslásáról, így például a kárpótlási törvényekről, illetve legyen szó eme önkényuralmi rendszerek kifejezetten és jellemzően önkényuralmi tetteiben való részvétel szimbolikus elítéléséről, például az úgynevezett átvilágítási törvényben. Az Alkotmánybíróság arra is rámutat, hogy a magyar törvényhozás büntetőjogi szempontból is az úgynevezett önkényuralmi jelkép tiltott használata nevű tényállásban is egylényegűnek tekinti az önkényuralmi rendszerekben, azaz a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerekben való részvételt és bűnöket.
– Tisztelt Frakcióvezető Úr! A javaslata az Alkotmány módosítása nélkül valószínűleg a véleménynyilvánítási szabadság alkotmányos korlátozásába ütközik. Amennyiben az alkotmány módosításra kerülne, képviselőcsoportunk akkor is csak és kizárólag a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek által elkövetett bűnök azonos mércével való kezelését tudja elfogadni, ezen az elvi és értékrendbeli alapon áll. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban. – Korózs Lajos a Fidesz felé fordulva: Szégyelljétek magatokat! – Kövér László: Hogy jössz te ehhez!?)
| „Aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." |
SCHIFFER JÁNOS, (MSZP): – Képviselőtársunk tévedésben van! A diktatúrákat tényleg el kell ítélni. De itt valami másról van szó. A Dohány utcában egyszer egy beszédet tartott egy öreg zsidó ember a gettó felszabadítása kapcsán. Azt kérdezte: vajon Isten nem látta, hogy mi történik itt? Azt mondta, talán azért nem látta, mert az emberi füst eltakarta előle a földet. Tehát amikor mi a holokausztról beszélünk, akkor az iparszerű emberirtásról beszélünk, nem a Gulag-szigetről, nem az inkvizícióról. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Mi a különbség?) Hanem egy olyan bűncselekményről, ami az emberi társadalomban korábban nem fordult elő. Először itt és ekkor. És ennek elítélése minden humanista embernek alapvető kötelezettsége! (Hosszan tartó, nagy taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
Az Országgyűlés a Répássy féle változatot elutasítva 197 igen, 1 nem (Gulyás József), 142 tartózkodás kíséretében az MSZP frakcióvezető-miniszterelnökjelöltjének változatát támogatta. Igennel voksolt az MSZP–SZDSZ, a függetlenek közül pedig Csapody Miklós, Dávid Ibolya. Herényi Károly, Karsai Péter. Pettkó András, Tóth András és Gyenesei István.
+
A büntetőtörvénykönyv módosítását szorgalmazta Csiha Judit és Szép Béla MSZP-s képviselők önálló indítványa is.
| „1.Aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében vesz részt, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 2. Aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet működésében a köznyugalom megzavarására alkalmas módon vesz részt, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 3. Aki az (1) és (2) bekezdés szerinti cselekményhez szükséges vagy azt könnyítő feltételeket biztosítja, vagy ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." |
Az Országgyűlés 177 igen szavazattal, 10 nem ellenében, 140 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot elfogadta. A 10 nem gazdája az SZDSZ volt, a Fidesz–KDNP tartózkodott.
+
Túltette magát a Tisztelt Ház a rendezett munkaügyi kapcsolatokról szóló törvényjavaslat vitáján és zárószavazásán. A változás lényege, hogy a munkaviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség megsértése csak akkor eredményezi a rendezett munkaügyi kapcsolatok megsértését és ennek jogkövetkezményeként automatikus kizárást az állami támogatásokból, ha az járulékfizetési kötelezettség elmulasztásával is párosul.
319 igen, 2 nem (Csizmár Gábor, MSZP, dr. Horváth János, Fidesz) és 2 tartózkodás kísérte.
+
Módosították a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvényt is.
| A polgármester öregségi nyugdíjra, közszolgálati járadékra való jogosultsági feltételeit kiegészíti azzal az esettel, ha a polgármesteri tisztség megszűnésére a képviselő-testület feloszlásának kimondása miatt kerül sor. A feloszlás ugyanis a polgármester magatartásától független, arra a képviselő-testület döntése alapján kerül sor. Így biztosítható az, hogy amennyiben a polgármester megfelel a törvényi feltételeknek, és e törvény hatálybalépését követő három hónapon belül igényli, öregségi nyugdíjat és közszolgálati járadékot kaphasson. |
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 315 igen szavazattal, 2 nemmel (Káli Sándor, dr. Orosz Sándor, MSZP) és 1 tartózkodás (Hankó Faragó Miklós. SZDSZ)) mellett elfogadta.
+
Módosult a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. Törvény. A javaslat alapján a hadirokkantak ellátása jelentős mértékben emelkedik, amelyet különösen indokolttá tesz az érintettek csekély létszáma, illetve magas életkoruk. Az ápolási pótlék és a temetési hozzájárulás esetén azonban a korábbi juttatás mértékek maradnak hatályban.
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 321 igen szavazattal, ellenvélemény és tartózkodás nélkül elfogadta.
+
A parlament határozatban kérte fel az Országgyűlés a mindenkori kormányt, hogy dolgozza ki a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvényjavaslatot, és azt 2012. december 31-ig terjessze az Országgyűlés elé. Szili Katalin (MSZP) és Balog Zoltán (FIDESZ) képviselők indítványa 291 igen, 3 nem szavazattal és 10 tartózkodás mellett kapott zöld utat.
+
A ciklus utolsó ülésének délutánján létrehozták azt a vizsgálóbizottságot, amely a Sláger és a Danubius rádiók frekvenciájára kiírt ORTT-pályázat elbírálása során kiszivárgott pártkötődések és háttéralkuk szerepét vizsgálná. Kóka János és Pető Iván (SZDSZ) indítványát könnyedén elfogadta a Tisztelt Ház, (323 igen; 1 tartózkodás, Tóth András, független; 2 nem, Fetser János, Hárs Gábor, MSZP), lévén már úgysem fog működni.
