Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás" okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni.  Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. Miután helyre áll a rend kőkemény ütközetek, szóváltások színesítik. Kontra, rekontra, szubkontra, mórkontra. Kártya nyelven így nevezhető. Az ellenzék szólásai majd mindig költőiek, már a címűkben hordozzák az elmarasztalást. Az MSZP például bőszen ostromol, s látványosan arra hivatkozik, hogy a nehézségek ellenére, mily nemes és eredményes volt a küzdelmük az elmúlt nyolc esztendőben, most pedig az új kormány áldatlan működésének köszönhetően romba dől az ország. A liberális köntösbe burkolódzó LMP, és a „mellényt öltő” Jobbik szerint pedig csak akkor lesz igazán szép a hazánk, ha majd – persze nem együtt- ők irányítják. A kormány sem rest. Hangzatos retorikával cáfol, a múlt sötét bugyraira emlékeztetve, valóságot javító, szebb jövő reményében tesz, s ígér bőségesen. A siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból – szolidan stilizálva – tallózunk.

Meddig titkolja a Nemzetgazdasági Minisztérium a megszorítások részleteit?

SCHEIRING GÁBOR (LMP): - Miniszter úr! Az állampolgároknak több mint négy hónapig kellett várniuk arra, hogy kiderüljön, hogyan érinti őket a stabilitási alap fedőnevű, több mint 180 milliárdos megszorító csomag. A hosszú várakozásért cserébe legalább egy töredelmes vallomást is kaptunk: a stabilitási alap végleges zárolásával kapcsolatban a kormány beismerte, hogy az egykulcsos adórendszer és vele együtt a költségvetés is megbukott.

– Miniszter úr! A nyugdíjvagyont csak egyszer lehetett einstandolni, az egykulcsos adó miatt viszont még évekig lyuk tátong a kasszán. Csak az általános forgalmi adóból a vártnál idén 69 milliárd forinttal kevesebb fog befolyni. Orbán Viktor egyszer már félrevezetett bennünket, amikor azt mondta, hogy a dolgok jobbra fordulásával a zárolások majd feloldásra kerülnek. Kérem, hogy ne kövesse a miniszterelnök urat a válaszában, és ne hivatkozzon az eurózóna gyengeségére a stabilitási alappal kapcsolatban, az elmaradt áfa-bevételeknek ugyanis az eurózónához semmi közük nincs.  

– Miniszter Úr! Tudom, nehéz lehetett a költségvetés fenntarthatatlanságát végre beismerni. Mindezekre tekintettel kérdezem:

• Elkezdte-e már ön is írni a felmondólevelét a miniszterelnök úrnak?

+

MATOLCSY GYÖRGY, nemzetgazdasági miniszter: - Képviselő úr! Figyeltem önt figyelmesen, és az a benyomásom támadt, hogy ön elfelejtett felébredni az egy évvel ezelőtti időponthoz képest. Ön úgy gondolja, hogy még mindig egy megszorító kormány megszorító gazdaságpolitikája van érvényben. Valamikor elszenderedett, elszundított, elszuszókált, és ebből az állapotából sajnálatos módon máig nem ébredt fel. El kell önnek mondanom, képviselő úr, hogy ez egy másik kormány másik gazdaságpolitikája. Egy jobb gazdaságpolitika, amely a növekedést, a foglalkoztatást és a pénzügyi egyensúlyt egy háromszögben elképzelve, igen sikeresen vezeti ki Magyarországot abból a döbbenetesen mély válságból, amelybe az azt megelőző nyolc év taszította.

– Képviselő úr! A pénzügyi egyensúly szempontjából a stabilitási alap rendkívül fontos eleme a gazdaságpolitikának. Ha ön felébredne, - és ezt javaslom -, akkor egy nagyon érdekes, izgalmas világot látna: egy olyan világot látna, amelyben a korábbi, majdnem 1 százalékos visszaesést jósló 2010. év helyett már 1,2 százalékos növekedés volt. Ön egy olyan világot látna, amelyben 2011-ben azon két európai uniós ország közé tartozik a mai Magyarország, ahol az államadósságot csökkenteni tudják. Egy olyan világot és egy olyan Magyarországot látna, amelyre büszke lenne ön is, csak fel kellene ébredni, hiszen a költségvetés többletet mutat. Ebben az országban egy olyan gazdaságpolitika folyik, amely, azt gondolom, sok szempontból az egész térségben példa lesz a többi kormány számára is.

+

SCHEIRING GÁBOR: – Miniszter úr, lenyűgöz az az álomvilág, amit ön felvázolt. Itt voltam, és láttam, látom: a gazdaságpolitikájuk gyakorlatilag 99 százalékban az elmúlt húsz év bukott megszorító politikájának a folytatása. És hogy csak azt a 180 milliárdos, stabilitási alapnak álcázott megszorítást említsem: 47 milliárd forintot vonnak ki a Nemzeti Erőforrás Minisztériumából, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból, de több tíz milliárdot vonnak ki a Munkaerő-piaci Alapból is, miközben a foglalkoztatottak száma nem nő, hanem csökken. Így nézne ki a jobb gazdaságpolitika? Ez lenne a dübörgő gazdaság? Szerintem, miniszter úr, kár mentegetni a menthetetlent, le kellene vonni végre a végső következtetéseket. Egy bukott költségvetés ugyanis azt jelenti, hogy megbukott a költségvetést előkészítő miniszter is. Szerintem Hoffmann Rózsa biztosan segít önnek a lemondólevelet megírni.

+

MATOLCSY GYÖRGY: – Képviselő úr! Nem tudok mást ajánlani önnek, mint hogy ébredjen fel. Ön egy jó országban él. Ön egy olyan országban él, amely szakítva a neoliberális kormányzással, nagyon jó fordulatok előtt és alatt áll. Ébredjen fel, ez egy izgalmas, jó ország, szép itt élni!

A gazdagok kormányának mindent szabad?

NOVÁK ELŐD (Jobbik): – Miniszterelnök-helyettes úr, mondjuk ki: a szociális konzultáció közpénzen folytatott kormányzati propaganda, a Kubatov-botrány folytatódása, személyes politikai adatgyűjtés. Igen, az adatvédelmi biztos is megállapította, hogy jogsértően folytatták. Mindezek után jómagam is megkíséreltem betekintetni az adatfeldolgozás folyamatába, hiszen a képviselők jogállásáról szóló törvény szerint, idézem: „a képviselői igazolvány az államigazgatás valamennyi szervéhez belépésre jogosít, és az állami szervek pedig kötelesek az országgyűlési képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni.” Ennek ellenére, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában a portán épphogy túljuthattam, az adatfeldolgozás folyamatába azonban nem engedtek bepillantást. Szintén fájó, hogy az előző, az alkotmányozási nemzeti konzultációnak pontos eredményét – hiába kértem – sem hozták nyilvánosságra.

• A gazdagok kormányának mindent szabad?

+

NAVRACSICS TIBOR, közigazgatási és igazságügyi miniszter: – Képviselő úr!  Nem tudom önnek megmondani, hogy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában miért nem tekinthetett bele az adatfeldolgozásba, hiszen nyilvánvalóan azokat az adatvédelmi biztonsági eljárásokat alkalmazzák, amit egyébként az adatvédelmi biztos sem ellenzett egyetlen egyeztetés során sem. Pontosabban szólva, egészen addig, amíg meg nem tudta, hogy az adatvédelmi ombudsman pozíciója megszűnik, az új alaptörvény értelmében ugyanis egy hatóság jön létre helyette. Azóta elkeseredett háborút folytat mindenfajta adatvédelmi jogszabály ellen. A meghiúsult személyes karrier az egész világképét átalakítja, de erre azért – szerintem – nem kellene tartós és alapos szakmai véleményt építeni.

– A képviselő úr figyelmét bizonyára elkerülte, hogy a nemzeti konzultáció eredményét nyilvánosságra hoztuk, sőt az alaptörvény megalkotása során figyelembe is vettük. Talán emlékszik rá, hogy a Fideszen belül, illetve a magyar közvéleményben is volt vita arról, hogy a gyerekek után járjon-e plusz szavazati jog, és éppen arra való tekintettel, hogy a nemzeti konzultáció ezen kérdésére a többség elutasító választ adott, az alaptörvénybe nem került be. Hasonlóképpen a szociális konzultációnál is azt tervezzük, hogy amint az adatok, a válaszok összesítése megtörténik, azonnal nyilvánosságra hozzuk, és annak megfelelően alakítjuk a jövőben a szakpolitikai terveinket.

+

NOVÁK ELŐD: – Miniszterelnök-helyettes úr, mostani ködösítése alapján is megbizonyosodhattam arról, hogy szükség van egy országgyűlési vizsgálóbizottság felállítására. Kezdeményezni fogjuk, hiszen a mai napig nem tudjuk ennek a több százmillió forintból végzett nemzeti konzultációnak a pontos végeredményét.  A vonalkódok szerepét is homály fedi. Ennek a vizsgálóbizottságnak a hatáskörét ki kell terjeszteni a Kubatov-botrányra is. Továbbá szeretnénk, ha támogatnák a szociális konzultációt kiértékelő politikai vitanapot kezdeményező indítványunkat is, melynek címe lenne: „Rosszabbul élünk, mint egy éve!”, az alcíme pedig, Lázár János után szabadon: „Akinek semmije nincs, az annyit is ér?”

+

NAVRACSICS TIBOR: – Képviselő úr! Attól még, hogy két, egymással logikailag össze nem függő mondatrészt egyetlen mondatba épít be, a mondat nem válik értelmessé. Nincs szükség vizsgálóbizottságra: mind a nemzeti konzultáció, mind a szociális konzultáció megfelel az adatvédelmi elveknek, az adatok feldolgozása, az eljárása és az adatok publikálása is.

Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó!

HORVÁTH ANDRÁS TIBOR (MSZP): – A Fejér megyei közgyűlés januárban tárgyalta három település pályázatát, amellyel városi címet szeretnének elnyerni 2011-ben. A települések végigjárták a benyújtáshoz előírt utat, abban a hitben, hogy mivel a vonatkozó jogszabály továbbra is hatályos, reményük van arra, hogy a magyar városok sorába lépjenek. Szakértők bevonásával elkészítették a pályázatukat, falugyűlésen megnyerték a település lakóinak a támogatását, választókerületük Fideszes országgyűlési képviselőjének az ígéretét, a képviselő-testületek meghozták a szükséges intézkedéseiket, és vállalták az ezzel járó kötelezettségeket. A megyei kormányhivatal a szükséges ellenőrzés után a pályázatokkal egyetértve továbbította a minisztériumba. A megyei közgyűléstől sem ékezett olyan jelzés, hogy – sportnyelven kifejezve – visszalőtték volna a futamot.

– Május vége felé kezdtek kiszivárogni a hírek: „valahol olyan döntés született, hogy az idén nem lesz sehol sem várossá avatás.” Ekkor a pályázó tizenegy településből tíz polgármestere nyílt levélben kérte május 31-én Navracsics miniszter úr állásfoglalását, reményüket kifejezve, hogy a kósza hírek csak rémhírek. A levélre azóta sem érkezett válasz.

• Ugye, ma megkapják a miniszter úrtól a választ?

+

NAVRACSICS TIBOR, közigazgatási és igazságügyi miniszter: – Az a helyzet – és ez a személyes meggyőződésem is képviselő úr –, hogy az elmúlt években nem volt, a különböző településtípusok közötti hierarchiát figyelembe vevő átgondolt a várossá nyilvánítási stratégia. Ennek köszönhető, hogy miközben mind a mai napig vannak városhiányos térségek, másutt pedig - úgymond - túl sok város van. Olyan települések is városi rangot kaptak, amelyek számára ez igazából csak presztízst jelentett, sem a község, sem pedig a település számára tényleges előnyt nem. Sajátos sporttá vált ez az országgyűlési képviselők részére is, mindenki minden ciklusban a választókerületéből legalább egy települést várossá akart nyilváníttatni. Van például olyan városunk, amelynek a lélekszáma mindössze két tucattal haladja meg az ezer főt és gyakorlatilag semmilyen térségi feladatot nem lát el.

– Képviselő úr! Azt kérném öntől és a polgármesterektől is, hogy lássák be: a városi címnek akkor van értelme, ha az valóban térségi ellátó feladatokat is betölt, ezt pedig csak akkor tudjuk megmondani, ha a járási székhelyeket kijelöljük. Látni akarjuk benne a települések szerepét. Nem zárkózunk el tehát a várossá nyilvánítása elől, de egyelőre nem akarunk állást foglalni.

+

HORVÁTH ANDRÁS TIBOR: Miniszter úr! Erről az elképzelésről sokkal előbb kellett volna tájékoztatnia az érintet településeket, hiszen az az út, amit ők a várossá nyilvánítási pályázat elkészítéséhez bejártak, nemcsak időbe, hanem rengeteg pénzükbe is került. E így nem volt fair, sem korrekt!

+

NAVRACSICS TIBOR: – Nem csináltunk titkot abból, hogy az idén újabb településeket nem nyilvánítanánk várossá. Nagyon sajnálom azokat a településeket, amelyek úgy érzik, hogy hiábavaló beruházások voltak azok, amiket a várossá nyilvánítás érdekében tettek. Bízom benne, hogy ők ezt településfejlesztési beruházásként élték meg, és az ott élők használni tudják, függetlenül attól, hogy a jövőben várossá válik-e az adott település vagy nem.

Korlátozhatja-e nemzeti ünnep helyszínének kiválasztását az önkormányzat?

MÁGORI JÓZSEFNÉ (Fidesz): – 2011. június 3-án, a makói Oktatási Központ tagintézményei, valamint a József Attila Gimnázium közösen kívántak megemlékezni a nemzeti összetartozás napja alkalmából a trianoni békediktátumról. Ünnepelni szerették volna, hogy végre minden magyar érzelmű ember szabadon kérelmezheti és meg is kaphatja a magyar állampolgárságot. A műsor körülbelül 45 percesre, maximum egyórásra volt tervezve, amelyet egy történeti táncjáték, Trianonhoz köthető versek szavalása és ünnepi beszéd alkotott. Színpadra és elektromos áramra volt szükség a hangosításhoz. Helyszínnek az I. világháborús emlékművet szerették volna megvilágítani, a tér nagysága miatt, továbbá azért is, mert ez az egyetlen, a békediktátum korához köthető makói köztéri szobor.

– A szervező középiskolákat június 2-án hidegzuhanyként érte, amikor a megemlékezés megtartásához kérték a helyi MSZP-s önkormányzat engedélyét és segítségét abban, hogy a műsor idejére függesszék fel a közeli új körforgalom építését, illetve biztosítsanak áramot a hangosításhoz. A helyszínre vonatkozó engedélyt arra való hivatkozással utasították el, hogy a helyi önkormányzati területhasználati rendelet szerint csak Makó önkormányzata használhatja az I. világháborús szobor környékét. Tehát a nemzeti összetartozás napi ünnepséget nem tették lehetővé, ezért azt kénytelenek voltak az egyik tagintézmény - jelenleg Erdei Ferenc Szakközépiskola zárt udvarán megtartani. 2011. június 3-án szomorú következtetésre jutottak az iskolák tanárai, tanulói és a város lakossága. Kérdezem államtitkár asszonyt:

• Egyetért-e az ilyen helyi törvénykezéssel?
• Korlátozhatja-e a nemzeti ünnep helyszínének kiválasztását az önkormányzat?

+

SZABÓ ERIKA, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Nem értek egyet az ilyenfajta intézkedéssel, már csak azért sem, mert sem a törvényekben, sem a helyi rendeletben nincs joga az önkormányzatnak egy nemzeti ünnep megtartását ilyen módon akadályozni. Nyilvánvaló: ha város első embere azt mondja a nemzeti megemlékezésre készülő gimnázium vagy iskola vezetőségének, hogy nem járul hozzá, nem fogja támogatni, nem biztosít színpadot, hangosítást és nem állítja le az építkezést, ez helyben olyan erővel bír, ami megakadályozhatja a méltó ünnepség megtartását, és komoly csalódást okozhat azoknak a fiataloknak, akik tanáraik segítségével heteken keresztül készültek a méltó megemlékezésre.

– Szomorú, hogy Makón még itt tart a helyi politika. Szomorú, hogy nem érzik át annak a súlyát, hogy végre eljutottunk oda, hogy nyíltan lehet beszélni Trianonról. A nemzeti összetartozás napjaként lehet egy újfajta értékrendet, egy újfajta értékelését ennek a szomorú történelmi eseménynek elindítani, és a fájdalom helyett talán a reményt, a jövőbe vetett hitet lehetne erősíteni a fiatalokban is. Úgy látszik, hogy a város vezetői ezt nem kellőképpen érezték át, és ezért adódhatott elő ez a helyzet is.

+

MÁGORI JÓZSEFNÉ: – Egyetértek államtitkár asszonnyal. Valóban nagyon szomorú az, hogy 2011-ben nem lehet Makó főterén az Oktatási Központnak megtartani a nemzeti összetartozás napját. De, szeretném bejelenteni: a megyei kormányzati hivatal felhívására június 22-én az önkormányzat a testületi ülésen visszavonta ezt a méltatlan és antidemokratikus önkormányzati helyi rendeletet.

+

SZABÓ ERIKA: – Nagyon bízom benne, képviselő asszony, hogy jövőre az ünnepséget méltó körülmények között tudják a Makón élő fiatalok és a közélet iránt érdeklődő polgárok megünnepelni.

Miért nem nyilvánosak a Pakson megkezdett stressz-tesztek és azok körülményei?

JÁVOR BENEDEK (LMP): - Újabb és újabb sajtóhíreket hallunk arról, hogy megkezdődtek Pakson a stressz-tesztek. Mi azonban nem a sajtóból akarunk erről értesülni, és főleg nem úgy, hogy továbbra sem tudjuk, hogy pontosan kik, hogyan, mi alapján és mit fognak végezni stressz-teszt cím alatt. Remélem, van még esély rá, hogy korrekt módon, a nyilvánosság bevonásával, egyeztetett követelménylista mentén, vállalt felelősségi viszonyok mellett folytatódjanak le ezek a tesztek, és ezáltal ne kérdőjeleződjön meg azok eredményeinek érvényessége, és így végső soron az erőmű biztonságossága. Ezért kérdezem:

• Kik, milyen hazai és külföldi szakértők, cégek, szervezetek vesznek részt ezeknek a teszteknek a lefolytatásában? Kik fogják aláírni, és kik fogják vállalni a felelősséget?
• Milyen részvételi lehetőséget biztosítanak a hazai és nemzetközi civil szervezeteknek, független külföldi szakértőknek a folyamatban és annak kísérésében?
• Vállalják-e a stressz-tesztek követelményrendszerének nyilvános egyeztetését, meghatározását, ebben külföldi ajánlások, például a német stressz-teszt követelménylista figyelembevételét?
• Vállalják-e a teljes folyamat minden fázisában az anyagok, részeredmények, jegyzőkönyvek nyilvánosságra hozatalát, hogy ne csak egy összefoglaló anyagot lássunk a folyamat végén?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: - Képviselő úr! A Paksi Atomerőmű célzott biztonsági felülvizsgálatának követelményeit tartalmazó dokumentum az Országos Atomenergia Hivatal honlapján mindenki számára hozzáférhető. Az anyag egyértelműen rögzíti, hogy a stressz-tesztről készítendő jelentés, annak hatósági értékelése és a majdani határozat közérdekű adatnak tekintendő és ezért nyilvános. A célzott felülvizsgálat célja a Paksi Atomerőmű biztonsági tartalékainak újraértékelése a fukusimai tanulságok fényében. A stressz-teszt feltárja azokat az esetleges pótlólagos intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy a Paksi Atomerőmű az újonnan felmerült elvárásoknak is megfeleljen.

– Az Európai Unióban június 1-jétől kezdődött meg a stressz-tesztek meghatározása. Az országos Energia Hivatal továbbította a vizsgálat tartalmi követelményeinek dokumentumait. A Paksi Atomerőmű Zrt. az általa végzett vizsgálatok eredményeit október 31-ig küldi meg az Energia Hivatalnak, ahol ez év végéig felülvizsgálják, és a nemzeti jelentés formájában megküldik az Európai Bizottság részére. A végleges tagállami jelentés és az előírt biztonsági intézkedések, valamint a többi uniós tagállam nukleáris szakértői által végzett úgynevezett partneri ellenőrzés 2012 áprilisáig történik meg.

+

JÁVOR BENEDEK: – Államtitkár úr! A társadalomban Fukusima óta jelentős bizalomcsökkenés tapasztalható világszerte az atomenergiával kapcsolatban. Ezért elengedhetetlen, hogy azok a biztonsági felülvizsgálati eljárások, azok a stressz-tesztek, amelyek a Paksi Atomerőmű további működésével kapcsolatosak bírják a társadalom bizalmát. Fontos, lenne, hogy ezekbe a vizsgálatokba bevonják az érintett civil szervezeteket, és a társadalom széles körét. Ez nem történt meg. A honlapon közzétett információ nem pótolja az aktív társadalmi párbeszédet, enélkül pedig a társadalmi bizalom helyreállítása csorbát fog szenvedni.

+

FÓNAGY JÁNOS: – Képviselő úr! Az a furcsa, hogy tökéletesen egyetértünk. Az atomenergia-felügyeleti szervezet kötelezettsége, hogy folyamatosan tájékoztatassa a közvéleményt az atomenergia alkalmazásának biztonságáról, a nukleáris védettségéről, saját tevékenységéről, valamint a fontosabb törvényeiről és azok megalapozásáról.

Miért korlátozta a rendőrség jogszabályellenesen az Oktogonon szabályosan bejelentett tüntetésen részt vevők szabadságát?

ZAGYVA GYÖRGY GYULA (Jobbik): – Nem maradt el az idén sem, a Szivárvány Misszió szervezésében az évi rendes meleg-felvonulás, mely a Hősök terétől az Andrássy úton végig, a Kossuth térig tartott. Keresztezte az Oktogont, ahol egy törvényesen bejelentett tüntetés volt, igénybe véve a tér mindkét oldalát. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a belügyminiszter úr sajtónyilatkozatában azt állította, hogy a tüntetők elállták a meleg-felvonulás útját, ezért kellett elterelni a menetet, és ezért kellett - mindössze 50-80 méteres mozgásteret hagyva - a kordonok közé bezárni az ott lévő ezer tüntetőt. Ami egyébként nem igaz, mert a tér két oldalán tüntettek, az Andrássy út teljesen szabad volt, és a rendőri erők meg tudták volna védeni kordon nélkül is a meleg-felvonás résztvevőit. A belügyminiszter úr azt is mondta még ebben a nyilatkozatában, hogy az atrocitások elkerülése miatt kellett korlátozni az ott lévő ezer tüntető jogait. Tehát a belügyminiszter úr kimondta, hogy korlátozták a jogainkat!

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Magyarország demokratikus jogállam, az állampolgárok élhetnek az alkotmányban biztosított gyülekezési jogukkal. Az ön által említett napon két törvényesen bejelentett rendezvény zajlott Budapesten, és azt lehet mondani, hogy a rendőrség mind a két törvényesen bejelentett rendezvény biztosítása során szakszerűen, törvényesen járt el. Mind a két rendezvény lebonyolításában a rendőrség intézkedése nemcsak szakszerű, hanem jogszerű is volt.

+

ZAGYVA GYÖRGY GYULA (Jobbik): – Államtitkár úr! Perelni fogjuk a rendőrséget. Perelni, mert törvényben foglalt jogunk az is egy törvényesen bejelentett tüntetésen, hogy a szabad elvonulás útvonalat, illetve menekülési útvonalat biztosítsanak. Egyik se volt biztosítva. Egy órán keresztül be voltak zárva emberek a kordonok közé, szakszerűen. Egyébként engem is szakszerűen fújtak le könnygázzal. Önnek is ugyanilyen szakszerű könnygázhasználatot kívánok!

+

KONTRÁT KÁROLY: – Képviselő úr! Az ellentüntetők elállták a XVI. Budapest Pride, meleg büszkeség menete résztvevőinek az útvonalát. Még egyszer mondom: a rendőrségi döntés megfelelt a jogszabályoknak, megfelelt a célszerűségi és szakszerűségi követelményeknek. Így ez a rendezvény hosszú évek óta először botránymentesen zajlott le.

Miért szünteti meg a kormány október 1-jétől az üdülési csekk adókedvezményét?

PÁL BÉLA (MSZP): – Tisztelt államtitkár úr! 2010-ben több mint 45 milliárd forint értékű üdülési csekket vásároltak, amelyre 13,5 ezer elfogadóhelyen nyílt lehetőség a felhasználásra, ebben az évben pedig már 23 milliárd forintnyit értékesítettek. Amennyiben a parlament elfogadja a költségvetési bizottság módosító indítványát, s eziránt, valljuk be őszintén, nincs kételyem, az üdülési csekk október 1-jétől kikerül a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatási körből. Az indokolásban az áll, hogy a Széchenyi-pihenőkártya bevezetésével és elterjedésével indokolatlan az üdülési csekkre vonatkozó kedvezményes adózási feltételek megtartását. Azt is tudjuk, hogy a két béren kívüli juttatás felhasználhatósága eltérő: az üdülési csekket a szálláshely- és az éttermi szolgáltatás mellett sportra, kulturális rendezvényre, fürdő-, gyógyfürdő-szolgáltatásra, mozijegyvásárlásra vagy akár autópályadíj-fizetésre is lehet használni, míg a – rövidítve – SZÉP-kártyát szűkebb körre, és csak a szálláshely-szolgáltatással együtt lehet igénybe venni. Éppen ezért kérdezem:

• Miért szünteti meg a kormány október 1-jétől az üdülési csekk adókedvezményét?

+

SZATMÁRY KRISTÓF, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – A kormányzat egy új – és bízom benne, hogy hatékonyabb, elfogadási körét tekintve más hangsúlyokat figyelembe vevő kafetéria-elemet kíván bevezetni. Nagyon nagy a különbség a szolgáltatók szempontjából a két rendszer alkalmazásában. Az üdülési csekk bruttó értéken 10 százaléknál magasabb kezelési költséget vett le a piac különböző szereplőitől, ez a SZÉP-kártyánál 1,5 százalék lesz. A cél az, hogy minél előbb – bár egy év párhuzamosság mellett – a SZÉP-kártya a jobb, kedvezőbb konstrukcióval beépüljön a magyar turizmus piacára, az üdülési csekk pedig egy tervezett és lehetőleg minél kisebb megrázkódtatást jelentő módon kivezetésre kerüljön onnan.

+

PÁL BÉLA: – Való igaz, hogy nagyobb volt a kezelési költsége az üdülési csekknek, de ezt a részt, és az elfogadóhely, a szolgáltató által fizetett költséget arra is fordították, hogy legyen lehetőség a kisnyugdíjasok, az alacsony jövedelműek, a többgyermekes munkavállalók, a szakmunkástanulók és a fogyatékkal élők ilyetén való támogatására. Ezt a SZÉP-kártya szabályozásában egyelőre sajnos nem látom.

+

SZATMÁRY KRISTÓF: – Képviselő úr! Azt gondolom, hogy nem szabad keverni a szociális és egyéb szempontokat. Mi egy jó kafetéria-rendszert szeretnénk, a szociális jellegű üdültetést pedig egy másik terület látná el. Azt tudom megerősíteni: az üdülési csekkhez képest a SZÉP-kártya egy sokkal hatékonyabb, modernebb és olcsóbb eszköz lesz a piac minden szereplője számára.

Meddig marad halálos tévút az M70-es?

ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): – Az M70-es autóúton Letenye-Tornyiszentmiklós között 2011. június 21-én ismét halálos kimenetelű tömegszerencsétlenség történt: autóbusz ütközött kamionnal. A balesetben 6 ember meghalt, nagyon sokan megsérültek. A 2006-os átadása óta immár 16 ember vesztette életét ezen a néhány kilométeres szakaszon. Ez már sajnos halálút a javából. Kérdezem

• Hány embernek kell meghalni még ezen a szakaszon, hogy végre elkészüljön a kétszer két sáv?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – A múlt héten bekövetkezett tragédiák érthető módon felerősítik az azonnali átépítés igényét. Ugyanakkor Magyarországon 5 ezer kilométer hosszú kétszer egysávos főút van. Nagy részén a jelentős teherforgalom miatt hasonló fejlesztésekre lenne szükség. Ezt egyszerre azonban lehetetlen megoldani.

– Az említett sajnálatos baleset egyébként a járművezető mulasztására, nem pedig a kétszer egysávos autóutak sajátosságára vezethető vissza. Az ittasan vagy az előírt pihenőidő betartása nélkül vezetők okozta veszélyt elsősorban nem milliárdos építkezésekkel, hanem rendészeti eszközökkel kell minimálisra szorítani. Ugyanakkor létező, eltagadhatatlan probléma az is, hogy a kétszer egysávos útszakaszokon, így az M70-esen is a járművezetők gyakran téves helyzetértékelés alapján kezdenek előzni. Ennek kezelése érdekében, azonnali lépésként, speciális burkolati jelekkel és akusztikus hatású elválasztással tettük egyértelművé a szembejövő forgalom tényét.

– A tárca létrehoz egy szakértői csoportot, amely az autópályává fejlesztés szükségességében is állást foglal. A döntést azonban csak a balesetek okainak és megoldási lehetőségeinek körültekintő, minden alternatívára kiterjedő vizsgálatát követően hozhatjuk meg. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, ha a körülmények és egyéb lehetőségek mérlegelése ezt indokolttá teszi, kész az M70-es autóút autópályává fejlesztésének programba állítására.

+

ZAKÓ LÁSZLÓ: – Államtitkár úr! Higgye el, az ott lakóknak az ön válasza most nagyon kevés volt. Jöjjön el, autózzon egy kisméretű autóval felvezető kocsi nélkül, önnek is meg fog jelenni a Kaszás a szemei előtt!

– Elképesztő táblaerdő tesz bizonytalanná minden arra járót. Akusztikus fallal, piros sávok festésével nem lehet kezelni ezt a problémát.  Nem lehet komolyan venni, hogy a rendőrség a gyakori sebesség-ellenőrzéssel megoldja majd a helyzetet. A kamionoknak, autóbuszoknak, gépkocsiknak nem jár villogó felvezető autó, ráadásul rohamkocsi sincs már Nagykanizsán. Az autóút autópályává történő átépítését haladéktalanul meg kell kezdeni, és a legrövidebb időn belül be kell fejezni.

– Ez a pályaszakasz egy torzó. Ennek az útszakasznak a felavatása része volt annak az autópálya-átadási dömpingnek, amelyet a szocialisták saját maguk fényezésére tartottak évekkel ezelőtt. Tudjuk, hogy miközben Horvátországban viaduktokkal, alagutakkal tarkítva egy-másfél milliárd forintért építettek egy kilométer autópályát, sokszor sziklában, addig Magyarországon mindez a duplájába került. A pénzt elsíbolták! 1000 milliárd forint van valakiknek a zsebében, lehet, hogy pártkasszákban. Kerítsék elő!

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: - Képviselő úr! 50 éve vezetek Magyarország közútjain. Higgye el, pontosan ismerem a helyzetet. Ugyanakkor tudomásul kell venni: egy ilyen munka előkészítése szakmai és uniós szabályok alá esik. Korábban a környezetvédelmi szabályok mások voltak, az új engedélyek beszerzésének időigénye jelentős. Összegezve és megismételve: ha csak a teljes átépítés az érdemi megoldás, akkor azt fogjuk tenni.