A héten sem fukarkodtak a kérdésekkel a képviselők. Egyszerű műfaj: elmondják, felolvassák, a válaszokat meghallgatják.  Csendesen üzentek az új és a régi kormány jeleseinek. Minden párt elégedetten megtapsolta a maga szószólóját.

A saját klientúrájához tartozó spekuláns tőkés csoportokat kívánták előnybe részesíteni!

BUDAI GYULA (Fidesz): – A Gyurcsány-Bajnai-korszak kormányai az állami földek hasznosítása során azt a gyakorlatot alakították ki, hogy az eladásra, illetve a haszonbérletre felkínált földterületeket nem helyrajzi számonként, hanem nagy egységben összevonva, több száz vagy akár több ezer hektáros csomagban hirdették meg eladásra, haszonbérbe adásra, és a kikiáltási ár akár milliárdos nagyságrendet is elérhetett. Ennek következtében azok a gazdák, akik a felkínált földterületekből gazdaságuk szomszédságában lévő kisebb földrészleteket szerettek volna megszerezni, teljesen eredménytelenül pályáztak, hiszen csak akkor tudták volna a gazdaságuk földalapjának kiegészítéséhez szükséges területét megszerezni, ha az egész meghirdetett értékesítési egységre tettek volna ajánlatot. Ebből a gyakorlatból is világosan látszott, hogy a szocialista-szabad demokrata kurzus a saját klientúrájához tartozó spekuláns tőkés csoportoknak kívánta előnybe részesíteni! Miniszter Úúr!

• A nemzeti együttműködés kormánya kíván-e ezen a családi gazdaságokat sújtó, a földhöz juttatás esélyeit minimalizáló káros gyakorlaton változtatni?

FAZEKAS SÁNDOR, (vidékfejlesztési miniszter): – Egyetértve képviselő úrral, magam is durván gazdaellenesnek ítélem azt a korábbi gyakorlatot, amelyet az MNV Zrt. és annak Nemzeti Földalap Kezelő Szervezete kialakított. Az értékesítési egységek gyakorlata világosan mutatja az előző kormány tőkés spekulációt segítő szemléletét és azt a törekvést, hogy a családi gazdálkodási modellt és magukat a gazdákat ellehetetlenítse, őket a tőkés spekuláció útjából eltávolítsa.

– A nemzeti együttműködés kormánya ezt a káros gyakorlatot felszámolja. A vidékfejlesztési tárca a jogi környezet átalakításával a Nemzeti Földalapot saját hatáskörébe vonja, és a család- és vidékbarát agrárpolitika új értékrendjének megfelelően a földhöz jutás feltételeit alapvetően megváltoztatjuk. A felszabaduló földeket mindenekelőtt a helyben lakó gazdálkodó családokhoz és gazdálkodni szándékozó, letelepedni kész és több gyermek felnevelését is vállaló fiatal párokhoz irányítjuk. Erre vonatkozóan nemzeti programot dolgozunk ki. Az előkészítő munka megkezdésére utasítást adtam, miután a kormány ezeket az elképzeléseket legutóbbi ülésén határozott támogatásáról biztosította.

Hogyan kívánnak segíteni?

KALMÁR FERENC ANDRÁS (KDNP): – Az egész országot megrázták az eltelt időszak drámai történései, az árvízi katasztrófa, az árvíz sújtotta településen élő emberek küzdelme és tragédiája. A víz elvitte szinte mindenüket.

• Milyen segítséget lehet nyújtani azoknak, akik néha egy élet munkájával épített, gondozott házat látnak vízzel elárasztani és szemük előtt összeomlani?
• Meddig maradhatnak az ideiglenes szálláson?
• Mi lesz velük azután, hogy levonul az ár?
• Mit fognak enni?
• Hogyan fognak ruházkodni?
• Hol fognak lakni, ha már arra sem volt keresetük, hogy biztosítást fizessenek?
• Ki karolja fel őket?
• A kormányzati intézkedések és szolidaritás mellett hogyan kíván segíteni a Vidékfejlesztési Minisztérium az árvíz miatt nehéz helyzetbe jutott embereken?
• Az idei árvíz károsultjainak nyújt-e majd humanitárius segítséget a vidékfejlesztésért nem csupán nevében felelős tárca?

FAZEKAS SÁNDOR (vidékfejlesztési miniszter): – A kormány minden segítséget megad az árvízi védekezéshez, a helyreállításhoz. A kártalanításról hamarosan kormánydöntések is születnek. A Vidékfejlesztési Minisztérium is azonnali gyűjtést kezdeményez az árvízkárosultak részére. A pénzbeli támogatás, ruha, tartós élelmiszer, fertőtlenítő- és tisztálkodószer gyűjtésére irányuló akció eredményeképpen befolyt adományokat a lehető leghamarabb szeretnénk eljuttatni a rászorulókhoz. Felhívásunk a minisztérium, a háttérintézményeink munkatársai, az agráriumban tevékenykedő társadalmi szervezetek és agrárcégek körében került meghirdetésre, de számítunk mindenkinek a segítségére. A pénzbeli adományokat egy elkülönített számlára lehet eljuttatni, a részleteket a minisztérium honlapján is el lehet olvasni. Biztos vagyok abban, hogy egy ilyen akció sokak számára segítséget nyújthat, hogy házát újraépíthesse, legyen újra bútora, tudjon mit enni, legyen ruházata, és így tovább, hiszen rengeteg személyes érték ment tönkre ebben az árvízben. Segítsük a károsultakat - erre kérek én is mindenkit!

Népességfogyás megállítása és megfordítása...

VARGA LÁSZLÓ (MSZP): – A KSH adatai alapján 2010 első negyedévében a halálozások száma 33 254 volt, ami 6,7 százalékos csökkenést jelent a 2009. január-márciusihoz képest. A természetes fogyás 9721 fő volt, ez 2237-tel kevesebb az egy évvel korábbinál. A nemzetközi vándorlás figyelembevételével becsült népességszám az időszak végén 10 millió 7 ezer fő volt. Elmondható tehát: a lélekszámcsökkenés üteme csökkenő volt az elmúlt évek eredményei miatt. Kérdezem, az előző évek tevékenységének továbbépítése kapcsán:

• Milyen további kormányzati lépésekkel kívánja megállítani a népességfogyást a kormány, illetve hogyan kívánja ösztönözni a gyermekvállalást?

SOLTÉSZ MIKLÓS (nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár): – Valóban, az ország egyik, talán legégetőbb problémája a demográfiai helyzet kérdése, és valóban igaz az, hogy sajnálatos módon valószínűleg ebben az évben a 10 milliós küszöböt meg fogja haladni lefelé az ország népességszáma. Azt gondolom, ez katasztrofális. Ez azt az üzenetet hordozza nekünk, hogy mindenképpen a családpolitika, a családtámogatási rendszer kell hogy legyen az egyik legfontosabb teendő a jövőben.

– Az elmúlt években a családpolitika nem volt eléggé ösztönző, és azt kell mondanom, hogy nem volt kiszámítható. Ha kiszámítható családpolitikát indít el egy ország, és ezt egyébként évről évre, és azt a kormányzati ciklusról kormányzati ciklusra az egymást váltó kormányok betartják, akkor annak az az eredménye, ami Franciaországban is tapasztalható, hogy a gyermekszám növekszik. A kiszámítható, ösztönző családpolitikát tervezünk, amelynek csak egy része a családi pótléknak az emelése, csak egy része a gyes három évre történő visszaállítása. Azt gondolom, mindenképpen fontos a munkahelyteremtés, fontos az otthonteremtés és sok más olyan, amely kiszámíthatóságot és ösztönzést ad a fiataloknak.

Fontosnak tartják a szabadidősport-tevékenység biztosítását?  

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): – Hazánkban az európai átlaghoz képest, ami 25-30 százalék, csupán a lakosság 9 százaléka sportol rendszeresen, a szív- és érrendszeri betegségekben viszont a világ élvonalába tartozunk. Ezen negatív tendencia ellen leghatékonyabban a sportolás népszerűsítésével és kifejezetten a szabadidősport lehetőségeinek minél szélesebb körű megteremtésével harcolhatunk. Kérem önt, hogy végeztessen el egy mindenre kiterjedő felmérést a magyarországi sportcélú létesítmények helyzetéről és kihasználtságáról. A  felmérés birtokában dolgozzunk ki egy olyan programot, amely lehetővé teszi, hogy minél több ember sportolhasson.

– Első lépésként javasolnám, vizsgáljuk meg a Puskás Ferenc Stadion szabadidősport célú kihasználásának lehetőségeit. A legelemibb és legegyszerűbb sportolási forma a futás, amelyhez e létesítmény is igénybe vehető lehetne. Véleményem szerint a Puskás Ferenc Stadion futópályáját azokon a napokon, amikor nincs rendezvény, indokolt lenne megnyitni a sportolni vágyó emberek előtt. Ha ennek a kezdeményezésnek széles sajtónyilvánosságot biztosítunk, akkor rövid időn belül a Puskás Ferenc Stadion Budapest egyik szabadidősport-központjává válhat. Államtitkár úr! Kérem, válaszoljon:

•  Fontosnak tartják-e önök a szabadidősport-tevékenység biztosítását az állampolgárok részére?
• Látja-e akadályát annak, hogy az önök által is szorgalmazott szabadidősport-tevékenység elterjedését ily módon is támogatni tudjuk?
• Várhatók-e öntől gyors intézkedést a Puskás Ferenc Stadion szabadidősport-célú kihasználásának lehetővé tétele érdekében?
• Mikorra végez el a kormány egy mindenre kiterjedő felmérést a magyarországi sportcélú ingatlanok helyzetéről és kihasználtságáról?

CZENE ATTILA (nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár): – Képviselő úr! Egyetértek önnel, valóban lesújtóak a népegészségügyi mutatóink. A felnőtt népesség mindössze 9 százaléka sportol, ez tény sajnos. Különösen tragikus, hogy a gyermekek 75 százaléka kizárólag az iskolai testnevelési órák keretein belül végez rendszeres sportjellegű testmozgást. Ez önmagában nem alkalmas a korosztály egészséges mozgásigényének biztosítására, ezért célunk a nemzet fizikai állapotromlásának megállítása, a felnövekvő generáció mozgásgazdag, sportos életvitelének kialakítása.

– Mindezek érdekében ebben a kormányzati ciklusban először is felmenő rendszerben bevezetjük a mindennapos kötelező testnevelést a közoktatásban. Másodszor: megújítjuk a testnevelési óra tananyagát, korszerű eszközöket és módszertani elemeket vezetünk be. Harmadjára: felülvizsgáljuk a jelenlegi népegészségügyi programot, valamint a nemzeti sportstratégiát a sport nemzeti stratégiai céljainak összehangolása szempontjából. Negyedjére: visszaállítjuk a felsőoktatási intézményekben a heti kötelező testnevelési foglalkozást.

– A kérdésében külön említett Puskás Stadion, amely egyébként az olimpiai központok egyike, szabadidősport céljaira történő igénybevételére az olimpiai felkészülés érdekének figyelembe vételével jelenleg is van lehetőség. Általánosságban azonban nem tudjuk támogatni azt a javaslatot, hogy az olimpiai központok tárt kapus létesítményként működjenek. A tartósan állami tulajdonban lévő sportcélú ingatlanokkal az állam célja az olimpiai felkészülés biztosítása. A szabadidősport létesítményhasználati igényeinek érdekében jelenleg vizsgáljuk az előző kormány által megszüntetett tárt kapus létesítmények program megújításának lehetőségét, amellyel önkormányzati sportlétesítmények ingyenes hétvégi igénybevételi lehetőségét tudnánk biztosítani.

Lát-e miniszter úr lehetőséget a hatékonyság fokozására,
a LEADER-pályázatok rendszerének egyszerűsítésére?

SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): – Magyarországon tavaly októberben határidős LEADER-pályázatokban a mai napig nincs döntés, nyolc hónap elteltével. Egymást felülbírálva újabb és újabb hiánypótlások jönnek ki. Több akciócsoportnál előfordult, hogy olyan formanyomtatványt bocsátottak ki, amelyen nem volt rajta a HACS neve és a regisztrációs száma. Így egy már egyszer hiánypótoltatott anyagot ismét be kellett nyújtani új nyomtatványokon. Tehát egy viszonylag egyszerű pályázati rendszerben többször hibásan kerültek kiküldésre, illetve hiánypótoltatásra a dokumentumok. Feltehetőleg a kiíró nem volt tisztában a saját feladatával. Jelenleg azért nincs döntés a pályázatokban, mivel a megyei MVH felülbírálta a helyi LEADER-akciócsoport munkaszervezete pályázatkezelését, mert újabb hiányosságokat talált. Miniszter úr! Kérdezem:

• Miért van szükség az ennyire összevissza túlbürokratizált pályázatkezelő szervezetekre.
•  Lát ön lehetőséget a hatékonyság fokozására, a rendszer egyszerűsítésére?

FAZEKAS SÁNDOR (vidékfejlesztési miniszter): – A LEADER-program határozott európai célja, hogy megteremtse a helyi kezdeményezések megvalósításának, az integrált vidékfejlesztési politikának a kereteit. Alapvető jellemzője kellett volna legyen, hogy alulról jövő kezdeményezésen és szervezésen alapuljon, helyi szükségletek megoldására, helyi stratégiák alapján szülessenek meg a pályázati kiírások, és azokról a döntést is helyben hozzák meg. Meghirdetésétől kezdve botrányok kísérték, a helyi akciócsoportok területét – helyi érdekeken átgázolva – számos esetben politikai szempontok alapján rajzolták újra.  Amikor megjelentek a pályázati felhívások, azzal szembesülhettek a pályázók, hogy azokat újabb központi iránymutatások alapján és nem a helyi vidékfejlesztési stratégiákra alapozva írták ki. A döntéseket sem helyben, hanem jóhiszemű megközelítéssel is kettős döntéshozatal során, gyakorlatilag az MVH-irodákban hozták. Így lett a magyarországi LEADER-program az eredeti szándékok paródiája.

– Mindezek alapján elengedhetetlennek tartom a program alapos értékelését, újragondolását és ennek megfelelően az intézkedések meghozatalát.

– Meggyőződésem, hogy a LEADER-program a jelenleginél sokkal hatékonyabban működtethető. Ezen elvárásnak megfelelően az eljárásrend és a szervezeti keretek kidolgozására már utasítást adtam, önálló munkacsoportot hoztunk létre.

Megint befagyasztják a családi pótlékot négy évre?

SZŰCS ERIKA (MSZP): – A miniszterelnök úr és a múltkoriban Réthelyi miniszter úr mondatai alapján azt a következtetést lehet mostanság levonni, hogy az adókedvezményen, illetve az adózási rendszeren keresztül kívánják támogatni a családokat. Ezért kérdezem:

• Számíthat-e minden gyermek az állam támogatására, függetlenül attól, hogy a szülei dolgoznak-e? 
•   Annyi lesz-e az ilyen támogatás a munkanélküli szülőknél, mint az adózatlan jövedelem nagysága a foglalkoztatottaknál? 
•   Vagy csak azok kapnak majd támogatást, akiknek a szülei el tudnak helyezkedni, a többieknek pedig befagyasztják a családi pótlékot, vagy esetleg felfüggesztik, mint ahogy azt más esetben kilátásba helyezték?

SOLTÉSZ MIKLÓS (nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár): – Tisztelt Képviselő Asszony! Ön az elmúlt időszak politikájának részese volt. Ön miniszterként is vitte ezt a területet. Ön végig megszavazta azokat a döntéseket, amelyek ezt a politikát teljes mértékben összekeverték, és családok tíz- és tízezrei rendezkedtek be szociális segélyre, támogatásokra csak azért, mert megérte arra berendezkedni, míg adott esetben mindazok, akik minimálbéren dolgoztak, sokkal rosszabbul jártak. Így, tisztelt hölgyeim és uraim, azt kérdezni, hogy mi be akarjuk-e fagyasztani négy évre a családi pótlékot, azt követően, hogy önök harmadik éve nem emelték a családi pótlékot, azt gondolom, nagyfokú felelőtlenség és feledékenység. Tehát, tisztelt képviselő asszony, teljesen természetes, hogy meg fogják kapni a családi pótlékot mindazok és minden család, aki megérdemli. Aki pedig nem járatja iskolába a gyermekét 50 órán túl, attól meg fogja vonni az állam a családi pótlékot, és máshogy fogja az a gyermek a segítséget megkapni.

Indokolt-e a kárpótlási termőföldárverések további folytatása?

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): – Az 1991. évi XXV. törvény szerinti kárpótlási földalapba sorolt termőföldek árverésének folyamata mind a mai napig nem zárult le teljes egészében. A Központi Igazságügyi Hivatal honlapján közzétett tájékoztatás szerint Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, valamint a főváros területén vannak még kárpótlási árverésre váró területek. Az is közismert, hogy ezek az árverések nem a legmegfelelőbb áron történnek. Aranykoronánként 3 ezer forintról szólnak a meghirdetések, és egy 40 aranykoronás földet 120 ezer forintért meg lehet szerezni. Ráadásul a kárpótlásra jogosultak, akik a földet művelnék, azok a gazdák, akik erre egyébként igényt tartanának, nem rendelkeznek már kárpótlási jeggyel.

– Bár a kárpótlás már jó régen lezárult, mégis Békéscsaba város körzetében 540 hektár ilyen terület van. A város folyamatosan perben állt ez ügyben, hogy ilyen olcsó áron ne kerüljön a föld úgynevezett árverésre, hiszen spekulációs céllal a város teli volt budapesti és egyéb nagyvárosi ügyvédi irodák telefonszámaival, hogy kárpótlási jegyek vásárlása címén a töredék kárpótlási jegyeket felvásárolják. Ha ezeket a kárpótlási jegyeket 50 százalékon vették meg, akkor már 60 ezer forintért lehet egy hektár jó minőségű földet megvásárolni. Ha pedig a licit lefelé megy, mert nincs másnak ott kárpótlási jegye, akkor 30 ezer forintért lehet úgymond „megszerezni" egy hektár jó minőségű földet, aminek a tényleges értéke például Békéscsaba körzetében 1,5 millió forint. Ez tehát egy spekuláció, átverés, és nem a termelők és kárpótoltak javára történő árverés. Kérdezem miniszter urat:

•  Szándékoznak-e valamilyen jogszabályt módosítani, és esetleg az önkormányzatokat helyzetbe juttatni, hiszen azokat a földeket területfejlesztési vagy szociális céllal tudnák hasznosítani?

FAZEKAS SÁNDOR (vidékfejlesztési miniszter): – Vérlázító történet, amit hallhattunk, annak a számos problémának az egyike, amelyeket a Gyurcsány-Bajnai-kormány hagyott ránk, és amely sürgős intézkedést kíván. A kárpótlási folyamat egyébként, én azt hittem, már régen lezárult, befejeződött, egészen addig, amíg ilyen híreket nem hallhattunk. Az is megállapítható, hogy már nem szolgálja a kárpótlási törvényben megfogalmazott célkitűzéseket az ilyen eljárás. Ehelyett sokkal inkább nevezhetjük a földspekuláció számtalan eszköze egyikének. Egyetértek tehát képviselő úrral, hogy ezt a folyamatot a lehető legrövidebb időn belül le kell állítanunk. A kárpótlásra kijelölt földek maradványairól, azok sorsáról pedig döntést kell hoznunk.

- Az egyik megoldás az lehet, hogy a jelenleg még kárpótlási földalapba sorolt termőföldek a helyi önkormányzatok tulajdonába vagy kezelésébe kerülnének, amelyek e területeket településfejlesztési, illetve szociális célokra tudnák hasznosítani. Közvetve ez a megoldás szolgálhatná a kárpótlásra jogosultak érdekeit, egyúttal pedig megelőzhetné a spekulációt is. A másik megoldás az lehet, hogy a Nemzeti Földalapban így megmaradó területeket az önkormányzatokkal együttműködve, a demográfiai földprogram szolgálatába állítanánk, vagyis akár 25-50 éves tartós, örökölhető, ismételhető földbérleti jog keretében olyan fiatal pároknak juttatnánk, akik az adott települést választják lakóhelyükül, és vállalják a gazdálkodást, a családalapítást. Ez a megoldás is mindenképpen a közjót és az adott település érdekeit szolgálná. Az erre vonatkozó jogi szabályozást rövid időn belül el fogjuk készíteni.. Addig is szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy több ilyen cseles árverés márpedig nem lesz!

Bartha Szabó József