„Az Országgyűlés… legfeljebb kétszáz képviselőből áll… A kormány… gondoskodjon az e törvény végrehajtásához szükséges törvényjavaslat Országgyűlés elé terjesztéséről!”

Az ország jelenlegi gazdasági állapota, a teljes lakosságot érintő jelentős megszorítások indokolják, hogy a takarékosságot a kormány magán kezdje, maga is vállaljon részt a terhekből, - ezért „a miniszterek, államtitkárok, szakállamtitkárok fizetését a 2002-es illetményrendszer visszaállításával kellene csökkenteni.”

A javaslat a súlyos és erőszakos bűncselekmények visszaszorítása érdekében egyrészt a 2003. március 1-jét megelőző szigorúbb büntetéskiszabási és visszaesőkre vonatkozó szabályokat kívánja visszaállítani, másrészt az erőszakos bűncselekmények elkövetésére fokozott szigorúsággal, illetve a büntetések súlyosításának visszatartó erejével kíván reagálni. Céljának elérése érdekében egy új fogalmat határoz meg a személy elleni erőszakos bűncselekményeket elkövető visszaesőkre nézve. Ezen elkövetők esetében az egyesült államokbeli „Három csapás” törvény szabályozásához hasonlóan a harmadik alkalommal elkövetett szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményre vonatkozó büntetés kiszabásánál szigorúbb büntetési tételt ír elő és végső soron, életfogytig tartó szabadságvesztést rendel a legsúlyosabb cselekményeket elkövetőkre. A „Három csapás” törvény bevezetését követő tíz évben Kaliforniában 40 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma, ami egyértelműen mutatja a szabályozás hatékony visszatartó erejét. A kormány tehetetlensége helyett Magyarországnak is ilyen hatékony, az emberek biztonságának megőrzését szem előtt tartó büntető szabályozásra van szüksége.

„Mentes lenne az adó alól az a személygépkocsi,

a) amelyet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló jogszabály előírásainak megfelelően megkülönböztető jelzést adó készülékkel szereltek fel,

b) amelyet egyház, egyházi karitatív szervezet kizárólag alapfeladata(i) ellátásához üzemelte,

c) amelyet a tárgyévet megel őző évben gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem folytató társadalmi szervezet, alapító okiratában rögzített alapfeladatainak ellátásához üzemeltet,

d) amelyet a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be,

e) amely kizárólag halott-szállításra szolgál,

f) amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület , valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló jogszabályban meghatározott célszervezet kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ha működési szabályzatából, gazdálkodásából - az összes körülmény figyelembevételével - egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik,

g) amelyet kizárólag az egészségbiztosítási szerv által - az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló jogszabály alapján - finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek.”

Az állam – a központi költségvetés terhére – két évig kezesként felel a pénzintézet által folyósított áthidaló kölcsön szerinti tőketartozás és kamattartozás összegéért. A kezességválla­láshoz a lakáshiteleseknek kell kezdeményezniük a pénzintézeteknél a szerződéskötést 2009. szeptember 30-ig. Az áthidaló hitelszerződést azzal a pénzintézettel köti az ügyfél, amelytől a lakáshitelt is felvette, így az adósnak két hitelszerződé­se lesz. A törvény szerint azok az adósok kérhetik az áthidaló kölcsönt, aki álláskeresőnek minősülnek, és akik 20 millió forintnál nem nagyobb eredeti hitelösszeggel rendelkeznek, illetve a hitel fedezetéül lekötött lakáson kívül nincs másik lakásuk, és igazolják, hogy ebben a lakásban laknak családjukkal együtt.

Az adós által a törvényben előírt igazolások valódiságát a pénzintézeteknek nem kell megvizsgálniuk, de ha a tartozás esetleges behajtása során az APEH megállapítja, hogy hamisított iratokkal tévesztették meg a pénzintézetet, akkor az adósnak a kezesség beváltásakor kifizetett összeg 150 százalékát kell megfizetnie. Az áthidaló kölcsönt legfeljebb 10 év alatt kell visszafizetni azzal, hogy lejárta nem haladhatja meg a lakáscélú kölcsön lejártát. A pénzintézet forintban folyósítja az áthidaló kölcsönt, amelyet az adós csak lakáscélú kölcsöntartozásának törlesztésére használhat fel; az áthidaló kölcsön összege nem haladhatja meg a még fennálló lakáshitel-törlesztési kötelezettséget. A hitelszerződéssel kapcsolatban a tőke és kamat összegén kívül más egyéb fizetési kötelezettséget nem írhat elő a bank.

Ha valakinek devizahitele van, azt a folyósításkor érvényes devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, a 20 millió forintos korlát miatt. A központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, és azt adók módjára kell behajtani. Az adók módjára behajtandó tartozás előírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata – rögzíti a jogszabály. A törvény célja az előterjesztő szerint, hogy a gazdasági lehetőségekkel összhangban a gazdasági válság hatásait tompítsa, és a rászorult, lakáscélú kölcsönnel rendelkező természetes személyek terheit mérsékelje.

Minderre azonban csak akkor nyílik majd lehetőség, ha törvényt az Európai Bizottság jóváhagyja, az ezt követő 15. napon lép hatályba ugyanis a jogszabály.

Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a 2010-től esedékes nemzeti stratégiai programot készítse elő és 2009 . szeptember 15-ig terjessze az Országgyűlés elé.

Az Európai Közösség által Albániával 2007. szeptember 18-án megkötött vízumkönnyítési megállapodás 2008. január 1-jével lépett hatályba, ezért szükségessé vált, hogy az Albániával 1991-ben között és azóta jegyzékváltással többször módosított kétoldalú részleges vízummentességi megállapodásunkat összhangba hozzuk a közösségi jog integráns részét alkotó vízumkönnyítési megállapodással. E közösségi szintű megállapodás jelentősen leegyszerűsíti a beutazás célját igazoló támogató dokumentumok rendjét, és széles körben lehetővé teszi a hosszú ideig érvényes többszöri vízumok kiállítását. A megállapodás rendelkezik a diplomata-útlevelek birtokosainak vízummentességéről, valamint díjmentes vízum kiállítását írja elő közeli családtagoknak, hivatalos delegációk tagjainak, humanitárius alapon beutazóknak, iskolai kirándulásra utazó diákoknak, nyugdíjasoknak egyaránt.

Az Európai Közösségek Bíróságának ítélkezési gyakorlatából eredő kölcsönös elismerés elve a belső piacon belül az áruk szabad mozgását biztosító egyik eszköz. A kölcsönös elismerés azokra a termékekre vonatkozik, amelyek nem tartoznak a közösségi harmonizációs jogszabályok hatálya alá, illetve a termékek olyan vonatkozásaira, amelyek e jogszabályok hatályán kívül esnek. Ezen elv értelmében egy tagállam nem tilthatja meg a saját területén egy másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékek értékesítését, még akkor sem, ha azokat a hazai termékek esetében betartandó műszaki szabályoktól eltérő műszaki szabályoknak megfelelő en gyártották. Az ezen elv alóli egyedüli kivételt az Európai Közösséget létrehozó szerződés 30. cikkében meghatározott, vagy egyéb közérdeken alapuló, és az Európai Bíróság által ilyenként elismert kényszerítő követelmények alapján igazolt és az elérni kívánt céllal arányos korlátozások képezik.

A törvényjavaslat tárgya a nemzetközi magánjogról szóló 1979 . évi 13 . tvr. egyes kollíziós szabályainak módosítása az Európai Unióban történt változásokra figyelemmel, a magyar belső kollíziós szabályozás és a vonatkozó közösségi jogi szabályozás, illetve joggyakorlat közötti összhang biztosítása.