Az ellenzék padsorai felé tekintve Bajnai György Gordon újra és újra elmondja: „A válságkezelő kormány vezetőjeként mindig nyitott leszek az együttműködésre mindenkivel. Nekem senki sem illegitim, aki kész a válság kezelésére és a gazdaság élénkítésére. Nem a hatalmat akarom megőrizni, nem politizálni akarok, hanem dolgozni, ezért hadd tegyem világossá itt a parlamentben is: az ajtóm továbbra is nyitva áll önök előtt. Nincs az a személyemet érő támadás, amely becsukatná velem… Erre van szüksége Magyarországnak, és erre a változásra van szüksége a magyar parlamentnek is a válságkezelés kapcsán…”
Minden alkalommal hosszasan megtapsolják az MSZP padsoraiban, majd néhány perc múlva, feledve mindent, már a napirendre tűzést is megakadályozandó, sorra leszavazzák az ellenzéki indítványokat. Tették volt a héten is. Tallózva közöttük, más (frakciófegyelem, az elfüggetlenedett MDF-esek megosztottságára, az ellenzéki köntösben tetszelgő Kis Testvér koalíciós hűségére stb.)következtetésekre is juthatunk.
+
Újra megtorpedózták, a Tisztelt Ház kormánypárti többsége még tárgyalásra méltónak sem tartotta – immáron ötvennegyedik alkalommal – dr. Rubovszky György (KDNP), Hirt Ferenc, dr. Répássy Róbert (Fidesz), képviselők önálló indítványát. Indoklására tekintve, nem csoda:
|
A Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormány időszaka alatt a miniszteri, államtitkári fizetések több mint duplájára emelkedtek a 2002-es szinthez képest. Az ország jelenlegi gazdasági állapota, a teljes lakosságot érintő jelentős megszorítások indokolják, hogy a takarékosságot a kormány magán kezdje, maga is vállaljon részt a terhekből. A törvényjavaslat a miniszterek, államtitkárok, szakállamtitkárok fizetését a 2002-es illetményrendszer visszaállításával kívánná jelentősen csökkenteni.
|
Egy tartózkodás mellett, 151 igen szólt mellette, 196 nem ellene.
MSZP: 182 nem; egy képviselő távol maradt, 4-en jelen voltak, de nem szavaztak (Géczi József Alajos, Szabó Lajos, Szili Katalin, Tóth Károly); Hárs Gábor tartózkodott, Halmai Gáborné pedig frakciójával ellentétesen voksolt.
SZDSZ:13-an szavaztak az MSZP mellett; hárman hiányoztak; hárman (Magyar Bálint, Molnár Lajos, Sándor Klára) bár jelen voltak, de sem így, sem úgy nem voksoltak.
Fidesz: 123-an szavaztak igennel; egy képviselő (Iván László) nemmel; 14-en távol maradtak; Balog Zoltán viszont bár jelen volt, de nem szavazott.
KDNP: egy igazoltan hiányzó mellett, 19-en szavaztak igennel; 3-an nem éltek a lehetőséggel (Hargitai János, Harrach Péter, Kuzma László).
Függetlenek: 8-an támogatták a Fidesz-KDNP által szorgalmazott indítványt, (Almássy Kornél, dr. Csáky András, dr. Csapody Miklós, Császár Antal, Karsai Péter, Lengyel Zoltán, Pettkó András, dr. Vas János); 7-en pedig (Dávid Ibolya, Dragon Pál, Gyenesei István, Herényi Károly, Hock Zoltán, Katona Kálmán, Tóth András) nem nyomtak meg semmilyen gombot.
+
Elbukott az állami vállalatok vezetőinek elfogadhatatlanul magas fizetésének jelentős csökkentéséről szóló országgyűlési határozati javaslat is, (Dr. Balsai István, dr. Répássy Róbert (Fidesz) képviselők önálló indítványa.)
|
Az elmúlt hét év szocialista-szabaddemokrata kormányzásának következtében Magyarország a közép-európai régió éllovasából a kontinens sereghajtójává vált: az államadósság fojtogat, sorra zárnak be az üzemek, emberek tízezrei válnak munkanélkülivé, családok százezreinek jövője válik bizonytalanná. Az új MSZP-SZDSZ koalíció és annak miniszterelnöke most az MSZP programjának végrehajtására készül, amely tele van brutális megszorításokkal, és amely így tarthatatlan helyzetbe fogja hozni a magyar emberek jelentős részét, különösen azokat, akik már most is a legkiszolgáltatottabbak. Miközben az emberek egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, miközben újabb és újabb megszorításokkal veszi el tőlük a kormány a pénzt, kiderült, hogy egyes állami vállalatok vezetői arcátlanul magas fizetést, sokmillió forintnyi közpénzt tehetnek zsebre havonta. Ez egy nyilvánvalóan elfogadhatatlan és méltatlan helyzet. Elfogadhatatlan, hogy a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója 78,9 millió forintot, a Magyar Államvasutak Zrt. vezérigazgatója 78,6 millió forintot, a Magyar Export-Import Bank Zrt. vezérigazgatója 78,2 millió forintot, a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója 55,9 millió forintot, a Kopint-Datorg vezérigazgatója 44,3 millió forintot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója 42 millió forintot, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója 34 millió forintot, az Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója pedig 33 millió forintot tehet zsebre évente az adófizetők pénzéből.
1. Mindezek alapján az Országgyűlés felszólítja a kormányt, hogy a részvényesi jogok gyakorlójaként haladéktalanul tegyen lépéseket az elfogadhatatlan helyzet rendezése, vagyis a kizárólagos állami tulajdonú vagy többségi állami részesedésű zártkörűen működő részvénytársaságok ügyvezetését ellátó vezető tisztségviselők fizetésének jelentős csökkentése, és a valós helyzethez valamint a valós teljesítményhez igazítása érdekében!
2. Az Országgyűlés egyúttal felszólítja a kormányt, hogy vizsgálja ki: hogyan fordulhatott elő, hogy az állami vállalatok eltitkolták vezetőik fizetését, valamint megvalósult-e jogsértés a fizetések eltitkolása során? A vizsgálat terjedjen ki a közérdekű adatok eltitkolásáért viselt személyi felel ősség megállapítására is!
|
160 igennel szemben, 201 nem, 2 tartózkodás jelentette képezte a „gáncsotö.
MSZP: 185 nem; 1 tartózkodás (Hárs Gábor); a betegséggel küzdő Horn Gyula távollétében, mindössze ketten nem éltek a szavazás lehetőségével (Ecsődi László, Szili Katalin).
SZDSZ: 16 nem; két igazoltan távol maradó mellett, egyedül a jelen lévő Magyar Bálint nem kötelezte el magát egyik gomb mellett sem.
Fidesz: 130 igen; 8-an távol, Balog Zoltán pedig nem szavaz.
KDNP: 22 igen; az egyetlen igazoltan távol lévő: dr. Medgyasszay László.
Független: 8 igen; 1 tartózkodás (Csáky András); Dávid Ibolya, Gyenesei István, Herényi Károly, Hock Zoltán, Katona Kálmán, Tóth András) nem nyomtak meg semmiféle gombot.
+
Hatodik alkalommal száműzték az Országgyűlés napirendjéről Bagi Béla (Fidesz) javaslatát, mely a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvényt kívánta módosítani.
|
Sajnálatos módon egyre gyakrabban tapasztalható a piacokon, vásárokon és a sportpályákon olyan magatartás, amely nem csupán a közrendet és közbiztonságot veszélyezteti, hanem korlátozza a verseny szabadságát és sérti a fogyasztók érdekeit is. Szükséges országosan egységes szabályozást alkotni és törvényi szinten megteremteni a fogyasztók érdekeit korlátozó, illetve a közrend és közbiztonság sérelmével járó magatartások szankcionálhatóságát. Fontos lenne egységesen biztosítani a kitiltás lehetőségét is, tekintettel arra a gyakorlati tapasztalatra, hogy a kirótt pénzbírság nem alkalmas a megelőzésre. „A kitiltás legrövidebb időtartama hat hónap, leghosszabb időtartama pedig két év.”
|
Az indítványt ezúttal 151 igen, 201 nem, 1 tartózkodás kísérte.
MSZP: 187 nem; egy hiányzó mellett, csupán Szili Katalin tekintett el a szavazástól.
SZDSZ: 14 nem; 2 hiányzó; jelen voltak, de nem szavaztak: Kovács Kálmán, Magyar Bálint, Sándor Klára.
Fidesz: 124 igen; 10 hiányzó; 5 jelen lévő (Balog Zoltán, Bíró Ildikó, Hadházy Sándor, Hörcsik Richard, Szalay Ferenc), de nem szavazó.
KDNP: 19 igen; egy igazoltan hiányzó mellett hárman (Hargitai János, Harrach Péter, Kuzma László) nem éltek a szavazás lehetőségével.
Független: 8-an támogatták a Fidesz-KDNP által szogalmazott indítványt; hatan pedig (Dávid Ibolya, Gyenesei István, Herényi Károly, Hock Zoltán, Katona Kálmán, Tóth András) nem nyomtak meg semmiféle gombot.
+
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítását kezdeményezte Font Sándor (Fidesz). Ötödször juttatták zátonyra.
|
A törvény életbelépése óta eltelt időszak alatt nagyon sok olyan támogatással kapcsolatos vitás ügy keletkezett, melynek során az ellenőrzést úgy folytatták le, hogy az ügyfél nem volt jelen, illetve az ellenőrzés tényéről nem is értesült. Ennek következtében az ellenőrzést végző hibás vagy téves információk és adatok alapján is hoztak hibás határozatokat, melyek értelemszerűen jogvitába torkolltak Mindez elkerülhető lett volna, ha az ügyfél jelen van és a pontos tájékoztatást megadja. „Természetesen” arra is figyelemmel van a javaslat, hogy az ügyfél távolmaradása, esetleges obstrukciója az ellenőrzést és az ebből fakadó eljárást ne akadályozhassa meg. Szükség van továbbá arra is, hogy az ügyfél jelenléte nélkül elvégezhető ellenőrzésekről, illetve eljárásokról (pl. távérzékelés, műholdas felvétel) is értesüljön az érintett, ezáltal számára biztosítva legyen a jogorvoslat lehetősége is, melynek kiindulópontja kötelezően az elvégzett helyszíni ellenőrzés.
|
Szoros küzdelemben, 187 nem mellett, 177 igen kíséretében búcsúztatták.
MSZP: 187 nem; ragyogóan működött a frakciófegyelem; egy hiányzó (tartós betegsége miatt Horn Gyula) mellett egyedül Szili Katalin nem szavazott.
SZDSZ: 16 igen; ketten hiányoznak, (Kóka János, Lakos Imre); jelen van, de nem szavaz: Magyar Bálint.
Fidesz: 130 igen; 4 távol maradó (Gruber Attila, Kósa Lajos, Kubatov Gábor, Meggyes Tamás) mellett egyedül a jelenlévő Balog Zoltán nem nyomot gombot.
KDNP: 22 igen; egyedül az igazoltan távol lévő Medgyasszay László nem voksolt.
Független: 9-en szavaztak igennel; 6-an (Dávid Ibolya, Gyenesei István, Herényi Károly, Hock Zoltán, Katona Kálmán, Tóth András) nem nyomtak meg semmiféle gombot.
+
Szorgalmazta a Fidesz–KDNP csoportja az ülés napirendjének kiegészítését a Magyar Köztársaság Alkotmány, 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló előterjesztés határozathozatalával.
|
„Az országgyűlési képviselők létszáma legfeljebb kettőszáz. Az országgyűlési képviselők
tevékenységüket a köz érdekében végzik.”
|
Az Országgyűlés az indítványt 156 igen szavazattal, 203 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.
MSZP: 186 nem; 1 hiányzó; ketten (Szabó Lajos, Szili Katalin) nem szavaztak.
SZDSZ: 16 nem; 2-en igazoltan távol; Magyar Bálint pedig nem nyomott gombot.
Fidesz: 127 igen; 1 nem (Lezsák Sándor); 4 igazolt hiányzó; 7-en pedig elmulasztották a voksolás adta véleményalkotást.
KDNP: 20 igen; hivatalosan távol 1 képviselő; nem szavaztak: Hargitai János, Salamon László.
Független: 9 igen; 6-an ((Dávid Ibolya, Gyenesei István, Herényi Károly, Hock Zoltán, Katona Kálmán, Tóth András) távol maradtak a szavazásról.
+
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvényt kívánja módosítani Font Sándor, és dr. Kerényi János önálló indítványa.
|
A jelenleg hatályos termékdíj-szabályozás lehetetlen helyzetbe hozta a magyar kisvállalkozásokat. A szabályozás átláthatatlansága, bonyolultsága miatt ki vannak szolgáltatva. Jellemzően a legtöbben nem is tudják, hogy termékdíj-kötelezettség alá esnek. Lényegében minden magyar kis és középvállalkozó, akinek elsősorban nem is a termékdíj fizetési kötelezettség, hanem elsősorban az elviselhetetlenül bonyolult, megterhelő adminisztrációs rendszer okoz nehézségelvet. A törvénymódosítás ezeket a dilemmákat kívánja kiszűrni.
|
202 nem, 158 igen ellenében nem tűzték napirendre.
MSZP: 186 nem; a betegeskedő; a tartósan beteg Horn Gyulán kívül mindössze a jelen lévő Orosz Sándor és Szili Katalin nem szavazott.
SZDSZ: 16 nem; 3-an (Kóka János, Lakos Imre, Magyar Bálint) nem szavaztak.
Fidesz: 128 igen; 11-en távol maradtak.
KDNP: 21 igen; Medgyasszay László és Móring József Attila nem voksolt.
Függetlenek: 9 igen; 6-an ((Dávid Ibolya, Gyenesei István, Herényi Károly, Hock Zoltán, Katona Kálmán, Tóth András) nem szavaztak.
+
Kérdezte volt a Ház elnöke: a Szocialista Párt képviselőcsoportja javaslata alapján leveszik-e az ülés napirendjéről a Soros Fund Management LLC magyarországi káros pénzügyi tevékenységét feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot? A bizottság" létrehozását javasolta Ágh Péter (Fidesz) indítványa tartalmazza.
|
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által lefolytatott vizsgálat eredménye szerint a Soros Found Management LLC állt az OTP elleni 2008. október 9-i támadások mögött. Ezzel egy időben a magyar fizetőeszköz ellen is összehangolt spekuláció valósult meg, melynek hatására jelentősen gyengült a forint.
A nemzeti fizetőeszköz gyengülése az ország iránti bizalmat, a legnagyobb hazai bank papírjainak esése pedig a bankrendszer stabilitását veszélyeztette. A vizsgálóbizottság feladata történtek alapos kivizsgálása, az esetleges felelősök megnevezése és a hasonló támadások elleni jövőbeni hatékony fellépés.
1. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete határozatában szereplőkön kívül milyen egyéb piaci szereplők vettek rész az OTP elleni támadásban?
2. Kinek a megbízásából járt el a Soros Found Management LLC?
3. Ki volt és milyen szerepe volt a támadásban az PSZÁF által közelebbről meg nem nevezett londoni székhelyű befektetési szolgáltatónak?
4. Milyen formában lehet egységesen fellépni az OTP kisrészvényesei nevében, hogy a veszteségeiket a Soros Found Management LLC megtérítse?
5. A 2008. szeptemberi időszaktól az ügyben érintett piaci szereplők részt vettek-e a hazai deviza kereskedelmében, illetve milyen szerepet töltöttek be a piaci forgalom befolyásolásában?
6. Van-e összefüggés az OTP meggyengítése és a MOL Zrt. közelmúltban történt részvényeladási tranzakciója között?
|
193 igen garantálta 173 nem ellenében a halasztást.
MSZP: 186 igen; meglepetésre Kránitz László nemmel szavazott.
SZDSZ: 16 igen; 2-en nem éltek a voksolás kedvezményével, (Kóka János, Lakos Imre, Magyar Bálint).
Fidesz:128 nem; 2 igen (Kiss Attila, Tiba István); 8-an nem szavaztak.
KDNP: 22 nem.
Független: 5-en (Csapody Miklós, Császár Antal, Dragon Pál, Karsai Péter, Lengyel Zoltán) az MSZP-SZDSZ duót támogatták; 6-an (Almássy Kornél, Csáky András, Hock Zoltán, Katona Kálmán, Pettkó András, Vas János) az ellenzéki oldalt; négyen (Dávid Ibolya, Gyenesei István, Herényi Károly, Tóth András) egyiket sem, - nem szavaztak.
Bartha Szabó József
