Javában tart „a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat” vitája. E hosszú című törvényjavaslat - melyet röviden a bűnügyi nyilvántartás rendszeréről szólónak is lehet nevezni - szükségessége nem kétséges, hiszen elődjét, a mostani törvényjavaslat tárgyát is képező területet szabályozó törvényt, az Alkotmánybíróság „adatvédelmi alkotmányossági szabályok sérelme miatt” megsemmisítette. (A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény.) Az idő is sürget, lévén: az alkotmányossági hiányosságok kijavításának határideje június 30-án lejár.

A KDNP álláspontját, a párt szakpolitikus jogásza, Salamon László ismertette. Hangsúlyozta: – A bűnügyi nyilvántartás kulcsszereppel bír a társadalom, az állampolgárok védelmében, és értelem szerűen a bűnüldözésben, bűnmegelőzésben. Fontos jogi szabályozásról van tehát szó.

– A javaslat alapirányaival, alapelveivel a Kereszténydemokrata Néppárt egyetért. Elfogadjuk azt is, hogy a kormány nem szorítkozott csak az Alkotmánybíróság által megsemmisített passzusok kijavítására, nem csak a most meglévő hatályos törvényt kívánja módosítani, hanem egy komplett új törvényjavaslatot tett az asztalra. Dicséretesnek kell mondanunk, hogy ebben a törvényjavaslatban a kormány valóban erőfeszítéseket tett az alkotmányossági hiányosságok rendezésére, és ezt több-kevesebb sikerrel meg is valósította.

– A problémánk pontosan abban rejlik, hogy nem teljes értékű ez a munka, vagyis minden erőfeszítés ellenére a törvényjavaslatnak most is vannak alkotmányossági hiányosságai. E tekintetben hivatkozom az adatvédelmi országgyűlési biztos úr, Jóri András úr észrevételeire, melyet az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságnak írásban is megküldött. A Kereszténydemokrata Néppárt kritikus álláspontja e törvényjavaslattal szembeni gyakorlatilag egybeesik az adatvédelmi biztos fölvetéseivel. Ezek nem pártmegközelítésű kifogások. Ezek kifejezetten alkotmányossági szakkérdések, kifejezetten adatvédelmi jogi kérdések.

– Nos, nézzük, melyek ezek: az adatvédelmi országgyűlési biztos úr hat ilyet említett.

• Elsőként utalt arra, hogy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló büntetlen előéletű személyek nyilvántartásának létrehozása nem igazodik az alkotmánybírósági határozat elvárásaihoz, mivel kapcsolati kódok révén lehetővé teszi a büntetlen előéletűek résznyilvántartásának összekapcsolását a többi résznyilvántartással, illetve valamennyi természetes személyazonosító adatot egy közös adatbázisban kezel.

• A másik kifogása az új nyilvántartási időkkel kapcsolatos. Kétségét fejezi ki, hogy így a tervezet maradéktalanul eleget tesz-e az Alkotmánybíróság által elvárt kritériumoknak. A nyilvántartási idő jelenleg hosszú és az egyes elítéltek vonatkozásában nem megfelelően differenciált alkalmazása ellentétes a mentesítés, illetőleg a rehabilitáció céljaival, és nem felel meg a szükségesség, arányosság alkotmányos követelményének sem, illetve a célhoz kötött adatkezelés elvének sem.

• További észrevétele az országgyűlési biztos úrnak a fénykép-nyilvántartással kapcsolatos. Rámutat arra, hogy a fényképek jelenlegi kezelése, a törvényjavaslatban is fenntartott kezelése, tárolása nem tekinthető korszerű megoldásnak, és a kereshetőség nehézségei okán - idézem az átiratában foglaltakat - „tényleges funkciót nem tölt be”. Ismeretes, hogy a kormány törvényjavaslatának tervezete egy korábbi változatában elvetette a fénykép-nyilvántartás lehetőségét, és az a korábbi tervezet éppen abban az irányban érvel, hogy ennek a fenntartása nem szükséges, indokolt e nyilvántartás megszüntetése. Ehhez képest a törvényjavaslat a korábbi tervezetbeli álláspont fordítottját képviseli, illetőleg kívánja jogi szabályozássá tenni.

• Egyetértünk az adatvédelmi biztos úr azon fölvetéseivel is, hogy számos tényállás nem alapozza meg az ujj-, illetőleg tenyérlenyomat rögzítését. Példáként említette: a hamis tanúzást, a hamis tanúzásra rábírást, a csődbűntettet, és a jövedékekkel való visszaélést. Ezeket a bűncselekményeknél, természetüknél fogva, valóban nehéz elképzelni az ujjlenyomatnak vagy tenyérlenyomatnak a jelentőségét.  Mint írja a levelében: az ilyen adatfelvétel elsődlegesen  a „helyszínes” bűnelkövetések esetében indokolt, figyelembe véve a bűncselekmény tárgyi súlyát is.

• További aggodalma a biztos úrnak: kellő garanciát tartalmaz-e a törvénytervezet a tekintetben, hogy a szükséges és indokolt bűnügyi személyes adatokon túl, - amelyeket a törvényjavaslat 72. § (2) bekezdése tartalmaz - az adattovábbítás révén nem kerülnek-e automatikusan, szükségtelen és indokolatlan módon további személyes adatok mások, például a munkaadók kezébe?  Egyetértünk azzal a felvetésével is, hogy indokolt lenne kimondani azt, hogy az általános foglalkoztatási feltételek hatálya alá tartozó munkáltatók a hatósági erkölcsi bizonyítványon túlmenően további dokumentumokat az érintettektől ne kérhessenek. Egyetértünk azzal a kétséggel is, hogy az érintettek által megadott elektronikus címre biztonságosan továbbíthatók-e a bűnügyi személyes adatok, nem kerülnek-e ezek az elektronikus adattovábbítás révén illetéktelen kezekbe?

• Az alkotmányossági észrevételek körében, hatodikként, egy konkrét problémára tér ki a biztos úr: a légi közlekedésben lehetséges foglalkoztatás kérdésére. Jelesül arra utal, hogy a vizsgált rendelkezés aránytalan időbeli határokon belül a bűntettesek nyilvántartásához kötve teljes mértékben kizárja valamennyi, a légi közlekedésben lehetséges foglalkozás gyakorlásából a jogalanyokat. Példákat is említ, segédmunkásoktól a légi irányításig terjedően különböző munkakörökben esetlegesen elhelyezkedő munkavállalókat. Ennek során a törvényjavaslat nem tesz különbséget sem a végzett munka jellege, sem pedig a helyszínen tartózkodók munkajogi státusa között. Amit itt az ombudsman kifogásol, az tulajdonképpen visszaköszön az Alkotmánybíróság tavalyi határozatában is, amely kifogásokat e tervezet nem orvosolja.

– A Kereszténydemokrata Néppárt fontosnak tartja valamennyi alkotmányos probléma kiküszöbölését, valamennyi alkotmányos aggály elhárítását. Ne forduljon az elő ismételten, hogy a törvényjavaslat egyik vagy másik rendelkezése újra fennakadjon az Alkotmánybíróság szűrőjén! Ahhoz tehát, hogy e törvényjavaslatot jó lelkiismerettel megszavazhassuk, ezeknek az alkotmányossági problémáknak az orvoslása feltétlenül szükséges. Bízunk abban, hogy módosításokkal az Országgyűlés maradéktalanul eleget tud tenni ennek a jogos elvárásnak.