KDNP: drámai heteket élünk. Ilyen időkben az ország megmentésére, az államcsőd elhárítására, a forint drámai zuhanásának megállítására, a devizahitelesek és a munkahelyek mentésére, a gazdasági válság okozta gödörből történő kikászálódásra kellene összpontosítani, s nem az azonos neműek kapcsolatainak törvényesítésével.
A „lex-melegként” elhíresült bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslat legújabb változatát tárgyalja a Tisztelt Ház. Elődjét 2007 decemberében alkotta meg az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság 2008. december 15-én kihirdetett határozatában azonban több pontját alkotmányellenesnek minősítve megsemmisítette, így a törvény 2009. január 1-jén nem lépett hatályba. Az SZDSZ és az MSZP szerint az azonos nemű személyek számára a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozása nem alkotmányellenes. A KDNP és a Fidesz állítja: a már egyszer megsemmisített törvényt valójában változatlan formában nyújtotta be újra a kormány. Összeállításunk a parlamenti vitába segít betekinteni.
SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): – Drámai heteket élünk. Ilyen időkben nem ilyen kérdésekkel kellene foglalkozni. Ilyen időkben az ország megmentésére kellene összpontosítani. Minden figyelmünket és erőfeszítésünket az államcsőd elhárítására, a forint drámai zuhanásának megállítására, a devizahitelesek megmentésére, a munkahelyek mentésére, a gazdasági válság okozta gödörből történő kikászálódásra kellene fordítani. Mindezt azért tartottam szükségesnek elmondani, mert az általános vita mindenekelőtt a törvényjavaslat szükségességéről szól. Természetesen tudjuk, hogy az azonos neműek párkapcsolata létező valóság. Az sem lehet kérdéses, hogy a jog - bármit is gondoljunk ezekről a viszonyokról - nem teheti meg, hogy nem vesz tudomást az azonos neműek együttéléséről. Az Alkotmánybíróság közelmúltbeli döntése is ebbe az irányba mutat. Mindezek mellett az a véleményünk, hogy a mostani idők nem alkalmasak arra, hogy ilyen kérdésekben merüljünk el. Több mint aggasztó, hogy a kormány milyen prioritásokat határoz meg. Ebben a helyzetben ez egyszerűen politikai vakság.
– A törvényjavaslat az azonos neműek házasságának intézményesítését kívánja megvalósítani a bejegyzett élettársi kapcsolat fedőneve alatt. A kormány így akarja az Alkotmánybíróság már többször kifejtett azon álláspontját megkerülni, mely szerint alkotmányunk értelmében az azonos neműek nem köthetnek egymással házasságot. Az, hogy a kormány a házasság jogi elnevezése helyett a bejegyzett élettársi kapcsolat fedőnevet használja, a lényegen nem változtat. A törvényjavaslat tartalmilag a házasság intézményét kínálja fel az azonos neműeknek.
– A törvényjavaslat által megvalósítani kívánt intézmény a Kereszténydemokrata Néppártnak a házasságról vallott felfogásával összeegyeztethetetlen. A keresztény értékfelfogás ebben a kérdésben közismert, egyértelmű és félreérthetetlen. A törvényjavaslat által bevezetni kívánt jogintézmény azonban nemcsak az értékeinkkel ellentétes, hanem véleményünk szerint alkotmányellenes is. A kormány javaslata tulajdonképpen megismétlése az Alkotmánybíróság által már tavaly megsemmisített 2007. évi CLXXXIV. törvény rendelkezéseinek azzal az eltéréssel, hogy a törvény most már kizárólag az azonos neműek házasságpótló intézményéről szólna. Az Alkotmánybíróság tavaly meghozott 154/2008. számú határozatában világosan utal arra, hogy az azonos neműek számára létrehozandó bejegyzett élettársi kapcsolat szabályozásánál a jogalkotó a házastársakra vonatkozó szabályokat nem alkalmazhatja teljes egészében erre az élethelyzetre. Az Alkotmánybíróság kifejezetten utal arra, hogy figyelembe kell venni a szexuális irányultságból adódó különbségeket, és csak az ennek vizsgálata tükrében megfelelőnek tekinthető szabályok adaptálhatók. Amint az Alkotmánybíróság fogalmaz, az ilyen kapcsolat természetéből adódó különbségek - mármint a házassághoz képest mért különbségek - nem hagyhatók figyelmen kívül. A határozat kifejezetten utal arra, hogy az azonos neműek együttélési formáira vonatkozó jogi szabályozás nem lehet azonos a házasság szabályozásával.
– Alkotmányellenességet eredményez továbbá önmagában a megsemmisített törvényből szinte változatlanul átvett utaló szabályozás is. Engedjék meg, hogy e tekintetben is az Alkotmánybíróság előbb említett határozatára hivatkozzam, és abból az alábbi megállapítást idézzem: „Nem fogadható el, hogy egyetlen generális utaló szabállyal a törvényhozó a jogrendszer egészének a házasságra, a házastársakra stb., tehát a házasság intézményére vonatkozó összes szabályát felhívja, és úgymond megfelelően alkalmazni rendelje, rábízva ezzel a jogalkalmazó fórumokra, hogy eseti mérlegeléssel kivételesen eltekintsenek egy-egy jogszabályi rendelkezés alkalmazásától. Ez a megoldás még a vagyonjogban is súlyos jogbizonytalansághoz vezethet, a személyi státusjogokat, a személyi állapotot érintő kérdésekben, ahol a szabályozás kógens, sőt imperatív, azonban a jogbiztonság követelménye alapján megengedhetetlen."
– Az előbbiektől eltérő megítélés alá esik a törvényjavaslatnak az az eleme, amely az azonos és különnemű élettársak viszonyának nyilvántartásba vételét biztosítaná anélkül, hogy a regisztrációhoz külön jogokat fűzne. Kérdőjelek azonban ezzel a megoldással szemben is felmerülnek. Hogyan érinti ez az intézmény majd a nem regisztrált élettársi viszonyok elfogadását a hatóságok előtt? Nem kerülnek-e hátrányosabb helyzetbe, akik semmiféle módon nem akarják regisztrálni a kapcsolatukat? Mi a helyzet az ilyen regisztráció hitelességével olyan esetekben, amikor valamelyik fél menthető okból - mint például a betegség - nem tudja időben töröltetni a már megszűnt élettársi minőséget? Úgy gondoljuk, hogy az ilyen természetű kérdések miatt ez a megoldás is további megfontolást kíván.
– A Kereszténydemokrata Néppárt az előadottak okából a törvényjavaslatot nem támogatja. Mivel koncepcionálisan eltérő az álláspontunk, a törvényjavaslatot nem is tartjuk javíthatónak. A benyújtott néhány módosító javaslatunk nem szolgál másra, mint eltérő értékválasztásunk hangsúlyozott demonstrálására.
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): – „Két személy tartós életközössége megvalósíthat olyan értékeket, hogy az érintettek személyi méltóságának egyenlő figyelembevétele alapján az együtt élő személyek nemétől függetlenül igényt tarthat jogi elismerésre." Ezt az Alkotmánybíróság 14/1995-ös határozatából idéztem, mely határozat megállapítja az azonos neműek érzelmi közösségben való együttéléséhez fűződő jogi elismerés tényét, amely hosszú ideje artikulálódik a magyar társadalomban. Mindebből arra következtethetünk, hogy az azonos neműeket a jog- és esélyegyenlőségből következően a különneműekkel azonos szinten illeti meg az együttélési formák jogi védelme. Ez a törvényjavaslat az alkotmánybírósági határozat nyomán ennek megvalósítására törekszik.
ÉKES ILONA (Fidesz): – A javaslat tulajdonképpen elismeri a bejegyzett élettársi kapcsolatot családjogi intézményként. Az Alkotmánybíróság határozatának cinikus félreértelmezése azt állítani, hogy azt mondta volna az Alkotmánybíróság, hogy a házassággal azonos vagy attól minimálisan eltérő jogintézményt kell az azonos neműeknek biztosítani. A mi megítélésünk szerint az Alkotmánybíróság még véletlenül sem így értelmezte a bejegyzett élettársi kapcsolatot. - A jogi elismerés ténye, a regisztráció ténye nem azonos a családjogi jogállással. A javaslatnak minden olyan elemét, amely ebbe az irányba mutat, például azt, hogy az anyakönyvvezető előtt ünnepélyes keretek között kötik meg ezt a kapcsolatot, és mindazokat a jellegeket, amelyek a megszólalásig azonosak a házasság jogintézményével, nem támogatjuk. Az azonos neműek élettársi kapcsolatát nem tekintjük családnak, és így nem tekintjük a családjogi jogvédelem tárgyának sem.
– Ha végignézzük a törvényjavaslatot, megállapíthatjuk, hogy elfogadása esetén a bejegyzett élettársi közösség kvázi házassággá és valódi családjogi intézménnyé válhatna. Jelen törvényjavaslat azon túl, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatot csupán azonos nemű párok számára teszi lehetővé, nem sokat változtat az előző, megsemmisített törvény egyes rendelkezésein. Márpedig ha az Alkotmánybíróság iránymutatását figyelembe vesszük, a törvényjavaslat által bevezetendő bejegyzett élettársi kapcsolatnak lényeges különbségeket kellene felmutatnia a házasság intézményéhez és a házasság által kiváltott joghatásokhoz képest. Ez a törvényjavaslat fellazítja a családi modellt, ezáltal árt a társadalom jövőbeli fejlődésének; ez a törvényjavaslat egy sorba állítja azt, ami nem egyenlő; ez a törvényjavaslat hozzájárul a felnövő nemzedékek identitásbeli elbizonytalanodásához. Álláspontunk szerint bevezetése alkotmányellenes, így nem támogatjuk.
