Már az is csodának számít Fidesz-KDNP körökben, ha egy-egy javaslatuk eljut odáig, hogy napirendre tűzze a Tisztelt Ház.  Majd' félszáz törvényjavaslatuk leledzik „tárgysorozatban" „folyamatban", „benyújtva". A kormányhoz hű erők nagy trükkje: hagyják, hogy tárgysorozatba vétessék, ezzel aztán vége az üdvösségnek. Várakoznak, abban a hitben, hogy egyszer tán napirendre is kerülnek. - Nem sok reménnyel...

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról

Répássy Róbert

Benyújtva: 2009.06.25.

Ha elfogadják, tilos lesz a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények nyilvános tagadása, kétségbe vonása, jelentéktelen színben való feltüntetésére.

– Folyamatban.

      +

A nemzeti vagyon további privatizációjának megakadályozása érdekében az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról

Bencsik János, Fónagy János

Benyújtva: 2009.06.22.

Az indítvány célja, hogy az ország függetlensége, biztonsága és a közszolgáltatások biztosítása érdekében az ország stratégiai vagyonát megőrizze, a gazdaság működéséhez nélkülözhetetlen vagyonelemeket – ideértve a kiemelten fontos gazdasági társaságok vagyonát is - állami tulajdonban tartsa. Ennek érdekében - megelőzendő a gátlástalan a további privatizációt és vagyonátjátszást – az állami tulajdonú gazdasági társaságok számát bővítené, a gondjaikra bízott álló vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás módját és szervezetét, valamint kezelését pedig szigorítaná.

– Benyújtva.

+

Egyes törvények a nemzeti filmvagyon privatizációját megakadályozó módosításáról

Halász János

Benyújtva: 2009.06.18.

A szabad rablás tiltásának szándékával nyújtotta be a nemzeti filmvagyon privatizációját megakadályozó módosítását a Fidesz képviselője. Hangsúlyozza: a nemzeti filmvagyon felbecsülhetetlen kincs, ezért nemcsak megőrzése, de bemutatása is csak akkor garantálható, ha az állam kizárólagos jogokkal rendelkezik felette. A Magyar Mozgókép Közalapítvány alapítói jogaival rendelkező stúdiók magánosítása veszélyeztetné a magyar filmszakma jövőjét, hiszen magánkézbe adásuk következtében adhatóvá - vehetővé válna ez a jog, ami beláthatatlan következményekkel járna az állami támogatások elosztására, a filmfesztiválokon való magyar részvételre és a teljes filmszakmára. A törvényjavaslat célja, hogy a Magyar Nemzeti Filmarchívum csak közvetlenül forgalmazhassa a filmalkotásokat, mert a filmszakmai szempontok csak így teljesülhetnek maradéktalanul.

– Az Országgyűlés utolsó tavaszi ülésén (2009.06.29.) az SZDSZ-MSZP duó jóvoltából 140 igen, 200 nem, 1 tartózkodás (Dávid Ibolya) mellett elutasította. Feltehetően ősszel sem várnak rá szebb napok. 

+

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról

Lázár János, Répássy Róbert

Benyújtva: 2009.06.18.

A törvény módosítását szorgalmazó fideszes képviselők szerint a súlyos, erőszakos bűncselekmények számának drámai emelkedése újabb területen tette világossá, hogy a kormány kudarcot vallott, az emberek biztonságának garantálása érdekében súlyosabb - elrettentésre alkalmas - büntetésekre van szükség. A javaslat a súlyos és erőszakos bűncselekmények visszaszorítása érdekében egyrészt visszaállítaná a 2003. márciusát megelőző szigorúbb büntetéskiszabási és visszaesőkre vonatkozó szabályokat, másrészt az erőszakos bűncselekmények elkövetésére fokozott szigorúsággal, illetve a büntetések súlyosításának visszatartó erejével kíván reagálni. Céljának elérése érdekében egy új fogalmat határoz meg a személy elleni erőszakos bűncselekményeket elkövető visszaesőkre nézve. Ezen elkövetők esetében az egyesült államokbeli „Három csapás" törvény szabályozásához hasonlóan a harmadik alkalommal elkövetett szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményre vonatkozó büntetés kiszabásánál szigorúbb büntetési tételt ír elő és végső soron, életfogytig tartó szabadságvesztést rendel a legsúlyosabb cselekményeket elkövetőkre. A „Három csapás" törvény bevezetését követő tíz évben Kaliforniában 40 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma, ami egyértelműen mutatja a szabályozás hatékony visszatartó erejét. A kormány tehetetlensége helyett Magyarországnak is ilyen hatékony, az emberek biztonságának megőrzését szem előtt tartó büntető szabályozásra van szüksége - hangsúlyozzák az előterjesztők.

– Nem pazarolta az idejét az SZDSZ–MSZP páros: még a nyári szünet előtt (2009.06.29. - 141 igen, 199 nem) száműzték az indítványt. Jobb sors a folytatásban is aligha vár rá.

+

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosításáról

Balog Zoltán, Orbán Viktor, Varga Mihály, Hörcsik Richard

Benyújtva: 2009.06.18.

Az egyházak, a karitatív és egyéb civil szervezetek szociális, a társadalom legrászorultabbjainak megélhetését a mindennapokban segítő tevékenységének egyik alappillérét jelentik a jószándékú, jellegüktől függően valamilyen természetbeni segítséget nyújtani tudó vállalkozásoktól származó adományok. Az ilyen önzetlen felajánlásokat, a hiányos állami szociális támogatást pótló, segítő szándékot, a közösség felé irányuló szolgálatot az államnak is támogatnia kell. Korábban a közcélú adomány nem tartozott az áfa-törvény szerinti termékértékesítés körébe, így nem keletkeztetett áfa-fizetési kötelezettséget sem. Az új áfa-törvény azonban megváltoztatta ezt a szabályozást és a közcélú adományokat is áfa-körbe sorolta. Ez a rendelkezés megtette hatását és jelentősen visszaeset az adományozások száma, anyagi értéke. Az adományokból részben saját magukat fenntartó, részben azok révén másoknak segítő egyházak, egyházi szervezetek, intézmények, karitatív és egyéb civil szervezetek anyagi forrásai megcsappantak a törvénymódosítás korlátozó hatása révén. Az államnak alapvető érdeke, hogy támogassa azt, aki önzetlenül jót tesz, aki szolgálatot vállal a kiszolgáltatott, rászoruló emberek érdekében. E támogatás egyik természetes lehetősége, hogy az állam ne korlátozza az adományozást, ne adóztassa meg az adományokat. A javaslat célja, hogy a közcélú adományok utáni áfa-fizetési kötelezettséget megszűntesse.

– A tavasz ülésszak utolsó ülésnapján (június 29.) az MSZP–SZDSZ páros élve a parlamenti többségével megakadályozta a napirendre tűzését, (142 igen, 199 nem, 1 tartózkodás).  

+

A gyakorlati képzésben résztvevő tanulók létszámának megőrzése érdekében a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény módosításáról

Szatmáry Kristóf

Benyújtva: 2009.05.22.

A tanulói juttatással kapcsolatos módosítások az elszámolhatóság mértékének 50-ről 30 százalékra történő csökkentése mellett 20-ról 30 százalékra emelnék a minimális pénzbeli juttatás mértékét, mellyel előnyösebb helyzetbe hoznák a tanulókat. Ezzel párhuzamosan:

1. A szakképzési hozzájárulás terhére a jelenlegi 0%-os elszámolási lehetőség helyett 100%-ban el lehetne számolni a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére, bérleti díjára, felújítására, pótlására, illetőleg bővítésére, valamint ezen eszközök működését biztosító szoftverek beszerzésére fordított összeget.

2. A szakképzési hozzájárulás terhére a jelenlegi 50% helyett 100%-ban lehetne elszámolni a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz karbantartására, javítására fordított összeget.

3. A szakképzési hozzájárulás terhére a tanulószerződés, illetve a felsőfokú szakképzésben hallgatói szerződés alapján foglalkoztatott tanuló, illetve hallgató gyakorlati képzése során felhasznált anyagköltségre - tanulónként, illetve hallgatónként és évenként – legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jelenlegi 10%-a helyett 20%-nak megfelelő összeget, azokban a szakképesítésekben, amelyekben nehezen biztosítható a szakképzett munkaerő (a továbbiakban: hiány-szakképesítések) legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jelenlegi 30%-a helyett 40%-nak megfelelő összeget lehetne elszámolni.

4. A főállásban gyakorlati oktatóként, szakoktatóként foglalkoztatott dolgozók díjazásából elszámolható hányad felső határa középfokú iskolai végzettségű dolgozó esetén a kötelező legkisebb munkabér jelenlegi kétszereséről háromszorosára növekedne, középiskolai végzettséggel vagy mestervizsgával rendelkező dolgozó esetében a kötelező legkisebb munkabér jelenlegi két és félszerese helyett négyszerese, felsőfokú iskolai végzettségű dolgozó esetén pedig a kötelező legkisebb munkabér jelenlegi háromszorosa helyett négy és félszerese lenne.

5. Újra lehetőség nyílna az átalány szerinti elszámolásra.

– A Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságnál tárgysorozatba vételre vár.

+

A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. CV. törvény módosításáról.

Kósa Lajos

Benyújtva: 2009.04.22.

A bőséges önkormányzati tapasztalatokkal bíró fideszes polgármester, indítványa a módosításra szoruló törvény seregnyi visszásságára utal. Kiemelve közülük: a jogalkotó a hatályba léptetés időpontjának a meghatározása során nem volt tekintettel a jogalkalmazók számára szükséges felkészülési idő biztosításán túl arra sem, hogy a megfelelő intézkedések kidolgozása és végrehajtása nem egyforma súlyú terhet ró az önkormányzatokra. Egy megyei jogú város esetében, mint Debrecen, amely a főváros után az ország egyik legnagyobb intézményhálózat rendszerét működteti, sokkal több időt vesz igénybe. Az Alkotmánybíróság határozatában (28/1992. IV. 30.) rámutatott, hogy demokratikus jogállamban kellő törvényi garanciákkal kell megteremteni annak a reális lehetőségét, hogy a jogalanyok megismerhessék a reájuk irányadó jogszabályi rendelkezéseket, és módjukban álljon magatartásukat azokhoz igazítani.  A jogbiztonság követelménye a jogszabály hatálybalépése időpontjának megállapítására vonatkozóan azt a kötelezettséget hárítja a jogalkotóra, hogy kellő időt biztosítson a jogszabály szövegének megismerésére; a jogalkalmazó szervek számára a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez; a jogszabállyal érintett szervek és személyek számára annak eldöntéséhez, hogy mikét alkalmazkodjanak a jogszabály rendelkezéseihez. A hivatkozott alkotmánybírósági döntések tükrében is megállapítható, hogy a törvény hatálybalépésével kapcsolatban ismertetett szabályozási zavar nem egyeztethető össze a normavilágosság Alkotmánybíróság által meghatározott követelményeivel, mert a szabályozás értelmezhetetlen, jogbizonytalanságot teremt, nem kiszámítható, és címzettjei számára előre nem látható.

– A költségvetési bizottság tárgysorozatba vette. A többi, majd kiderül...

+

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról.

Bagi Béla

Benyújtva: 2009.04.07.

A segélyezésre szociálisan rászorulók száma folyamatosan növekszik. A közbeszerzési eljárás köztudottan megdrágítja az eljárást és le is lassítja. A jelenlegi törvény a gyermekotthonban, illetve lakásotthonban elhelyezett gyermekek teljes ellátására, illetőleg utógondozói ellátásban részesülők teljes ellátására, valamint a lakóotthonban élő személyek teljes ellátására szolgáló árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén is kötelezővé teszi a közbeszerzést. A módosító javaslat eltörölné e passzust, és lehetővé tenné, hogy a településen jelentkező ilyen jellegű igényeket helyi beszerzésből lehessen megoldani.

– Napirendre tűzését júniusban kétszer is elutasította a T. Ház.  Feltehetően szebb napokat ősszel sem lát...

+

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról

Szatmáry Kristóf

Benyújtva: 2009.04.01.

Az indítvány szerint a lakásmaffia áldozatainak védelme, szociális biztonságuk megteremtése megfelelő alkotmányos indoka lehet annak, hogy az ingatlan - végrehajtás során - a cél megvalósításához szükséges mértékben - az önkormányzatok speciális jogokkal rendelkezzenek.

– Háromszor bukott el. Legutóbb május 25.-én.

+

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról

Font Sándor, Kerényi János

Benyújtva: 2009.03.20.

A jelenleg hatályos termékdíj-szabályozás átláthatatlansága, bonyolultsága lehetetlen helyzetbe hozta a magyar kisvállalkozókat. A törvénymódosítás lehetőséget adna a számukra, hogy a keletkező termékdíj fizetési kötetezettséget átvállalhassák az első belföldi forgalomba hozó vevőtől (vendéglátó ipari vagy egyéb felvásárlói egységek, nagykerek).

– Zárószavazásra vár az indítvány. Sok remény nem fűződhet hozzá, lévén legutóbb, (2009.06. 29.) az MSZP–SZDSZ összefogás révén (200 nem), immáron hatodszor, még a napirendre tűzését is megtagadták. 

+

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. Törvény módosításáról

Font Sándor

Benyújtva: 2009.03.09.

Nagyon sok olyan támogatással kapcsolatos vitás ügy keletkezett, s keletkezik, amelynek kiindulópontja, hogy az ellenőrzés során az ügyfél nincs jelen, illetve az ellenőrzés tényéről nem is értesül. Ennek következtében az ellenőrzést végző hibás vagy téves információk alapján hozandó hibás határozatok értelemszerűen jogvitába torkollnak.  Mivel az ügyfél egész gazdálkodása, illetve annak eredménye is függhet egy-egy eljárástól, fontos, hogy abban legyen lehetősége részt venni, illetve az alapinformációkat megadni, megkapni. Szükség van arra is, hogy a jelenléte nélkül elvégezhető ellenőrzésekről, illetve eljárásokról (pl. távérzékelés, műholdas felvétel) is értesüljön. A törvénymódosító javaslat e hiányosságokat orvosolná.

– Ez év márciusában szavaztak róla először, június 15.-én legutolján. Röpke négy hónap alatt 10-szer elutasították még azt is, hogy tárgyaljon róla a T. Ház.

+

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról

Koszorús László, Nyitrai Zsolt

Benyújtva: 2008.11.27.

Az indoklás: napjainkban a mobilszám-hordozás széles körben elterjedt jelenség, azonban semmi nem figyelmezteti a mobil-telefonszámot tárcsázót arra, hogy bár a tárcsázott személy száma a régi, az időközben telefon-szolgáltatót váltott, így a hívás tarifája sem az általa elvárt lesz. Gyakran csupán a kézhez kapott telefon-számla áttanulmányozása után ismerik fel, hogy többet kell fizetnünk az ilyen hívásokért. Ezen kíván változtatni az indítvány, mely szerint „a hívó fél számára biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy a hívás megkezdése előtt tájékozódni tudjon arról, hogy a hívás melyik szolgáltató hálózatában végződik, és annak tarifájáról. A hívó fél számára külön hangjelzés útján jelezni, kell, hogy az övétől eltérő mobiltelefon-szolgáltató hálózatba irányuló hívást kezdeményezett.

– A Gazdasági és informatikai bizottság tárgysorozatba vette, (2009.03.18.), az Országgyűlés azonban még nem tűzte napirendre.

+

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról

Bagi Béla

Benyújtva: 2008.11.24.

Az indítvány lehetővé tenné, hogy a sportrendezvények, a vásár-és piacok rendjének megbontóit kitiltsák, melynek legrövidebb időtartama hat hónap, leghosszabb időtartama pedig két év lenne.

– Ez év márciusában szavaztak először a napirendre tűzéséről, június közepén utolján. Eddig 11alkalommal száműzte a T. Ház.

+

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról

Répássy Róbert

Benyújtva: 2008.11.21.

Világos és félreérthetetlen az indítvány: tűrhetetlen, hogy amíg a kormány brutális megszorításokat vezet be, a nyugdíjasok zsebében kotorászik, befagyasztja a közalkalmazotti béreket és családok egzisztenciáját sodorja veszélybe, addig állami cégek tisztségviselői súlyos százezreket-milliókat tesznek zsebre havonta. A törvénymódosítás azt a célt szolgálja, hogy megszűnjön ez az ordító igazságtalanság. Teljesen felesleges, hogy nyolc-tíz fő alkossa az állami cégek igazgatóságait felügyelő bizottságait, súlyos százezrekért-milliókért. „3-3 főre kell csökkenteni a nagy állami cégek igazgatóságainak és felügyelő bizottságainak létszámát, az ott helyet foglalók fizetéseit pedig a mindenkori átlagbér szintjére kell csökkenteni.

– Idén februárban napirendre tűzte a T. Ház. Megszavazták a sürgős tárgyalását. – Azóta részletes vitára bocsátásra vár.

+

Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosításáról

Ágh Péter, dr. Cser-Palkovics András, dr. Deutsch-Für Tamás, Erdős Norbert, dr. Nyitrai Zsolt, Koszorús László, Rogán Antal, Szijjártó Péter

Benyújtva: 2008.04.15.

A népszámlálási statisztika szerint hazánkban 85 000 a látásukban sérült emberek száma.  A törvénymódosítás, a vakok és gyengén látók helyzetének javítása érdekében, arra kötelezné a gyógyszereket forgalmazókat, hogy a betegtájékoztatót Braille írással vagy hanghordozón is rendelkezésre bocsássák.

– Nem hatotta meg a kormánypárti padsorokat. Tárgysorozatban leledzik...

+

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról

Mádi László

Benyújtva: 2008.02.05.

Köznapjaink szomorú gyakorlata ösztönözte javaslatának megfogalmazására a honatyát. Az ingóárveréseken kialakult az a sajnálatos gyakorlat, hogy ilyen típusú vagyon megszerzésére szakosodott körök félelemben tartják az árverezőket és megakadályozzák őket abban, hogy ajánlatot tegyenek. Ez a jogellenes magatartás nehezen bizonyítható, ezért csak látens esetekről beszélhetünk. A Fidesz képviselőjének törvénymódosítása alaposan megnehezítené azok dolgát, akik így kívánnak haszonra szert tenni. Elfogadás esetén ugyanis - a becsérték jelenlegi egynegyedes limitárához képest - csak a becsérték háromnegyedét elérő ajánlattal lehetne megszerezni legolcsóbban az árverésre került ingó vagyontárgyat.

– Az Alkotmányügyi bizottság tárgysorozatba vette, (2008.03.10.), ennél tovább azonban nem jutott.

+

Egyes banki szolgáltatásokkal kapcsolatos törvényi rendelkezések fogyasztóvédelmi célú módosításáról

Koszorús László, Szijjártó Péter, Ágh Péter, Cser-Palkovics András, Erdős Norbert, Nyitrai Zsolt

Benyújtva: 2007.10.15.

Szomorú tapasztalat: a hitelfelvételkor a banki ügyfelek sokszor nincsenek tudatában, hogy milyen terhet, milyen kockázatot vállalnak magukra. Az indítványt beterjesztői szerint, szükséges lenne a hitelfelvevőket külön nyilatkozatban is tájékoztatni a hitel kockázatairól és valamennyi költségéről. Mindezek mellett elkerülhetetlennek tartják az indokolatlanul magas hiteldíjak maximalizálását is. A jövőben kötendő szerződéseknél szükséges lenne előírni, hogy a szerződések előzetes teljesítésére mindig legyen lehetőség! A javaslat szorgalmazza továbbá: törvénnyel kell kötelezni a bankokat szociális számlacsomag létesítésére, amely az alapszolgáltatásokat (folyószámla, havi értesítés, bankkártya) ingyenesen tartalmazza! Jogszabályban kell korlátozni a bankkártya-terminál üzemeltetői és a kereskedői jutalékát is.

– Kétszer tárgyalhatta volna már a T. Ház, ha a napirendre tűzését a liberális és szocialista padsorokban le nem szavazzák.

+

Egyes, a kulturált vasúti személyszállítást szolgáló törvényi rendelkezések módosításáról

Ágh Péter, Bagi Béla, dr. Braun Márton, Farkas Sándor, Gógl Árpád, Koszorús László, Szatmáry Kristóf, Szijjártó Péter, Navracsics Tibor

Benyújtva: 2007.05.15.

A javaslat célja, hogy „legalább" három területen mozdítsa elő a vasúti közlekedés kulturáltabbá tételét, a személyszállítás nyugat-európai színvonalhoz történő közelítését. Előírja az online jegyvásárlás biztosítását, kötelezi a minisztert a tisztasági szabályok rendeleti szabályozására, és hatáskört biztosít a közegészségügyi hatósági (ÁNTSZ) ellenőrzésre. Európai példa (Bajorország) alapján, szigorú kártérítési szabályokat állapít meg a vonatkimaradások és a késések megakadályozása érdekében.

– AZ MSZP–SZDSZ páros 10-szer már megakadályozta, hogy tárgyalhassa a T. Ház. Következhet a tizenegyedik...

+

A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról

Fónagy János, Márton Attila

Benyújtva: 2007.04.24.

A javaslat szorgalmazza: a légi járművet - különösen lakott hely közelében és éjszaka - úgy kell üzemeltetni, hogy a zajterhelés a külön jogszabályban meghatározandó mértéket ne haladja meg. A hangrobbanás káros hatásainak elkerülése céljából a hangsebességet csak külön jogszabályban meghatározott légtérben és magasságban legyen szabad átlépni. A repülőtér környezetét a repülés káros hatásaival szemben kímélő eljárásokat és a környezet védelme érdekében szükséges intézkedéseket a miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel, továbbá a környezetvédelemért felelős miniszterrel együttesen rendeletben határozza meg.

– Eddig, 14-szer akadályozták meg a kormánypártok, hogy tárgyalhasson róla a T. Ház.

+

A budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal megépítésének állami támogatásáról szóló 2005. évi LXVII. törvény módosításáról

Kupper András, Fónagy János

Benyújtva: 2006.11.18.

A Fidesz képviselői a Budaörsi úti virágpiacig meghosszabbítanák a budapesti 4-es metró nyomvonalát. Érvük: a Budaörsi út - Gazdagrét - Virágpiac szakasz elkészítése Budapest, agglomerációja és az egész 4-es metró projekt szempontjából létfontosságú. A szabad területeken kialakítható P+R parkolók lehetővé tennék, hogy az autósok nagy számban hagyják gépjárművüket a városhatár közelében, csökkentve ezzel a terhelést a Budaörsi úton, a Hegyalja úton, az Alkotás úton és az egész belvárosban. A virágpiaci hosszabbítás nélkül erre nincs mód!

– 24-szer száműzte a tárgyalandók közül az MSZP-SZDSZ duó.

+

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról

Ékes József, dr. Kontrát Károly, dr. Répássy Róbert

Benyújtva: 2006.06.30.

2006-os választások tapasztalatait elemezve a láncszavazásra és az igazolással történő szavazásra az Országos Választási Bizottság (is) kifejezetten felhívta a jogalkotó figyelmét. A javaslat ezeket a hiányosságokat kívánja orvosolni. 

– Az MDF–SZDSZ-MSZP trió eddig négyszer akadályozta meg a napirendre tűzését. 

+

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. LXIV. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról

Farkas Flórián, Németh Zsolt

Benyújtva: 2006.06.30.

A javaslat célja hogy az önkormányzati választások során a kisebbségek képviseletére vonatkozóan új, demokratikusabb szabályok „kerüljenek alkalmazásra." 

– Eddig ötször utasította el a Tisztelt Ház. Legutóbb még az MDF is ellene voksolt. Szebb napokra ezután sem számíthat.

 Bartha Szabó József