A kérdésekből tallózunk. Fordult, nagyot fordul a világ! Most azok a szocialisták lettek a hangoskodók, akik az elmúlt esztendőkben boldog szép jelent, s még szebb jövőt ígértek, a magyarázkodók pedig azok, akik lázadón közvetítették a valóságot, az elégedetlenséget és a sérelmeket. A korábbi megszólítók váltak megszólítottakká. Nekik kell megmagyarázni, hogy miért zöld a piros, és miért sárga a kék. Bár tegyük hozzá: szívesen emlékeztetnek!  És jöttek az újak: a Jobbik és az LMP! Harcos „ifjak" a T. Házban. Tény, ami tény: folyamatos a zaj. Az elnök csenget. Így kezdődik. Mindig így kezdődik...

Ismét a Malév, avagy a végrehajtás felfüggesztése utasításra?

SESZTÁK MIKLÓS (KDNP): – Lassan nem telik úgy hét, hogy ne legyen egy Malév-ügy, egy olyan Malév-ügy, amelyben mások is érintettek. Most például a Pénzügyminisztérium, illetve Pénzügyminisztérium alá tartozó adóhatóság. A múlt héten megjelent sajtóhírek szerint 2008 októberében a Malév köztartozásának behajtása miatt indult végrehajtási eljárást dr. Szikora János, az APEH elnöke egy elnöki levélben hozott utasítással leállította. Kérdezem:

• Megfelel-e a valóságnak az, hogy az APEH elnöke írásbeli utasítására került sor a végrehajtás felfüggesztésére?
• Ha igen, akkor ez az intézkedés a törvényeknek megfelelő eljárási alapelvével összeegyeztethető volt-e?

CSÉFALVAY ZOLTÁN (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): – Úgy gondolom, hogy a törvényesség az törvényesség, ezt csak egyféleképpen lehet értékelni. Az ügy előzményeként azonban fontos tudnunk, hogy az APEH még 2008. október 16.-án, egy október 13.-án lejárt, 1,17 milliárd forint összegű köztartozás befizetésének elmaradása miatt bocsátott ki inkasszót a Malév hét különböző banknál vezetett számlájára. Nos, a Malév vezérigazgatója, értesülve a végrehajtás megindításáról, két nappal később írásban kért halasztást az inkasszóra az elsőfokú adóhatóságnál, amelynek kérelmét Szikora János elnök úrnak is megküldte. Az APEH elnöke ezután a Malév vezérigazgatójának kérelme mellé levéllel fordult az elsőfokú adóhatósághoz. Ennek a levélnek a tartalma azonban ma még nem ismert. Ebből következően nem lehet egyértelműen állítani azt, hogy az APEH elnöke adott-e utasítást az elsőfokú adóhatóságnak az inkasszó visszavonására.

– Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úr pontosan ezért rendelte el a vizsgálatot, hogy kiderüljön, történt-e törvénysértés a kérelem elbírálásakor. Amennyiben az APEH elnöke utasította az elsőfokú hatóságot, vagy maga döntött az inkasszó visszavonásáról, akkor ezzel jogsértést követett el. Javaslom, hogy várjuk meg a vizsgálat eredményét, hiszen abból egy héten belül kiderülhet, valóban adott-e ki jogellenes utasítást az APEH elnöke, vagy csak a tudomására jutott információkat osztotta meg beosztottaival. Abban viszont egyetérthetünk: semmiképpen sem tartható fenn az a helyzet vagy az a korábbi gyakorlat, hogy a kisvállalkozásokra azonnal lesújt az adóhatóság, míg a lobbi-képességgel rendelkező nagyvállalatok kibújhatnak az adózási fegyelem alól.

SESZTÁK MIKLÓS: – Bízom abban, hogy a vizsgálat tiszta vizet önt a pohárba. Itt ugyanis nemcsak egy egyszerű végrehajtás felfüggesztése történt, hanem már egy halasztott fizetés utáni végrehajtási eljárás felfüggesztése. Tehát úgy gondolom, hogy a láncsorozatokat is vizsgálni kell!

CSÉFALVAY ZOLTÁN: – Azt tudom ígérni, hogy a vizsgálat teljes körű lesz.

Mikor fogja Magyarország lakossága érezni a közrend és közbiztonság javulását?

EGYED ZSOLT (Jobbik): – Államtitkár úr! Önök azt ígérték a magyar választópolgároknak, hogy két hét alatt rendet tesznek az országban, helyreállítják a közbiztonságot, élhetővé teszik a falvakat, városokat. Így közel egy hónap után sajnos semmiféle pozitív változás nem tapasztalható Borsod megyében. Tombol a cigánybűnözés, az árvíz sújtotta településeken mindennaposak a fosztogatások, lopások. A falvak élhetetlenek, a városok közbiztonsági szempontból továbbra is életveszélyesek. A beígért 3500 rendőrből nem sokat láttuk, akiket meg igen, azok szegények homokzsákot pakoltak a szétvert honvédség helyett.

– Államtitkár úr!  Mondjuk ki – és finoman fogalmazok – önök ezt az ígéretüket nem teljesítették. Talán megfontolandó lenne a rendőrség munkája kapcsán is a mennyiség-minőség relációjának a változtatása. Talán felül kellene vizsgálni a rendőrség szolgálati szabályzatát, és talán szélesebb lehetőségeket kellene biztosítani, hogy a járőrök a bűnelkövetőkkel szemben hatékonyan el tudjanak járni. Az ország északkeleti részének legsúlyosabb problémája kimondva- kimondatlanul a cigánybűnözés. Ezt egyébként a vajda is kijelentette. Sajnos, a skála nagyon széles, az egyszerű lopásoktól a brutális, életellenes bűncselekményekig, mint Olaszliszka vagy Gadna esete.

• Mikor történik változás.
• Lesz majd, aki viseli a felelősséget a borsodi vagy a szabolcsi lopások, rablások, gyilkosságok áldozatai előtt?

KONTRÁT KÁROLY (belügyminisztériumi államtitkár): – Képviselő úr! Valóban, Magyarország jelentős problémája vagy nagy problémája a bűnözés, a bűnözés összességében. A kormány a nemzeti együttműködés programjában kiemelt célként fogalmazta meg a közrend, közbiztonság helyreállítását. És ön arra hivatkozott, hogy Ön Borsod megyei képviselő. Akkor láthatta, hogy az elmúlt időszakokban, az elmúlt hetekben ez a megye rendkívüli helyzetet, rendkívüli veszélyhelyzetet élt át. Több mint tízezer rendőr teljesített ott szolgálatot. Nagyon sokszor, az elmúlt két hétben a parlamentben is volt módunk megköszönni, elismerni ezt a munkát. Úgy gondolom, hogy emberfeletti, hősies munka volt, és az összefogás is eredményes volt, nemcsak a rendőröktől, hanem az ott élőktől, mindenkitől, aki ott segített, aki ott védte az emberi életet, az emberi értékeket. Személyesen is ott jártam, és láttam felkötött karú cigányasszonyt, aki rakta a homokzsákot. Azokban a napokban, abban a veszélyhelyzetben Magyarország példát mutatott, igazolva, hogy ebben az országban van élni akarás, van jobbítási szándék.

– Ami pedig a közbiztonságot illeti: nagyon nehéz helyzetből indultunk ki. Az elmúlt nyolc évben több mint tízezer 40 éves rendőr hagyta el a pályát, nyugállományba vonultak az MSZP-kormány intézkedéseinek következtében. A mostani kormány a választási, illetőleg a kormányprogramban tett ígéreteit azonban megtartja. Borsod megyében minden településen volt rendőr, lesz rendőr, és így lesz ez az ország valamennyi településén is.

EGYED ZSOLT: – Tudom, hogy ez a probléma, amiről beszélünk, nem új keletű, csak sajnos már annyira ki van éleződve, hogy Borsod megye és Miskolc lakossága azonnali intézkedéseket vár, mert élhetetlenek a városok, mert lopások, fosztogatások vannak.

KONTRÁT KÁROLY: – A tulajdon szentségét szeretnénk a törvények erejével is tiszteletben tartani. Hamarosan a Tisztelt Ház elé fogjuk terjeszteni a szabálysértési törvény módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a kis értékű lopások, a kis értékű tulajdon elleni jogsértések tekintetében a korábbiakhoz képest szigorúbb fellépést, szigorúbb állami fellépést tudjunk kialakítani. Nevezetesen, hogy ezek elzárással legyenek büntethetők. Kérem, hogy ön is támogassa, a frakciója is támogassa ezt a törvényjavaslatot, hiszen azt szeretnénk, hogy aki vet, az arasson.

– Ami pedig az árvíz idején történt lopásokat illeti: azt tapasztaltam, hogy a rendőrség fönntartotta a rendet, jelentős erőket vetett be a tekintetben, hogy az árvízzel sújtott területek és a kitelepített lakók vagyona biztonságban legyen. És még egyszer mondom: nemcsak ebben a kérdésben, hanem az ország közbiztonsága érdekében is olyan intézkedéseket fogunk tenni, és már eddig is tettünk, amelyek azt mutatják, hogy közrend, közbiztonság lesz Magyarországon.

Korrupciós ügyek a Volánbusznál?

WINTERMANTEL ZSOLT (Fidesz): – A korábbi szocialista kormányok intézkedéseinek eredményeként megszűntek a kistelepülési postahivatalok, bezártak az iskolák és orvosi rendelők, amiért a lakosságnak más településre kell utaznia. Ugyanakkor megszűnt számos vasúti szárnyvonal, a távolsági buszok esetében viszont nem hajtották végre a járatsűrítést. Annál inkább véghezvitték a járatok kiszervezését! A Volánbusz járatainak több mint harmadát, 36 százalékát már kiszervezte, a zsámbéki-érdi vonalon a Kontakt- Busz Kft., a gyöngyösi- jászsági-egri vonalon a Color Tours Kft., a váci és gödöllői térségben pedig a T&J Buszprojekt Kft. szolgáltat. Ezekben a társaságokban az a közös, hogy kivétel nélkül offshore hátterűek, a tulajdonos Luxemburgban van bejegyezve. Ha valaki a céghálót végigköveti, kiderül, hogy mindegyik esetben a sor végén ugyanaz a tulajdonos. Vagyis a Volánbusznál évek óta olyan cégek végezhetnek közszolgáltatást, amelyeknek a tulajdonosi háttere nem tisztázott. Ezek a cégek egyébként szinte csak King Long nevű kínai buszokat üzemeltetnek, a buszokat forgalmazó cég is Luxemburgban van bejegyezve. A King Longok műszaki állapotát a Nemzeti Közlekedési Hatóság korábban nem találta megfelelőnek. Egyébként az ügyben kartellezés miatt április óta a Gazdasági Versenyhivatal nyomoz. Adódik hát a kérdés:

• Az új kormány vizsgálja-e a kiszervezések jogosságát, módját, annak hatásait?
• Kinek, kiknek szervezték ki a járatokat?
• Felmerülhet-e, hogy összefonódás van az említett cégek között, esetleg a Volánbusz menedzsmentjének egyes tagjai is érintettek-érdekeltek lehetnek az említett kiszervezésekben?
• Megengedhető-e, tudhatjuk-e, kinél landol a milliárdos profit?

FÓNAGY JÁNOS (nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár): – Képviselő úr! A Fidesz-KDNP-kormány nagy hangsúlyt fektet a vidék élettartamának, életlehetőségeinek megtartására és lehetőség szerint minél rövidebb időn belüli javítására. Szándékunk, hogy kinyitjuk a bezárt kispostákat, a vasúti mellékvonalakat, ahol lehet, újranyitjuk. A Volánoknak megkülönböztetett szerepük van a vidék életében, hiszen a 3200 településből nem egészen 900-ra jár autóbusz. Éppen ezért meggyőződésünk: alapvető társadalompolitikai kérdés, hogyan működnek a Volán-járatok, mennyire megbízhatóak, mennyire használják ki a közszolgáltatásért kapott pénzt, arra a célra használják-e, amire kapták, és az általunk is támogatott kisvállalkozás-fejlesztés mennyire vonatkozik az állami pénzekből finanszírozott járatok kiszervezésére.

– Képviselő Úr! Az ön által felvetettek nagy részét sok tekintetben megalapozottnak és vizsgálandónak tartom, úgyhogy – mint minden más egyéb ilyen jellegű szerződést – a lehető legrövidebb időn belül vizsgálni fogunk, megnézzük mind az erre vonatkozó jogszabályok, mind a szerződések megalapozottságát, fenntartásának vagy elvetésének lehetőségét.

WINTERMANTEL ZSOLT: – Reményeim szerint hamarosan többet fogunk tudni az ügyek hátteréről, és a felelőtlen döntéshozók nem kerülhetik el a jogos felelősségre vonást. Azonban fel kell hívnom tisztelt államtitkár úr figyelmét, hogy nemcsak a kiszervezéseknél, de a buszbérléseknél is visszásságok vannak a Volánbusznál. A Volánbusz harminc darab 2003-as évjáratú busz bérletéért 1,4 milliárd forintot fizet, ezért a használt német buszokat öt éven át használja, szervizeli, majd visszaadja a tulajdonosnak. Ez darabonként 45 millió forint kiadás, azaz 166 ezer euró. Német honlapokon ugyanezt az évjáratú használt buszt 110 ezer euróért meg is lehetne vásárolni, sőt ugyanezért az árért ugyanilyen komfortfokozatú magyar autóbuszt is lehetne már vásárolni. Kérem, hogy haladéktalanul vizsgálják ki a Volánbusznál történteket, lehetőleg számolják fel az előnytelen szerződéseket, és a jövőben kizárólag olyan konstrukciókat engedjenek, amelyek erősítik a hazai ipart, és nem a bennfentesek gazdagodását eredményezik.

FÓNAGY JÁNOS: – Képviselő úr! Külön vizsgálat tárgyát képezi a közszolgáltatási szerződéseknek a 2009. december előtt megkötött tartalma és az ön által említett buszbeszerzés és buszműködtetés kérdései. Ezeket a vizsgálatokat megkezdtük, illetve haladéktalanul meg fogjuk kezdeni.

Mi lesz veled, Ganz-Röck?

GARAI ISTVÁN LEVENTE (MSZP): – A Ganz-Röck gyára nemzetstratégiai és nemzetgazdasági jelentőségű cég, amelynek a potenciális megrendelési állománya meghaladja a 100 millió eurót. Ez a cég olyan műszaki kultúrával és potenciállal rendelkezik, ami szintén egyedülálló Magyarországon. Nyilván érdeke Kiskunfélegyháza városának a cég prosperálása - elmaradt adókra gondolok -, de ami a legfontosabb: 350 család megélhetéséről van szó. Különböző projektek és akciótervek születtek a cég megmentésével, reorganizációjával kapcsolatban. Ezzel kapcsolatosan államtitkár úr kifogásokat emelt. Az, ami most legutóbb már Brüsszelbe kikerült jóváhagyásra, és az érvényes kormányrendelet része, gyakorlatilag már összhangban van az Európai Bizottság direktíváival, tehát ilyen értelemben a kifogások egy része már idejétmúlt. Ennek megfelelően különböző független auditorok és szakértők, minisztériumok és a Magyar Fejlesztési Bank verifikálták, hogy a cég szerkezetének romlása 2008-ról 2009-re kizárólag a gazdasági válság hatására következett be, míg a ledolgozott órák száma 2009-ben 41,2 százalékkal csökkent. Kérdésem:

• Az új kormányzat hogyan kívánja folytatni, felgyorsítani, illetve befejezni a Ganz-Röck reorganizációs folyamatát, összhangban az érvényben lévő idevonatkozó kormánydöntéssel, kormánygaranciával, az ország, Kiskunfélegyháza városa és a dolgozók érdekében?

CSÉFALVAY ZOLTÁN, (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): – Képviselő úr! A jog talaján próbálunk megmaradni, és sajnálatos módon azok a megoldások, amelyekkel a leköszönt kormány próbálkozott, nem felelnek meg sem az európai uniós előírásoknak, sem pedig a magyar államháztartási törvénynek. Ez az alapprobléma. Konkrétan: utánanézve az ön által is említett kormányhatározatnak, a Ganz-Röck Zrt. részére nyújtandó mentesítési és szerkezetátalakítási költségvetés kezességvállalásáról, a probléma az, hogy az a keret, amiben ez gondolkodik, nevezetesen, ez a temporary framework, az Unió részéről csak a 2008. június eleje utáni válságba került vállalatokra vonatkozik, és tekintve azt, hogy a vállalatnak már a korábbi időszakban is pénzügyi nehézségei voltak, ez nem alkalmazható. Alkalmazható lenne az úgynevezett megmentési, szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó európai uniós iránymutatás alapján is támogatás a vállalat számára, itt azonban az probléma, hogy az államháztartási törvénnyel – és itt törvényt kell betartani – ellentétes.

– Elismerve mindazt a szakmai kultúrát, amit Ganz-Röck Zrt. megtestesít, be kell látnunk, hogy termelése a piaci viszonyok között nehezen menthető meg, veszteséges évek óta. Az állam ebben maximum segíteni, ösztönözni tudja azt a folyamatot, hogy a tulajdonosok tőkét emeljenek benne, de az állam, nem tud jelen pillanatban - amennyiben a jog talaján szeretne állni, és gondolom, hogy azon kell álljon – lépéseket tenni. Szeretném leszögezni: a kormánynak feladata, hogy a törvényességet betartsa, és nem feladata egyedi vállalati hitelkérelmeknél beavatkozni a gazdaság működésébe. Nem ez a kormány dolga, mert ebben az esetben – gondolom, ebben egyetérthetünk - egy olyan zsilipet nyitunk meg, ahol minden vállalat jelentkezhet, ha valamilyen átmeneti nehézség éri őt. Nagyon bízom benne, hogy a piaci szereplők meg fogják találni a megfelelő megoldást.

Mit kíván tenni a kormány a körbetartozások felszámolása érdekében?

PŐSZE LAJOS (Jobbik): – Nagyon sajnálatos módon kimaradt abból a 29 pontból, az első kormányintézkedési programcsomagból a körbetartozások ügye, ami pedig odavaló lett volna súlya, kihatása miatt. Hogy a vállalatoknak például megpróbáljuk 10 százalékra levinni a nyereségadóját, figyelembe véve a 450 milliárdnyi társasági nyereségadót, az legfeljebb egy 200 milliárd forintnyi kihatással lehet itt Magyarországon a költségvetésre. De mit sem tudnak kezdeni ezzel az előnnyel a vállalatok, ha addig végképp felszámolják őket és tönkremennek, márpedig a körbetartozás ilyen veszélyekkel fenyeget.

– A körbetartozások kihatása körülbelül 800 milliárd forint ma Magyarországon, és a legpesszimistább becslések szerint is ebből körülbelül 300 milliárd forint megmenthető volna, tehát olyan tartozás, amelyet, ha megkapnak a vállalkozások, akkor ők is tovább tudnak ebből fizetni. A legnagyobb adósok az állam, az állam által kifizetett fővállalkozó. Ott van például a Top-Bau nevű építőipari cég, amelynek egymilliárd forinttal tartozik a Strabag, és emiatt felszámolás indult a Top-Bau ellen, amely egy tipikus magyar, jól működő vállalat volt.

• Hány száz ilyen magyar vállalatnak kell a felszámolásba belepusztulnia és tönkremennie?
• Mikor fog valamit lépni a kormányzat, akár a halasztott áfa bevezetésével, akár más bármilyen módszerrel, hogy a multinacionális cégek és a fővállalkozók nem falhatják fel hiéna módra a magyar vállalkozásokat?

CSÉFALVAY ZOLTÁN (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): – Az, hogy a körbetartozások, lánctartozások ügye nem szerepelt a 29 pontban, abszolút nem jelenti azt, hogy a következő akciótervben ne szerepelne ez nagyon hangsúlyosan. Említette képviselő úr is: a körbetartozás egyik rákfenéje, hogy gyakorlatilag az állam indukálja. Nagyon sok esetben az állam áll a végén, mint megrendelő, és jut el oda a helyzet, hogy a végén csattan az ostor, ahogy mondani szokták, tehát a kisvállalkozások a legvédtelenebbek ez ellen. Azt tudom ígérni, hogy a kormány és a gazdasági kormányzat mindent meg fog tenni azért, hogy a körbetartozás helyzete rendeződjön, illetve ehhez megfelelő megoldások szülessenek. Nagyon sok javaslat elhangzott már, és szakmai körökben forog. Például: az uniós pályázatoknál a kisvállalkozások számára 25 százalékos előlegfizetés helyett 50 százalékos előleg biztosítása, a 90 napos fizetési határidő csökkentése 30 naposra, és további megoldások is. De a legeslegfontosabb megoldás a jogbiztonság! Be nem tartott szerződésekről van szó, tehát olyan gazdasági környezetet kell teremteni, ahol a jognak igenis érvénye van. A következő akciótervben ez hangsúlyosan szerepel majd.

PŐSZE LAJOS: – Államtitkár úr! Nem lehet belenyugodni ebbe a helyzetbe, hogy olyan törvénytervezeteket kapunk, amelyek arról szólnak, hogy a hakniművészek közbeszerzési értékhatára hol legyen. Ezekhez képest, lényegesen fajsúlyosabb kérdésről van szó. Ezért azt szeretném kérni, hogy a kormány mindent tegyen meg, hogy lehetőleg heteken belül konkrét intézkedés szülessen, hiszen ezek a vállalkozások nemhogy tönkremennek, pályázni sem tudnak addig, amíg nincs egy normális APEH-igazolásuk. Ön ezt nagyon jól tudja, hogy ez milyen ördögi kör. Elvárjuk a kormánytól, hogy azonnal lépjen ebben az ügyben!

CSÉFALVAY ZOLTÁN: – Igyekszünk, minél hamarabb!

Mit kíván tenni a kormány a viharkárosultak érdekében?

SIMONKA GYÖRGY (Fidesz): – Mint arról már bizonyára mindannyian értesültek, Dombegyház, Battonya, Mezőhegyes, Makó térségében minden eddiginél nagyobb vihar és jégeső pusztított. Mezőhegyesről tíz embert szállítottak kórházba, közülük öt embert életveszélyes sérülésekkel. Ahol a vihar átvonult, minden ablak betört, százéves fák dőltek ki, sok esetben lakóházakra. Számos épületnek a komplett tetőszerkezetét söpörte le a szél, és gazdasági épületeket is romba döntött. Mezőhegyesen értékes sportlovak pusztultak el. Az érintett településeken több mint ezer lakóingatlan rongálódott meg.

– A dél-alföldi országrész tradicionálisan gabona- és zöldségtermesztő vidék, ez az ágazat több ezer ember megélhetését biztosítja közvetlen vagy közvetett módon. Ezekben a térségekben a mezőgazdasági területek nagyrészt elpusztultak.

• Számíthatnak-e a katasztrófa által sújtott területeken élő emberek a kormány segítségére?
• Számíthatnak-e azok a lakástulajdonosok, önkormányzatok, gazdák segítségre, akik nem rendelkeznek biztosítással, esetleg az uniós vis maior alapból?

ÁNGYÁN JÓZSEF (vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár): – Minden tekintetben szolidáris a kormány azokkal a közösségekkel, amelyeket súlyos katasztrófa ért. Valóban, a fölmérések is azt mutatják, hogy szinte százszázalékos kárt szenvedtek a mezőgazdasági kultúrák, tehát az emberek létalapja szűnt meg ilyen tekintetben. A kormány ilyen helyzetben természetesen segíteni köteles azokat a közösségeket, amelyek ilyen nehéz helyzetbe kerültek.

– Milyen lehetőségeink vannak? Az agrárkár-enyhítési alap minden problémája ellenére, 4-5 milliárd forintnyi keret mértékéig segítséget adhat. De miután ez egészen biztosan nem lesz elégséges a károk ismeretében az árvizek, belvizek és most a jégverés következményeinek az elhárítására, a kormány nyitott kasszaként kívánja működtetni. Nyilván a költségvetés állapotától függően is meg a vis maior alap állapotától függően is, de mindenképpen az a szándékunk, hogy emeljük ezt az összeget, hogy segítsünk a bajba jutott embereken és azokon a gazdákon, akik az idei jövedelmük teljes egészét elveszítették, miközben a költségeik nagy része már elköltésre került. Előre kívánjuk hozni az európai uniós kifizetéseket, a SAPS-támogatásokat, tárgyalásokat kezdtünk az Európai Közösséggel. Halasztott befizetést tervezünk: a június 30-ai befizetést szeretnénk legalább szeptember 30-áig kitolni.

SIMONKA GYÖRGY: – Kérjük mi, Dél-Békésben élők, hogy tegyen meg a kormány mindent annak érdekében, hogy az ott élő emberek, önkormányzatok és mezőgazdasági ágazatok mihamarabb talpra állhassanak. Kérjük, hogy támogassák azokat a gazdákat és áruházlánci beszállítókat is, akik nem tudnak eleget tenni szállítási kötelezettségüknek, ezért még jókora kötbérre is számíthatnak a multinacionális cégek jóvoltából. Ezek a gazdák és vállalkozások már egyébként is nagyrészt hitelből éltek, és egy kötbért már biztosan nem fognak tudni kifizetni.

ÁNGYÁN JÓZSEF: – Köszönöm szépen, képviselő úr, hogy szóba hozta ezeket a szerződéseket, amelyek nyilván nem teljesíthetők, mert vis maior helyzet van. Ezért nyomatékosan szeretném fölhívni a figyelmet, nincs jogalapja annak, hogy ezeken a gazdákon követeljék a szállítást a multinacionális érdekeltségek. Ehhez az kell, hogy a kárt bejelentsék, dokumentálják, és ezt követően befizessük a kárenyhítési alapba azt az összeget, amelyet egyébként az agrárkárenyhítés érdekében a gazdának magának is be kell fizetnie. Még néhány dolog, amivel segíteni tudunk, vagy remélem, hogy segíteni tudunk, és nem csak az agrárkörön. Az EU szolidaritási alapja sajnos agrárkárokat közvetlenül nem tesz lehetővé finanszírozni vagy kárenyhítést alkalmazni, de egyéb károk esetében igen. Egy korlátja van ennek: a nemzeti jövedelem 0,6 százalékát el kell érje a kár mértéke országosan, hogy az Európai Unióhoz pályázhassunk. Ennek ellenére a Külügyminisztérium megtette ezt az előterjesztését, és kértük az európai szolidaritási alap támogatását is. Azt reméljük, hogy az Európai Közösség is szolidáris lesz velünk, és így a kormány is még inkább szolidáris tud lenni azokkal a közösségekkel, amelyek nagyon nehéz helyzetbe kerültek.

Egyetért-e a Fidesz a saját kormányprogramjával: beemelné-e az alkotmányba a lakhatáshoz való jogot?

VÁGÓ GÁBOR (LMP): – Idézek a kormányprogramból: „A banki és közüzemi tartozásokat felhalmozók lakhatását, fedél alatt tartását meg kell oldani, nem élhet az utcán egyetlen család sem." A lakhatással kapcsolatos eddigi intézkedések jó irányban indultak el, ám inkább a közvélemény megnyugtatását szolgálták, mintsem a lakhatási problémát a gyökerénél kezelték volna. A zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítését nevezik kilakoltatási moratóriumnak, pedig a probléma jóval nagyobb körű annál, mintsem csupán ezzel a rendelettel kezelni tudnák. Ez egy ideiglenes, jó lépés, ám hosszú távon nem oldja meg a problémát.

– Több tízezer olyan család van, akiknek más okból lebeg a kilakoltatás réme a feje felett, nem csak a hitelkárosultak. Engedjék meg, hogy egy tegnapi történetet elmondjak. Egy szabolcsi család felmenekült Budapestre, nagy valószínűséggel uzsorások elől. Az LMP szociálpolitikai szakszóvivője felhívta az illetékes diszpécserszolgálatot, ahol kiderült, hogy nincs hely a családnak az anya-gyermek krízisotthonban. Egyetlen lehetőség, hogy a család szétszakad, és mindenki máshol jut fedélhez. De, hozhatnék példát az elhíresült, arcátlan ferencvárosi szociális bérlakásokból való kilakoltatásokra és befalazásokra, amire a Város Mindenkiért Mozgalom demonstrációval felhívta a figyelmet.

– Szerintünk a problémát széleskörűen és tartósan kezelni kívánó intézkedések kellenek. Meg kell vizsgálni, miként lehet a szociális bérlakás-állományt növelni, meg kellene vizsgálni, miként lehet a lakásfenntartási támogatást kiterjeszteni, ki kell vizsgálni, hogy a szociális bérlakások fejlesztésére szolgáló „Sikeres Magyarország" programjában szereplő MFB-hitelt miért nem veszik igénybe az önkormányzatok kellő számban.

• Miként kívánja a Fidesz-KDNP-kormány a saját programjával összhangban megteremteni a szociális minimumot, hogy minden családnak legyen hol laknia?
• Kodifikálni szándékozik-e ezt a Fidesz?
• Beemelné-e a lakhatáshoz való jogot az alkotmányba?

RÉTHELYI MIKLÓS (nemzeti erőforrás miniszter): – Képviselő úr! A szocialista kormányok szétverték az elmúlt 8 évben az otthonteremtési támogatások rendszerét. Magyarországot éllovasból sereghajtóvá tették, súlyos gazdasági válságba sodorva a polgárokat. A nemzeti együttműködési program „Itt az idő, hogy megteremtsük a szociális biztonságot" részében vállaltuk, hogy új alapokra helyezzük a szociális biztonság politikáját, kiemelt célunk az otthonteremtés és a lakhatás támogatása. A családok erősítésére vonatkozó elképzeléseink között azt rögzítettük, és újra idézem: „Családpolitikánk lényege, hogy minden család számít. Egyszerre kell a legszegényebb, már a lakhatásban is veszélyeztetett családoknak segíteni, a lecsúszóban lévők romló helyzetét kezelni és a középrétegek elszegényedését megállítani."

– Vállaltuk, hogy segítünk azokon, akik elveszítik lakhatási lehetőségeiket, de nem vállaltuk, hogy az alkotmányban garantálnánk a lakhatáshoz való jogot. Viszont a kormány hisz abban, hogy az emberek saját erővel, akarattal és szorgalommal képesek a nagy válságból kilábalni, akiknek pedig ehhez a megfeszített erejük sem elég, azoknak az állam a szociális ellátórendszer keretei között nyújt segítséget.

Az MSZP és a szúnyogok

PÁL BÉLA (MSZP): – Elkezdődött a Balatonon is a turisztikai szezon. A különlegesen csapadékos és meleg időjárás, valamint a déli szél igen kedvező helyzetet teremtett a szúnyogok szaporodásának, amihez nyilvánvalóan nincs semmi köze a korábbi kormányzatnak. Ezt a helyzetet különösen nehéz elviselni az ott nyaraló vendégeknek, a turisztikai szolgáltatóknak és az önkormányzatoknak egyaránt, éppen ezért azt az igényt fogalmazták meg az illetékes szakhatóság felé, hogy legyen lehetőség rendkívüli szúnyogirtásra. Ennek jogosságát a szakhatóság sem vonta kétségbe, hiszen a csípésszámok elérték azt a határt, amikor már a rendkívüli irtás elrendelése jogos, ugyanakkor viszont felhívták a figyelmet arra, hogy a keret szűkössége miatt és a váratlan helyzet okán maximum még egy szúnyogirtás elrendelésére lesz lehetőségük. A szúnyogok elszaporodása, az általuk okozott kellemetlenség viszont visszavetheti a turizmust, és ezzel további károkat okozhat az önkormányzatoknak és a turisztikai szolgáltatóknak. Államtitkár úr!

• Milyen lehetőséget lát arra, hogy a szúnyogirtás a jövőben is kellő időben, a természeti környezetet nem károsítva, amikor szükséges, megtörténjen, és az e célra szükséges kormányzati források a jövőben is rendelkezésre álljanak, hiszen nyilvánvaló, hogy az önkormányzatok saját keretükből ezt megoldani képtelenek?

ÁNGYÁN JÓZSEF (vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár): – Az idei szélsőséges időjárás, minden tekintetben próbára tesz bennünket. A szúnyogirtás az érintett önkormányzatok feladata. Az ÁNTSZ adja ki az erre vonatkozó engedélyeket, intézetei szakmai segítséget nyújtanak az irtás kivitelezéséhez, és ellenőrzik annak megtörténtét. Külön és gyors intézkedést igényelt az észak-magyarországi régió, ahol a mintegy egy hónapig tartó ár- és belvizek következtében rendkívüli szúnyoginvázió alakult ki az árterületeken. Az időveszteség elkerülése érdekében a Nemzeti Erőforrás Minisztérium központilag rendelte meg a szúnyogirtást az árvíz sújtotta terület egészére. Június 12-én meg is kezdődött ez a mintegy 43 ezer hektárnyi területet érintő első szúnyogirtás, és ez ismétlésre is kerül, ennek költsége 104 millió forint. Azért említem ezt, mert ezek a rendkívüli események is ugyanazt a kasszát terhelik, amiből a Balaton vonatkozásában is lépnünk kell.

– A Balaton térségére a jelenlegi költségvetésből 25 millió forint támogatás jut erre a célra. Az önkormányzatoknak a biológiai irtásra fordított összeg 40 százalékát, a kémiai irtás 60 százalékát önerőből kell állniuk. Nincs akadálya annak, hogy az irtási engedélyek kiadását felgyorsítsuk. A kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy egy élhető környezetet tartsunk fenn a helyi lakosság és az odalátogató turisták tekintetében a Balaton térségében is.

Hogyan védi meg a kormányzat a polgárokat a bankadó rájuk történő áthárításától?

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): – A Jobbik üdvözli, hogy a kormányzat a jövőben nagyobb költségvetési hozzájárulást követel a bankoktól. és az eddigi évi 13 milliárdra taksált hozzájárulás innentől kezdve 200 milliárd forint lesz, lehet. Ugyanakkor nem látjuk még azokat a garanciákat, amelyek a magyar fogyasztókat, polgárokat, a bankok ügyfeleit megvédenék attól, hogy áthárítsák rájuk ezt az újabb terhet. Elég csak visszautalni 2004-2005-re, amikor egy sokkal kisebb súlyú banki adót vezettek be, mind a vállalkozói, mind pedig a lakossági ügyfelekre eső díjak és jutalékok komolyan megemelkedtek.

– Arról is beszélnünk kell, hogy ezért a ma kialakult helyzetért a Gyurcsány- Bajnai-kormány mellett a bankok is felelősek, a PSZÁF is felelős, de még a központi banki politika is. Az elszámoltatás tekintetében is várjuk válaszukat:

• Milyen eséllyel, milyen elszántsággal bírnak arra vonatkozóan, hogy igenis számoljon el mindenki, aki felelős a mai helyzetért.
• Hogyan védi meg a kormányzat a polgárokat a bankadó rájuk történő áthárításától? címmel.
• Van-e önökben kellő elszántság?

CSÉFALVAY ZOLTÁN (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): – Képviselő úr! A bejelentett 29 pontban szerepel a bankokra kivetendő adó, amely a kölcsönös felelősségvállalásból indul ki. A tárgyalások jelenleg is zajlanak, és a kormány mindent megtesz azért, hogy a bankok ne hárítsák át az ügyfelekre ezeket a terheket. De, ne felejtsük el a másik oldalt se: az államnak egy nagyon kényes egyensúlyra kell figyelni. Nem téveszthetjük szem elől azt sem, amit Széchenyi óta tudunk: hitelre van szüksége az országnak, kifele és befele is, és ehhez egy nagyon jól működő pénzintézeti rendszerre van szüksége.

Életveszélyes várfalak és barlangok a budai várban?

NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz): – A rendkívüli csapadékos időjárás és az elmúlt évtizedekben elmaradt felújítások, karbantartási és állagmegóvási munkák miatt a budai várban a várfalszerkezet több helyen meggyengült, a legkritikusabb helyzet a Palota-negyedben, a volt karmelita kolostor keleti homlokzata előtti Ellyps sétánynál alakult ki. Itt a várfal június elején elkezdett csúszni, komoly esélye volt annak, hogy ledől, de szerencsére a gyors és szakszerű intézkedéseknek köszönhetően a fal további csúszását végül sikerült megakadályozni és ezzel a tragédiát elkerülni. Sajnos azonban nem nyugodhatunk meg.

– Bár az elmúlt években a Medgyessy-kormány több hangzatos ígéretet tett, a Gyurcsány-kormány kiemelt uniós projektté minősítette a Palota-negyed fejlesztését, a valóságban azonban nem történt semmi. Nemhogy fejlesztések nem valósultak meg, de még az állagmegóvásra sem jutott pénz. A várfal megcsúszása intő jel. Le kell vonnunk a tanulságokat, és meg kell hoznunk a szükséges intézkedéseket. A több évtizede elmaradt állagmegóvási és karbantartási munkálatokat haladéktalanul meg kell kezdeni

– Kormányzati felelőst kell kijelölni, aki a jó gazda gondosságával figyeli és koordinálja a várral kapcsolatos feladatokat. Ezért kérdezem:

• Mit kíván tenni a kormány?
• A tervei között szerepel-e a korábban már jól működő veszély-elhárítási programhoz hasonló program kidolgozása és finanszírozása?

FÓNAGY JÁNOS (nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár): – A budai várnegyedet nemzeti értéknek tekintjük, amely kiemelt turisztikai vonzereje révén meghatározó eleme a főváros és az egész ország imázsának. Védelme és vonzerejének megőrzése érdekében - ahogy ön is említette - az elmúlt években több kezdeményezésre is sor került, ezek azonban rendre ellehetetlenültek. Örömmel tájékoztatom a képviselő urat, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. közbeszerzési eljárást indított „Budai várhegy városfejlesztési és építészeti koncepció, tanulmányterv elkészítése" címmel. Ennek célja egy olyan stratégiai dokumentum elkészítése, amelybe valamennyi érintett szereplő bevonásával jó esély kínálkozik konszenzusra.

– A koncepció új és komplex megközelítésben készül, és a vár teljes területén feltárná a meglévő problémákat, egyúttal magában foglalja a szükséges fejlesztésekre, hasznosítási lehetőségekre, a vár védelmében szükséges intézkedések megtételére vonatkozó javaslatokat. A tervek szerint a közbeszerzési eljárás során nyertes ajánlattevő már a nyár folyamán megkezdheti a terv elkészítését az érdekelt felekkel, így az önkormányzattal és a városlakókkal együttműködve. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. természetesen a fejlesztési terv elkészültéig is megteszi a szükséges intézkedéseket a vagyonelemek védelme érdekében. Így például statikai állapotfelmérést rendelt a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálattól. Haladéktalanul elvégeztette a konkrét veszély-elhárítási munkálatokat a Karakas pasa tornyánál, a keleti felvezető várfalnál és az Ellyps sétánynál. Emellett, amennyiben a széles körű együttműködésre sor kerül, a kiemelt nemzeti érték megóvására, értékének megőrzésére és gyarapítására tett erőfeszítéseknek most már reményeink szerint belátható időn belül kézzelfogható eredménye lesz.

Csak szükséges rossznak tartják a parlamentet?

BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): – Államtitkár úr! Sajnos lépten-nyomon bebizonyosodik, hogy a kormánypártok a parlamentet színháznak, szükséges rossznak tekintik, gátnak, amely az önök remek elképzelései és annak megvalósítása között felesleges akadályként tornyosul. De mi itt vagyunk, és tartjuk a frontot, dolgozunk, és hajlandóak vagyunk éjjel is vitázni.

• Rendben lévőnek tartja-e ezt az ügymenetet, államtitkár úr?

RÉTVÁRI BENCE, (közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár): – A parlament és a parlamentarizmus szerintünk egy szükséges jó, és amikor arról szólt a képviselő úr, hogy ez csak színpadias jelenet vagy színház, akkor azt hiszem, hogy ezzel a felszólalásával egy évet elkésett.

Várható-e jelentős változás diplomáciai téren a hulladékégető
és a Rába szennyezése ügyében?

BANA TIBOR (Jobbik): – Miniszter úr! Az országgyűlési választási kampány hajrájában Szentgotthárdon járt Áder János európai parlamenti képviselő, valamint több Vas megyei Fideszes képviselőtársam, akik részéről komoly ígéretek hangzottak el a hulladékégetővel szembeni kemény fellépésre vonatkozóan. Áder János kijelentette, hogy a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány puhány volt a hulladékégető kérdésében. Leszögezte: pártja választási győzelme esetén az új kormány keményebben és határozottabban fog fellépni a szemétégető Szentgotthárd mellé építése ellen. Hozzátette: elsősorban a külügyminiszter rendelkezik ehhez eszközökkel.

– Külügyminiszter úr! A Szentgotthárdon és környékén élők várják a kormány, azon belül is a külügyminiszter úr lépéseit. Főleg annak tükrében, hogy a szemétégető megépítését nemrégiben másodfokon is engedélyezte az illetékes hivatal. A minden követ megmozgató és ezért elismerést érdemlő civilek, illetve a környezetük és saját, valamint utódaik egészségét féltő emberek bíznak benne, hogy ez esetben nem csak kampányfogásról volt szó. Csak remélni tudjuk, hogy az új kormány felmeri vállalni a szükséges diplomáciai lépéseket Ausztriával szemben. Ugyanezt várjuk el mi, szentgotthárdiak a kormánytól a Rába szennyezésének ügyében is. Hazánk csak úgy érhet el sikert, ha nem engedünk a negyvennyolcból. Miniszter Úr!

• Milyen tervei vannak a kormánynak és személyesen önnek a tervezett hulladékégető megépítésének és a Rába további szennyezésének megakadályozása érdekében?
• Lesz-e ezekben a minden szentgotthárdi és térségbeli számára égető ügyekben is gyökeres változás?

MARTONYI JÁNOS (külügyminiszter): – Kétségtelen: az elmúlt napok nem szolgáltak kedvező hírrel, a másodfokú fellebbviteli hatóság valóban megerősítette a heiligenkreuzi hulladékégető építési engedélyének kiadását. Az is igaz, hogy Ausztriában az elmúlt időszakban jó néhány ilyen hulladékégető berendezésre adtak ki engedélyt, de ezek építése eddig még nem kezdődött meg. Minden lehetséges jogi lehetőséget igénybe veszünk, hogy ezt a közigazgatási határozatot az illetékes osztrák közigazgatási bíróság előtt a siker esetleges reményében megtámadjuk. Mindez természetesen nem elegendő. Magyarországnak vannak további eszközei is. Jelzem, hogy a tervezett hulladékégetőhöz az egyetlen lehetséges vasútvonal Magyarország területén vezet át, ennek a használatát egy 1999-ben kötött kétoldalú egyezmény biztosítja. Ezt az egyezményt felül fogjuk vizsgálni, és szükség esetén, ha a diplomáciai lépések nem vezetnek eredményre, akkor módunkban állhat az, hogy a vasúti közlekedést a hulladékégető felé elzárjuk.

– Említette a képviselő úr Áder János nevét. Való igaz, ennek a kérdésnek vannak európai uniós összefüggései is. Van egy olyan irányelv, amely kimondja azt, hogy a hulladékot ott kell elégetni, ahol az keletkezik, illetőleg az ahhoz legközelebb eső helyen. Következésképpen ez a hulladékégető már csak ennek a szabálynak a megszegése miatt sem részesülhetne európai uniós támogatásban. Összességében: ami Heiligenkreuzot illeti, azt tudom ígérni, hogy a magyar kormány minden lehetséges jogi és diplomáciai lépést meg fog tenni annak érdekében, hogy ez a hulladékégető ne épüljön meg. Ami a Rába habzását illeti, ott a helyzet valamivel jobb: ott a megoldási terv egy része teljesült, egy másik része nem. A jennersdorfi bőrgyár a mai napig nem építette meg a tisztítóművet, a jelenlegi információk szerint erre 2011-ben fog sor kerülni. Mi ezt a kérdést is figyelemmel kísérjük, és ismétlem, semmiféle jószomszédi megfontolás vagy regionális politikai megfontolás nem fog minket abban megakadályozni, hogy a magyar érdekeket mindkét ügyben a leghatározottabban képviseljük!

Bartha Szabó József