Interpellálta Molnár Béla a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője a közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztert. Egyszerűen hangzott a kérdése: „Mikor fognak csökkenni a lakossági energiaárak?” Szolidan hangzott az érvelése is.  

– Az energiahordozók kereskedelmének versenypiaci átalakítása sem az Európai Unióban, sem Magyarországon nem hozta meg az árak ígért mérséklődését. A privatizáció sajnálatos módon nem árcsökkenést hozott, hanem a gázszolgáltatók, az erőművek, az áramszolgáltatók extraprofitját növelte. Elmondhatjuk, hogy attól kezdve folyamatosan csak áremelkedést jelentett be a kormány, - és árcsökkenést még soha! Ez azért kirívó, mert a világpiacon az árak ingadoznak, sőt, a tavaly október óta jelentős mértékben csökkennek is.

– A nyersolaj ára például 2008 augusztusában 137 dollár volt, míg 2009 áprilisában csak 40-50 dollár. A gáz ára – itt az orosz gázt nézzük, hiszen mi orosz gázt veszünk – 2009. első negyedévében 485 dollár volt, a második negyedévében már csak 358 dollár. Ez 26 százalékos csökkentés. A mérvadónak mondott lipcsei áramár 2009 januárjában 90 euró volt, 2009 áprilisában már csak 40-50 euró között mozgott.

– Mindez, még az Energia Hivatal közlése szerint is 10 százalék importárcsökkenés 6-7 százalék végfelhasználói árcsökkenést tenne lehetővé. Ez azonban sajnálatos módon a mai napig nem érvényesült a lakossági gázszámlákban és a kisfogyasztók gázszámláiban. Ezért tisztelettel azt kérdezem a miniszter úrtól:

• Milyen lépéseket szándékozik tenni, hogy a lakossági energiaárak csökkenjenek a világpiaci tendenciáknak megfelelően?

• Milyen intézkedéseket kíván tenni, hogy a tárca sürgősen és tárgyilagosan elemezze a versenypiaci nyitás következményeit, és javasoljon megfelelő törvényi változtatásokat?

• Mikor rendeli el végre a szociális tarifa kidolgozását, hogy a szegénységi küszöb alatt élők megfizethető árszinten kapják a nélkülözhetetlen energiafogyasztási mennyiséget?

– Azt gondoljuk, hogy mindezek nem halogathatók! Semmilyen napi politikai szempontból nem lehet félretolni ezt a kérdést – és az azonnali lépésre önnek van lehetősége! És ezt öntől várjuk!

Hónig Péter, közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter: – Képviselő Úr! Bizonyára ön is jól tudja, hogy a magyarországi végfelhasználói energiaárakat 80 százalékos földgáz-, illetve 90 százalékos kőolajimport-arányunk miatt alapvetően két tényező, a világpiaci ár és a forint-dollár árfolyam határozza meg.

– A képviselő úr által is idézett tény, miszerint az olaj és a földgáz ára jelentősen csökkent a nemzetközi piacokon, a magyar gazdaság számára természetesen pozitív fejlemény. Sajnálatos módon azonban az árfolyamok épp ugyanebben az időszakban a forint gyengülése miatt az energiahordozók hazai árára ezzel ellentétes hatást gyakorolnak. Míg tavaly nyáron a pénzpiacokon 150 forintot ért egy amerikai dollár, addig az év elején 240 forint feletti összeget kellett adni ugyanazért a dollárért. Míg tavaly nyáron a pénzpiacokon 150 forintot ért egy amerikai dollár, addig az év elején 240 forint feletti összeget kellett adni ugyanazért a dollárért. Bár az új kormányzati stabilizációs program keretében hozott intézkedések és a nemzetközi pénzpiaci helyzet javulásának köszönhetően az utóbbi hetekben a forint erősödésnek indult, az árfolyam még jelenleg is 200 forint/dollár körül mozog.

– Annak köszönhetően, hogy az árak 2008 októbere óta változatlanok maradtak, lehetővé vált a gázfogyasztás költségeinek részbeni elnyújtása a téli és nyári hónapok között. A bevételekkel nem fedezett költségek azonban az energiaimportőröknél jelentkeztek, így részükről jogosan merül fel az az igény, hogy a kieső bevételeket valamilyen módon térítsék meg számukra. Ennek jelentős részét a fűtési szezonon kívül, a kisebb fogyasztási időszakban kell majd megoldani. Mindezek figyelembevételével, a lakossági fogyasztók érdekeit szem előtt tartva a kormány a következő fűtési szezon kezdetén lát lehetőséget a földgáz árának csökkentésére. Július 1-jétől azonban a változatlan árak mellett is megjelenik az 5 százalékos áfaemelés hatása, ugyanakkor a távhő áfája 18 százalékra csökken. Az energiapiac felügyeletét egyébként a vonatkozó ágazati törvények értelmében a Magyar Energia Hivatal látja el. Eszközei közé tartozik a jelentős piaci erőfölény megállapítása, illetve a speciális szabályok előírása és alkalmazása az engedélyesek részére. A villamos energia piacnyitása óta élt is a hivatal a törvényi lehetőségével, amikor is határozatával korlátozta a lakossági fogyasztókat érintően erőfölényes helyzetben lévő engedélyes eladási árát. A július 1-jével kezdődő gázpiaci liberalizáció hatásait is természetesen folyamatosan figyelemmel kísérjük. Amennyiben a hivatal piaci anomáliákat észlel, ott is megteszi a szükséges lépéseket. Végezetül pedig, ami az úgynevezett szociális tarifát illeti, ezt a kérdést jelenleg a 2007-től bevezetett szociális alapú gáz- és távhőtámogatás teljes mértékben megoldja. Eszerint a támogatást a szolgáltatók írják jóvá azon fogyasztók számláján, akiknél az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 3,5-szeresét, ami jelenleg 99 750 forint. A kompenzáció évente átlagosan körülbelül 1,8 millió család lakhatását segítette és segíti megőrizni. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ámult és bámult e retorika hallatán Molnár Béla: – Miniszter Úr! Nagyon könnyűnek látszik a forint árfolyamváltozása mögé bújni, de ne felejtsük el, hogy az említett adatok 62 százalékos piaci energiaár-csökkenést jelentenek! Ennyit azért nem romlott a magyar forint! S ha ön úgy gondolja, hogy a jelenlegi szociális tarifarendszer teljes mértékben megoldja a magyar társadalom gondjait, akkor azt kell mondanom: reménytelen helyzetben vagyunk!

– Miniszter úr! Legyen szíves felnőni a feladathoz, és a tárcáját a magyar társadalom érdekében működtetni!

– Ne azt kérdezze a kollégáitól, mivel lehet megmagyarázni a további áremelést, hanem azt, hogyan lehet érvényesíteni a világpiaci árcsökkenést!

– Ne azt próbálja megmagyarázni, hogy Magyarországon miért nem érvényesülnek a világpiacon érvényesülő trendek, hanem szüntesse meg a gátló tényezőket, - mert önnek ez a feladata!

– Ne azt próbálja megmagyarázni, miért gondoljuk rosszul a társadalom és a család megmentését, hanem próbáljon meg ennek érdekében tevékenykedni!

Rögzítette a Házelnök: Molnár Béla a választ nem tudta elfogadni! Az Országgyűlés viszont 192 igen szavazattal, 153 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett áldását adta rá.

Kérdezte volna, ha kérdezhette volna Molnár Béla: – Ez az igazság?