Miért nem folytatódik a 86-os út építése?

IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): – A 86-os út négysávosítása a régió egyik legfontosabb beruházása Szombathely és környéke számára. Naponta közel háromezer kamion halad át a településeken, ezzel az ország egyik legleterheltebb útvonala. A településeket elkerülő négysávos út Győr-Szombathely közötti szakaszát évtizedek óta várják az ott élők. Az útnak Vas megyében két szakasza készült el, az előző ciklusban a váti és a szelestei elkerülő. A Szombathely-Vát elkerülőt összekötő szakasz kivitelezése a Bajnai-kormány idején elkezdődött, azonban a munkálatokat félbehagyták 2010 őszén. A fővállalkozó levonult, az építkezés maradványait - több tervezett felüljáró beton lábazatát - maga mögött hagyva.

–Államtitkár úr 2010 novemberében azt mondta, hogy a kivitelezés átmenetileg állt le, a beruházó NIF Zrt. már megtette a szükséges előkészületeket, egyidejűleg haladéktalanul megkezdték egyezetésüket a szükséges megoldásokról. Fél éve még kis csúszásról beszélt, a kivitelezés azonban azóta sem folytatódott. A szombathelyiek el is nevezték a város határában található torzókat szombathelyi Stonehenge-nek. (Az álló kőcsoportot nevezték el Stonehenge-nek, illetve „Függő kövek”-nek, a középkori írók pedig az "Óriások táncának" hívták. ... Stonehenge hatalmas kőtömbökből álló építészeti csoda, a modern világ számára örök rejtvény. A tudósokat évszázadok óta foglalkoztatja a kövek múltja, és bár a lelőhely misztikus vonatkozásait senki nem vitatja, a valódi rendeltetése máig tisztázatlan. - Szerk.) A turisztikai látványosságra nemrég figyelemfelkeltő táblát is elhelyezett a szombathelyi Societas, felhívva a döntéshozók figyelmét a problémára.

–Államtitkár úr! Fölöttébb aggasztja a Vas megyeieket, hogy néhány kormánypárti politikus akként nyilatkozott a sajtónak, hogy a 86-os út fejlesztése szocialista tévút, amely megfogalmazásuk szerint főleg az osztrák érdekeket szolgálja. Kérdezem:

• Mikor folytatódik végre a 86-os út beruházása?
• Mikor folytatódnak a Szombathely-Vác szakasz kivitelezési munkálatai?
• És mikor kezdődhet végre el a hiányzó Szeleste-megyehatárt összekötő szakaszok kivitelezése?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A 86-os számú főút Szombathely-Vát szakasza a távlati M86-os autóút részeként kétszer kétsávos forgalmi sávos nyomvonalon épül ki, reményeink szerint 9,2 kilométer hosszon.  A beruházó NIF Zrt. a kivitelezési szerződést 2009 júliusában a közbeszerzésen nyertes NVE Szombathely 86 Konzorciummal kötötte meg, amelynek vezető cége a Nemzetközi Vegyépszer Zrt. volt. A közel 4 milliárd forintos építési szerződés befejezési határideje eredetileg 2011. július 29. lett volna. A vállalkozó a tényleges helyszíni építési munkákat késéssel, tavaly április 1-jével kezdte meg. A munkavégzés nélkül eltelt 8 hónap mintegy fele a vállalkozó hibájára vezethető vissza, a másik fele, kis jóindulattal, az időjárásnak tudható be.

– Az azóta is akadozó építkezés miatt a megbízott független mérnök és a beruházó NIF több esetben a szerződés szerinti teljesítésre szólította fel a vállalkozót, aki végül a munkaterületről egyoldalúan levonult, a munkavégzést beszüntette.  A NIF Zrt. a Vegyépszer Zrt. átalakulása révén létrejött és a kivitelezés jogutódjaként megnevezett Magyar Nyugat-Út Kft. felé is felhívást intézett a szerződéses kötelezettségek teljesítésére. Június 6-án a cég bejelentette, hogy fizetési kötelezettségeit nem tudja teljesíteni. A NIF Zrt. a vállalkozó bejelentése alapján a szükséges lépéseket megteszi a konzorciumi partner és a jogelőd Vegyépszer Hungária Zrt. felé, a jogszabályban foglalt felelősségükre hivatkozva.

– Az eredeti határidőhöz képest mindenképpen csúszás várható. Az út megépítése csak az időigényesebb megoldás, új közbeszerzés kiírása útján biztosítható. A kialakult körülmények miatt jelenleg nem határozható meg a beruházás befejezésének pontos határideje. Arra törekszünk, azonban hogy az útszakaszt 2013 közepére mindenképpen használatba vehessék.

Ugye, nem igaz, hogy a Fidesz-KDNP-hatalom átjátszani készül újabb MÁV-vonalakat a GYSEV-nek?

KORONDI MIKLÓS ((Jobbik): – Sajátságos helyzet alakult ki a magyar-osztrák határon akkor, amikor a magyarság számára megengedett egyetlen népszavazás eredményeképpen Sopron mégis magyar város maradt. Hogy mennyire nehéz helyzetbe, arról nekünk, magyaroknak igencsak alapos ismereteink vannak. E város kivételével valamennyi határ menti vasútvonalunk a szomszédos országok határain belülre került. Vigasz számunkra, hogy az egyébként is elnyomott honfitársaink legalább saját vasutunkon utazhattak, de azt a kárt, amit a magyar terület a határmente, a vasút, így a gazdasági vérkeringésbe való bekapcsolódás hiánya miatt elszenvedett, azt a kárt, azt a visszaesést az ország a mai napig sem heverte ki. Nagyon nagy veszteség számunkra, hogy területünkkel, népünkkel, gazdasági potenciálunkkal együtt vasútjainkat is elvették tőlünk azok az országok, amelyeknek egyes politikusaink ma is kegyeiket keresik. Igen elvették, mégis, mennyivel más ez, mint az, hogy odaadtuk! Ám, ez a szégyen is megesett velünk!  A kétes dicsőségű Gyurcsány-kormány újabb vasútvonalat adott át a már szoclib Strabag által is tulajdonolt GYSEV-nek. Szégyen, de mi mást várhattunk volna tőlük?

–Államtitkár úr! Olyan hírek keringenek, hogy az önmagát rendszerváltónak, forradalminak nevező, a magyar nép érdekeinek szolgálatát naponta hangoztató Fidesz a MÁV hálózatának újabb vonalait tervezi átjátszani a GYSEV-nek. Azt tervezi, hogy kiemel újabb vasútvonalakat a magyar parlament ellenőrzése alól, mint tette az épp lezárult MÁV-vizsgálat alapján elődje, a szoclib hatalom. Kérdezem tehát:

• Ugye, nem igaz, hogy a Fidesz-KDNP-hatalom viselkedése a magyarsággal szemben ugyanolyan, mint volt az SZDSZ-MSZP-é a magyarság ellen?
• Ugye, nem igaz, hogy a Fidesz-KDNP-hatalom átjátszani készül újabb MÁV-vonalakat a GYSEV-nek?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A GYSEV Zrt. Magyarországon a magyar jogszabályoknak megfelelően bejegyzett társaság: 65,6 százaléka a magyar állam tulajdonában van, az osztrák államnak 28,3, a Strabagnak mindössze 6,1 százalékos tulajdonrésze van a vállalatban. A vasúti hálózat és tevékenység nyilvántartási és pénzügyi szempontból egy magyar és egy osztrák üzemre különül el. A közforgalmú pályahálózat nem a MÁV-é vagy a GYSEV-é, hanem a magyar állam tulajdona, egyes részeit a vasúttársaságok vagyonkezelésbe kapták.

– A nemzeti vagyongazdálkodás egyik stratégiai célkitűzése az állami vagyon gyarapítása, az állami feladatellátás színvonalának emelése a társadalmi szükségletek minél magasabb kielégítése céljából. A GYSEV Zrt. a magyar gazdaság hosszú távú érdekeit szolgáló, számos előnnyel járó fejlesztési tervet dolgozott ki. A társaság az elmúlt években bizonyította, hogy nagy értékű beruházásokat megfelelő színvonalon és ütemezésben képes végrehajtani. Mindezek figyelembevételével hozott a fejlesztési miniszter döntést arról, hogy a nyugat-magyarországi vasúti pályahálózat egy kisebb része a GYSEV Zrt. vagyonkezelésébe kerüljön. Közös munkacsoportok gondoskodnak arról, hogy az előzetesen meghatározott feltételek a folyamat során érvényesüljenek. A pályahálózat tulajdonosa továbbra is a magyar állam marad, és a pályahálózatra fordított beruházás is a magyar állam tulajdonába kerül. A döntés lehetővé teszi a 2009 decembere óta szünetelő személyforgalom újraindítását a Körmend-Zalalövő vonalszakaszon.

–A kormány a Széll Kálmán-tervben foglaltak szerint alakítja át a közösségi közlekedés teljes rendszerét. Változások várhatók a vasúti infrastruktúra kezelésében, így a hagyományosan kizárólagosan MÁV-ban történő gondolkodást is át kell értékelni. Megjegyzem: mindezek végrehajtása akkor lehetséges, ha a MÁV az érdekképviseletekkel, üzemi tanácsokkal is megtárgyalja a tervezett változásokat.

Miként segítik az integrált közösségi és szolgáltató terek a kistelepüléseken élő fiatalok mindennapjait, és milyen garanciák biztosíthatják a szolgáltató központok hosszú távú működését?

STÁGEL BENCE (KDNP): – Még az Új Magyarország vidékfejlesztési program keretében írták ki az integrált közösségi és szolgáltató terek létrehozására irányuló pályázatot. Célja olyan szolgáltató központok kialakításának támogatása volt, amelyek többek közt szakmai, módszertani támogatást nyújtanak az adott kistelepüléseken zajló ifjúsági munkához. Örvendetes tény, hogy idén országosan több mint 300 közösségi tér kezdte meg működését a pályázati kiírásnak megfelelően az 5 ezer fő alatti kistelepüléseken. Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek kötelező feladatvállalásához kapcsolódóan kiemelt célként kezelik a vidéken élő fiatalok közösségeinek generálását, azok fejlesztését, így különösen a hátrányos helyzetű régiókban élő fiataloknak közművelődési és ifjúsági programok szervezését, ifjúságfejlesztési folyamatok elindítását, ifjúsági információs pontok működtetését.

– Államtitkár úr! A mindenkori kormányzat kiemelt feladata kell hogy legyen a kistelepüléseken élő tehetséges fiatalok képesség- és készségfejlesztése, a vidéki létből eredő esetleges hátrányos helyzetük kompenzációja, valamint az egyéni tisztességes megélhetésük elősegítése! Jövőbeni boldogulásához elengedhetetlen a megfelelő színvonalú és hosszú távon működtetett közösségi terek, szolgáltató központok működtetése. Ismerve azonban a kistelepülések rossz anyagi helyzetét, kérdezem:

• Miként segítik ezek az integrált közösségi és szolgáltató terek a kistelepüléseken élő fiatalok mindennapjait?
• Milyen garanciák biztosíthatják a szolgáltató központok hosszú távú működését?

+

V. NÉMETH ZSOLT, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: - Képviselő úr! Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Terekre vonatkozó nyertes pályázatok száma 635 darab, amelyből 147 a leghátrányosabb helyzetű kistérségekre esik. A program célja a helyi közösségi tér, a helyi civil ház létrehozásán túl egyéb szolgáltatások biztosítása. A szolgáltatás célcsoportja a 12-29 éves korosztály, amelybe nemcsak a településen élő, hanem az ott tanuló, illetve a térségben élő fiatalok is beletartoznak. A program újszerű finanszírozási formát is jelent: az infrastrukturális fejlesztés magában foglalja a működés megkezdését követően az első 3 évben nyújtandó működési támogatást, a fenntarthatóság biztosítása érdekében.

– Az IKSZT működtetésére elszámolható kiadás a működés első évében 3,2 millió, a második évben 2,2, a harmadik évben 1,1 millió forint lehet. A közösségi szolgáltató terek fenntartását a nyertes önkormányzatoknak vagy más pályázóknak kell biztosítaniuk. Ezt segíti az is, hogy az IKSZT-ben lehetőség van a vállalkozói terek, üzleti szolgáltatások kialakítására, ezáltal a bevételszerző képesség növelésére, szolgálva ezzel az IKSZT-k hosszú távú működését.

Mit kíván tenni a kormány a népegészségügyi tevékenység fenntartható finanszírozásának biztosítása érdekében?

JÁNOSINÉ DR. BENE ILDIKÓ (Fidesz): – Mindannyiunk számára ismert, hogy ma a magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban is igen kedvezőtlen. Tudjuk, hogy az országunk gazdasági fellendülése a záloga annak, hogy az egészségügyre jutó források mértéke növekedjen. A Semmelweis-tervben az alternatív forrásteremtés eszközeként megjelent a népegészségügyi termékdíj bevezetése, amely azokat az orvosilag bizonyítottan egészségkárosító termékcsoportokat érintené, amelyek fogyasztása olyan mai népbetegségekhez vezet, mint az elhízás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás. A termékdíj bevezetése két fontos célt szolgálna: egyrészt ösztönözné a társadalmat az egészségesebb élelmiszerek vásárlására, másrészt pedig pluszforrásokat biztosíthatna az egészségügyben dolgozók bérrendezésére. Kérdezem:

• Mikortól jelente pluszforrást a népegészségügyi termékdíj az egészségügyi ágazat számára, milyen termékcsoportokat érint?
• Hogyan kívánja a kormány biztosítani a népegészségügy fenntartható finanszírozását?

+

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztérimi államtitkár: – Tisztelt képviselő asszony! A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban valóban rendkívül kedvezőtlen, jelentősen elmarad attól, amit társadalmi-gazdasági fejlettségünk általános szintje lehetővé tenne. Az elmúlt évtizedekben az egészségpolitika mozgástere nagyon leszűkült.  A népegészségügyi termékadóról szóló törvényjavaslat célja éppen ezért az, hogy az egészségügyre fordítható források bővüljenek.

– Fontos célkitűzés, hogy az élelmiszerpiac kínálata az egészséges táplálkozás irányába változzon, illetve az élelmiszer-gazdaság szereplőit ilyen termékek előállítására ösztönözze. Mindezt segíti, ha az új bevételi forrás olyan termékadóból ered, amely azon termékek forgalmazását terheli, amelyek fogyasztása bizonyítottan egészségügyi kockázatot hordoz.

E tekintetben egészségkockázati tényezőt jelent a termékek jelentős cukor-, illetve sótartalma, továbbá bizonyos magas cukortartalmú termékek koffeintartalma. Adóköteles terméknek minősülnek az előre csomagolt termékek is, mint például az üdítőital, az energiaitalok, a cukrozott készítmények, a sós snack vagy az ételízesítők.

– A népegészségügyi termékadóra vonatkozó szabályozás 2011. szeptember 1-jén lép hatályba, amennyiben az Országgyűlés elfogadja. A javaslat szerint a népegészségügyi termékadó a központi költségvetés bevételét képezi, a meghatározott termékkörre kivetett tételes adó esetén a becslések alapján számított többletbevételként összesen mintegy 20 milliárd forint adódhat. A népegészségügyi termékadóból származó bevételek mellett az Új Széchenyi-terv is lehetővé teszi a közeljövőben számos népegészségügyi fejlesztés elindítását.

Mi marad a magyar tudományból, elűzik a fiatal kutatókat is?

OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): – A magyar tudomány nagyjából úgy járt a Fidesszel, mint az egészségügyi, az oktatási és a szociális ágazat. Az egymást követő megszorító csomagokkal újabb és újabb szeleteket hasítottak el a támogatásból. Sokatmondó, hogy a tudományügynek nincs egyértelmű felelőse, - egyszerre három miniszterhez tartozik. A decemberben elfogadott idei költségvetés vesztese az akadémiai kutatóhálózat. Ezek után következtek februárban a zárolások.

– Államtitkár úr! Uniós vállalásunk, de nemzeti érdekünk is, hogy a kutatás-fejlesztés GDP-arányos részesedése nőjön. Az MTA mellett a tudomány és a kutatás másik fellegvára az egyetem. A felsőoktatás a Széll Kálmán-tervvel kapta meg a megszorító kegyelemdöfést!  A hallgatók mellett ennek a kutatók is áldozataivá váltak. A kormány mintha nemcsak a fiatal orvosokat, de a fiatal tudósokat is el akarná űzni az országból. A Lendület-program fájától, presztízsprojektjétől a kormány nem látja az erdőt. A Lendület néhányakat támogat sok pénzzel, miközben a tehetséges, fiatal kutatók sora hagyja el az országot, hiszen a fiatal kutatók költségvetési sorának végösszege egynegyedére zsugorodott, miközben lázas intézmény-összevonósdi zajlik az Akadémián: a zenetudományt például összevonják a régészettel. Ezzel Magyarországból a világ egyik leginnovatívabb nemzetévé válhatunk. Megértjük: szégyellik elmondani, és eltitkolják. De még szégyenletesebb az, ha most sem kapunk választ.

• Mennyivel kurtították meg a kutatóintézetek és az OTKA költségvetését?
• Mi marad a magyar tudományból?
• Elűzik a fiatal kutatókat is?
• Mit tesz a magyar kormány a tudományért, azon túl, hogy fontosnak tartja?

+

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: - Képviselő asszony! Önt hallgatva a szabad demokrata képviselők alakja rémlik fel! Ön már szinte úgy beszél, mint az önök liberális elődei, azaz állít valamit - például, hogy a kormány el akar űzni embereket az országból -, ami persze nem igaz! Ön is jól tudja, hogy Gyurcsány Ferenc szólította fel a magyar fiatalokat, hogy menjenek külföldre. Úgy látom, önt nem érdekli az igazság, és így nyilvánvaló csúsztatásból vonja le a következtetéseit. Csakhogy: téves állításból csak tévedés következhet! Az ön állításával szemben az az igazság, hogy a nemzeti együttműködés kormánya a készülőben lévő új felsőoktatási törvénykoncepcióban azt fogalmazza meg, hogy az egyetemek kutatóbázisait erősíteni kell.

– Képviselő Asszony! Ön azt állítja, hogy a kutatók is a zárolások áldozataivá váltak. Ezzel szemben az az igazság, hogy a Magyar Tudományos Akadémia idei költségvetésében az OTKA és a Lendület-program költségvetését egyáltalán nem érintették az elvonások, sőt az ön állításával ellentétben a Lendület-program költségvetése idén - kiterjesztve az egyetemekre is - 600 millió forinttal nőtt. Ön azt is állítja, hogy a Lendület-program csak néhányakat támogat sok pénzzel. Ezzel szemben az az igazság, hogy a Lendület-program önálló kutatócsoport alapítására ad lehetőséget. A nyertesek nem csupán személyükben kapnak kiemelt támogatást, hanem maguk köré gyűjtik a téma legkiválóbbjait.

– Képviselő Asszony! Remélem, hogy sem ön, sem az LMP nem akar az SZDSZ útján járni, de ha az SZDSZ útján jár, akkor nem lehet más a politika, mint az SZDSZ-é volt, - melyek szomorú eredményével viszont mindannyian tisztában vagyunk! 

Hogyan állítaná meg a kormány az agyelszívást és a kivándorlási katasztrófát?

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): – Magyarország ma kétségkívül egy többszörös csapdahelyzetben vergődik, melynek egyik alapeleme a népesedési katasztrófa. Ezzel párhuzamosan okoz óriási gondot, hogy a csonka-Magyarországon belül népességrobbanás is bekövetkezik a cigányság köreiben. Magyarország társadalmi katasztrófával fenyegető legnagyobb veszélye most mégis az elvándorlás, melynek jelei folyamatosan tetten érhetőek, legyen szó rezidensekről, ápolókról vagy szakmunkásokról. Hangsúlyozandó: mindez olyan időben történik, amikor a járulékfizetők lázadása előtt állunk, egyre nehezebben fenntartható a nyugdíjrendszer és a szociális háló. Az elvándorlás megállítása a legsürgősebb feladat volna, a cselekvési tervek kimunkálása mégis várat magára. Ezért adódik a kérdés:

• Mit képes és mit hajlandó a kormányzat megtenni a rezidensek, az ápolók, a szakmunkások itthon tartásáért?
• Hogyan kívánja megelőzni azt a helyzetet, hogy 30-40 év múlva Magyarországon a szociális rendszeren élősködő kisebbségi és roncstársadalmi rétegek álljanak szemben egy olyan elidősödött társadalommal, amely már nem képes ellátni, eltartani őket?
• Milyen cselekvési tervvel rendelkeznek ezt illetően?

+

SZATMÁRY KRISTÓF, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Én is azt gondolom, hogy az olyan ország, amely nem tudja otthon tartani a fiatalokat nem képes hosszú távon fennmaradni. A magyar fiatalok itthon tartása több mint nemzetpolitikai cél. A kormányzat alapvetően eltökélt abban, hogy Magyarországot e negatív vízió alól mentesítse, és ezt több úton is próbálja elérni. Gondolok itt például az egykulcsos adórendszerre, a „többet dolgozol, ez megéri” elv érvényesülésére vagy az adórendszerben a gyermekek elismerésének kérdésére. A munkahelyteremtésben is fontos lépéseket tett a kormányzat, és kíván tenni a jövőben is. Értelemszerűen a rezidensek kérdését is meg kell oldani. Eltökéltek vagyunk, ellentétben a korábbi szocialista-liberális kormányzással, nem elküldeni, hanem hazahívni szeretnénk a fiatalokat.

– Képviselő Úr!  Azért a figyelmébe ajánlanám: Magyarország még mindig az egyik legalacsonyabb az elvándorlási arány, főleg a környező országok, Romániához, vagy Lengyelországhoz képest. Ismerjük a problémát, és megpróbáljuk kezelni, mert nem az a célunk, hogy bárki is elmenjen tőlünk!

A kormány legfontosabb gazdaságösztönző eszköze a festőecset?

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): - Az Európai Unió fejlesztési forrásainak felhasználásában a 2010-es kormányváltásig élen jártunk az új tagállamok között. Ez a helyzet mára megváltozott. Ma már, minden számottevő szakértő jóindulattal is, a középmezőny aljára sorol bennünket. A kormányváltást követő haszontalan politikai felülvizsgálatok, az intézményrendszer felforgatása, a döntések elhúzódása bizony sok kárt okozott. E sajnálatos állapotnak számos következménye van. Ezek közül is a legfontosabb az országban a belső fogyasztás csökkenése, amit jól jellemez az állami intézményrendszer számláinak a kisvállalkozások felé való tartozása és ki nem fizetése.

- Államtitkár úr! Önök gerjesztik a lánctartozást, így vállalkozások ezrei jutnak csődbe a sokmilliárdos tartozások miatt. Mindeközben a hazai finanszírozás csak az „f” betűsökre vonatkozik, a focira, a fogorvosokra és a festőkre. Azokra a festőkre, akik nagy tételben festik át az előző kormány kék színű tábláit zöld színűre. Mérhetetlenül sok kárt okoztak egy esztendő alatt. Kiderült, hogy az önök által vállalt 1 millió új munkahely 80 százalékát közmunkatáborban, nyugdíjas rendőrök felügyelete alatt tudják megvalósítani.

- Összességében tehát megállapíthatjuk: a gazdaság rosszabbul működik, mint valaha! Néhány évvel ezelőtt a Gyurcsány-kormány bevezette a zéró tolerancia elvét az ittasan száguldozókkal szemben. Jelzem: most pedig a kis- és középvállalkozások a Fidesz-kormánnyal szemben vezették be a záró tolerancia elvét. Felteszem a kérdést:

• Miért a festőecset a kormány legfontosabb gazdaságösztönző eszköze?
• Miért gondolja a kormány, hogy napi négy óra munkáért egész hónapra 23 ezer forintot lehet fizetni?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: - Képviselő úr! Ön makacsul kérdez, én makacsul válaszolok. Kormányra kerülve azt ígértük, hogy az uniós támogatási rendszert hatékonyabbá és gyorsabbá tesszük. A vállalást teljesítettük. A kifizetések heti átlaga a korábban jellemző 5,5 milliárd forintról 14 milliárd forintra növekedett. Míg a kormányváltásig csupán 1,6 milliárd eurót sikerült Brüsszelből lehívni, az elmúlt időszakban ezt az arányt több mint a kétszeresére növeltük, 2011. május 1-jén már 3,3 milliárd euró, a teljes keret 14 százaléka volt a Bizottságtól lehívott források összege. Ezzel a teljesítménnyel a hatodik helyen állunk a tagországok rangsorában.

– A hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokat előtérbe helyező megközelítés egyértelműen tetten érhető a gyakorlatban is: az Új Széchenyi-terv indulása óta benyújtott közel 4300 pályázat mintegy háromnegyede tőlük érkezik. A következő négy hétben 24 új, többségében a vállalkozásfejlesztési programhoz tartozó pályázati kiírás indul mintegy 90 milliárd forintos keretösszeggel. A hatékonyságot bizonyítja, hogy kormányzásunk alatt havi átlagban több projektről született támogatói döntés és több támogatási szerződést írtak alá, mint a megelőző 41 hónapban összesen. Az Új Széchenyi-terv elmúlt hónapokban beérkezett pályázatairól közel 950 esetben támogatási döntés született, összesen 33,5 milliárd forint összegben.

- Képviselő úr! Nem én, hanem a számok cáfolják tehát a képviselő úr állításait! Azt bizonyítják, hogy állításával ellentétben nem volt haszontalan a támogatási rendszer átalakítása, a kifizetés üteme gyorsult. Arról tanúskodik, hogy a magyar gazdaság hosszú évek után végre ismét növekedési pályára állt.