1. Az Országgyűlés felkéri a kormányt:

a.) Tegye meg a szükséges lépéseket, hogy Magyarország és az Európai Unió schengeni övezetébe tartozó szomszédos országok (jelenleg: Ausztria, Szlovákia, Szlovénia) közös határszakaszain mielőbb jöjjenek létre azok a közlekedési kapcsolatok, amelyek biztosítják a települések közötti közvetlen, korszerű érintkezést.  Készítsen megvalósítási tervet 2009. december 31-ig, amely tartalmazza a tervezett fejlesztések konkrét megjelölését és ezek költségigényét, és azt terjessze az Országgyűlés elé.

b.) Tegye meg a szükséges előkészítő lépéseket annak érdekében, hogy Magyarország és Románia, illetve Magyarország és Horvátország közös határszakaszain jöjjenek létre azok a közlekedési kapcsolatok, amelyek biztosítják a települések közötti közvetlen, korszerű érintkezést. Készítsen megvalósítási tervet 2009. december 31-ig, amely tartalmazza a tervezett fejlesztések konkrét megjelölését és ezek költségigényét, és azt terjessze az Országgyűlés elé.

c.) Tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy Magyarország és Szerbia, illetve Ukrajna közös határszakaszain a már létező ideiglenesen működő határátmenetek állandósuljanak. Készítsen megvalósítási tervet 2009. december 31-ig, amely tartalmazza a tervezett technikai és jogszabályi fejlesztések konkrét megjelölését és ezek költségigényét, és azt terjessze az Országgyűlés elé. Tegyen lépéseket a közforgalmú személyszállítás soron kívüli kezelésének kétoldalú biztosítására a határállomásokon.

d.) Készítse el az új határátmenő-fejlesztések konkrét megjelölését és ezek költségigényét is tartalmazó megvalósítási tervet, vizsgálja meg, hogy lehetséges-e olyan forgalommal számolni, ami a tömegközlekedés pozícióinak erősítését igényli, és azt 2009. december 31-ig mutassa be az Országgyűlésnek.

e.) Tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy minél több közúti határátmenet biztosítsa az autóbuszok átlépésének lehetőségét, valamint vizsgálja felül a kapacitási korlátait az áruszállító gépjárművek átlépésének.

f.) Tegye meg a szükséges intézkedéseket a menetrendszerinti tömegközlekedési járatok (autóbusz, vasút, vízi közlekedés) útvonalának meghosszabbítására a határ túloldalán fekvő, közvetlen közforgalmú hálózati csatlakozást biztosító településekig, illetve, ahol szükséges, kezdeményezze új járatok létesítését. Készítsen megvalósítási tervet a kishatár forgalomban alkalmazandó, az egyes országok tarifa- és kedvezményrendszerével harmonizáló olyan új rendszerre, ami attraktívvá teszi a tömegközlekedést az egyénivel szemben. Ez ügyben kezdeményezzen tárgyalásokat a szomszédos országok illetékes közlekedési hatóságaival. Vizsgálja meg a finanszírozás és utazásösztönzés lehetséges, alternatíváit valamint teremtse elő a megvalósításhoz szükséges megfelelő jogszabályi hátteret.

g.) Készítsen javaslatot a határon átnyúló utazásokat a jelenleginél nagyobb mértékben elősegítő vasúti tarifarendszerre, valamint a menetrendek határ menti igényeket az eddigieknél jobban figyelembe vevő ésszerűsítésére, és kezdeményezzen erről tárgyalásokat az érintett országok vasúttársaságaival.

h.) Vizsgálja meg a kishatár-térségekben a nemzeti engedélyekkel rendelkező áruszállítás lehetőségét, mivel ez a mai szabályozás szerint csak nemzetköz i engedélyekkel és adminisztrációval végezhető.

2. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a konkrét cselekvési terv kidolgozásánál vegye figyelembe a KMKF határ menti közlekedési koncepcióját, annak célkitűzéseit és megállapításait, és a benne meghatározott, felmért igényekre vonatkozó terveket, egyszersmind kéri, hogy a célkitűzések megvalósításáról a Kormány folyamatosan tájékoztassa az Országgyűlést.

3. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv, illetve határ menti együttműködési programok pályázati kiírásakor, illetve a projektek értékelése esetében kezeljék prioritásként az előterjesztéssel összhangban lévő fejlesztési elképzeléseket.

4. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy jelen határozatban foglalták megvalósításával kapcsolatban folytasson egyeztetést a szomszédos országok kormányaival.

A siket és a súlyos nagyothalló emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik sajnálatos módon a mindenkit meg illető jogokkal és lehetőségekkel jelenleg csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. Jogaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges hivatalosan is elismertetni az önazonosságuk részét jelentő magyar jelnyelvet, amely nem minősül sem rehabilitációnak, sem segédeszköznek, sem támogató szolgálat szolgáltatásának. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy 2009. június 15-ig terjesszen elő törvényjavaslatot a magyar jelnyelvnek a siketek és nagyothallók önálló és hivatalos nyelveként történő elismeréséről, annak védelméről, igénybevételének szabályozásáról, különös tekintettel az oktatásra és a jelnyelvi tolmácsszolgálatra.

Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy legkésőbb 2009. szeptember 30-ig terjessze az Országgyűlés elé a Magyar Nemzeti Katasztrófa Alap létrehozásáról és működési feltételeinek megalkotásáról szóló jogszabályt, összhangban a nemzetközi és Európai Uniós normákkal ás tapasztalatokkal.

2. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a törvény-előkészítés során az érintett szakmai szervezetekkel, testületekkel, a biztosító társaságokkal, illetőleg azok szövetségével egyeztessen. Gondoskodjon arról, hogy a 2010. évi költségvetési törvényjavaslatban a Magyar Nemzeti Katasztrófa Alap előirányzata szerepeljen.

3. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a törvény-előkészítés során törekedjen arra, hogy a polgárokat ösztönözze az öngondoskodásra, épületeik, vagyontárgyaik biztosítási védelmére. A kormány az előkészítés során vegye figyelembe, hogy a lakosság jelentős része anyagi helyzeténél fogva nem képes vagyontárgyait a biztosító-társaságokkal teljes körűen biztosíttatni és ezáltal védeni. Ezen polgárok számára dolgozzon ki egy esetlegesen bekövetkező természeti csapás után a lakhatás minimális feltételeit újra megteremtő konstrukciót, illetőleg alakítsa ki az ezen konstrukcióban részt vevők hozzájárulásának szabályait és feltételeit. A befizetésekből és a költségvetési támogatásból képződő pénzalapot elkülönítetten kell, hogy kezelje, s ezen összeg a katasztrófahelyzetek azonnali kárelhárítására használható fel.

4. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a törvény-előkészítés során a katasztrófa helyzetek egységes jogi szabályozásának felülvizsgálatát végezze el, ennek keretében határozza meg e katasztrófa helyzetek körét.