Már az is csodának számít Fidesz-KDNP körökben, ha egy-egy javaslatuk eljut odáig, hogy napirendre tűzze a Tisztelt Ház. Majd' félszáz törvényjavaslatuk leledzik „tárgysorozatban" „folyamatban", „benyújtva". A kormányhoz hű erők nagy trükkje: hagyják, hogy tárgysorozatba vétessék, ezzel aztán vége az üdvösségnek. Várakoznak, abban a hitben, hogy egyszer tán napirendre is kerülnek. - Nem sok reménnyel...

Beszállítók és kereskedők

A törvényjavaslat általános jellegű szándékolt hatása, hogy az élelmiszer termékpálya szereplői közötti üzleti kapcsolatok átláthatóbbá és etikusabbá váljon. Elfogadása esetén a beszállítók és a kereskedők között alapvetően a termék kialkudott vételára lesz releváns, egyéb utólagos visszatérítések alkalmazására csak a beszállító által igényelt és valós szolgáltatás nyújtása esetén lesz lehetőség, ez esetben is - termékspecifikus módon - végrehajtási rendeletben megállapított maximális mérték erejéig. A versenytörvény hatálya alá nem tartozó, ugyanakkor a piaci szereplők között aszimmetrikus viszonyokat kialakító és szolgáló jelenségek jogi keretek közé szorításával, illetve tilalmával transzparens és kiegyenlített erőviszonyok alakíthat ki az egyes termékpályákon. Külön kiemelendő, hogy a javaslat nem tesz tilalmazottá egyetlen olyan magatartást sem, ami etikusan együttműködő felek között merülhet fel, kizárólag olyan tényállásokat határoz meg, amely „megmérgezi" a beszállító és a kereskedő viszonyát, és amelyek az üzleti tisztesség keretei között nem tűrhetőek meg.

- Az Országgyűlés az utolsó napon (2009.06.29.) gyorsított tempóban tárgyalta, s jelenlegi állapotában zárszavazásra vár.

Magukra hagyva

A globális pénzügyi és gazdasági válság következtében az összeomlás szélére került a hazai építőipar. Az iparág köztudottan a magyar gazdaság húzóágazata, melyben 93 ezer vállalkozásban 300 ezer legális munkavállaló dolgozik. A vállalkozások zömükben hazai mikro, kis-és középvállalkozások, melyek a válság következtében átmenetileg súlyos likviditási gondokkal küzdenek. Erre tekintettel a törvénymódosítás előterjesztői létfontosságúnak tartják, hogy a parlament enyhítsen az alvállalkozói kifizetések feltételein. A javaslat átmenetileg - egy évre - felfüggesztené a közbeszerzések terén azt a feltételt, hogy a nyertes ajánlattevő csak olyan alvállalkozókkal köthet szerződést, akiknek nincsenek 30 napnál régebbi lejárt köztartozásaik. Jelenleg csak kevés ennek a feltételnek megfelelő vállalkozás létezik, akik nem tartoznak ezek közé - kiszorulván a közbeszerzési körben való részesedésből - nagy eséllyel gyarapítanák a csődöt jelentő cégek körét.

- Az indítvány napirendre tűzését júniusban kétszer is elutasította a Tisztelt Ház. A szocialistákat jól ismerő körökben még az sem okozott meglepetést, hogy a beterjesztőként jegyzett dr. Baráth Etele is nemmel szavazott. 

Föld, föld, föld...

A termőföldről szóló törvény (1994. évi LV.) főszabályként rögzíti, hogy külföldi magánszemély és jogi személy termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg, ugyanakkor a belföldi magánszemélyre vonatkozó szabályok irányadók azon tagállami állampolgárra, aki önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és folytat mezőgazdasági tevékenységet. Ez utóbbi körülményről a mezőgazdasági igazgatási szerv állít ki hatósági igazolást, környezettanulmány alapján, amely során a mezőgazdasági tevékenység folytatását vizsgálja. A törvény szerint az igazolás kiállítását nem tagadhatja meg, ha a tagállami állampolgárnak a tulajdonszerzést megelőző mindhárom évben mezőgazdasági tevékenységből volt bevétele, és ezt az adóhatóság igazolásával bizonyítja. A nyugat-dunántúli területeken tömegével indultak olyan eljárások, amelyekben a tulajdoni igénnyel fellépő tagállami állampolgárok e jogszabályhely alapján úgy kérik magyarországi termőföld tulajdonszerzésük megállapítását, hogy valójában nem felelnek meg a tulajdonszerzési képesség törvényi feltételeinek. Utólagos adóbevallást teljesítenek, amelynek alapján az adóhatóság igazolja a tulajdonszerzés előtti három év mezőgazdasági árbevételét. Ilyen értelemben az adóbevétel igazolásával megkerülhető, annak bizonyítása, hogy a vizsgált időszakban tényleges mezőgazdasági tevékenységet folytattak. Ez a visszaélésszerű gyakorlat a jogalkotói szándékkal ellentétes, és a termőföldvagyon védelméhez kapcsolódó nemzeti érdekek sérelmével jár.

A törvényjavaslat célja e gyakorlat probléma orvoslása oly módon, hogy az adóhatósági igazolványt csupán egy, a környezettanulmány elkészítése során figyelembe veendő bizonyítékként rögzíti. A mezőgazdasági igazgatási szerv mérlegelésére bízza, hogy az adóhatósági igazolás alkalmas-e a folyamatos mezőgazdasági tevékenység bizonyítására. Az igazolását környezettanulmány alapján kell kiállítania a mezőgazdasági tevékenység folytatását vizsgálva melynek során figyelembe kell vennie: a) ha a tagállami állampolgárnak a tulajdonszerzést megelőző mindhárom évben mezőgazdasági tevékenységből volt bevétele, az erről szóló adóhatósági igazolást; b) ha a tagállami állampolgárnak a három év alatt azért nem volt bevétele, mert mezőgazdasági célú beruházása (pl. ültetvénytelepítés) még nem hasznosult, a beruházás megtörténtének bizonyítását.

- Benyújtva. 

Víz, víz, víz...

A hatályos szabályozás értelmében a kizárólag energetikai célra használt termálvizet a meghatározott vízadó rétegekbe vissza kell táplálni. A törvényjavaslat ezen a rendelkezésen enyhít és hatósági hatáskörbe utalja a visszatáplálás mellőzésének az engedélyezését, a meglévő termelő kutak esetében.

- Zárószavazásra vár.

Erőmű...

A Gyöngyösi Erőmű és a Gönyű-Győr közötti távvezeték megépítését késleltető törvény, módosítását szorgalmazza az indítvány, mely az előterjesztők szerint, veszélyezteti az erőmű és a hozzá kapcsolódó 400 kV-os távvezeték kellő időben történő, gazdaságos megvalósítását.

- Tárgysorozatban.

Bartha Szabó József