A pálinka a természet ajándéka. A Kárpát-medence speciális itala, a magyarsághoz kapcsolódik. Font Sándor fölöttébb részletesen emlékeztetve elemezte. Ez a törvény lehetőséget teremthet, hogy a nemzet italává váljon, a kívülállók, más országok béli lakók számára is. Ilyen régi múltú alkohol talán csak a whisky és a konyak Európában, azzal a szolid különbséggel, hogy Skóciában és Franciaországban több száz év óta törvény született az ottani nemzet italának elkészítési módjáról, kereskedelmi szabályairól.

A pálinka a természet ajándéka, mert a napfényen és a tiszta gyümölcsön kívül igazából nincs benne színanyag, nincs benne íz anyag, és nincs benne tartósítószer. A gyümölcs „cefrézés következtében" elkezd erjedni, majd pedig ezt az alkoholos, szeszes levet lefőzik, illetve lepárolják. Méghozzá kétszer! Az egyszeres párlat után (amit hagyományosan vodkának vagy álszesznek hívnak), érkezik az igazi lényeg - más országok szeszfőzdéiben eltérően, magyar sajátosság (!) - a második lepárlás: ettől volt, marad, s tán lesz különleges a pálinka!

Egykoron a fát is vinni kellett a pálinkafőzdékbe, és nem volt mindegy milyet, miként a tüzelés sem, mert izzó parázs fölött egészen más volt, lett a pálinka minősége, mint lobogó lángon. Akkor sem volt pénzük a csak néhány gyümölcsfával bíró gazdának, - a kifőzött pálinka egy bizonyos mennyiségének visszaadásával teljesítették a fizetési kötelezettséget.  Ma nem visznek fát, és ha összeszedik is a szilvát, almát, körtét, otthon főzik ki, titokban, mert annyit kérnek érte...

Az elmúlt tíz-húsz évben majdnem hogy eltűnt az igazi pálinka: pálinkaszerű termékek pálinkaként kellették, kelletik magukat a különböző kereskedelmi helyiségek polcain.

Az Európai Unióban a pálinka földrajzi árujelző oltalom alá került. Ez azt jelenti, hogy Ausztria négy tartománya kivételével, (sárgabarack-pálinka esetében) kizárólag Magyarország használhatja a pálinka megnevezést, még akkor is, ha ugyanilyen technológiai eljárással készítenek máshol ugyanilyen szeszes italt. Egyúttal meghatározzák azt is, hogy milyen feltételek teljesítése szükséges ahhoz, hogy az Európai Unió által is hungarikumként elismert tradicionális termék elnevezését használni lehessen.

A jövőben pálinkának csak olyan gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. Sűrítményből, aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának. Törkölypálinkának csak olyan törkölypárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett szőlő törkölyéből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték.  A pálinkát és a törkölypálinkát tilos ízesíteni, színezni, édesíteni, készítésük során répa-, nád-, izo- vagy gyümölcscukor nem használható.

A pálinka termék megnevezésében egyfajú gyümölcsből készült pálinkák esetében a gyümölcs nevét közvetlenül a pálinka szó követi, (barack, körte stb.) A különböző egyfajú gyümölcsből készült pálinkáknak a különleges egyedi  íz harmónia érdekében történő utólagos keverésével előállított pálinka megnevezése gyümölcspálinka vagy vegyes gyümölcspálinka. A keverés során felhasznált pálinkákat a felhasznált mennyiség szerinti sorrendben a címkén fel kell tüntetni. A különböző fajú gyümölcsökből készült pálinka megnevezése vegyes gyümölcspálinka. A pálinka készítéséhez felhasznált gyümölcs fajokat a felhasználás mennyisége szerinti sorrendben a címkén fel lehet tüntetni.

Egyfajta szőlőből készült törköly esetében a törkölypálinka megnevezés is kiegészülhet a szőlő vagy a termék származására utaló földrajzi névvel. „Aszútörköly-pálinkának azonban csak az a törkölypálinka nevezhető, amely igazolhatóan 100 %-os mértékben a Tokaji borvidék magyarországi termőhelyéről származó aszú készítéséhez felhasznált aszú szemek kipréselt tésztájából készült."

Különleges eljárásokkal készült pálinkák és törkölypálinkák:

Kisüsti pálinka: az a gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet legfeljebb 1000 liter űrtartalmú, rézfelületet is tartalmazó lepárló berendezésben, legalább kétszeri szakaszos lepárlással állítottak elő.

Érlelt pálinka: az a gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet legalább 3 hónapig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább 6 hónapig érleltek 1000 literes vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban. A fahordóban érlelt pálinka szárazanyag-tartalma maximum 4g/1 lehet. Érlelt pálinkák esetében csak az azonos megnevezésű érlelt pálinkák elegyíthetők, de érlelési időnek csak a legfiatalabb érlelt pálinka érlelési idejét, korát lehet feltüntetni a címkén. Az érlelés időtartamát, a termék korát a címkén fel lehet tüntetni, és utalni lehet a fahordó anyagára is. Az érlelés időtartamát az érlelés helyszínén, ellenőrizhető módon dokumentálni kell.

Ópálinka: az a gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet legalább 1 évig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább 2 évig érleltek 1000 literes, vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban. Az érlelés időtartamát az érlelés helyszínén, ellenőrizhető módon dokumentálni kell.

Gyümölcságyon érlelt pálinka vagy ágyas pálinka: az a gyümölcspálinka, amelyet gyümölccsel együtt érleltek legalább 3 hónapig. A gyümölcságy a pálinka fajtájával azonos, ha egy gyümölcs megnevezésével jelölik, illetve tartalmazhat többfajta gyümölcsöt, de ebben az esetben csak vegyes gyümölcs ágyas-pálinkának nevezhető. 100 liter gyümölcságyon érlelt pálinkához vagy ágyas pálinkához legalább 10 kg érett, vagy legalább 5 kg aszalt gyümölcsöt kell felhasználni. A palack címkéjén a nettó pálinka mennyiséget kell feltüntetni. Az érlelés időtartamát az érlelés helyszínén, ellenőrizhető módon dokumentálni kell.  

A törvény lehetővé teszi a pálinkák megkülönböztetett színű zárjegyét, éppen azért, hogy garancia legyen: aki majd az adott színű zárjeggyel lezárt terméket kóstolja, az biztos legyen abban, hogy ami benne van az pálinka. Létrehozta a Pálinka Nemzeti Tanácsot, kidolgozza a „Nemzeti pálinkastratégiát" a pálinka, mint nemzeti kincs megóvása érdekében. Segíti a pálinka előállítása, származása, minősége és eredetvédelme egységes szabályozásához és annak végrehajtásához fűződő közös magyar érdek előmozdítását. A Tanács tagjait (az agrárpolitikáért felelős miniszter kettő, az adópolitikáért felellős miniszter egy képviselőjét, valamint a szakmai szervezetek tíz jelöltjét) - az agrárpolitikáért felelős miniszter 3 évre kéri fel.

Nem feledhető:  „A pálinka és a törkölypálinka bármilyen arányú keverésével készült terméket - még akkor is, ha a termék alkoholtartalma 100 százalékában e két összetevőből származik-, kizárólag csak szeszesitalnak lehet nevezni!"

„Az Országgyűlés fejet hajt Kercaszomor lakóinak, a falujuk Magyarországhoz tartozása érdekében indított, 1920-as fegyveres felkelésben tanúsított bátor magatartása előtt, ezért az alábbi törvényt alkotja: 1.§. Az Országgyűlés Kercaszomor védőinek tántoríthatatlan bátorságát - örök emlékezetül - törvénybe iktatja. 2. §. Az Országgyűlés Kercaszomor községnek a „Legbátrabb falu" („Communita s Fortissima") címet adományozza. 3.§. Kercaszomor község címere a „Communítas Fortissima" jelszóval egészül ki."