Szívet-lelket melengető indítvány. Rögtön a ciklus elején született, sürgős tárgyalást kérve. „Megtisztelő" fogadtatásra talált. Lényege: túl nagy a parlament – de nem az épület!
Fék – 71...
„Megtisztelő" fogadtatásra talált az elutasítottak listáján Rubovszky György, Salamon László (KDNP) és Répássy Róbert a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosítását szorgalmazó indítványa. Rögtön a ciklus elején született, (2006.06.19), sürgős tárgyalást kérve. Lényege: túl nagy a parlament – de nem az épület!
| A rendszerváltás óta eltelt évek demokratikus parlamenti működésének elemzése folyamatosan napirendjén tartotta egy hatékonyabb és egyben kisebb létszámú Országgyűlés létrehozását. A jelenlegi képviselői létszám rontja a képviselői munka hatékonyságát, lassítja és drágítja a törvényhozást, továbbá aránytalanul magas más országokhoz képest is. A javaslat az Alkotmányban kívánja korlátozni a képviselők létszámát - 386-ról 200 főre csökkenteni -, amelynek alapján sor kerülhet az ennek megfelelő új választójogi törvény kidolgozására is. |
Két esztendő kellett hozzá, hogy „gyengébb pillanatában" az SZDSZ–MSZP duó, ha sürgősen nem is, de legalább napirendre engedje tűzni, (2008.10.27.). Előtte hatvan alkalommal száműzték, majd újra 11 alkalommal. Legutóbb ez év tavaszán, (2009.03.09.) Azóta is részletes vitára és zárószavazásra vár.
Fék – 54...
A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény (2006. évi LVII.) módosításáról szóló javaslat is elismerésre méltó fogadtatásban részesült. Répássy Róbert, Hirt Ferenc (Fidesz), és Rubovszky György (KDNP) állították, állítják:
| A Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormány időszaka alatt a miniszteri fizetések több mint duplájára emelkedtek a 2002-es szinthez képest. Az ország jelenlegi gazdasági állapota, a teljes lakosságot érintő jelentős megszorítások indokolják, hogy a takarékosságot a kormány magán kezdje, maga is vállaljon részt a terhekből. A törvényjavaslat a miniszterek, államtitkárok, szakállamtitkárok fizetését a 2002-es illetményrendszer visszaállításával kívánja jelentősen csökkenteni. |
Eddig 54-szer akadályozták meg, hogy érdemben döntsön róla a T. Ház. Legutóbb, már a Bajnai-kormány ünnepélyes beiktatása után, (2009.05.04).
Fék – 51...
Latorcai János, Rubovszky György (KDNP), Varga Mihály, Répássy Róbert (Fidesz) szerint Magyarország fenntartható fejlődésének legfontosabb gátjává az elmúlt években a magas költségvetési hiány vált. A kormány által kitűzött hiánykorlátok betartását az ígéretek és a törvényi kötelezettségek ellenére sem sikerült elérni, emiatt az állam fenntarthatatlan eladósodási pályára került. A költségvetési fegyelem iránti elkötelezettség meggyengülésének következménye a gazdaságpolitikába vetett piaci bizalom fokozatos, ám annál mélyebb megrendülése. A gazdasági szereplők bizalmatlanságát erősíti az is, hogy az államháztartásban zajló folyamatok átláthatatlanná váltak, a költségvetési gazdálkodás folyamatos ellenőrzésének feltételei csak formálisan állnak már rendelkezésre. A mai törvények és eljárások mellett kialakult felelőtlen kormányzati magatartási gyakorlat megváltoztatásához új garanciákra, intézményes szabályokra van szükség (a rossz, vagy gyenge hatékonyságú hatályos rendelkezések kijavításának igényén túl). A nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a kormány felelősségének növelése és kikényszeríthetősége elérhető, ha a költségvetés átláthatósága, valódisága és hitelessége felett külön intézmény őrködik. A KDNP-Fidesz képviselői egy olyan intézménynek az Alkotmányban történő rögzítésére tettek, tesznek javaslatot, amelynek segítségével a költségvetési politika fegyelmezettsége, megalapozottsága átláthatóvá és ellenőrizhetőbbé válhat a gazdaság szereplői számára. Az intézmény – a gazdasági szereplők támogatása mellett –olyan biztosítékot jelenthet a költségvetési politikában, ami korlátozni tudja, vagy megakadályozhatja a felelőtlen kormányzati magatartást.
| (1.) A Költségvetési Tanács a Magyar Köztársaság költségvetésének pénzügyi-gazdasági véleményező szerve. Feladatkörében, előzetesen a kormány által benyújtani tervezett állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot, utólagosan az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett költségvetésről szóló törvényt véleményezi pénzügyi-gazdasági hitelességi szempontból. (2.) A Költségvetési Tanács véleményét előzetes véleményezés esetén az állami költségvetésről szóló törvényjavaslathoz csatolja, utólagos véleményezés esetén megküldi a köztársasági elnöknek. A véleményt nyilvánosságra kell hozni. (3.) A Költségvetési Tanács véleményében javasolhatja a köztársasági elnöknek, az állami költségvetésről szóló törvény visszaküldését az Országgyűlésnek. (4.) A Költségvetési Tanács tagja a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, valamint egy a Köztársasági Elnök által hat évre kinevezett, kiemelkedő tudású független elméleti közgazdász. |
Az SZDSZ és az MSZP ötvenegyszer (!) száműzte eddig a Tisztelt Ház napirendjéről. – Így nem érdemes nagy tételben arra fogadni, hogy a jövőben a korábbiaktól eltérően voksolnak.
Fék - 40...
A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény módosítását szorgalmazta, szorgalmazza Latorcai János, Hargitai János (KDNP), Domokos László, Szijjártó Péter, Varga Mihály (Fidesz), indítványa is. Állították és állítják: a költségvetési fegyelem, az ország költségvetési hiánykorlátjának betartása alapvető nemzeti érdek. A felelőtlen kormányzati gazdálkodási gyakorlat kedvezőtlenül befolyásolja a gazdasági folyamatokat. Magasan tartja az adókat és a járulékokat, elszívja a forrásokat a gazdaság szereplői elől, hátráltatja, és egyben drágítja a fejlesztéseket, rontja az ország versenyképességét. A hiteltelen költségvetési politika drágábbá teszi az ország rövid és hosszú távú finanszírozását. Mindezek a súlyos következmények azt indokolják, hogy a kormány a költségvetési korlát megsértése miatt anyagi felelősséget is vállaljon.
| A kormány tagjai anyagi felelősséggel tartoznak a költségvetési törvényben meghatározott kormányzati szektor hiányának túllépéséért. A felelősség mértéke, amennyiben az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala által megállapított kormányzati szektor éves hiánya a költségvetési törvényben meghatározott kormányzati szektor hiányának mértékét a) legfeljebb 0,5 százalékponttal meghaladja, a kormánytag egyhavi, b) legfeljebb 1,5 százalékponttal meghaladja, a kormánytag háromhavi, c) több mint 1,5 százalékponttal meghaladja, a kormánytag hat havi illetményének megfelelő összeg. |
2006. június 16-án nyújtották be törvénymódosítási javaslatukat. Ahhoz képest, hogy a sürgős tárgyalandók közé sorolta a T. Ház (2006.06.19.), akkor még az MSZP is támogatta, egyszer tárgyaltak is róla, majd napirendre tűzését – eddig – negyvenszer megakadályozták.
Fék – 35...
Az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek adóbevallásának nyilvánossá tételéről szólt, szól Rubovszky György (KDNP) és Répássy Róbert (Fidesz) törvényjavaslata. Indoklásukban, hangsúlyozták:
| Alapvető jogállami követelmény, hogy a közmegbízatást teljesítők feladataik ellátása során fokozott elvárásoknak feleljenek meg. A közhatalmi és más közfeladatok ellátásában, különösen a közpénzekről való döntéshozatalban felelősséget viselő személyekre olyan, törvényben meghatározott követelményrendszernek kell vonatkoznia, amely biztosítja a közbizalom érvényesülését. A közérdek megvalósításában közreműködő személyekre olyan szabályozást kell kialakítani, amely lehetővé teszi annak intézményes kizárását, hogy a magánérdek bármilyen módon befolyásolhassa a közfeladat ellátását. Egyúttal biztosítani kell a befolyásmentesség ellenőrizhetőségét és a közfeladat ellátásának nyilvánosságát, amelynek egyik alapvető eszköze az említettek vagyoni helyzetének átláthatósága. A közhatalmi tevékenység ellátása és a közvagyonnal való gazdálkodás körében az összeférhetetlenségi szabályok, a vagyonnyilatkozat-tételi kőtelezettség, valamint az adóbevallás nyilvánossá tétele egymással szorosan összefüggő kérdések, amelyek az egységes rendezés igényét vetik fel. |
A szocialista és liberális padsorokban seregnyi kifogás kísérte eme indítványt: oly annyira hogy - eddig - harmincötször még a napirendre tűzését is megakadályozták.
Bartha Szabó József
