A tisztázatlan körülmények felvetik egy alapos, mindenre részletre kiterjed ő vizsgálat elrendelésének szükségességét. Egyedi vagy általános gyakorlat? Repkedtek, repkednek a milliók. Kormányzati negyed. A rendőrség tabu? Felelős nincs.
Kormányzati panama...
A kaszinóváros néven botrányosan elhíresült projekt létrehozásával kapcsolatos kormányzati tevékenységet feltáró parlamenti vizsgálóbizottság" létrehozását szorgalmazza Cser-Palkovics András indítványa. Benyújtva: 2009.07.22. Az előzménye, tőmondatokban, a már napvilágot látott hírek alapján: a kormány 2008. május 28-án folytatta le tárgyalásait a King's City elnevezésű, komplex turisztikai projekt nagyberuházásáról. Az egyeztetésről készült összefoglalóból számos komoly aggodalomra okot adó körülmény derül ki. A működéshez szükséges minisztériumi engedély kiadásáért Veres János volt pénzügyminiszter volt a felelős, aki az engedély kiadásának zökkenőmentességét garantálta. Ezzel egyidejűleg Bajnai Gordont, az akkori nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert a befektetőkkel való kapcsolattartásért felelős személynek jelölték ki, aki a témában közvetlenül referált Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnöknek. A kormány az eddigi tevékenysége során hét lépésben támogatta a Velencei- tó partjára tervezett projekt megvalósulását. Veres János pénzügyminiszterként előkészítette az új vagyontörvényt, mely lehetőséget ad a verseny nélküli földcserére. Az Országgyűlés a 2008. évi XLIX. törvénnyel kiterjesztette a kiemelt nemzetgazdasági beruházásokról szóló törvény hatályát olyan koncessziós szerződések alapján megvalósuló beruházásokra, mint a kaszinóüzemeltetés és a kapcsolódó vendéglátó-komplexumok kiépítése. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. földcsere szerződést kötött Joav Blum üzletemberrel, aki a sukorói telek fejében albertirsai és pilisi területeket adott át az államnak. Az MNV Zrt. kiugró - 430, 5 forintos - négyzetméterenkénti áron számította be Joav Blum albertirsai és pilisi telek-együttesét, miközben az MNV Zrt. jogelődje 2006-ban 19,82 forintért adott le hasonló, szintén az M4-es nyomvonalába eső monori földeket. Az akkor még nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Bajnai Gordon javasolta a Fejér Megyei Közgyűlésnek a Joav Blum által megszerzett sukorói ingatlan besorolásának megváltoztatását, azaz a terület beépíthetővé tételét. A pénzügyminiszter pályázatot hirdetett az óriáskaszinó alapítására a közép-dunántúli régióban, amelyet Joav Blumon kívül másnak nem volt lehetősége megnyerni. A kormány pedig külön rendelettel kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a King's City-t, s ezzel értelmet nyert az a 2008-as törvénymódosítás, amellyel a leendő kaszinóvárosokra is kiterjesztették a nemzetgazdaságilag jelentős beruházásokról szóló törvény hatályát.
Cser-Palkovics András szerint a sukorói „King's City" nevű komplex turisztikai projekt kiemelt nemzetgazdasági beruházássá történő minősítésének, illetve külföldi üzletemberek általi megszerzésének, a jelentős értékű állami földterületek áron aluli értékesítésének tisztázatlan körülményei felvetik egy alapos, mindenre részletre kiterjed ő vizsgálat elrendelésének szükségességét. Különös tekintettel arra, hogy az állami pénzekkel való visszaélés gyanúja merült fel, amely kapcsán a Központi Nyomozó Főügyészség különösen nagy, mintegy 500 millió forintos vagyoni hátrányt okozó, hűtlen kezelés gyanúja miatt indított nyomozást.
| A vizsgálat tárgya különösen a következő kérdések megválaszolása: 1. A sukorói beruházásra tekintettel került-e megalkotásra a Veres János által előkészített vagyontörvény, amely megteremti a verseny nélküli földcsere lehet őségét? 2. Milyen pénzügyi összefonódás állt Bajnai Gordon volt nemzeti fejlesztési és Veres János volt pénzügyminiszter „King's City-vel" kapcsolatos együttműködése mögött? 3. Milyen számítások alapján állapította meg az MNV Zrt . a Joav Blum tulajdonában álló, csereingatlanként szolgáló albertirsai, illetve pilisi telek-együttes csereértékét? 4. Miért olyan feltűnően nagy a különbség a fenti ingatlanok értéke, és a korábban az állam saját tulajdonú ingatlanaként eladott, hasonló fekvésű ingatlanok ellenértéke között? 5. Volt-e egyéb pályázó is a közép-dunántúli régióban? Amennyiben igen, milyen indokok alapján utasították el pályázatát? 6. Ki határozta meg a pályázat kiírásának és megnyerésének feltételeit? 7. Mikor kezdődtek meg a tárgyalások Joav Blum üzletemberrel a kiemelt beruházás megvalósításáról, illetve a telkek cseréjéről? 8. Milyen döntési joggal rendelkezett az ügyben Bajnai Gordon, és milyennel Veres János? 9. Milyen indokok alapján minősítette a kormány a „King's City"-t kiemelt fontosságú nemzetgazdasági beruházássá? |
Egyedi vagy általános gyakorlat?
A Budai Várban megtartott neonáci rendezvénnyel kapcsolatos rendőri intézkedések szakszerűségét és jogszerűségét vizsgáló bizottság létrehozásáról szólt, szól Répássy Róbert indítványa. Előzménye: 2009. április 18-án, egy nappal a Holokauszt Emléknapjához kapcsolódó „Élet Menete" előtt, katonai egyenruhát viselő fiatalok és szimpatizánsaik a budapesti Clark Ádám térről rendőri biztosítás mellett a német külképviselet kordonnal elzárt épülete elé vonultak, azzal a céllal, hogy tagadják a Holokauszt tényét és felemeljék szavukat a „cionista világuralom" ellen. A rendezvényen résztvevők „Le a holokauszt dogmával" és a „Harmadik birodalom visszavág" feliratú táblákat tartottak a magasba, többen „Merjünk fehérek lenni" feliratú pólót viseltek, míg a menet élén egy óriási transzparenst vittek, amelyre magyarul és németül azt írták: „Az igazság szabaddá tesz". A rendezvényen több szónok holokauszt-tagadó nézeteinek adott hangot. Két személy ellen a Budapesti Rendőr főkapitányság közösség elleni izgatás miatt büntetőeljárást indított, ugyanakkor rendőrség a rendezvényt nem oszlatta fel.
| A vizsgálat tárgya különösen a következő kérdések megválaszolása: 1. Miért nem tett eleget a rendőrség a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 14. § (1) bekezdésében foglalt kőtelezettségének, mely szerint, ha a gyülekezési jog gyakorlása bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével jár - a rendőrség a rendezvényt feloszlatja? 2. A feloszlatás elmulasztása egyedi eset, vagy állandó gyakorlat a hasonló rendezvények esetén? 3. Van-e és ha igen, mi a felelőssége a rendőrséget irányító igazságügyi- és rendészeti miniszternek abban, hogy a rendőrség rendszeresen elmulasztja a 2009. április 18-ai rendezvényhez hasonló neonáci rendezvények feloszlatását? |
Túl van az általános és részletes vitán, - zárószavazásra vár.
Kormányzati negyed
Tengernyi közpénz elköltésének körülményeit vizsgáló bizottság létrehozásáról" szóló országgyűlési határozati javaslatot terjesztett a T. Ház elé dr. Balsai István, és Cser-Palkovics András, (2008.07.09.). Az indoklás: amióta nyilvánosságra került a szocialista kormány terve, mely szerint 142 milliárd forintért kormányzati negyedet akartak építeni az ország szociális-gazdasági válsága idején, azóta komoly viták övezik az elképzelést. A mára leállított kormányzati tervből semmi nem valósult meg, ugyanakkor a kormány mégis elköltött tízmilliárd forintot. A beruházás előkészítését sorozatos botrányok övezték, az építkezéshez szükséges jogszabály-változások hosszú ideig még csak napirendre sem kerültek az illetékes testületekben. Ugyanakkor jutott szerződés a kormányhoz közel álló bizalmi embereknek, a KISZ KB-nek, volt Perfekt-igazgatónak, ráadásul a beruházás leállítása után 90 millió forinttal növelték a projektcég törzstőkéjét, arról nem is beszélve, hogy sajtóinformációk szerint a kormányzati negyed Koordinációs Iroda vezetői és munkatársai százezres-milliós jutalmakat kaptak néhány nappal a beruházás leállításának bejelentése előtt. Az emberek pénzével való takarékos és körültekintő gazdálkodás, valamint a kormányzati negyed megépítési szándéka egyáltalán nem egyeztethetők össze, ezért szükséges, hogy egy országgyűlési vizsgálóbizottság tekintse át a több mint tízmilliárd forint közpénz elköltésének körülményeit. A tények tisztázása és felderítése érdekében a vizsgálat tárgya különösen fontos a következő kérdések megválaszolása:
| 1. Ki, mikor és milyen indokok alapján döntött a kormányzati negyed felépítéséről? 2. Ki, mikor és milyen indokok alapján döntött a kormányzati negyed beruházásának leállításáról? 3. Mennyi pénzt költöttek el eddig a költségvetésből a kormányzati negyed meg nem valósuló beruházására? 4. Ki és milyen eljárás alapján döntött a kormányzati negyed építéséhez kapcsolódó szerződések megkötéséről? 5. Ki és milyen eljárás alapján döntött a kormányzati negyed beruházás nyomán létrejött testületek személyi összetételéről? 6. Hogyan használta fel a kormány a beruházás és annak előkészítése során a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvényben biztosított forrásokat? 7. Maradtak-e a későbbiekben teljesítésre kerülő kötelezettségek? Amennyiben igen, mennyit kell még költeni az emberek pénzéből a meg nem valósuló beruházásra? 8. Miért emelték meg a kormányzati negyed felépítését felügyel ő cég (KoNeP Kft.) törzstőkéjét 90 millió forinttal a beruházás leállításáról szóló döntés után? 9. Miért költenek még az idei évben is több mint 300 millió forintot ingatlan-értékbecslésre, tanácsadásra, sokszorosításra, tervdokumentációra, ügyvédi költségekre? 10. Valós-e az a közelmúltban megjelent információ, amely szerint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság huszonkétmillió forint karácsonyi jutalmat osztott szét a kormányzati negyed Koordinációs Iroda vezetői és munkatársai között 2007 decemberében? 11. Miért nem tett eleget a kormány az országgyűlési határozatban foglalt kőtelezettségének, vagyis miért nem számolt be az országgyűlésnek a beruházás költségeiről, a közpénzek elköltéséről? A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig tart. |
Esztendő is elmúlt, időközben kormányt váltottak a liberálisok és a szocialisták, de maradtak a kérdések és a dilemmák - parlamenti nyelven szólva „folyamatban"...
A rendőrség tabu?
Navracsics Tibor és Kontrát Károly nyújtotta be a „rendőrség morális válságához vezető kormányzati döntéseket, intézkedéseket, mulasztásokat és ezek körülményeit vizsgáló országgyűlési vizsgálóbizottság" létrehozásáról szóló indítványt.
| A vizsgálat tárgya a következő kérdések megválaszolása: 1. Milyen kormányzati döntések, intézkedések, mulasztások vezettek a magyar rendőrség morális válságához? 2. Milyen társadalmi, politikai, gazdasági és szervezeti okai vannak annak, hogy a közelmúltban számos, a rendőrök által elkövetett súlyos jogsértés történt? 3. Milyen miniszteriális döntések, rendőri vezetési és irányítási hibák vezettek odáig, hogy a társdalom rendőrség iránti bizalma alapvetően megrendült? 4. Milyen törvénysértő parancsokat, utasításokat kapott a rendőrség az őt felügyelő állami szervektől és tisztségviselőktől, illetve milyen törvénysértő parancsokat kaptak rendőrök a feletteseiktől, amelyek alapján egyes rendőrök már azt gondolták, hogy nekik is mindent szabad, hiszen következménye, feletteseik, illetve politikai vezetők esetéhez hasonlóan, úgysem lesz? 5. Milyen kormányzati nyilatkozatok bátorították a rendőröket sorozatos jogsértéseik elkövetése során? 6. Milyen folyamatok figyelhetők meg a rendőrök által elkövetett jogsértések számának és jellegének alakulását illetően? 7. Milyen arányban kerülnek eljárási szakaszba, illetve nyilvánosságra a rendőrök által elkövetett jogsértések? 8. Hány, a rendőrök által elkövetett jogsértés maradt következmény nélkül az elmúlt években? 9. Próbálták-e az állami szervek elhallgatni, és ha igen, hogyan a rendőrök által elkövetett jogsértéseket? 10. Fenyegették-e rendőri szervek rendőrségi jogsértések áldozatait annak érdekében, hogy ne kerüljön sor a jogsértések bejelentésére, kivizsgálására? 11. Tettek-e rendőrségi tisztségviselők olyan, a jogsértéseket tagadó vagy bagatellizálni, halogatni, illetve elhallgattatni akaró nyilatkozatokat, amelyekről később kiderült, hogy nem igazak? A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, de legfeljebb a megalakulástól számított 180 napig tart |
Sürgős tárgyalás iránti kérelmüket (2007.05.29.) 112 igen, 163 nem ellenében 2 tartózkodással elutasították. Az MSZP-ből, ki tudja milyen gondolatoktól vezérelve, öten is támogatták, (Halmai Gáborné, dr. Juhászné Lévai Katalin, Koscsó Lajos, Kökény Mihály, Mandur László). A két óvatos tartózkodó Hajdu László (MSZP) és dr. Kis Zoltán (SZDSZ) volt. Egy hónap múlva (2007.06.04.) napirendre tűzték, (276 igen, 11 nem ellenében, 4 tartózkodással), tárgyaltak is róla, ám 2007. június 11-e óta „zárószavazásra vár."
Felelős nincs...
2006. augusztus 20-i nemzeti ünnepen történt halálos tömegszerencsétlenség okait és felelőseit vizsgáló országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozását kérte Navracsics Tibor és Lázár János, (2006.08. 28.). November 31.-én „már" tárgyalta a Tisztelt Ház. December 13-án már létre is jöhetett volna a bizottság, ha a javaslatot módosító indítványokkal meg nem torpedózzák. - Majd' három esztendő telt el, az óta, „folyamatban van", bizottságnak, felelősöknek, se híre, se hamva. Emlékeztetőül: a 2006. augusztus 20-án rendezett budapesti tűzijáték öt emberéletet és több száz személyi sérülést okozott. Az indítvány szerzői indokoltnak tartják, hogy megállapítsák a tömegszerencsétlenség felelőseit, feltárják a tűzijáték megszervezésének hibáit, a kapcsolódó jogi szabályozás esetleges hiányosságait, az állami vezetőktől fokozottan megkövetelhető, az adott helyzetben elvárható magatartási szabályok megsértésének tényeit.
| A vizsgálat tárgya, annak tisztázása, hogy: 1. Mely kormányzati szerv, mikor és konkrétan mire vonatkozóan indított vizsgálatot a katasztrófával összefüggésben? 2. Van-e már olyan lezárult vizsgálat, amely megnevezett akár szakmai, akár politikai felelőst a tragédiával kapcsolatban, és a megnevezett személyről később nem derült ki, hogy objektív tényezők zárják ki felelősségét? 3. Elvárható-e objektív, tényszerű és minden részletre kiterjedő vizsgálat Szilvásy György kancelláriaminisztertől, aki személyében felelős az állami ünnepségek megszervezéséért és lebonyolításáért? 4. Rendelkeztek-e a tűzijáték megszervezésével és lebonyolításával megbízott cégek, illetve az állami ünnepségek biztosításért felelős állami szervek menekítési, terület-kiürítési tervvel? 5. Hány rendőr, biztonsági őr, szervező, illetve polgárőr felelt a nagyságrendileg másfélmilliós tömeg személyi- és vagyonbiztonságáért? 6. Hány mentőautó, rohamkocsi és mekkora mentőszemélyzet állt a szervezők rendelkezésére a helyszínen, és milyen területi megoszlásban? 7. Hány tűzoltóautó és mekkora tűzoltószemélyzet állt a szervezők rendelkezésére a helyszínen, és milyen területi megoszlásban? 8. Mikor, milyen úton, mely szerveknek és milyen tartalmú tájékoztatást adott az Országos Meteorológiai Szolgálat a várható időjárásról? 9. Ki volt, illetve kik voltak azok a személyek, akik még időben leállíthatták volna a tűzijáték lebonyolítását? 10. Hol tartózkodott a tragédia idején és az azt megelőző órákban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök? 11. Hol tartózkodott a tragédia idején és az azt megelőző órákban az állami ünnepségek megszervezéséért és lebonyolításáért felelős Szilvásy György kancelláriaminiszter? 12. Hol tartózkodott a tragédia idején és az azt megelőző órákban a katasztrófavédelmet felügyelő Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter? 13. Hol tartózkodott a tragédia idején és az azt megelőző órákban Demszky Gábor főpolgármester, a Fővárosi Védelmi Bizottság elnöke? 14. Lehetőséget adott-e a Miniszterelnöki Hivatal és a Nexus Kft. között létrejött szerződés a tűzijáték átszervezésére, átalakítására, illetve más időpontra történő áthelyezésére? 15. Ki, illetve mely személyek a szakmai, valamint a politikai felelősei a tragédiának? 16. Van-e, és ha igen milyen jellegű jogszabály-alkotási kötelezettsége az Országgyűlésnek, illetve a kormánynak a jövőbeni hasonló tragédiák elkerülése érdekében? A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig tart. |
Bartha Szabó József
