Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek, a címűkben hordozzák a reményt vagy az elmarasztalást. A válaszok sem piskóták. Szolidan stilizálva tallóztuk legutóbbi szónoklataikat, egy alkalommal a zajokat is jelezve.

Vissza a ’70-es évek iskolapadjaiba?

SÓS TAMÁS (MSZP): – Államtitkár úr! A kérdésem valójában arra irányul, hogy a kormány miért nem bízik a pedagógusokban akkor, amikor a Nemzeti alaptanterv átalakítására kerül sor. Jelentős visszalépés történik, hiszen indokolatlan mértékű a centralizáció. Csak gondoljanak bele, hogy korábban egy pedagógusnak a Nemzeti alaptanterv keretében megvolt a lehetősége arra, hogy 70 százalékban központi, de 30 százalékban ő maga dönthette el, hogy mit tanít az adott tantárgy keretében. Most önök a tervezet szerint ezt lecsökkentik 10 százalékra, tehát gyakorlatilag a pedagógusnak alig marad mozgástere arra, hogy a helyi sajátosságokat megvalósítsa az oktatás területén.

– államtitkár úr! Ehhez képest már a ’70-es éveket követő időszak lényeges előrelépést hozott. A ’80-as évek közepén már a pedagógiai programokat a helyi sajátosságoknak megfelelően alakították, ’93-tól pedig meg is követelték. Végig lehet követni a különböző tantárgyaknál.

– államtitkár úr! Nem tudom, hogy milyen felkészítést kapott, és hogyan látja ezt a kérdést, mert az elmúlt hetek vitái, amelyek különböző oktatási fórumokon megfogalmazódtak, gyakorlatilag egyértelműen azt mondják, hogy visszalépés van úgy hazai, mint nemzetközi vonatkozásban akkor, amikor a Nemzeti alaptanterv módosításra kerül.

• Vissza a ’70-es évek iskolapadjaiba?

+

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Az ön szemtelenségtől sem mentes hozzászólására (Dr. Józsa István: Nagyon ironikus volt!) szeretnék alaposan válaszolni a következőkben. (Lukács Zoltán: Nemsokára ezért kivezettetnek!) Köztudomású, hogy a magyar közoktatási rendszer problémáit az elmúlt években számos szakirodalmi munka jelezte. (Hiller István: Mondj egyet!) Az elmúlt évek baloldali oktatáspolitikája szétzilálta a tartalmi szabályozást, átláthatatlanná tette az iskolák pedagógiai rendszerét, olyannyira, hogy itt a Házban még Hiller István sem tudja türtőztetni magát. (Hiller István: Bizony, így van! OECD!) Ezért javaslatunk szerint a Nemzeti alaptanterv ismét kiegészül a minden tanuló számára kötelező minimális tananyaggal. (Hiller István: PISA 2004!)

– Képviselő úr! A mindnyájunkban kellemetlen emlékeket keltő (Hiller István: PIRLS 2009!), az MSZP jogelődjének kormányzása alatt élt tervutasításos rendszert önök, szocialisták bizonyára jobban ismerik. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiban. - Szabó Vilmos: A Horthy-rendszerben hogy volt?) Az 1978-79-es utolsó központi tanterv az önök állításával szemben még a teljes tanítandó tananyagot lefedő, valóban központi, csöppet sem differenciált utasítás volt. Hasonló tájékozatlanságot tükröznek a Nemzeti alaptanterv korábbi változatairól mondottak is, képviselő úr. Valójában a Nemzeti alaptanterv korábbi verziói nem írtak elő követelményeket, csak úgynevezett fejlesztési, kompetenciafejlesztési követelményeket. Ezt Hiller István bizonyára nagyon jól tudja.

– Képviselő úr! Nagy örömünkre szolgál, hogy nagyon sok szakmai szervezet és magánszemély érdeklődését keltette fel a Nemzeti alaptanterv átdolgozásának ügye. (Hiller István: Fizikatanárok Egyesülete!) Tájékoztatom képviselő urat (Hiller István: Történelemtanárok Egylete!), hogy szakmai bizottságok dolgoznak az anyag véglegesítésén (Hiller István: Kémiatanárok Egyesülete!). Hiller István véleményére is kíváncsiak vagyunk, hogy egy koherens és színvonalas Nemzeti alaptanterv kerülhessen a kormány elé a közeljövőben. Ha önöknek már ez nem sikerült, majd mi megvalósítjuk!

Nemzeti környezettechnológiai innovációs stratégia: mit, hogyan és miből?

SCHMIDT CSABA (Fidesz): – Örömmel értesültem tavaly szeptemberben a nemzeti környezettechnológiai innovációs stratégia elkészültéről. Azért éreztem és érzek így, mert helyes iránynak tartom a környezetvédelem, a versenyképesség és a foglalkoztatás szempontjainak összehangolását a kormányzati munkában. A célkitűzésekkel kivétel nélkül egyet tudok érteni. Fontosnak tartom a magyar környezetvédelmi ipar és a zöldgazdaság megalapozását, fontosnak tartom, hogy támogassuk a technikai találmányok, környezetkímélő eljárások, új, energia-hatékony megoldások kifejlesztését.

– Államtitkár úr! Úgy gondolom, hogy a környezetvédelem előtérbe helyezésének nem kell együtt járnia a gazdaság, az ipar fejlődésének korlátozásával, éppen ellenkezőleg. Amint arra a stratégia is rámutat, a környezetbarát módszerekkel dolgozó vállalatok jelentős versenyelőnyt élvezhetnek a hatékonyságuk és a termékeik minősége folytán. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a környezetbarát ipar és a mezőgazdaság megerősödése jótékony hatással lesz a magyar népesség egészségi állapotára és életminőségére. Mindezek alapján remélem, hogy a stratégia és általában az ökoinnováció fogja meghatározni a következő évtized fő gazdasági irányvonalait.

– Államtitkár úr! Arra kérem, adjon tájékoztatást az innovációs stratégia végrehajtásának mikéntjéről.

• Melyek lesznek a stratégia végrehajtásának első lépései?
• Mik lesznek ezeknek a finanszírozási forrásai?
• Mikortól várhatjuk majd az ökoinnovációs törekvések első eredményeit?

+

ILLÉS ZOLTÁN, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A múlt év november 15-én megjelent két kormányrendelet, (235/2011. és 2036/2011.) tartalmazza a nemzeti környezettechnológiai innovációs stratégia elemeit. Célja, hogy a legnehezebb gazdasági helyzetben is, a környezetvédelem ügye összekapcsolódjon a munkahelyteremtéssel, az erőforrások hatékony, hasznos védelmével, felhasználásával, és ezáltal a gazdaság versenyképességének megerősödésével. Ilyenformán nemcsak környezetvédelmi háttériparról beszélünk, hanem zöldgazdaságról is. Terveink szerint arra törekednénk, hogy a környezetvédelmi iparban foglalkoztatottak száma növekedjen az elkövetkezendő időszakban. Ilyenformán roppantul fontosak azok a programok amelyek a pályázatok révén lehetővé teszik különböző vállalkozások számára a stratégia megvalósítását,  melyhez jelen pillanatban a forrást a norvég alap és az Európai Unió idevonatkozó pénzügyi alapjai adják.

Ki által és milyen okból kiadott rendelet alapján vegzálják a határon átkelni szándékozó kárpátaljai magyarokat és lehetetlenítik el magyarországi utazásukat?

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): – Államtitkár úr! Március első napjaiban számos megkeresést kaptunk kárpátaljai honfitársainktól, amelyben arról számolnak be, hogy a határon való átkelésüket megnehezítették, illetve egyesek számára lehetetlenné tették, az intézkedő határőrök ugyanis olyan dokumentum bemutatását kérték tőlük, amelyben igazolják magyarországi látogatásuknak a célját. Úgy gondolom, a sokat szenvedett és egyébként is meglehetősen nehéz helyzetben lévő kárpátaljai magyar közösséget nem kell, nem kellett volna még egy ilyen újabb vegzálásnak is kitenni.

– A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, több magánszemély és több szervezet is jelezte a kormány felé, hogy ezt a gyakorlatot nem tartják megfelelőnek. Van ennek jelzésértéke és talán tanulsága is az önök számára, hogy ilyen jellegű kérdésekben hogyan kellene jobban és körültekintőbben eljárni. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr azt nyilatkozta ezzel kapcsolatban - idézem a karpatalja.ma tudósítását -, hogy „A határátlépés szervezésénél a nemzetpolitikai és szomszédságpolitikai szempontoknak kell elsősorban érvényesülni, amelyek azt kívánják, hogy a határátlépés zökkenőmentes legyen. A legutóbb bevezetett intézkedések pedig nem ebbe az irányba hatnak, ami miatt ezeket módosítani kell.” Ezzel együtt is üdvözlöm, hogy önök viszonylag gyorsan léptek ennek a problémának a rendezése érdekében, mégis fontosnak tartom megkérdezni:

• Pontosan ki és milyen megfontolásból vezette be ezeket a szigorításokat?
• Ki. által és milyen okból kiadott rendelet alapján vegzálják a határon átkelni szándékozó kárpátaljai magyarokat és lehetetlenítik el magyarországi utazásukat?
• Erről a változtatásról az érintetteket, a kárpátaljai magyarokat miért nem szíveskedtek tájékoztatni?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Képviselő úr, az ön által felvetett problémát a kormány is észlelte, és soron kívül intézkedett. A problémát az okozta, hogy még a szocialista kormány alatt megszületett 332/2007. (XII.13.) számú, a határátkelőhelyekről szóló kormányrendelet ezekben az esetekben nem tette lehetővé az határátkelőhelyeken való egyszerűbb áthaladást. Ezt a szabályozást - ahogy ön is érintette - a kormány meg fogja változtatni akként, hogy „a jelentős társadalmi, gazdasági és kulturális érdek” fennállásának fogalmát a kormányrendeletbe bevezetjük, s ennek következtében reményeink szerint sokkal egyszerűbb lesz a határon való átjutás, és nem fordulnak elő olyan esetek, amelyeket ön is szóvá tett.

– Képviselő úr! A kormányrendelet normaszövege a Magyar Közlönyben hamarosan megjelenik, a rendelet hatályba lép, és bízom benne, hogy legközelebb már arról tud tájékoztatni engem és a tisztelt Házat, hogy ez a probléma megoldódott, és az ismerősei Kárpát-Ukrajnából olyan információkat adnak, hogy most már nagyon könnyű átjutni Magyarországra. 

Ázsiába tartunk vagy Skandináviába?

ERTSEY KATALIN (LMP): – Államtitkár úr! A kormány munkaerő-politikája abból indul ki, hogy a krónikusan alacsony foglalkoztatottságért elsősorban a munkaerő-kínálat sajátosságai okolhatók, ami a szociális ellátások leépítésével javítható. A Fidesz szerint így válhatunk vonzóbbá a globális tőke számára. Ennek megfelelően többek között a munkanélküli-ellátást Európában példátlanul rövid időre, három hónapra csökkentették, miközben tipikusan másfél évig tart munkát találni. Ráadásul az éves munkaórák száma szerint Magyarországon dolgoznak szinte a legtöbbet az egész OECD-ben. Nem igaz tehát, hogy a magyarok lusták lennének. Ha van munka, látástól vakulásig dolgoznak. Nem a munkakedvvel van baj, hanem a munkahelyek hiányával.

– Államtitkár úr! A Fidesz szerint az olcsóbb, gyengébb árukra specializálódott, alacsony bérű és kiszolgáltatott munkaerővel tudunk kilábalni a válságból. A valóság ezzel szemben az, hogy a magas hozzáadott értékkel termelő gazdaságban a képzettség és a magas aktivitás a legfontosabb. Skandináviában ezt felismerték, így segítették vissza például a kisgyermekes nőket a munkába, így tartják 70-80 százalékon a foglalkoztatottságot.

– Államtitkár úr! Az LMP azért kezdett aláírásgyűjtésbe, hogy kiderüljön: Ázsia vagy Skandinávia felé akarjuk vinni ezt az országot? A hét végén a Heti Válaszban egy Németországról szóló összeállításban is úgy értékelték a magyar gazdaságpolitikát, hogy összeszerelő üzemekre akar szakosodni Magyarország. Azt nem várom államtitkár úrtól, hogy aláírja a népszavazási kezdeményezésünket, de hogy ebben a kérdésben világossá tegye a kormány álláspontját, azt igen.

• Kiszolgáltatott, könnyen cserélgethető alkatrészeknek tartják a munkaerőt, vagy olyan alkotóerőnek, amelybe befektetni érdemes, hogy egészséges, kipihent és képzett legyen?
• Melyik fejlődési irányt szánja az országnak a Fidesz: az összeszerelő üzemekben robotolók végtelen sorát, vagy a magas életminőségű, a családot és a munkát összehangolni képes, autonóm polgárok közösségét?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő asszony! Úgy gondolom, ebben a körben nyugodtan hivatkozhatnék Alain Lipietzre, a francia zöldek parlamenti képviselőjére. Az ő filozófiájában és tanulmányaiban világosan benne van, hogy nem csupán választás kérdése, milyen gazdasági modellt követ egy adott ország. Ő egyébként abból indul ki, hogy azok az országok versenyképesek, amelyek rugalmasak, vagy a külső szabályozásban rugalmasak. Itt a két véglet egy merev keynesi rendszer, a másik oldalon pedig egy liberális szabályozás - ön azt mondaná, hogy neoliberális -; vagy pedig a termelési folyamatban van rugalmasság, itt pedig lehet egy klasszikus taylori rideg rendszer, vele átellenben pedig egy karcsú termelés, vagy nem tudom, toyotista rendszer lenne. Ezek kombinációi azok, amik életképesek, Svédországban is van ennek egy kombinációja, de van más kombináció is, ami életképes lehet. Egy biztos: nem csak értékkeveredés kérdése, hogy hova menjünk.

– Képviselő asszony! Visszautasítanám azt, amit említett, hogy ez a meghosszabbított munkapad, verlängerte Werbank, nagyon jól hangzik, de ezt tíz éve már a németek sem használják. Gondoljon bele, milyen cégek vannak itt: Bosch, Audi, Mercedes és így tovább. Ez már régen nem az az alacsony hozzáadott értékű termelés. Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó az alacsony marginális adókulccsal éppen a magas hozzáadott értékű termelést segíti. Amennyiben ezt szeretné az LMP, akkor támogatni célszerű a 16 százalékos egykulcsos adót. A foglalkoztatásban pedig az látható – nézzen körül Európában –, hogy mindenki kínálati oldalon próbálja valamilyen úton-módon a foglalkoztatást elősegíteni. Nézze meg, mit tesz Mario Monti vagy éppen a spanyol miniszterelnök: ugyanezzel a munkaerő-piaci politikával indulnak, mint mi, csak az a különbség, hogy mi egy évvel előrébb vagyunk, mint ők.

Mikor és milyen ütemben valósul meg a 8-as fő közlekedési út fejlesztése?

PÁL BÉLA (MSZP): – Államtitkár úr! Mint ahogy ön is tudja, a Magyarország keleti-nyugati része közötti gépjárműforgalom jelentős része a transzeurópai közlekedési hálózat legfontosabb folyosóján, a 8-as számú főforgalmi úton bonyolódik. A 8-as főút egyaránt fontos innovációs és gazdasági tengely is, és nagyon fontos szerepe van a turizmusnak is, annak a turizmusnak, amely nyugatról, Ausztriából hazánkba elsősorban a Balatonhoz áramlik. Ausztriában hamarosan elkészül az A2-es autópálya magyar határig tartó szakasza. Ez is azt szükségeltetné, hogy mielőbb megvalósulhasson a 8-as út fejlesztése, amelynek különösen az Ajka és a Vas megye határ közötti szakasza életveszélyes állapotban van. A forgalom nemcsak a burkolat megerősítését, a kétszer kétsávos bővítést igényli, hanem a balesetveszélyes helyeken a különböző szintű csomópontok kiépítését is.

– Államtitkár úr! A  kilencvenes évek óta folyamatosan húzódik ez a kérdés, és mi, Veszprém megyei képviselők, bár mindannyian próbáltuk ösztönözni. 2007 körül esély és remény is nyílt arra, hogy talán 2013 körül befejeződik a legfontosabb szakaszok korszerűsítése, hiszen elkészültek a kivitelezési tervek, elkészültek a tanulmányok, az engedélyek is. Egy 2011. június 29-én hozott kormányhatározat második melléklete szerint  azonban újra ködös távlatokba vész a 8-as út fejlesztése. Ezért tehát tisztelettel kérdezném:

• Mikor és milyen ütemben valósul meg a 8-as fő közlekedési út fejlesztése?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A 8-as számú fő közlekedési út szerepével, értékelésével kapcsolatos véleményével teljes mértékben egyetértünk, éppen ezért a kormány a fejlesztését kiemelt célnak tekinti. Annak kétszer kétsávossá bővítését és a Várpalotát elkerülő szakasz megépítését az új Széchenyi-terv is tartalmazza. A Székesfehérvár-Ajka közötti beruházás a fejlesztési program első ütemében szerepel. Az előkészítési munkálatok mielőbbi befejezéséhez a forrás minden tervezési feladatra biztosítva van, és az uniós forrású támogatási szerződések is rendelkezésre állnak.

– A Várpalota és Veszprém közötti 8-as számú főút fejlesztése több projektelemből áll. A kétszer két sávval, fizikai elválasztással megvalósuló szakaszt a burkolat megerősítése mellett a rajta tervezett, külön címben megvalósuló csomópontok teszik korszerűbbé és biztonságosabbá. A 8-as és 72-es számú főutak csomópontjában már megvalósult. Külön szintű csomópont lesz Hajmáskérnél és Öskünél is. A kivitelezői pályázat elkészítése megkezdődött, az építés kezdete 2013 elejére várható.

– A veszprémi körgyűrűt érintően a Budapesti úti csomópontot átalakítjuk, külön szintűvé fejlesztjük az almádi, füredi, tapolcai és csatári csomópontokat. A projekt része a veszprémi körgyűrű kétszer két sávra bővítése is, az építési munka 2014-ig várhatóan lezajlik.

– A várpalotai 8 kilométeres kétszer kétsávos elkerülő szakasz kivitelezése a 2013-2014 időszakban valósulhat meg, és ekkor történik meg a Veszprém-Ajka közötti szakasz előkészítő munkálata is. Az M8-as autóút Körmend-országhatár közötti szakasza pedig az ausztriai csatlakozás érdekében várhatóan 2016-ig valósul meg.

A sorozatos ígérgetések ellenére miért nem tesz semmit a minisztérium a Debreceni Húsüzem megmentésének érdekében?

KULCSÁR GERGELY (Jobbik): – Államtitkár úr! A szlovák Penta befektetési csoport tulajdonában lévő Debreceni Csoport Húsipari Kft. vezetése 2011 áprilisában döntött arról, hogy bezárja az évtizedek óta működő Debreceni Húsüzemet, az utcára juttatva a cég több mint 400 dolgozóját. A dehir.hu hírportál tavaly júniusban azonban már arról számolt be, hogy a vidékfejlesztési miniszter állami segítséget nyújtana a debreceni húsipar megmentésére. Kósa Lajos, Debrecen polgármestere július elején már azt közölte az üzemi tanács tagjaival, hogy hamarosan újraindul az üzem. Elmondta, hogy sikerre vezettek a tulajdonos, a város, az állam és a leendő üzemeltető közötti tárgyalások. Azt is bejelentette, hogy több száz ember kapja vissza a munkáját a húsiparnál. Két hónappal később Papp László alpolgármester is ráerősített Kósa szavaira, aki azt mondta, hogy az üzemet a Magyar Fejlesztési Bank projektcége vásárolja meg, így magyar bérlők üzemeltetik tovább.

– A későbbiekben hallgatás övezte az ügyet. Pár hónapja a szakszervezeti elnöktől azt tudtuk meg, hogy a finanszírozásra kiszemelt MFB-nél elakadt a program, de a miértre nem tudta a választ. Úgy tűnik, hogy a munkahelyek teremtése helyett a már meglévőket sem tudja megmenteni a kormány. Az emberek nem élnek meg az önök ígéreteiből. Kérdezem tehát az államtitkár urat:

• Ki segít a kilátástalan helyzetbe került 400 dolgozón, akik egyik napról a másikra kerültek az utcára?
• Miért nem lép a minisztérium a Debreceni Húsüzem megmentése érdekében?
• Mi lesz a helyi gazdákkal, akik nem tudják hol leadni a sertéseiket, azokat messzire kell utaztatni, hogy pénz legyen belőlük, és így is jelentősen csökken az így is csekély bevételük?

+

BUDAI GYULA, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Sajnálatosan szeretném önnel közölni, hogy a gyárbezárást követően az üzem tulajdonosai, illetve senki nem fordult a minisztériumhoz. Természetesen a minisztérium tudott a gyárbezárásról, ugyanis a Penta Kft. nemcsak ezt a húsüzemet zárta be, miközben máshol például Mosonmagyaróváron piacot vásárolt, nem pedig termelő ágazatot.

– Képviselő úr! Kormányzati segítségre akkor számíthat a vállalkozó, ha konkrét tervekkel, a piaci szereplőkre vonatkozó életképes üzleti javaslattal rendelkezik, illetőleg egy hosszú távú stratégiát tesz le a működés vonatkozásában. Sajnálatos módon ez az üzem részéről, illetve a menedzsment részéről ez nem történt meg. Ugyanakkor szeretném önt megnyugtatni: a tárca elkészítette azt a sertésstratégiát, amely az ilyen jellegű piacszerzéseket, illetve a termelők ilyen módon történő kiszorulását a piacról megakadályozza.

Járások, körzetek körzetvezetőkkel Budapesten, de akkor mi marad az önkormányzatoknak?

PÁL TIBOR (MSZP): – Államtitkár asszony! Az elmúlt időszakban nyilvánosságra került több anyag, amelyek a kormány elképzeléseit tartalmazták a közigazgatás átalakításával kapcsolatban. Ennek egyik legújabb kézzelfogható eleme volt az, hogy az országban járások, Budapesten pedig körzetek kialakítására kerülne sor.

– Államtitkár asszony! Már az önkormányzati törvény vitájában is hangsúlyoztuk, hogy a helyi és hatósági ügyekben a centrumban az önkormányzatoknak kell maradniuk. A feladatok elvétele légüres térbe helyezi az önkormányzatokat, az ügyek intézése távol kerül a helyi lakosoktól, ez nem jó irányba mutat, többet kell majd utazniuk, és sérti az önkormányzatok önállóságát is.

– Államtitkár asszony! Több helyen is olvashattuk azt, hogy prominens fővárosi fideszes polgármesterek között is jelentős tiltakozást váltott ki a körzeti rendszer kialakításának az ötlete, amelynek keretében két budai és öt pesti körzet kialakítására kerülne sor. Ők is azt emelték ki, hogy nem jó az, ha a lakosoktól túl messzire kerül az ügyek intézése. Tovább rontja a helyzetet, hogy önök újfent megfeledkeztek a javaslat érdemi egyeztetéséről. Úgy tűnik, nemcsak az ellenzékkel, tehát velünk, hanem saját párttársaikkal, polgármestereikkel sem tették ezt meg. Ennek eredménye, hogy a fővárosban jelenleg a költségvetési, a közlekedési, az egészségügyi, az oktatási bizonytalanságon túl a közigazgatás területén is igen nagy a káosz és a zavar. A kormány által kigondolt járási rendszer gyakorlatilag már a koncepció állapotában megbukott, láthatjuk ezt a kormánypárti kereszttűzön keresztül is. Kérdezem:

• Mire készüljenek a fővárosiak, a fővárosi kerületek?
• Új körzetközpontokba kell-e utazniuk az ügyek intézésére?
• A több kerületet magába foglaló körzeti hivatalok mellett marad-e érdemi ügyintézés, marad-e érdemi feladat az önkormányzatoknál?

+

SZABÓ ERIKA, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Az aggodalmaiban annyiban értek egyet, hogy a legfontosabb szempont a területi közigazgatás átalakításánál az ügyfelek szempontja, utazniuk kell-e, többet kell-e utazniuk ahhoz, hogy ügyet intézhessenek. Ebből a legfontosabb szempontból megnyugtathatom önt: nem kell többet utazniuk sem Budapesten, sem vidéken, hiszen az egész átalakításnak éppen az a célja, hogy közelebb kerüljön az ügyintézés a kormányablakok által az ügyfelekhez. Budapesten, függetlenül attól, hogy körzetekben, több kerületet átfogóan vagy kerületenként lesz körzeti hivatal, ami a járási hivatal funkcióját látja majd el, nem kell aggódni, mert ugyanúgy kerületenként maradnak hivatali egységek, amelyeknek az lesz a feladata, hogy az államigazgatási feladatokat lássák el.

– Képviselő úr! Az önkormányzati törvény a helyi közügyek intézését széleskörűen biztosítja az önkormányzatok számára. Amivel mi foglalkozunk, a járások és Budapesten a körzetek kialakítása. Arról szól, hogy az állam a saját feladatait a saját szervezetrendszerén keresztül fogja a jövőben elvégezni. Ez a koncepció egyeztetés alatt áll, széles körű egyeztetés alatt áll. Ez olyan koncepció, amiben pártoktól függetlenül bármelyik országgyűlési képviselő teljes mellszélességgel támogathatja a kormányt, hiszen jelentősen javulni fog az ügyintézés színvonala, ha megvalósul.